Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-06-15 / 12. szám

Felsőbányái Hírlap

Közgyűlés a jóváhagyást tudomásul véve, a további intézkedésekkel tanácsot bízza meg.

5. Olvastatott Stoll Béla telekadományozásáról jelentés.

Bizottsági javaslat alapján közgyűlés Stoll Bélának, ki a város részére egy értékes ingatlant adományozott, melylyel a város egy nagyobb építkezésre is kiválóan alkalmas területet nyert, köszönetét mond s azt jegyzőkönyvi kivonattal is kifejezni határozza.

6. Olvastatott az előterjesztés az októberi vásár áthelyezése iránt.

Gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapján egyhangú határozattal kimondja, hogy az októberi országos vásárt, melynek elhalasztását Apfelbaum József vásárvámbérlő a zsidó ünnepek miatt kérte, nem halasztja el, mert a mennyi kárt az ünnep miatt szenvedne, annyit vészit a vásárnak áthelyezése által, melynek ideje a vásár rendes közönségének már szinte köztudatba ment és mert egy vallásfelekezetnek az ünnepe miatt sem tesz a város a megállapított határidőktől eltérést. Egyben kimondja közgyűlés, hogy a kereskedelemügyi minisztertől még évenként két állatvásár engedélyezését fogja kérni és hogy a hetivásárok áthelyezését egy nehány távolabbi község ellenzése dacára is kérelmezni fogja.

7. Olvastatott h. állatorvos kérelme az állatorvosi látogatási dijak megállapítása iránt.

Közgyűlés a vásári helyettes állatorvosnak látogatási dijait a 95000 — 1900. sz. föld- mivelésügyi rendeletben a 10.000 lakoson aluli városok részére megállapított díjszabás szerint állapítja meg és fogadja el, mely díjszabás olyan, hogy az állattartó közönséget nem terheli meg és nincsen az állattenyésztés hátrányára.

8. Olvastatott a földmivelésügyi miniszter rendelete az állatorvosi járás szervezéséről.

Közgyűlés a földmivelésügyi miniszter értesítését, mely szerint Felsőbánya székhely- lyel egy járási állatorvosi állást rendszeresít, örvendetes tudomásul vette s elhatározta, hogy azt jegyzőkönyvi kivonattal fogja tolmácsolni.

9—10. Olvastatott Babies János és Májercsik József földtérfeladás iránti kérvénye.

Gazd., pénzügyi és építési bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a kincstári hámor mellett és mögött az erővizárok fölötti részen a Gribb és társainak adott házhelyek folytatása- képen Babies Jánosnak és Májercsik Józsefnek a város díjtalanul ad fel házépítésre területet, mindazon kikötések mellett, melyekkel az Gribb és társainak ki lett adva. A területek kijelölésével polgármester, gazd. tanácsnok és jegyző bízattak meg.

kor ... régen. Bejártam az egész hegyet. Meg- megálltam egyes, emlékezetes helyen. A nagy gesztenyefa alatti pádon üldögéltem többször boldogult apósommal és kedves beszélgetéssel töltöttük az órákat . . . Ezen az utón meg kis menyasszonyommal, majd feleségemmel sétálgattam és édes beszélgetés közben építgettük jövőnk aranyhegyeit... Leheveredtem az óriási almafa alá, ahol, már mint a család tagja, uj testvéreimmel, rokonaimmal féktelenkedtünk, olyan bolond, feledhetetlen órákat töltöttünk ... Elnéztem a távoli szőlők felé. Ott jártam a Bojthor . . . Riesenberger . .. Szmik . . . meg a többi szőlőkben . . . Körülöttem hancúroztak, nevetgéltek, énekeltek azok a kedves fiatalok. Szinte hallani véltem hangjukat... szinte indultam, hogy mulatságukban részt vegyek. Egy- egy madárcsicsergés keltett föl álmodozásomból . . . Egész lelkemet eltöltötte a fájdalom, a szomorúság, hogy miért e nagy változás ? . . . miért történt minden igy és nem másképen? Hiszen nem igy terveztük mi azt ki akkor .. . régen.

Ebédre kiáltoztak. Szinte rosszul esett, hogy lelki állapotomat megzavarták. Nem gondoltam én az ételre 1 . . .

Ebéd alatt a nagy élénkség vidámabb hangulatra keltett. Nem volt hiány az ételben, adta a sifonér. Pedig nagy szó az, hogy tiz darab, jobbára fiatal gyomort teljesen ki lehessen elégíteni .. .

