Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-10-21 / 21. szám

Felsőbányái Hírlap viselő, az ág. ev. egyház gondnoka és jegyzője, a Teleki-Társaság tagja stb. folyó hó 17-én délelőtt 12 órakor, tevékeny és fáradhatallan életének 59-ik és boldog házassága 32 ik évé- j ben, agyszélbüdésben váratlanul elhunyt. Drága ; halottunk hült tetemét folyó hó 19-én délután 5 órakor fogjuk ág. ey. vallás szertartás szerint a Magyar-utcza 2. számú gyászházból örök nyugalomra helyeztetni. Nagybánya, 1909. okt. hó 17-én. Legyen áldott emléke! Hid-átvótel. Az Árpád-utcai uj zazari kő- hidat ma adja át Hirsch Móric vállalkozó a vármegyét képviselő llosvay Aladár alispánnak, Kaosó Károly műszaki tanácsosnak, Holéozy Gyula államépitészeti főmérnöknek és Farkas Jenő polgármesternek. A hid csinos építmény, szép széles kocsi- és gyalogjáróval, csak az a kár, hogy valamivel keskenyebb, mint az utca szélessége. A hid a forgalomnak már meg lett nyitva s a kocsik ismét az Árpád-utcán közle­kednek. A polgári dalkör okt. 10-én tartott dal­estélye úgy erkölcsileg, mint anyagilag szépen sikerült. Á dalkör változatos műsorával és precíz, jó előadásával szép sikert aratott és élet- képességét és létjogosultságát fényesen be­igazolta. Vas Lajos karnagy fáradhatatlan buz­galma teljes elismerést érdemel. Az estélyen igen jól festettek a szedő lányok és csősz­legények magyar viseletben s nagy gonddal ügyeltek a terem közepén fölállított sátorban kiaggatott szőlőre, mit mégis mind ellopkodtak az ügyes legények és leányok. A hegy-biró, Tury István mondott szigorú Ítéletet fölöttük s a jótékony célra megadóztatta az elővezetett tetteseket. Tiz óra után táncra perdült az ifjúság és reggelig mulattak a legfesztelenebb kedvvel. A rendezésben nagy érdeme van Tury István­nak is, aki a sátort állította össze. Áz estély tiszta jövedelme 69 K 70 fill. Jegyeiket meg­váltották : Társi István 2 K, Münnich Sándor 1 K 60 f, Krompáczki Ignác 1 K 60 f, Perchy Sándor 2 K, Dukrét Gyula 2 K. Felülfizettek: Krompáczki 40 f, Becsy Károly 1 K 40 f, Rumpold József 1 K 40 f, Vas Lajos 2K, Hajdú Sándor 1 K, Bónis Sándor 2 K, Szász Vilmos 2 K, Schnier Imre 80 f, Fizély Sándor 3 K 40 f, Vas István 80 f, Suba Károly 80 f, Almássy Cornél 1 K, Kuszkó János 1 K, Almássy Jánosné 40 f, Szász János 40 f, Lévay Lajos 40 f. A nagybányai Kaszinó 75 éves fennállásá­nak emlékére rendezett Széchenyi-lakoma fé­nyesen és ünnepélyesen folyt le. A város intel- ligencziája és tekintélyes polgársága teljes szám­mal megjelent a lélekemelő ünnepségen. Stoll Béla a Kaszinó elnöke tartotta az ünnepi be­szédet, Moldován László igazgató pedig a Ka­szinó történetét ismertette. Mindketten nagy ha­tást értek el történeti vonatkozású és helyi érdekű előadásukkal. A számos szónok között Farkas Jenő polgármester a felsőbányái olvasó- egylet nevében, Mikola A. Gyula a Polgári Ol­vasókör nevében köszöntötte a testvéregyesü­soha életemben nem követtem el semmiféle humoreszket. A férfi hangos nevetésben tört ki. — Megbocsásson, de nevetnem kell erre a kijelentésre. Ön a levélírás terén túlszárnyalta ihletben Charles Lamböt és Horace Walpolet. Pillanatnyi fény derengett át a felolvasó elméjén. Odafordul a kis hölgyhöz és moso­lyogva kérdi: — Talán bizony ön a Mirry? . . . A kérdezett ezüstös hangot hallatott és szinte könnyezve a kacagástól tagadólag rázza a fejét: — Nem, sir, nem vagyok Mirry . . . De csak nem tagadja, hogy ön a Gilly? — kérdi hirtelen a kissé bambán néző Stantonéktól. Mr. Stanton hamar feltalálja magát. De igen, tagadom! Feleségem csak kedv­telésből irta a leveleket, az én tudtomon kí­vül ... De hát, igazság . . . hogyan is jutottak azok a levelek az önök kezébe, ha ön nem Mirry? — veti fel a kérdést Mr. Stanton és nyomatékos hangja azzal a felsőbb méltósággal hangzik, mint