Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-15 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap

éves korban 11, 75—80 éves korban 3, 80-85 éves korban 4, 85-90 éves korban 1.

A halál oka részletezve: agyvizenyőben meghalt 2, agygutában 1, aggkórban 4, agy- hüdésben 1, agyszélhüdésben 3, angolkórban 4, agyhártyagyuladásban 1, általános gümőkórban

3, általános vizenyőben 3, bélhurutban 4, gutaütésben 2, gürnős hashártyalobban 1, görcsökben 2, gümös bélhashártyalobban 1, görvélykórban 1, gyomorbélhurutban 4, hevenygyomorbélhurutban

4, gyermekágyban 1, éretlenségben 6, hökhurut- ban 1, hasi hagymázban 1, hörglobban 5, hurutos tüdőlobban 14, köszvényben 2, májsorvadásban 1, napszurásban 1, nehéz kórban 1, hosszas szülésben 1, ránggörcsben 8, tüdölobban 4, tüdő és bélgümőkórban 1, tüdögümökórban 11, szívbajban 1, szivhüdésben 7, tüdölégdagban 5, tüdővizenyőben 5, tüdögyuladásban 2, tüdőüszkösödésben 1, torokgyíkban 2, tüszős béllobban 2, veleszületett gyengeségben 10, veselobban 8, végelgyengülésben 10, tetszhalott állapot 1. öngyilkosság 1 esetben merült fel dynamittal. Szerencsétlenségek :

1 faszállitásnál elgázoltatok, 1 faszállitásnál a rönkő agyonnyomott 1-et pedig a felrobbanó dynamit szétszakgatott.

A születések és halálozások valásszerinti megosztása: született róm. kath. fiú 57, leány 24, összesen 91, meghalt férfi 47, nő 32, összesen 79, szaporodás 12 gör. kath. fiú 33, leány 29, összesen 62, meghalt férfi 26, nő 20, összesen 46, szaporodás 16; ev. ref. fiú 14, leány 15, összesen 29, meghalt férfi 16, nő 15, összesen 31, apadás

2 ; izraelita fiú 8, leány 6; összesen 14, meghalt férfi 2, nő 2, összesen 4, szaporodás 10.

A múlt évben kötött 40 házasság vallás szerint következőleg oszlik meg : Róm. kath 15, g. kath. 6, ref 3, vegyes 16. Róm. kath. és ev. ref. 3. gör. kath. és róm. kath. 3, ev. ref. és róm. katb. 4, róm. kath. és gör. kath. 5, ev. ref. és gör. kath. 1.

Korszerinti házasságkötések :

15 — 20 éves korban — férfi, 15 nő,

20—25 » » 23 > 14 »

25 — 30 » » 7 » 4 »

30—35 » « 6 > 1 »

3o—40 » » 2 » 2 »

40—45 » » — » 2 »

45 — 50 » « — » 2 »

50—55 » » 1 » — *

1 60—65 » • 1 » — «

A házasultak között volt özvegy férfi 6, özvegy nő 7. Kivételes engedélylyel nősült 1.

Gyemekek vallására nézve egyezség köttetett 2 esetben, egy esetben az ev. ref., egy esetben a gör. kath. vallás javára.

Kihirdetés volt 53 esetben.

A születések, halálozások, házasságkötések havonként következőleg oszoltak meg :

Született Meghalt Házasság volt Januárban 23 14 4

Februárban 16 15 4

Márciusban 22 25 2

Áprilisban 14 17 2

Májusban 19 18 1

Júniusban 9 5 5

Júliusban 12 11 3

Augusztusban 10 11 4

Szeptember 28 7 5

Született Meghalt Házasság volt

Októberben 17 17 3

November 13 15 1

December 13 15 —

Az 1906. év eredményével összehasonlitva : 1906. évben született 203. 1907. évben 196, kevesebb 7-tel. 1906. évben meghalt 138, 1907. évben 160, több 12-vel 1906. évben házasság köttetett 42, 1907. évben 40, kevesebb 2-vel, Ikerszülés volt 1906. évben 3, 1907. évben 4. eggyel több, Házassági kihirdetés volt 1906, évben 48, 1907. évben 53, 1907. évben lgg) meghalt 160, szaporodás tehát 36. ete

Felsőbánya bányászata.

