Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-15 / 2. szám

és nevelési pótlékra, illetve végkielégítésre tar­tanak igényt. Ezenkívül az altisztek és állan­dósított munkások egy segély-egylettel is bír­nak, mely tiszta keresetük 3 százalékának be­fizetése ellenében tagjainak szükség esetében pénzsegélyt, továbbá temetkezési segélyt és kölcsönt is nyújt és társpénztári közpénzüket alapbérük 100 százalékára kiegészíti. A felsőbányái m. k. bányamű 1905. évig terjedő 10 évi üzemeredményének főbb összegei feldolgoztatott bányatermény . 81855 tonna termelt arany ...... 412,396 kg. termelt ezüst......................... 19926,462 kg. termelt ólom......................... 89656 mm. Összes bevétel 8375178 korona. Összes kiadás 8019129 korona, és az 1906-ik üzemévben feldolgozott bánya­termény .................................. 34391 tonna te rmelt arany......................... 25966 kg. termelt ezüst.............................. 2034655 kg. termelt ólom.............................. 8209 mm. Összes bevétel 824237 korona, összes kiadás 773934 korona. A lemivelés alatt levő összes közarany tartalma a mélységgel folytonosan fogy, ezen nemes fémnek különben itt csak alárendeltebb szerepe van. A bányamivelés főcélját az ólom és ezüsttermelés képezi, mely a mélység elő- haladásával viszont örvendetes emelkedést mutat. A fentebb kimutatott üzemi számadatok alapján tehát kapcsolatban az ércelőkészitésnek már megkezdett fejlesztésével lehető tökéletes- bitésével a lemivelésre érdemes feltárt közök terjedelme és az igen jó reménynyel kecseg­tető mély szinti feltárások a felsőbányái m. k: bányamű üzemképességét még sok éven át biztosítani fogják, mihez nemcsak hazánk köz­gazdaságának érdekében, hanem a nemzetisé­gek lakta ezen végvidéken magyar nemzeti kulturmissziót teljesítő nemes bányavárosunk további fennállása és .boldogulására is, tiszta hazaszeretet által sugalt: »Jó szerencsét« kí­vánunk. Különfélék. Felkérjük a tisztelt előfizetőket, Hogy az előfizetési dijat a csatolt postautal­ványon mogküldeni szíveskedjenek. Kinevezés. A cs. és kir. hadügyminiszter dr Moldován Ferenc városi tanácsjegyzőt tarta­lékos tiszthelyettessé nevezte ki. A vármegyei szolgabirák beosztása Dr Fa­lussy Árpád főispán, az alispán javaslatára a valóságos és tb. szolgabirói kart a következő- képen osztotta be járási szolgálattételre: A ré­gebbi szolgabirák mind megmaradtak eddigi helyeiken ; — az újonnan választottak közül : Galgóczy István Szatmárra, Szuhányi László Fehérgyarmatra, Tót Tibor Szinérváraljára ke­rül; — a tiszteletbeli szolgabiró, közigazgatási gyakornok közül: Dienes Dezső Mátészalkára, Ináncsy József pedig Erdődre. Vasutmegnyitás. F. hó 9-én a nagybánya — fernezelyi vasút megnyílt. Az 5 5 kilométer hosszú vonalnak különösen ipari és gazdasági jelentősége van, Nagybánya egészségügyi viszonyaira és a város keleti oldalán fekvő birtokokra pedig való­ságos áldás, mert a kohófüst mérges alkotórészeit a fojtogató »fernezelyi füstöt« most kihasználva vasúti kocsikban fogják a nyert termékeket el­szállítani. A megnyitáson nagy hivatalos appo- ratus és Nagybánya előkelőkelőségei vettek részt. Városunkat Farkas Jenő polgármester, a felső­bányái bányahivatalt Baumerth Károly bányata­nácsos képviselte. A vonal megszemlélése után Nagybányán a kaszinóban a vállalkozók fényes ebédet adtak. Vizsgálat. Kerekes Zsiginond vármegyei al­jegyző pár napig városunkban tartózkodott s a rendörkapitányi hivatalt megvizsgálta Kaszinói közgyűlés. A felsőbányái olvasó- egylet f. hó 12-én tartotta rendes évi tisztújító - közgyűlését a városi vendéglő bérelt helyiségei­ben ezúttal utoljára, mert április 1 -töl a takarék- pénztár épületébe fog átköltözködni. A közgyű­lés iránt a tagok érdeklődése igen lanyha volt. Az elnöki és pénztári beszámoló