Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-06-29 / 13. szám
Felsőbánya régen és — most. Felsőbánya nemrégiben ünnepet ült. Megünnepelte a város első polgárának tizenöt éves hivatali jubileumát azzal a bensőséggel, ahogy csak kis városban tudnak ünnepelni, ahol igazán és nyugodtan át tudják érezni az ünneplés jelentőségét. A mi hűséges Felsőbányái Hírlapunk megírta szépen az ünnep minden részletét, de amikor oda ért, hogy kik voltak jelen s kik üdvözölték az ünnepeltet: elszörnyüködtem, hogy milyen féltékeny ember a Felsőbányái Hírlap szerkesztője. Hiszen nem annyian voltak ott csupán, mint akiket a lap leközölt. Sokkal löb- ben! Ott voltunk mi is mindnyájan, akiket most ugyneyeznek, hogy »elszármazottak,« de akiknek sokkal jobban csüng a szemünk, a szivünk mindazon, ami Felsőbányán történik — mint hogyha valóságban ott volnánk! Elhangzott a jubiláris ünnep kedves zaja hozzánk is szerte a távolba. Viszhangja kelt valamennyiünk szivében s mikor ez a távoli viszhang megérkezett oda a Guttin alá: bizonyára meghallotta s megérezte az ünnepelt is, hogy az elszármazottak együtt örvendenek az otthonlévőkkel, mikor olyan igazi érdemek megünnepléséről van szó, mint az Ö érdemei. Minden jubileum emlékeket ébreszt fel az emberben. Farkas Jenő jubileuma a régi Felsőbányát idézi fel emlékezetünkben. Az az idő jut eszünkbe, mikor a Bányahegy olyan bőven ontotta az aranyat, ezüstöt, hogy az emberek jóléte s túláradó boldogsága a soha meg nem szűnő muzsikaszóba fuladt bele. Mi volna ma Felsőbánya, ha abban az időben nem félistenek, hanem tenni vágyó, gondolkozni és dolgozni tudó vezetők intézték volna a város sorsát. A Bányahegy oldalát éjjel-nappal szorgoskodó emberek tartották megszállva. Az érc-zuzók zakatolása behallatszott a városba. Az ércter- terményeket elszállító szekér-soroknak se vége se hossza nem volt s a beváltó hivatalok bőven fizették a csillogó aranyokat érte. Jólét, megelégedés volt az emberek arcán, csak a város külső képe nem mutatott ebből a jólétből semmit. Az utcák rendezése, kövezése a hegyekről lezuhogó vizáradatra volt bízva. Világítás és ivóvíz kérdésével való törődés, s az isteni szép környék föltárása, idegenek vonzása céljából turista-utak készítése és sok más elemi követelménye a jó mód maradandóvá tételére irányuló törekvésnek — mind ismeretlen fogalmak voltak a város régi vezetésében. Csak egy gond foglalt le min den ambíciót: a fölöslegesektől való irtózás. Távol áll e sorok céljától bárki emlékének a megbántása. De amikor az eredményes munka jubileumát ünnepi az ember a maga hálás szihajadonfővel tett sétával kezdik a kúrát. Pár nap múlva a cipő helyett szandál viselése, ennek megszokása után a lábaknak térdig csupaszon hagyása, vizes fűben, majd vizben taposás és a különböző leöntéseknek egész sorozata következik. Minden szálloda föl van szerelve a szükséges fürdőberendezéssel is, hogy mindenkinek módjában legyen lakóhelyén bármely időben a kellő kényelemmel használni megszokott kúráját. A fürdőberendezések a szokásos hidegviz- gyógyintézeti felszerelésekből állanak. Fél fürdők, ülő- és lábfürdők, hőfokra szabályozható zuhanyok, villamos fényfürdők, gőzszekrények és különböző göngyölések képezik a kúra kellékeit. A főutasitása azonban mindenkinek az, hogy az egész napot a szabadban töltse. A fürdőtelephez tartozó erdőcske tele van akgatva függő-ágyakkal; itt töltik a fürdőzők a nap nagy részét. Közben napfürdőt vesznek, mely, hogy hosszasabban legyen használható, a teljesen levetkőzött fürdőzők ide-oda sétálnak a fiatal gyéren árnyékolt napfürdő területen. A napközi szórakozást csupasz lábbal fűben járás és vizben taposás egészíti ki, melynek hatását még azzal igyekeznek fokozni, hogy a lábaknak vízbe nem érő részét öntöző kupából locsolják le. Az elmondottak szerint a fürdőző az egész napot a szabadban, önmagával és kúrájával