Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-10-21 / 21. szám

Felsőbányái Hírlap 3553/1909. ki. Hirdetmény. Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város taná­csa a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 64038. 1/13. 1909. sz. rendeletével engedélyezett kövezet­vám szedésre vonatkozó engedélyokiratot az alábbiakban közhírré teszi. Enge dély okirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81. és 86 §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint a hozzáfűzött helyszin- rajzon és műszaki leírásban feltüntetett, illetve felsorolt közutaknak, utcáknak és tereknek az ugyancsak hozzáfűzött szabványtervek, építési és fenntartási költségvetésben, valamint az emlí­tett műszaki leírásban is körülirt módozatok mellett való részbeni tövezésére, kezelésére és fentartására Felsőbánya sz. kir. r. t. város közön­sége részére — a belügyminiszter úrral egyet­értőig kövezetvámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását. a követ­kező feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Felső­bánya sz. kir. r. t. város közönségét arra, hogy az 1890. évi 1. törvénycikk 93. §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számítandó egy­másután következő négy (4) éven át az ottani vasúti állomáson fel és leadott, a vámtárgy igénybevétele mellett az állomásra, illetve az állomásról továbbított áruk után vámszedési jogot gyakorolhassan s annak érvényesítésénél a következő vámdijakat szedhesse: Vámdijak: I. osztály: métermázsánkint 4 fillér, ás­ványvíz, bőr nyers, bőrhulladék, burgonya, csepü, csepü fonal hulladék, cserjék, cserepek, csontok nyers, építési szerelvények, ércek, gömbfa (rönkfa) zsindely, ágfa, forgács, fedélkátrány, födélpapir- lemez, földek, búza, rézgálic, vasgálic, maláta, gyümölcsmag, hamu, homok, hulladékok, kávépót­lék, kéreg, kosarak (ócskák) kidolgozatlan, kő, kavics, koksz, magvak, makk, mészkő, növények, korpa, polyva, salak, söprűk, szén, faszén, kőszén, szikviz, tőzeg, trágya állati, műtrágya, vas nyers, vas ócska. II. osztály: métermázsánkint 6 fillér: agyagföld, bogyók, bőrkenőcs, chlórmész, cser, csizmamáz, cement és hidren, cement áruk, cit­rom mag, dinnye, dió, dobozok, ecet, enyv, enyv- bőr, fűrészelt fák: é. p. donga, parkettfa, palló, talpfa, épületfa, távirda oszlopok, bányafa, tűzifa, facsemeték, faszén, fák élők, (karácsonyfák is) festékek, főzelék, (fris) árpa, bab, borsó, bükköny, köles, cirok, rozs, tatárka, tengeri, tönköly, zab, gesztenye, gépek, gipsz, gipszlapok, gyantáká gyümölcs, halak, háncs, hering, kátrány, kemé­nyítő, kén, kocsikenőcs, kosarak újak, lenolaj, makulator, meszelők, méhkasok, mész égetett, mész oltott, méz, moslék, olajok, ásványok, olaj­pogácsa, ólom, ón, öblös üvegek, apró dara, árpa­kása, dara, derce kása, liszt, palatáblák, papír, paprika, ponyvák, réz, seprő, sör, szappan, szarvak, szecska, szalonna, széna, szalma, sziksó, sziksó (hig), szőlő, szölővessző, szurok, takarmány, tej, tinta, tojás, törköly, túró, üveg, üvegesragasz, vas formás, vas lemez, vas sínek, vas tartók, vasúti kocsik. III. osztály: métermázsánként 10 fillér: aszfalt, m. p. szurok, szőrök, bor, borkő, bőrön­dök, bútorok, ócskák, cserzőanyagok, cink, cukor, szegély fa, faládák, füge, mezőgazdasági gépek, gyertya, gyógyfüvek, hordó, hús, kandis, cukor, kádak kidolgozott, likőrök, must, olajok, növé­nyek, ólomcsövek, pálinka, petróleum, rongyok, sajt, savak, szesz, zsákok, zsiradékok, acél. IV. osztály, métermázsánkint 12 fillér'. agyagáruk, asbest, aszfaltáruk, bőr kidolgozott, bútorok újak, calcium karbid, chamolte, citrom, épület díszítmények, kézmü és iparüzlethez való fák, faáruk készek, fűszer, fonalak, furnérok ipari, gőzpálya kocsik, gőzkazánok, gumiáruk, gyapjú, gyermekkocsi, gyufa, gyümölcslé, juítaszövetek, kalapok, kábelek, kávé, kefék, kender, kender­szövet, kerékpár, kélszersült, kézi