— Irta : —

(Vége.)

A bányatermények további feldolgozása régebben a fővölgy mentén az itt rendelkezésre álló vizerő helyi viszonyaihoz képest, ll/2 kilométer hosszban elterülő kisebb faszerkezetű zuzómüvekben történt. Ezen elavult berendezésű régi müvek jelenleg már felhagyatnak és az egész érc előkészítő üzem a technika leg- I újabb vívmányának felhasználásával, a legfel- ! sőbb úgynevezett »fővölgyi zuzómüben« össz- j pontosittatik. Ezen jelenleg még átalakítás alatt levő újabb műben a nedves ércelőkészités menete a következő:

A közép érc két érczuzó hengerműben 13 mm. szem nagyságig fokozatosan felzuzat- ván, a ‘/a mm.-tői 13 mm. szemnagyságig terjedő felzuzott készlet, szemnagyság szerint hat osztályban elkülönittetik és minden egyes osztályból a különnemű ércszemecskék egy egy ülepitőgépen töményittetnak.

Ezen töményitési eljárás azon phishikai törvényen alapszik, hogy a különböző fajsúlyú, illetve különböző absolut súlyú testek a vízben különböző sebességgel sülyednek.

Az ülepítő gépek kész terményei 1. dús ólomérc, 2. tiszta vaskéneg, 3. horgany érc, esetleg ennek vaskéneggel való keveréke, 4. ülepitési felzék, mely mint zuzóérc dolgoztatik fel tovább, avagy mint meddő a hányóra kerül és az építő iparban homok gyanánt jól felhasználható.

A zuzóérc, mely kézi válogatás közben már 5 cm.-re felaprittatott, 200 kg nehéz forgó züzónyilak segélyével és tiszta viz hozzájáruld sával lisztté felzuzatik. Ezen érces liszt a zuz- köpükből a köpüviz által kisodortatván, avval együtt mint »zagy« az osztályozó tölcsérekbe kerül, hol ezen vízzel kevert érces liszt, a szemecskék sülyedésének különböző sebessége szerint, 5 osztályban elkülönittetik. Ezen zagy^ osztályokból az ércnek azaz: az ólmos szénpornak és a kénegszinpornak kivonása és tö- ményitése folyton működő lökő széreken történik. Ezen töményitési eljárás a széreken abból áll, hogy az együtt ülepedő szemecskéket magában foglaló zagy a szér lejtős felületén vékony rétegben végig folyatván, a legnagyobb fajsúlyú és ennél fogva legkisebb szemecskék

azonnal leülepednek a kisebb fajsúlyú és aránylag nagyobb szemecskék ellenben a vékony rétegben folyó viz által elragadva berepedésük előtt, annál tovább gördülnek, minél nagyobbak, tehát egyben : minél kisebb a fajsúlyúk.

A fővölgyi ércelőkészitő mü jelen munkagépei három henger zúzó, öt osztályozó szitadob, hat ötszintes ércülepitő gép 75 drb egyenkint 200 kg. nehéz forgó zuznyil, 12 Bittinger féle folyton működő lökőszin tiz alsómagyarországi lökőszér, négy Baztsik-féle közlökő szér, három pár zeper szér és nyolc aranyszér.