törődve tölti el. Bizonyos, hogy a levegőnek, napfénynek és hideg víznek ilyen dús élvezete a testi erőnek fokozását, megszilárdítását s a kedélynek fölpezsdülését eredményezi. Velejár ezzel terFelsőbányai Hírlap vében : önkéntelenül föltárnád a gondolata annak : milyen eredményekkel járhatott volna ez a munkálkodás ama letűnt általános jómód idején úgy a köz szempontjából, mint a város lakosaira nézve! Felsőbányának a Farkas Jenő polgármestersége alatt elért haladását csak a múlt szemüvegén : keresztül nézve érlékelhetjük a maga valóságában. \ S ha a város haladásának horderejéí tekintjük, | ennek elbírálásában nem utolsó hely illeti meg j éppen az elszármazottakat, akiknek több alkalmuk j van az összehasonlításra s akik hazulról idegenbe j kerülve, magukon kellett hogy tapasztalják elsősorban is a régi Felsőbánya elmaradottságának a súlyát. Egy város haladásában nagyon figyelemre méltó szempont ez manapság, amikor az élet raffinált igényei lehető teljes készséget követelnek minden embertől. Ezekben a gondolatokban élve, hiszem és tudom, hogy azon a kedves jubileumon — habár nem is emlékezett meg rólunk a krónika — ott voltunk szivvel-lélekkel mi is, az elszármazottak, akiknek az ünnepelthez fűző szereteten és tiszteleten kivüt az elmondottak szerint is megvan rá minden okunk, hogy az Egek Urától Farkas Jenőnek hosszú életet és további eredményes munkálkodást kívánjunk. Guttini. A magyarországi Kárpátegyesület évkönyve. A Kárpátegyesület évkönyvének XXXVIII. évfolyama gazdag tartalommal, 7 képpel és 2 műmelléklettel 146 oldalon megjelent. A könyv tartalmasa következő: I Értekezések és útleírások : 1. Dr. Komar- nicki Gyula és dr. Serényi Jenő: Az omladék- völgy. 2. Horn K. Lajos: A Koncsiszta gerinctornyain. 3. Dr. Serényi Jenő: A Magas-Tátra 1910. évi nevezetesebb és uj túrái. 4. Barcza Imre: A Ferencz József-csúcsra a Kacsavölgyből. 5. Déry József: A balatonvidéki vasút turista szempontból. 6. Teleki Zakariás Sándor: Holdvilágnál a Radosták-csúcsra. II. Egyesületi ügyek. III. Apró közlemények. IV. Hirdetések. A vidékünket közelről érdeklő Keleti Kárpátok Osztályának évi jelentését az évkönyvből alább közöl jük : »Az osztálynak 335 rendes és 12 alapitó tagja van. Az 1910. évben 2842 korona 34 fillér volt a bevétel és 2033 korona 19 fillér a kiadás, úgy, hogy az 1911. évre 809 korona 15 fillér maradék volt átírható. A múlt évben a fősulyt az utielzésekre fektettük. mészetszerüleg az is, hogy az ilyen intenzív módon folytatott kúrában valóban megtanulja az illető az önmagával való törődést az egészség állandó ápolásának szükségességét. Wörishoffenben járván, egyre azon gondolat sarkalt: milyen áldásos volna Felsőbányán a nyaralással kapcsolatosan a Kneip-kúrát bevezetni s ezzel megvetni alapját egy hatalmas, nagy vonzóerőnek, mely óriási hatással lehetne Felsőbánya föllendülésére. Amerre jártam s amit láttam a mezítlábasok között, minden arra emlékeztetett, hogy otthon mindaz még sokkal értékesebb alakban van meg s hogy Felsőbánya valósággal predestinálva van a »Magyar Wörishoffen« szerepére, hivatására. A Herr- és Bojthor-féle rétek a város tulajdonai. A magasan fekvő vízvezetéki források lehetővé tennék e pompás fekvésű rétek bármely pontján a Kneip-kúrához szükséges egyszerű fürdőház s esetleg néhány nyaraló építését. A fűben járás, a nap- és légfürdő használata s a napközi állandó szabadban való tartózkodás a legideálisabb alakban volnának itt elérhetők. A nevezett városi ingatlanok és az azok szomszédságában fekvő rétek valósággal kínálják magukat arra, hogy egymás fölött alakított szép térés platókon a teraszos parkírozás legváltozatosabb formái öltsenek itt szemnek tetsző pompás alakot. A levegő, napfény és hidegvíz gyógyító és erősitő erejének olyan nagy szerepet juttatnak ma világszerte, hogy nem modern fürdő az, ahol e természeti gyógytényezőket