Ebéd után letelepedtünk a nagy almafa árnyékában ... ahol akkor . .. régen is ejtőzni szoktunk. No hát folyt a hancúrozás, lárma,

11. Olvastatott Horváth Sándor földtór- feladás iránti kérvénye.

Gazd., pénzügyi és építési bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatilag kimondja, hogy kérelmezőt kérelmével elutasítja, miután ugyanazon területet két év előtt Bányi Sándor is eredménytelenül kérte a várostól, mert a terület átadása a László-teret szűkítené s a város különösen a terek szűkítését nem engedélyezheti.

12. Olvastatott a tanács határozata Pal- kovics József illetőségi ügyében.

Közgyűlés a tanács határozatát magáévá téve, határozatilag kimondja, hogy kisk. Pal- kovics Józsefet felsőbányái illetőségűnek elfogadja.

Társas kirándulás!

Az Islván-szálló R.-T. igazgatósága az idegen forgalom emelésére a következő fölhívást bocsátotta ki:

Ha elolvassa és ösmerősei körében ajánlja a részvételt, úgy Nagybánya városának tesz szolgálatot.

Dr. Makray Mihály

polgármester.

Nagybánya szab. kir. várost immár szinte általánosan Szatmármegye gyöngyének nevezik. Ez az ős bányaváros, amely most rohamos lépésben halad a modern fejlődés utján, erre az elnevezésre méltán rá is szolgál, nemcsak páratlan és még külföldön is ismert természeti fekvésénél fogva, hanem a nagy gazdagság miatt is, melyet arany, ezüst és más bányáiban, mérföldekre terjedő erdőségeiben, világhírű gyümölcsöseiben és általán a legváltozatosabb természeti kincsekben magában rejt, vagy amelyekkel a külvilág kaleidoszkopikus pompájában büszkélkedik.

Nagybányának eme kincsei miatt települt itt le a magyarországi és külföldi festőművészet egyik legjelentősebb kolóniája, melynek virágzására a város már több százezret költött; a hegyek kiapadhatatlan gazdagsága miatt virágzanak itt a kincstár és a magánosok bányavállalatai, ezért fejlődött itt ki még évszázadokkal ezelőtt az életerős ipar s ezért áll magas színvonalon a magyar kultúra, hogy hivatását e nemzetiségi végvidéken, mint a magyarság őre, lelki ismeretesen teljesíthesse.

Nagybánya szab. kir. város természeti szépségeit s ezek között a páratlan Széchenyi-ligetet s a megszámlálhatatlan szebbnél szebb kiránduló helyeket, meg a nagyszerűbbnél nagyszerűbb közel fekvő hegységeket, fürdőket az idegen ez ideig nem élvezhette, mert bár a közlekedési viszonyok úgy az Alföld, mint Erdély felől a

nevetés . • ■ mint akkor. Egyszer csak előálltam fotografáló-masinámmal, amelyet ritkán hagyok el magamtól, hogy e kedves, annyi idő után az ifjabb csemetékkel megismétlődött jelenetet megörökítsem. A kordábaterelés nehezen ment, de mégis sikerült.

— Vigyázz!. . . Egy .. . kettő ... és egy irtózatosat csattant. . . Csak most vettük észre, hogy fejünk fölött nehéz, sötét felhők tornyosultak. Meglepetésünkből még föl sem ocsúdtunk, második . . • harmadik . . . több-több csattanás : Futott mindenki... a fotográfus is a tető alá.

— Majd később! — biztattuk magunkat. Hanem hiába. A dörgés, csattogás, villámlás fülsiketítő lett . . . szinte rengett a föld . . . majd iszonyú szélvész kerekedett . . . reá hatalmas felhőszakadás diónagyságu sürü jéggel. Elmúlt a jókedv. Halaványan, félénken, szótlanul húzódtunk be az egyetlen, szűk szobába. Rémülten hallgattuk a jég kopogását, néztük a piszkos viz rohanását, amint kimosott tőkéket, fiatal fákat sodort magával. Háziasszonyunk csak kezét tördelte... és nem is vigasztalhattuk.

Istenem! Ilyenkor látja ,az ember, hogy mily porszem ő, mikor az Egihatalom veszi át az uralkodást!

Az eső igen szívesen esett. Mintha hajóköteleket nyújtogattak volna le a felhőkből. Mennünk kellett volna a vasúthoz. De ki indul ilyen időben ? Ki gázol el az órajárásnyira fekvő indóházhoz ?

Nem mehetünk. Itt kell maradnunk. Itt kell hálnunk. De hol? Egyetlen szűk szoba,

lehető legkedvezőbbek, a mint ez a vasúti menetrendből kiviláglik, mégis ez ideig nem álltak rendelkezésre azok az egészségügyi és kényelmi intézmények, melyek még a legkényesebb kiránduló közönség igényeit is kielégíthetik.

