Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-10-21 / 21. szám
TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC . Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap . szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felső- . bányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Városi közgyűlés. Folyó hó 13-án rendkivüli közgyűlése volt a városi képviselőtestületnek. A szüreti idő s a gazdák szorgos ideje meglátszott a közgyűlésen, mely alig egy pár városatyát vonzott az ülésterembe. Részletes tudósításunk a következő: 1. Az 1908. évi zárószámadásoknak törvényhatósági jóváhagyását közgyűlés tudomásul vette. 2. Nádor Jakab okleveles állatorvost városi állatorvosi állás végleges betöltéséig az állatorvosi teendők ellátásával megbízta, a pályázati hirdetményben foglalt javadalmazás mellett. 3. A városi jogokat és javadalmakat 1910-től kezdődő 3 évre a következőknek adta ki a közgyűlés: A Szakadásrétet 265 K évi bér mellett Szász Jánosnak ; a Timár- szint 36 K 70 f évi bér mellett Lévay Lajosnak; az Epreskertet Dán Györgynek 47 K évi bér mellett; az I. sz. piac-közi kisboltot Apfelbaum Emánuelnek 62 K évi bér mellett; a IV. sz. kisboltot Dóra Istvánnak 40 K évi bér mellett; a nyiresi erdő- őri lakot és nyiresi faraktári lakot Dán Györgynek 60 — 60 K évi bér mellett; a Petófi-ligetet Hodor Izidornak 270 K évi bér mellett; a két lisztelö malmot Kuszkó Jánosnak évi 1300 K 02 f bér mellett. Azon bérlettárgyakra nézve, melyekre ajánlat nem tétetett, az ismételt árverést közgyűlés f. hó 26-ára tűzte ki. 4. A hivatalos órákra vonatkozólag közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. E szerint a városnál a hivatalos órák d. e. 8 órától d. u. 1 óráig tartatnak, kivétetik a rendőrkapitányi hivatal, az adóhivatal és az iroda, hol a hivatalos órák d. e. 8—12-ig és d u. 2—5-ig tartatnak. A tisztviselők egyike felváltva minden délután a városházán található az esetleges sürgős ügyek elintézése végett. 5. A róm. kath. tanítók drágasági pótlékának a városi pénztárba való visszafizetését közgyűlés havi 10 koronás részletekben engedélyezte, azonban a visszafizetés elhalasztása iránti kérelemnek nem tett eleget, mert a visszatérítendő összegek nagyobbak s azoknak egyszerre való visszatérítési kötelezettsége nagy terhet róna a tanítókra. 6. A városi kövezetvám engedélyezését közgyűlés örömmel vette tudomásul s a szükséges intézkedések megtételével tanácsot bizta meg. A kövezetvámszedés f. é. november 1 —töl kezdődik. 7. Erdélyi Sándorné utcafoglalási ügyében tiszti ügyész jelentését, mely szerint bírói egyességet kötött az alperessel, úgy, hogy az utcai szekérközlekedés és a szomszédok kuthasználási joga biztosittatik s az utca vonala kiegyelittetik, — közgyűlés elfogadta s tudomásul vette. 8. A Kereszt- és Komócsy-utcai lakosok kérelmére közgyűlés elhatározta, hogy ezen s esetleg még más utcák világítását is a beszüntetendő ivlámpák helyett adott izzólámpákkal fogja eszközölni. A magyar-öltés. — Irta Dr Szmik Antal. — Azon rendkívül értékes ismertetéssel kapcsolatban, melyet Ernest Lefebure könyvében a Gizella királyné miseruhájáról közöl, más, nem kevésbé becses adatot is találunk, amely a magyar himző-ipar művészet történetére nézve a legnagyobb ügyeimet és tanulmányt érdemel meg. Ugyanis a már idézett leírás elején a következőket olvashatjuk: »Felesége Gizella királyné a palotája mellett szövő és hímző intézetet állított fel és itt alkotta meg azt a hires »Magyar öltést« (Point de Hongrie) a mely névvel még napjainkban a zeg-zugos vonalakkal kidolgozott öltési módot illetik.« E sorok tartalma tehát kétségtelen bizonysággal nyilván valóvá teszi, hogy a magyar himzőiparmüvészet már 900 évvel ezelőtt egészen önálló volt s olyan technikát, olyan öltést teremtett meg és használt, mely már akkor, az egész széles világon becsült is csodált volt. Mielőtt e nevezetes adat bővebb taglalásába bocsátkoznánk, szükségesnek véljük röviden megemlékeznünk azon öltésmód és nemekről, amelyek hazánkban, a legnagyobb valószínűséggel szintén Gizella királyné idejében, vagy általa honosodtak meg. Habár az ismereteink e téren, a kellő kutatás és tanulmányozás hiányában, még igen hiányos és fogyatékosak, mégis néhány adatra nézve tisztázódtak a vélemények. Már említettük, hogy a vezérek korában, hazánk