nem alkalmazzák. Különösen sokat dolgozott a kassavidéki választmány, amelynek működési területén az igen tevékeny Simkó Gusztáv ur vezetése alatt a Pokrivi gerincen (Kassától Ó-Ruzsinig) és a Kojsói havason (Kassától Gölnicbányáig) körülbelül 70 kilométer hosszú turista-utat láttak el jelzéssel. A nevezett választmány azonkívül 25 hivatalos kirándulást rendezett szép számú résztvevővel. A Guttin vidéki választmány területén is eszközöltünk útjavításokat. Az Aggteleki barlangot az 1910. évben 1264 turista kereste fel. Ezek közül 115 látogató Budapestről, 1122 Magyarország többi részéről ment a barlangba, azonkívül 12 osztrák, 10 német, 4 Oroszországból és 1 Svájcból A barlangon végig haladt 609 turista, vagyis az összes látogatók 48'2 százaléka, a turisták közül 710 az uj, 554 a régi bemenetnél kezdte meg a barlang megtekintését. Az első látogató április 18-án, az utolsó október 21-én jött: 9 tanintézet eszközölt tanulmányi kirándulást a barlangba és pedig 30 tanár vezetése alatt 289 tanulóval. Az 1881. évtől kezdve, amidőn a Kárpátegyesület vette azt kezelésbe, összesen 21088 turista volt a barlangban. A magyar orvosok és természetvizsgálók miskolczi vándorgyűlése alkalmából Osztályunk alulírott által az Aggteleki barlangról irt füzetet osztott szét. A barlangot a vándorgyűlés tagjai egy hivatalos kirándulás keretében felkeresték. Szeptember hónapban a barlangkutató bizottság megkezdte a tudományos ásatásokat az Aggteleki barlangban. Ezen ásatások az egész szeptember hónapot igénybe vették és a bronce-, valamint e neolith-korszakot átkutatták. A napvilágra került bő anyagot most rendezzük. Az ásatásokat az 1911. évben folytatni fogjuk. Az 1910 évben alulírott 10 felolvasást tartott vetített képek kíséretében Budapesten, Miskolcon, Kassán és Felsőbányán; Miskolcon a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése alkalmával A folyó évi közgyűlés szeptember hó 8 án Rozsnyón fog megtartatni, amelyhez a meghívók annak idején szétküldetnek. Budapest, 1911 március hó. Siegmeth Károly ügyvivő alelnök. A K. K. O. tisztviselőinek névjegyzéke 1910 - 11-ben : Osztályválasztmány: Elnök gróf Majláth József, ügyvivő alelnök Siegmeth Károly, II. alelnök Gedeon Jenő, főtitkár dr. Siegmeth Lajos, jegyző dr. Móricz József, pénztáros Mildner Ferenc. Guttini választmány: Elnök Hubay ZsigA négy fal közé zárt nagyvárosi emberre nézve áldás volna egy ilyen Kneip-telep s bizonyára rajokban özönlenének Felsőbányára. Wörishoffenben épen mulatságot tartottak a mezítlábasok s igy alkalmam volt látni, hogy a nagy távolság dacára is mennyi magyar ember Volt ott kúrán. A felsőbányái családias, egyszerű életmód s a kisvárosias bizalmasabb keretek rendkívül kedveznének a Kneip-kúra bevezetésének és meghonosításának, mely ellensége minden nagy- városias flancnak. Kezdetnek meg kellene már az idén próbálni egy Kneipolás bevezetését. Volt a Kneipolásnak egy nagyon lelkes és hivatott apostola, Istenben boldogult dr. Wagner Sándor személyében. O fapapucsban vagy szandálban és ingujjra vetkőzve járt, mihelyt kimelegedett az idő s a zuhany-fürdőnek is legbuzgóbb látogatója volt. Rendeléseiben is sűrűn alkalmazta ezeket, ha arról volt szó, hogy valakit meg kell edzeni. Uram, uram, dr. Csausz Károly főorvos uram, vedd a kezedbe a Kneip-kúra ügyét Felsőbányán 1 Nekem erős a.hitem és meggyőződésem, hogy a város föllenditésére nézve óriási hord- erővel bírna az ottani kedvező természeti előnyöknek ilyen módon való kihasználása. Kneip páter tanításait sokáig humbugnak tartották. Ma már milliók hódolnak annak és sereglenek a világ minden tájáról Wörishoffenbe utódaihoz. A természet erői Felsőbányán is ugyanazok s egyéb előnyöknek is olyan bőviben van kedvező fekvésénél fogva, hogy minden feltétellel rendelkezik, ami a magyar Wörishoffen megalapításához és felvirágoztatásához szükséges.