jármüvek, kókusz-szőnyeg, koporsók* kötéláruk, ládák, len- áruk, levestészta, mozgonyok, narancs, pamut, pamutáruk, parafa, parkette, pipere áruk, pok­rócok, porcellán, rézáruk, rézüstök, rizs, szén- vessző, szigetelők, szilvaiz, szitakötőáruk, szörp, tengeri fü, terpentin, tészta, timsó, tükör, vas­áruk, vas géprészek, vászon szövetek, viasz. V. asztály: Élő állatok után és pedig : a) bárány, gödölye, juh, kecske, kos, ürü, malac darabonkint 2 fillér; egy éven aluli borjú, sovány sertés darabonkint 4 fillér; c) egy éven felüli borjú, bika, bivaly, ökör, tehén, tinó, üsző, ló, öszvér, szamár, javított vagy hízott sertés dara­bonként 10 fillér. A közönséges gyorsáru métermázsánként a legnagyobb vámdijtétel l1/, szeressével vagyis 18 fillérrel, a mérsékelt gyorsáru pedig a legmaga­sabb díjtétellel, vagyis 12 fillérrel fizetendő tekin­tet nélkül az áru minőségére. Megjegyzés: Az I., 11, III. és IV. osztályban a vámdij kiszabásánál a szállítmányok nem teljes metérmázsa súlya, 50 kg. vagy annál kevesebb súlynál fél métermá­zsának, 50 kg. felül teljes métermázsának tekin­tendő s a szerint a vámdijtétel fele, avagy az egész összege fizetendő. II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. törvénycikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akik és amelyekre a vámdijak fentebbi jegyzékében köte­lezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, akik az alábbi pont szerint vám­mentesek, sem pénzt, sem pénz értéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvénycikk értelmében köteles a vámtulaj­donos a vám tárgyát állandóan jó karban tar- tani, szükség esetén újból felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedés a közforgalom érdekéből engedélyeztetett, köte­lessége leend a vámtulajdonosnak, hogy a vám­tárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, a végből: a) a közforgalom akadálytalan gyako- rolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogás­talan jó és forgalom képes állapotban kell tar­tani; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket pedig mindenkor megtennie. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy kiépítésére, kezelésére, fenntartására és helyre­állítására, vagy esetleg újból való felépítésének költségeire nem fordítható, miért is a vámbevé­telekről és kiadásokról pontos számadás veze­tendő és az minden év végével törvényszerű tárgyalás után az 1886. évi XXII. t.-c. 165. § ához képest a főispán utján a belügyminiszter úrhoz terjesztendő fel: fentartatván az 1890. évi I. t.-c. 102 §-ában felsorolt hatóságok azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén törvényszabta módon a vámdijak leszállítása iránt a szükséges lépéseket meg­tegyék. III. Az engedélyezett vámszedés érvényesí­tésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. § a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. Az uralkodó ház minden tagjának és udvartartásaiknak szállít­mányai ; 2. a királyi udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállít­mányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, vala­mint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minő­sége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismer­hető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitvány- nyal kell birniok; 5. az állami javak általában, só, dohány stb.; 6. a m. kir. posta- és távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomás­hoz vezető, községi, közlekedési, vagy községi (közdűlő), közutak és azokon levő műtárgyak építé­sére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosí­tására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szál­lítmányok ; 8. a templom, iskola és papiak épí­tésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállít­mányok ; 9. közveszély, hófúvás, árvíz, tűz stb. esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. § a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árviz, vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. a vaspályának saját szükség­leteire szolgáló szállítmányai; 11 emberi hullák; 12. átviteli szállítmányok; 13. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való be- sorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak ; továbbá a fegyveres erő élel­mezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve, a hajtóknak katonai hatóság által kiállí­tott igazolványt kell felmutatniok; 14. a vám­tulajdonos által önként vámmenteseknek elfoga­dott szállítmányok, ideértve mindazokat a vám- mentességeket is, amelyek magánjogi szerződé­sekben vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok sze­rint vámmentesek, amennyiben azoknak vám­mentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény be- igazoltatik. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nél­kül leszállithatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. törvénycikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. Közérdekből, különösen hadászati szem­pontokból szükséges hasonló létesítmények állam­költségen való megépítését és forgalomba helye­zését vámtulajdonos kártérítési ig-ény nélkül tűrni tartozik. VI. A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. törvénycikk és annak alapján a kereske­delemügyi miniszter rendel, esetleg amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 200 koronánál nagyobb nem lehet) terhe alatt foga­natosítani tartozik. VII. Jelen engedély okirattal megállapított vámszabályzat a vámszedés helyén hatóságilag hi­telesített példánya láthatóan és olvasható alakban állandóan kifüggesztendő (1890. I. t.-c. 144. §-a.) VIII. Az 1890 évi I. törvénycikknek a vá­mokra vonatkozó minden egyéb határozata a je­len vámra is kiterjed. Budapest, 1009. évi szeptember hó 21-én. Kossuth, s. k. A város a kövezetvámszedést f. évi novem­ber hó 1. napjától fogja gyakorolni. A vámdija­kat a városi állomáson a pénztár veti ki és szedi be az engedélyokiratban foglaltak szerint s a fizetés a feladásnál, illetve az átvételnél azonnal fog történni. Felsőbányán, 1909. október hó 14-én. Városi tanács. 3334—1909. k. i. szám. Hirdetmény. Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város tulaj­donát képező alább felsorolt javadalmak és jogok 1910. évi január 1-től számítandó 3, eset­leg 6 évre folyó évi október 26-án, d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fognak adatni. Árverelni szándékozók kötelesek a kikiáltási árnak megfelelő 10%-ot készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban lefizetni. írásbeli zárt ajánlatok a megfelelő 10% bánatpénzzel és 1 koronás bélyeggel ellátva a szóbeli árve­rés megkezdéséig nyújtandók be. A bérlet tárgyi- BAnna}* Határidő a zárt nak megnevezése ^ j K f aíánlat beadására 1. Kenyérszinbolt 70— 7— 909. X/26. d. e. 10 2. I-ső számú piac­közi kisbolt 105 — 10.50 » » 3. Ábrahám-féle lakház . . 160.— 16.— » » 4. Vasútállomási felső lakház 192.— 19.20 > » A bérlet az Ábrahám-féle háznál és az I-ső számú piaczközi kisboltnál f. év november 1-én is kezdődhetik ugyanazon feltételek mel­lett. A bérleti feltételek teljesítésének biztosí­tására óvadékul a megajánlott évi bérösszeg tele fizetendő. Az árverési feltételek a városi jegyzői hivatalban megtekinthetők. Felsőbányán, 1909. október hó 13-án. Városi tanács. SZÁSZ JÁNOS gyűmölcsfa-iskoláj ákól az ősz folyamán mintegy 200.000 drb nagyrészben alma, körte, szilva stb. olt­vány kerül eladásra 20—80 fillér dara­bonkénti árban, azok erőssége szerint. Az oltványok a helyszínén a faiskolában bármikor megtekinthetők. Tessék árjegTSTssólset Icétnll Nagybányán, Szatmármegye. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Thumbnails
Contents