mikor valakit jólesőleg sarokba szoritunk. Pár pillanat telik el; feszült figyelemmel kémlelik egymás arcát, végül a hatalmas férfi töri meg a csendet. Egy lépést tesz Mrs. Stan­ton felé, apró szúrós szemeit ráakasztja arcára és mély, recsegő hangon süti el az öreg ágyút: — Legyen szerencsénk ma vacsorára. Üljön együtt az egész levélíró kompánia. A Mirry ... az én vagyok. letet. Mikola sikerült verses köszöntőjét a tárcza- rovatban közöljük. Felsőbányáról Farkas Jenő, Bradofka Frigyes, dr. Berks Aurél, Pap Márton, Mikola A. Gyula és dr. Moldován Ferencz vettek részt a banketten. A városi múzeumnak v. Stoll Béla ur 2 drb aranypénzt, özv. Lévay Lajosné 15 drb régi fazekas mintát, Kosztróber György ur 1 drb kövesedett fadarabot és Stóder Ferenc ur 3 drb könyvet adományozott. Fogadják az adományok ajándékaikért a múzeumi vezető­ségnek köszönetét. Farkas, polgármester. Kirándulások. Folyó hó 5-én a szatmár- németii felső kereskedelmi iskola 34. tanulója Dunay Sándor igazgató és Berky Lajos, Berger József és Zsolnai Ármin tanárok vezetésével megtekintették a vízmüvet, a fővölgyi zuzót a haltenyésztő házat és a keleti bánya telepet, hol Török Ferenc, m. kir. bányamérnök adta meg nekik a kellő felvilágosításokat. — 7 ikén este pedig a szatmárnémetii kir. kath. főgim­názium VI. osztályának 45 tanulója érkezett ide dr. Schőber Emil és Gardag Lajos, tanárok vezetése mellett. Kik 8-ikán a vízműhöz, a fő­völgyi zuzóhoz, a haltenyésztő telephez, a Bódi- tóhoz és a Kacsó Károly házhoz tettek kirán­dulást A Kölcsey kör köszöneté. A kör elnök­sége az alábbi levelet intézte városunk polgár- mesteréhez: »Nagyságos Polgármester Ur! Egyesületünk igazgató-választmánya folyó év szeptember hó 13-án tartott választmányi ülé­sén egyhangú lelkesedéssel mondott jegyző­könyvileg köszönetét Nagyságodnak; a városi Tanácsnak és az ottani rendező bizottságnak azon szives és lelkes fogadtatásért, a melyben részesültek egyesületünk azon tagjai, akik részt vettek a folyó év május hó 31-én Felsőbánya és vidékén megtartott kirándulásban. Amidőn örömmel közöljük igazgató választmányunk e határozatát, Nagyságodat egyben kérjük : szíves­kedjék e határozatot úgy a városi Tanács, mint az ottani rendező bizottságnak is tudo­mására adni. Nagykároly, 1909. október hó 4. Hazafias üdvözlettel Cseh Lajos s. k. ügyvéd, alelnök. Ifj. Andrássy Jenő s. k. titkár. Amputáltak, betegek figyelmébe. Rendkívül érdekes, dús tartalmú árjegyzék jelent meg az országhirü Magyar Orvosi Műszertár cégtől Budapest, Rákóczi-ut 32. sz. E jeles cég, mely tizedik éve áll fenn, ezen árjegyzéket e lapra való hivatkozás után, bárkinek ingyen és bér­mentve, diszkréten megküldi. Az árjegyzék kivonatosan leírja az első segélyt, tartalmazza az összes betegápolási cikkek, sérvkötők, has­kötők, gummiharisnyák stb. árait. Úgyszintén bemutatja a műlábak, mükezek, műfüzők és az összes orthopaediai készülékeket ábrákban. Hygienikus különlegességekről külön szakasz van felvéve. Az aktuális könyvtár egy még egészen uj, ismeretlen téren nyit ösvényt. Egy sajátságos irodalmi műfajt teremt meg. Beleveszi az iro­dalomba a művészi eszközökkel dolgozó aktuálitás hatalmas erejét. Havonkint megje­lenő kötetei egytől-egyig azt a célt szolgálják, hogy a köztéren forgó, az aktuál is előterében álló kérdések, események, az em beriséget, az országot érdeklő művészi, tudományos és po­litikai problémák elsőrangú irodalmi művek formájában kerüljenek az olvasó kezébe. Most jelent meg e vállalat kiadásában »Repülőgépen az Északi Sarkra* ára 1 korona 50 fillér, meg­küldi a kiadóhivatal, Budapest, Veres Pálné- utca 16. sz. Az aktuális könyvtárt Szomaházy István, a kitűnő iró szerkeszti. Szüret. Bár a mi erdős hegyeinket nem fedik szőlőtáblák, a felsőbányái gazdák pinczéje mégis megtelik a