után a régi tisztikar leköszönt s &z elnöki széket Likker Ká­roly foglalta el egy percre, addig, tnig Farkas Jenő eddigi elnököt Nagy Lajos felszólalása után lelkesedéssel újból közfelkiáltással meg nem vá­lasztották. Hasonlókép lett megválasztva Mikola Antal Gyula pénztárnoknak, dr Moldován Fe­renc jegyzőnek, Jékly Károly könyvtárnoknak, Baumerth Károly, Nagy Lajos, Báthy Imre, Bernovics Emil, Likker Károly és Kováts Gyula választmányi tagoknak. F E LS Ő BÁ N Y A I Hl RL A P Nyegrus Edéné emlékezete. Felsőbányán a r. k. elemi iskola III osztályát, a hetvenes évek elejéig, Nyegrus Ede tanította. Ugyan ő tanította 72 éven keresztül, a 60-as évek végén, az I. ele­mit is. Mint kis tanulót két éven át tanított. Jártam a házukhoz s a gyermekkori emlékeket idézi fel a ma vett szomorú hir, hogy özv. Nyegrus Edéné, Doroghy Amália meghalt. A régi nagy asszonyok tisztes gárdájának egy kiváló alakja tűnt le elhunytával. Nyegrus Edéné kiváló sze­repet töltött be annak idején Felsőbánya köz­életében. Férjének, családjának őrangyala volt; magas műveltsége, nemes gondolkozása^ lelkes tevékenysége, helyes példaadása buzgó követőkre talált. O hozta be Felsőbányára az első varró­gépet, ezelőtt 40—45 évvel. A város népe csu­dájára járt az ördöngős masinának, de a legelső szabó, Butkovits is talán 10 évvel később követte példáját. Mint hitves, mint asszony, mint anya egyszerű körében nagy volt. Életének emlékét gloria övezi. Nyugodjék békével. (Kolozsvár) K, J. A polgári olvasókör közgyűlése folyó hó 19-én lesz. A felsőbányái rószvénytakarókpénztár év­záró közgyűlését f. év február 2-án fogja meg­tartani. Jégsport. Az Ambrus-tavon több évi szünet után ismét megnyílt a korcsolya-pálya. Sajnos, a szeszélyes időjárás nem kedvez a sport kedvelői­nek, mert a havazást követő hirtelen olvadás, majd erős fagy a pályá jókarban tartását meg­nehezíti. A felsőbányái polgári olvasókör saját könyv­tára gyarapítására, folyó 1908 évi február hó 1-én a Korona-vendéglő nagytermében, a hely­beli ev. ref. dalárda közreműködésével zártkörű táccvigalmat rendez. Belépti dij : Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Feiülfiz.etéseket a jótékonycélra köszönet­tel fogadnak s hirlapilag lesznek nyugtázva. Díszközgyűlés Szatmáron. A szatmármegyei Széchenyi-társulat 1908. évi január 19-én d. e. 10l/a órakor, 25 éves fennállásának megünnep­lésére, Szatmár-Németi szab. kir. város város­házának nagytermében díszközgyűlést tart, melyre az egyesület összes alapitó, rendes és pártoló tagjait, valamint Szatmármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város társadalmát tisz­telettel meghívják. Dr Falussy Árpád főispán társ. elnök, mezőmadarasi Madarassy Dezső igazgató. Tárgysorozat: 1. Madarassy Dezső ügyvezető igazgató üdvözlőbeszéde. 2. Megnyitó beszéd, tartja; dr Boromisza Tibor szatmári püspök, társ. diszelnök. 3. Ünnepi beszéd. Dr Fechtel János főgymn. tanár, választmányi tag­tól. 4 Igazgatói jelentés, felolvassa: Faragó, társ. jegyző. 5. Záró beszéd, tartja: dr Falussy Árpád főispán, társ. elnök A díszközgyűlést déli 1 órakor a Pannónia szálló dísztermében közebéd követi. Egy teríték ára 5 K. A köz­ebéden résztvenni óhajtókat tisztelettel kérjük, hogy ezen szándékukat 1908. január 15 ig be­zárólag Faragó Ignác kir. s.