Az egész mü hajtására két szintes tengelyű partialis turbina 56 méter hajtóesés és 150—150 liter erővizzel, továbbá egy szintes tengelyű franczia turbina egy függélyes tengelyű partiál turbina 2—5 méter hatóesés és 150 — 150 1 m. percenkénti erővizzel és egy felül csapott vizekerék szolgál. Erőviz hiányában egy 25 ló- erejű expanziós gőzgép és egy Vott teljesítményű villamos motor áll rendelkezésére. Az egész ércelőkészitésnek ezen műben leendő összepontositása céljából, legközelebb még egy 15 db. 200 kgos nyílból álló zuzköpü sor és e régi faszerkezetű Bittinger alsómagyarországi és Zeper szérek helyébe, nagyobb munkaképességű és kevesebb emberi erőt igénylő újabb szerkezetű szérek fognak beépíttetni.

Ezen központi mü a bányatermelő képességéhez méten: évenként 33000 métermázsa kösép és zúzó ércet fog feldolgozni.

Az itt feldolgozás alá kerülő bányatermény az aranyosezüst és ólom mellett számottevő | mennyiségben horganyt is tartalmaz e fémet magában foglaló horgany ércnek (Sphaleritnek) ez elkülönítve és megfelelő töményitése az itteni Sphalerit nagy vastartalma és ennélfogva ' a vaskénegétől csak kevéssé eltérő magas faj - | súlya miatt nedves ércelőkészités utján eddig I még nem sikerült. Újabb időben ezen ércnem töményitésére nézve az electrómagnetikus eljárással kísérletek végeztetnek, melyeknek sikeres eredménye esetében az átalakítás alatt lévő ércelőkészitő mü ily szeperáló gépekkel is be fog rendeztetni.

A nagybányai m. k. kerületi bányaigazgatóság alá tartozó ezen kir. bányamű tiszti, altiszti és munkás személyzete :

1. m. k. bányatanácsos, bányahivatali főnök.

3 üzemvezető bányamérnök, illetve főmérnök.

1 bányamüorvos.

1 bányahivatali pénztárnok.

1 bányakerületi szertárnok, egyben pénztári ellenőr.

2 irodasegéd altiszti rangban.

16 üzemi altiszt.

655 bánya- és zuzómunkás, gépkezelő, kovács, lakatos és ácslegény.

Az altisztek és az állandósított munkásszemélyzet a nagybányai és radnai egyesitett bányatárspénztár tagjai s abba 40 éven át tiszta keresetük 6 százalékát befizetvén, az alap- szabályszerü közpénzre, ingyen orvoslásra, nyug- bérre és temetkezési segélyre, családtagjaik pedig ingyen orvosi segélyre, özvegyi ellátásra

az én életem történetének egy részét mondom el tinektek . . . Épen hatvan esztendeje már annak, hogy a mi szegény Hazánkat ellenség dúlta, pusztította. Szabadságért harcoltunk; egy tábor volt az egész ország Mindannyiunk lelki szemei előtt egyetlenegy zászló lengett; az, amelyett lángoló betűkkel lelkesítő eszme ragyogott: »Szabadság«.

A gyermekek csillogó szeméiből látszott, hogy értik, érzik nagyatyjuk szavait. Az öreg pedig szomorúan folytatta.

— Én is elmentem hazulról; velem jött öcsém is : János.

— Ugy e, nagyapa, az a János bácsi, akiről édes anyánk már oly sok szépet mesélt?

— Az, kis csibéim. Vele egyült hagytam el én is házunkat, falunkat . . . benne az én kis piroska leányommal: anyátokkal ... és forrón szeretett hitvesemmel: a ti boldogult nagyanyátokkal. Mentünk . . . mentünk . . . Egyik csatát a másik után vívtuk meg. Öcsém közlegény, később hadnagy lett; engem pedig mint zenészt soroztak be, mert jól tudtam trombitálni.

— Nagyapa, hiszen akkor tudsz trombitálni! — Szólt Laci miközben kerekre nyitott szemei őszinte tekintetét nagyapjára függesztette. — Miért nem trombitálsz hát most is?