Nagybánya szab. kir. város ma már az országban egyedül álló vízvezetékkel és igy kitűnő vízzel rendelkezik, csatornázása most van építés alatt, villanyvilágítása kifogástalan, hegyi utjai elsőrendüek s a város tulajdonát képező István király szálló 52 modernül berendezett szobával, gyönyörű étteremmel és kávéházzal fogadja a kirándulót s igazi magyar vendégszeretettel áll rendelkezésére.

Ezt a szállót a város múlt év október havában adta át a közforgalomnak s azt az alantirt részvény-társaság vette közérdekből kezelés alá, legfőbb feladatául tűzvén ki maga elé, hogy anyagi áldozatokra való tekintet nélkül minden lehetőt elkövessen az idegenforgalom emelésére s Nagybányának egy minden vonatkozásban modern nyaraló helylyé való fejlesztésére.

Ezt a célt szándékozunk előmozdítani azáltal is, hogy társas kirándulások rendezését határoztuk el s ilyeneket minden hónap: igy julius, augusztus, szeptember és október első szombat és vasárnapján tartani fogunk.

A kirándulások programmja a következő:

Szombat reggel érkezés a vasúton 1/210 órakor; az állomáson kocsi áll rendelkezésre. 10 órakor villás reggeli. V2ll órakor az ősrégi kereszthegyi kincstári aranybánya megtekintése. 12 órakor a kereszthegyi zúzó megtekintése. 1 órakor ebéd az István király szálló éttermében. 3 órakor a festő műtermek meglátogatása. 1/ib órakor a kapszula-gyár megtekintése. 5 órakor a három kilométerre fekvő alsófernezelyi európai hirü, nagyszabású kincstári kohómüvekhez kocsin kirándulás. 7 órakor séta a városban; a restaurált Szent István torony (a magyarországi campagnille) és a város más nevezetes régi és uj középületeinek megtekintése. 8 órakor mozgófénykép színház. (Tudományos előadás.) 10 órakor vacsora.

Vasárnap reggel 9 óráig séta a Széchenyi- ligetben. 9 órakor reggeli. 9—11 óráig Istentiszteletek. 11 órakor a városi értékes muzeum megtekintése. 12 órakor a Szent István toronyból a páratlan kilátás élvezése, 1 órakor ebéd. 3 órakor Felsőbánya sz. kir. városba kirándulás és onnan a Guttin hegység alján fekvő, városi vízvezetéket tápláló világhírű »hármas forrás« müvének megtekintése; uzsonna. 7 órakor visszatérés. 8 órakor mozgófénykép színház. 10 órakor vacsora. Hétfő reggel Y47 órakor elutazás.

Ez a nagy változatossággal összeállított és kényelmesen, fáradság nélkül végig élvezhető Programm összes kiadása személyenként 45 K, melyben — a vasúti költségek kivételével — az ellátás, szállás és általában minden mellékkiadás benfoglaltatik és különös gondja lesz a társaságamelyben még állva is szorongani kell a tiz embernek. Hát feküdni? Nagy volt a gond. Végre háziasszonyunk kisütötte, hogy a hölgyek ! a szobában, az urak! a vincellér konyhájában ütnek tanyát. Hogy miképen osztozkodtak el ott ben a hölgyek, az örökké titok maradt. Minket, urakat, letereltek a konyhába. Finom szénaillat csapta meg orrunkat. A föld be volt terítve. Rajta lepedők, pokrócok, plédek. Az ablak alatt hárságy gubbaszkodott. Azt lefoglaltam magamnak. Bár ne foglaltam volna le!

Az én kvártélyos-társaim csakhamar az álom lágy ölébe ringatták magukat... én is készültem. Hanem akkor vettem észre, hogy a hárságyat valami tökmagemberre szabták. Sehogy sem fértem el rajta. Ha kinyujtózkodtam, félméternyire künmaradt a lábam ... ha meg összehuzódtam, félig a levegőben függtem. Nem segített semmi. A sok próbálkozásnak az lett az eredménye, hogy a szénamadracom szá- lankint lemászott a földre.

— No hát jó éjszakát alvás! Fölültem fejedelmi ágyam szélére és vártam . . . vártam,' mint még talán sohasem ... a hajnalt. . . számláltam, az esőcsöppöket. Finom mulatság !

Éjfélre járt az idő. Egyszer csak hatalmas cuppanást hallok ... utána kis öcsém nyögni, jajgatni kezd .. . majd eszeveszett futkosás, macskadörmögés, és egy kisebb állat kétségbeesett nyikogása, sikongatása hallatszik. Hát hiszen nem vagyok valami könnyedén ijedős ember; de ez a sokféle nemvárt hang, mozgás, bizony keresztülfutott rajtam. Mi lehet ez ?