Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-10-21 / 21. szám
Felsőbányái Hírlap 3553/1909. ki. Hirdetmény. Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város tanácsa a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 64038. 1/13. 1909. sz. rendeletével engedélyezett kövezetvám szedésre vonatkozó engedélyokiratot az alábbiakban közhírré teszi. Enge dély okirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81. és 86 §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint a hozzáfűzött helyszin- rajzon és műszaki leírásban feltüntetett, illetve felsorolt közutaknak, utcáknak és tereknek az ugyancsak hozzáfűzött szabványtervek, építési és fenntartási költségvetésben, valamint az említett műszaki leírásban is körülirt módozatok mellett való részbeni tövezésére, kezelésére és fentartására Felsőbánya sz. kir. r. t. város közönsége részére — a belügyminiszter úrral egyetértőig kövezetvámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását. a következő feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Felsőbánya sz. kir. r. t. város közönségét arra, hogy az 1890. évi 1. törvénycikk 93. §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számítandó egymásután következő négy (4) éven át az ottani vasúti állomáson fel és leadott, a vámtárgy igénybevétele mellett az állomásra, illetve az állomásról továbbított áruk után vámszedési jogot gyakorolhassan s annak érvényesítésénél a következő vámdijakat szedhesse: Vámdijak: I. osztály: métermázsánkint 4 fillér, ásványvíz, bőr nyers, bőrhulladék, burgonya, csepü, csepü fonal hulladék, cserjék, cserepek, csontok nyers, építési szerelvények, ércek, gömbfa (rönkfa) zsindely, ágfa, forgács, fedélkátrány, födélpapir- lemez, földek, búza, rézgálic, vasgálic, maláta, gyümölcsmag, hamu, homok, hulladékok, kávépótlék, kéreg, kosarak (ócskák) kidolgozatlan, kő, kavics, koksz, magvak, makk, mészkő, növények, korpa, polyva, salak, söprűk, szén, faszén, kőszén, szikviz, tőzeg, trágya állati, műtrágya, vas nyers, vas ócska. II. osztály: métermázsánkint 6 fillér: agyagföld, bogyók, bőrkenőcs, chlórmész, cser, csizmamáz, cement és hidren, cement áruk, citrom mag, dinnye, dió, dobozok, ecet, enyv, enyv- bőr, fűrészelt fák: é. p. donga, parkettfa, palló, talpfa, épületfa, távirda oszlopok, bányafa, tűzifa, facsemeték, faszén, fák élők, (karácsonyfák is) festékek, főzelék, (fris) árpa, bab, borsó, bükköny, köles, cirok, rozs, tatárka, tengeri, tönköly, zab, gesztenye, gépek, gipsz, gipszlapok, gyantáká gyümölcs, halak, háncs, hering, kátrány, keményítő, kén, kocsikenőcs, kosarak újak, lenolaj, makulator, meszelők, méhkasok, mész égetett, mész oltott, méz, moslék, olajok, ásványok, olajpogácsa, ólom, ón, öblös üvegek, apró dara, árpakása, dara, derce kása, liszt, palatáblák, papír, paprika, ponyvák, réz, seprő, sör, szappan, szarvak, szecska, szalonna, széna, szalma, sziksó, sziksó (hig), szőlő, szölővessző, szurok, takarmány, tej, tinta, tojás, törköly, túró, üveg, üvegesragasz, vas formás, vas lemez, vas sínek, vas tartók, vasúti kocsik. III. osztály: métermázsánként 10 fillér: aszfalt, m. p. szurok, szőrök, bor, borkő, bőröndök, bútorok, ócskák, cserzőanyagok, cink, cukor, szegély fa, faládák, füge, mezőgazdasági gépek, gyertya, gyógyfüvek, hordó, hús, kandis, cukor, kádak kidolgozott, likőrök, must, olajok, növények, ólomcsövek, pálinka, petróleum, rongyok, sajt, savak, szesz, zsákok, zsiradékok, acél. IV. osztály, métermázsánkint 12 fillér'. agyagáruk, asbest, aszfaltáruk, bőr kidolgozott, bútorok újak, calcium karbid, chamolte, citrom, épület díszítmények, kézmü és iparüzlethez való fák, faáruk készek, fűszer, fonalak, furnérok ipari, gőzpálya kocsik, gőzkazánok, gumiáruk, gyapjú, gyermekkocsi, gyufa, gyümölcslé, juítaszövetek, kalapok, kábelek, kávé, kefék, kender, kenderszövet, kerékpár, kélszersült, kézi jármüvek, kókusz-szőnyeg, koporsók* kötéláruk, ládák, len- áruk, levestészta, mozgonyok, narancs, pamut, pamutáruk, parafa, parkette, pipere áruk, pokrócok, porcellán, rézáruk, rézüstök, rizs, szén- vessző, szigetelők, szilvaiz, szitakötőáruk, szörp, tengeri fü, terpentin, tészta, timsó, tükör, vasáruk, vas géprészek, vászon szövetek, viasz. V. asztály: Élő állatok után és pedig : a) bárány, gödölye, juh, kecske, kos, ürü, malac darabonkint 2 fillér; egy éven aluli borjú, sovány sertés darabonkint 4 fillér; c) egy éven felüli borjú, bika, bivaly, ökör, tehén, tinó, üsző, ló, öszvér, szamár, javított vagy hízott sertés darabonként 10 fillér. A közönséges gyorsáru métermázsánként a legnagyobb vámdijtétel l1/, szeressével vagyis 18 fillérrel, a mérsékelt gyorsáru pedig a legmagasabb díjtétellel, vagyis 12 fillérrel fizetendő tekintet nélkül az áru minőségére. Megjegyzés: Az I., 11, III. és IV. osztályban a vámdij kiszabásánál a szállítmányok nem teljes metérmázsa súlya, 50 kg. vagy annál kevesebb súlynál fél métermázsának, 50 kg. felül teljes métermázsának tekintendő s a szerint a vámdijtétel fele, avagy az egész összege fizetendő. II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. törvénycikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akik és amelyekre a vámdijak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, akik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénz értéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvénycikk értelmében köteles a vámtulajdonos a vám tárgyát állandóan jó karban tar- tani, szükség esetén újból felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedés a közforgalom érdekéből engedélyeztetett, kötelessége leend a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, a végből: a) a közforgalom akadálytalan gyako- rolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalom képes állapotban kell tartani; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket pedig mindenkor megtennie. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy kiépítésére, kezelésére, fenntartására és helyreállítására, vagy esetleg újból való felépítésének költségeire nem fordítható, miért is a vámbevételekről és kiadásokról pontos számadás vezetendő és az minden év végével törvényszerű tárgyalás után az 1886. évi XXII. t.-c. 165. § ához képest a főispán utján a belügyminiszter úrhoz terjesztendő fel: fentartatván az 1890. évi I. t.-c. 102 §-ában felsorolt hatóságok azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén törvényszabta módon a vámdijak leszállítása iránt a szükséges lépéseket megtegyék. III. Az engedélyezett vámszedés érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. § a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. Az uralkodó ház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai ; 2. a királyi udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitvány- nyal kell birniok; 5. az állami javak általában, só, dohány stb.; 6. a m. kir. posta- és távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi, közlekedési, vagy községi (közdűlő), közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok ; 8. a templom, iskola és papiak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok ; 9. közveszély, hófúvás, árvíz, tűz stb. esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. § a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árviz, vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11 emberi hullák; 12. átviteli szállítmányok; 13. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való be- sorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak ; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve, a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazokat a vám- mentességeket is, amelyek magánjogi szerződésekben vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény be- igazoltatik. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállithatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. törvénycikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését vámtulajdonos kártérítési ig-ény nélkül tűrni tartozik. VI. A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. törvénycikk és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 200 koronánál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VII. Jelen engedély okirattal megállapított vámszabályzat a vámszedés helyén hatóságilag hitelesített példánya láthatóan és olvasható alakban állandóan kifüggesztendő (1890. I. t.-c. 144. §-a.) VIII. Az 1890 évi I. törvénycikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1009. évi szeptember hó 21-én. Kossuth, s. k. A város a kövezetvámszedést f. évi november hó 1. napjától fogja gyakorolni. A vámdijakat a városi állomáson a pénztár veti ki és szedi be az engedélyokiratban foglaltak szerint s a fizetés a feladásnál, illetve az átvételnél azonnal fog történni. Felsőbányán, 1909. október hó 14-én. Városi tanács. 3334—1909. k. i. szám. Hirdetmény. Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város tulajdonát képező alább felsorolt javadalmak és jogok 1910. évi január 1-től számítandó 3, esetleg 6 évre folyó évi október 26-án, d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fognak adatni. Árverelni szándékozók kötelesek a kikiáltási árnak megfelelő 10%-ot készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban lefizetni. írásbeli zárt ajánlatok a megfelelő 10% bánatpénzzel és 1 koronás bélyeggel ellátva a szóbeli árverés megkezdéséig nyújtandók be. A bérlet tárgyi- BAnna}* Határidő a zárt nak megnevezése ^ j K f aíánlat beadására 1. Kenyérszinbolt 70— 7— 909. X/26. d. e. 10 2. I-ső számú piacközi kisbolt 105 — 10.50 » » 3. Ábrahám-féle lakház . . 160.— 16.— » » 4. Vasútállomási felső lakház 192.— 19.20 > » A bérlet az Ábrahám-féle háznál és az I-ső számú piaczközi kisboltnál f. év november 1-én is kezdődhetik ugyanazon feltételek mellett. A bérleti feltételek teljesítésének biztosítására óvadékul a megajánlott évi bérösszeg tele fizetendő. Az árverési feltételek a városi jegyzői hivatalban megtekinthetők. Felsőbányán, 1909. október hó 13-án. Városi tanács. SZÁSZ JÁNOS gyűmölcsfa-iskoláj ákól az ősz folyamán mintegy 200.000 drb nagyrészben alma, körte, szilva stb. oltvány kerül eladásra 20—80 fillér darabonkénti árban, azok erőssége szerint. Az oltványok a helyszínén a faiskolában bármikor megtekinthetők. Tessék árjegTSTssólset Icétnll Nagybányán, Szatmármegye. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