sikárlói. váraljai, misztótfalusi hegyek pompás levével. Nehéz szekerek hozzák a közepes mennyiségű, de első minőségű mustot haza, vagy a szőllőbeli jó pinczék fogadják be egy évi fáradságes munka gyümölcsét. Kitűnő idő kedvez a szüretelőknek, olyan verőfényes, olyan állandó, a milyenre még »aleggöthösebb vinczellérek« sem emlékeznek. Vígan szól a tá­voli hegyeken a nóta a hosszú őszt jelentő ökör­nyálas napsugárban, csak az esti borzongató hideg lehellete figyetmeztet, hogy ezek a napok csak a szép természet szomorú elmúlását ta­kargatják. Mennyi pénz van forgalomban? Az állami számvevőszék legközelebbi kimutatása szerint az ezüst, nikkel és bronzpénzekből összesen 148.352,126 K 54 fillér van forgalomban. Anyakönyvi közlemények. Születtek: 1909. szept. 18. Káhán József és Lebovics Linka szülőktől »Heléna.« szept. 25. Borsa Mihály és Kovács Mária szülőktől »Erzsébet.« szept. 27. Schulcz György és Holló Juliána szülőktől »Fe­rencz.« szept. 25. Máriás János és Lap Anna szülőktől »Mihály.« szept. 29. Lendeczki András és Zegrán Mária szülőktől »Mihály.« szept. 30. Ernyei József és Bányai Juliánná szülőktől »Te­rézia.« szept. 30. Kászoni Károly és SilaiTuliánna szülőktől »Mihály,« okt. 9. Hitter Ferenc és Schmidt Erzsébet szülőktől »Etel.« okt. 4. Boldán György és Silai Etel szülőktől »Mihály.« okt. 8. Moldován Illés és Róth Ilona szülőktől »Fe­renc.« okt. 11. Sinka Rozáliától »Ilona.« okt. 14. Darnai József és Fila Ilona szülőktől »János.« okt. 11. Dorogi Márton és Boczor Mária szülők­től »Terézia.« — Meghaltak: szept. 23. Májdik István r. kath., 16 éves, bányász. Szept. 25. Krajczár György ref., 36 éves, gyepmester. Szept. 25. özv. Sagyebó Ferencné sz. Kovács Mária 71 éves, r. kath. Okt. 4. Kovács Imre ref. 2 éves csecsemő. Okt. 5. Horváth Péter g. kath. 28 éves, asztalos. Okt. 11. Golovánszki Margit g. kath. 3 éves gyermek. Okt. 14. Kocsis Károly r. kath. 66 éves, szűcs. — Házasságot kötöttek: Hitter József bányász Gelládi Etelka cseléddel. Ilia Simon géplakatos Rusiczi Gertruddal. Jákob György bányász Sipos Anna házi cseléddel. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Verses köszöntő. (A nagybányai kaszinó 75 éves jubileumán felolvasta Mikola A. Gyula.) — Hetvenöt év . .. Hetvenöt év . . . Nagyon messze kikötő-rév . .. Honnan hóditó útjára Indult hajdan egy kis gálya, Melynek volt a vitorlája Nagy Széchenyi kultúrája. — így vitte bátor vezére A haladás nagy vizére! — És a gálya vígan haladt Viharverte napok alatt Sőt, ha visszatért a révbe, Erősödött minden évbe. Meg-megujult kormányosa, Szaporodott a hajósa. És bár hordott sok, sok terhet Mindig nagyobb kajütt kellett, Mig végre, sok évek múlva* A sikertől felbuzdulva, A haladó kornak nyomán Felépült egy uj alkotmány : Egy nagyobb : — Óceán járó — Minden kényelmet feltáró Szilárd, erős, büszke hajó Ez a szép, fényes kaszinó! Bizony, nagy ut: dicső pálya, Amit megfutott mint gálya Itt e szélső végvidéken, Hol szírt akad minden lépten És fujdogál vihar szele, Mely gyűlölettel van tele Minden iránt ami magyar, Ez: ami sok piszkot kavar Haladásunk nyílt vizébe; Csoda, hogy minden izébe Meg nem lazult a bordája; El nem nyelte örvény árja ... — Nem: — mert Te nagy, magas orom, Messze világitó torony, Égi-fény a sötétségbe, Világitó messzeségbe, A Te fényed ott ragyogott Ahol az örvény kavargott. — Te segitéd győzelemre: Nagy Széchenyi nagy szelleme ! . .. Neked hódolunk mi máma, A Te neved áll imánkba Nekünk, kik itt egybegyülvén, És elhoztuk szivünk mélyén Ama szerény óhajtásunk, Hogy itt azt a példát lássuk, Hogy nincs erőnk semmi másba, Csupán az összetartásba. És amit a nagy Széchényi Régen óhajtott megérni, Az az eszme, az a szándék, Legyen már égi ajándék Melynek egy nagy torát üljük : — Összetartsunk — egyesüljünk!

Next

/
Thumbnails
Contents