— Mindjárt megtudjátok, fiaim. Mert szomorú ám az én mesém vége!.. . . Utolsó csatánkat vívtuk akkor. Sokan, nagyon sokan elestek innen is, túl is; de még többen megsebesültek . . . Szegény János bátyátok is veszélyes sebet kapott a homlokán, úgy hogy ájultan szedték fel a mentők és ápolás alá vették De mind hasztalan . . . Egy hétig szenve- ! dett szegény; aztán behunyta a szemét, az én karjaim között ... A katonák megásták a sírját; kivonult az egész tábor, amely páratlanul ügyes, bátor tisztet vesztett el benne.

— Szomorúan ballagtunk mindannyian a kedves halott után; a zenekar a gyászdalt játszotta. Én is köztük mentem ; trombitám messze kihallatszott a többi közül. Oly busán, oly bánatosan szólott a hangja .. mintha tudta volna, hogy utoljára . . . legeslegutoljára vettem ajkamhoz . . . Aztán felhantolták a feledhetetlen sirhalmot . . . elhalt a gyászzene is: mi magunk nem bírtuk folytatni a zokogástól . . .

— , . . Ezután Világos következett . . . Kitűnt, hogy a szabadság szent eszméje csak tűnő ködkép volt szemünkben. Mikor azt gondoltuk, hogy már-már utolértük azt, ami után oly epedve sóvárogtunk: . . . akkor szétoszlott előttünk a csalfa délibáb és mi vigasztalan a kietlen pusztaságon . . . Vége mindennek . . . mehet kiki, amerre lát . . .

— Útnak indultam én is, hazafelé . . . Ámde mennél jobban közeledtem az ismert tájék felé; annál inkább nőtt szivemben valami szörnyű balsejtelem . . . Már elértem kis falunk határát . . . már feltűnt a távolban az én kisded házikóm . . .

— Vájjon mit csinál az én kis leányom? . . . Hát szerető hitvesem? . . . Talán csak nem beteg? . . . Oh, Istenem , . . ha beteg volna . . . vagy . . . óh . . . arra nem is mertem gondolni, mert a szivem verése is megáit a fájdalomtól . . . Ilyeg gyötrő gondok zúgtak a fejemben; alig vettem észre, és már a küszöböm előtt állottam Benyitok ... kit látok mást, mint a ti édes anyátokat: Piroska leányomat, talpig feketében.

— Egy szót sem szóltam . . . egyetlen hangot sem kérdeztem, csak zokogva öleltem keblemre egyetlen kincsemet, gyermekemet.

— ... Többé sem szabadság . . . sem hitves . . . sem testvér . . . Félig tébolyodot- tan rohantam ki a temetőbe; ahoz az uj sir- halomhoz, amely minden boldogságomat magába zárta. Könnyeim árja benedvesitette a szegényes fejfát és ott — az Isten szabad égboltozata alatt, boldogságom áldozatoltáránál — szent fogadást tettem. Hogy soha többé vidám arccal ne lássanak engemet; boldog mosoly, pajkos kacagás ne hagyja el ajkamat . . Örökké búmnak, bánatomnak éljek . . .

— Hazajöttem akkor, fogtam a trombitámat, felakasztottam arra a szegre: annak a hangja se vidítson fel többé; csak legyen mindig előttem, hogy visszaemlékeztessen elveszett szeretteimre, eltemetett boldogságomra . . .

... A jó öreg Márton bácsi alig győzte szemeiből a könnycseppeket törölgetni ... a gyermekek is könnyekre fakadtak és, ahol érték: szeretettel csókolgatták nagyapjuk ráncos, öreges arcát, kezeit . . .

*

A trombita továbbra is ott, függött a helyén . . . esztendőről esztendőre sem törölték le róla a port. Nyugodott csendesen: amig egyszer csak jó öreg gazdája is meg nem tért oda ahol nincs többé bánat, gond, fájdalom . . . ahol az emberek mind egyenlők : egyformán boldogok.