hitbeli és kulturális meghódítása érdekében, a keleti bizánci császárság, viszont a német császárral szövetkezett római pápa között milyen nagy versengés keletkezett, minek folytán a vezéreknek a keleti vagy nyugati kultúra között kellett választaniok. Ezen versengés befolyása a hímzés terén is érvényesült. Az elvitázhatatlan tény, hogy a katholikus hit terjesztése Gizella királyné lelkes buzgósága révén ért el oly gyors és bámulatos sikert, de viszont a kultúrában a bizánci szellem, Ízlés volt egész Európában irányadó és vezető. E befolyás Magyarországra a földrajzi fekvése és azon élénk öszeköttetések révén, mely úgy kulturális, mint vallási és közgazdasági téren, már a vezérek korában kifejlődött, még hatalmasabb volt és annak öregbítésére a bizánci görög császárok mindig kiváló gondot fordítottak. A hímzés terén európaszerte szintén a bizánci felfogás, elrendezés, motívum és technika volt az irányadó, s ezt hazánkban Gizella királyné annál könnyebben honosíthatta meg, mert már előtte is görög apácák telepedtek meg hazánkban, akik az orthodox hitet is biMirry. Angolból: Ifj. Kárpáti Endre. A faminizmus apostola volt. Járt város- ról-városra, felolvasásokat tartott a népszerű bölcseletből és hogy olyan óriási sikereket aratott, azt a tudományán kívül a szépségének köszönhette. Borotvált asszonyos arcával, bajusz- talan, piros ajkaival és romantikus szemeivel talán többeket hódított meg magának mint szakszerű fejtegetései. Egyik reggel különös levelet hozott a posta számára Birminghamből. Ez állt benne: Kedves Mr. Stanton! Szálljon le a büszke magasságból és könyörüljön meg egy rajongó kis leánykán. Csak a nevét írja le a kedvemért .... örök emlékül. Hallottam felolvasását itt és Manchaterben és a világ legbölcsebb és leggyengédebb emberének tartom. Üdvözli a reménykedő Miriam Cass. Nevetve adta oda a feleségének. — Nézd édesem, ekkora hatása van a felolvasásaimnak. Mit gondolsz, feleljek neki? Mrs. Stanton elolvasta a levelet és türelmetlenül intett a kezével. — Minden bizonnyal — mondta meggyőződéssel. — Hanem tudod, mit? Bizd rám i a felelet megírását. Lekopogtatom az irógépe- I men, te meg aláírod. Jó? — Ha akarod, nem bánom — felelt Mr. j Stanton és kiment a szobából Felesége pedig leült asztalához és a következő levelet szerkesztette : Kedves Miss Cass ! Szavai uj erőt öntenek belém jövő munkálkodásomra. Úgy látom, mi rokon- lelkek vagyunk és legközelebb meg kell ismerkednünk. Nyúlánk, törékeny, édes teremtésnek képzelem el önt, hosszú hajjal, álmodozó szemmel, aki hasonló a virágpompás júniusi mezőhöz. Készséggel irom alá nevemet, mint az ön ismeretlen barátja: — Gézához illő éberszólás! — jegyezte meg Mr. Stanton, mikor olvasta. — Tehát aláírjam? ... Jó, nem bánom, ha te jónak ! látod megteszem; ámbár jól tudod, hogy még sohesem írtam asszony-félének ilyen levelet. Azzal leült és férfias vonásokkal aláírta a nevét. Egy héttel későbben Mr. Stanton mosolyogva jött be a feleségéhez és odanyujtotta : neki a kezében tartott levelet. Mr. Stanton ; kibontotta és elpirult kissé mikor olvasta. Kedves, nemes Felolvasóm! Levele 'virágkeletbeli álom volt. Úgy festett le engem, aminő vagyok és elragadott édes szavaival. Ugy-e ön nőtlen ember? Én úgy képzelem és nagy csalódás lenne számomra, ha tévednék számi- tásombam. Szeretnék egyelőre plátói barátságot kötni és beszélgetni irodalomról, művészetről. Ki az ön kedvenc költője? Az enyém Byron. Két ilyen rokonléleknél szükségtelen a formaszerü bemutatkozás; úgy érzem én, mintha már évek óta ismernénk egymást . . . Tisztelője: Miriam. — Te kezdted kedvesem, — szólt Mr. Stanton — ez lett a vége . . . Azt hiszem, ezzel az ügyet be is végeztük — folytatta és a levelet összegyűrve behajitotta a papírkosárba. Aztán büszkén felszegett fejjel kiment a saját dolgozószobájába, ahol épen akkor készült legújabb, tavaszi felolvasására. Mrs. Stanton azonban nem nyugodott meg ennyiben. Alighogy a férje becsukta az ajtót, odament a papírkosárhoz, előkotorászta a levelet, kisimította a tenyerén és újból elolvasta figyelmesen. Azzal leült az Íróasztalhoz és a következő sorokat irta. Kedvesem! Nincsen családom, azt előre megmondhatom. De, hogy drága levele menynyire megindított, azt szóval ki sem fejezhetem. Miért van az, hogy két rokoniéleknek távol kell élnie egymástól ? Miért,