-tanfelügyelő Szatmár- Németi (kir. tanfelügyelőség) cimére bejelen­teni szíveskedjenek. Nappali hömérséki észleletek 1988-1989- ből Alsókapnikról, 1901 —1902 bői Nagybányá­ról, 1902 - 1903-ból Felsőbányáról (A hőmérő éjszaki oldalon állott úgy, hogy nyáron reggel 6 kor és este 6-kor a nap is érhette.) Alsó- kapnikon 1898-ban a hőmérő legalsó állása: —16 C Legfelső: +34 5 C. Évi átlagos meleg + 12 C, 1899 ben a hőmérő legalsó állása: —12 5 C Legfelső: + 41°C. Évi átlagos meleg + 10 5' C Nagybányán 1900-ban a hőmérő leg­alsó állása: — 11"C. Legfelső: + 435 C Évi átlagos meleg + 12 5°C. 1901 ben a hőmérő leg­alsó állása — 23 5‘'C. Legfelső: +45'C Évi át­lagos meleg + 11°C. Felsőbányán 1902 ben a hőmérő legalsó állása —17 5°C Legfelső + 35'C. Évi átlagos meleg + 95"C. 1903-ban a hőmérő legalsó állása — 17'5°C. Legfelső + 35°C. Évi átlagos meleg + 10 5°C. Egy kis statisztika. Tálán nem érdektelen a közönségre a helybeli posta- és távirda hiva­tal 1907. évi forgalmi kimutatása, melyből lát­hatjuk, hogy ilyen kis helyen is milyen nagy munkát végez a postahivatal. Kezelési forgalom : Ajánlott forgalom feladatott 5198, kézbesittetett 5443 darab. Pénzes levél és csomag feladatott 4429, kézbesittetett 7316 darab. Távirat felada­tott 2027, kézbesittetett 2261 darab. Közönséges levél postai anyag a statisztika szerint feladatott 85140, kézbesittetett 112192 darab. 1907 év I folyamán 50872 munkaegység volt mig a meg- j előző évben csak 47445, szaporodás 3129 darab. I Pénzforgalom: Utalvány feladatott 8324 darab 1 365669 korona érték. Utalvány kifi ettetett 6481 darab 228971 korona érték. Postalakarék- és Chequevel befizetve 3711 darab 507397 korona érték. Postatakarék- és Chequevel visszafizetve 626 darab 31162 korona értele. Jövedék bevétel 14692 K. Megbízásokból befolyt 1033 K. Beszol­gáltatás volt 584450 K összesen 1,733,374 F Azaz 1907. évben 1,733,374, 1906 évben 1090471 tehát a pénzforgalmi emelkedés 642897 körönt val magasabb, mint az előző évi. Öngyilkossági kísérlet. A Korona-vendégl pincére Vigyikán József f. hó 10 én gyufaoldatc ivott s el akarta magát pusztítani. A méreg ki mennyisége s a rögtön alkalmazott orvosi segél azonban megmentették úgy, hogy már semn baja nincs. Példátlan siker a magyar zsurnalisztikába az »Egyetértés« átalakulása. Az »Egyetértés eddigi nagy alakját elvetve, május elsejétől i modern formában jelenik meg. így átalakult az »Egyetértés« ma a legjobb, legtartalmasat magyar napilap, mely rovatai gazdaságávr jó értesüléseivel, eleven, szellemi tartalmáv páratlanul áll. Dr. Pap Zoltán főszerkesztő < Purjesz Lajos felelős szerkesztő vezetése ala naponta előkelő Írókból, kitűnő zsurnalisztái ból álló népes szerkesztőség dolgozza föl napi eseményeket. Kéthetenkint minden elől zető dijtatanul kapja a Hevesi József szerkes: tésében megjelenő Magyar Szalon folyóiratc mely szépirodalmi és aktuális dolgozataim gazdasága és illusztrációi változatossága réve mindenkor a magyar család legkedveltebb vei dége volt. Az »Egyetértés« előfizetési ára : Égé évre 28 korona, félévre 14 korona, negyedév 7 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Búd pest, VI kér., Eötvös-utca 32 A szerkesztős« élén dr Pap Zoltán főszerkesztővel és Purje Lajos lelelős szerkesztővel a magyar zsurn lisztikában szinte páratlanul álló nagyságban munkaerőben dolgozza fel napról-napra a lei részletesebben, a legjobban informáltan és legváltozatosabb irodalmi alakban a politik: társadalmi, művészeti és közgazdasági esem nyékét A belső tartalma eleven, változatos, f. Házból címmel naponta Bede Jób ir szeli mes politikai karcolatokat. A népes szerkeszt ség tagjai a következők: Miklós Jenő (segé szerkesztő), Lukács Gusztáv (politika), Zsadán Hentik (Országgyűlés), Tímár Szaniszló (Nei zeti Színház, Újdonság), Erdős Armánd (Oper dr Antalik Károly (Zene, hangverseny), Bernát Ottó (Külföld), Kürthy .Emil (Népszi ház, Magyar Színház, színházi rovat), dr Hói Lajos (Főváros), dr Bokor József (Tanügy), Bárdos Artur (Királyszinház, szépmüvésze Déri Gyula (Közigazgatás), dr Benda Jenő (l donság, egyház, társadalmi cikkek), Garvi Andor (riport), Simon Vilmos (Törvényszé Újdonság), Bállá Miklós (Különfélék), Sári Bella (Divat, Réthy Pál (Sport), Kármán AI dár, Hegedűs András, Sonnenfeld J. (Közga daság, Tőzsde), Gajdos János' (Sakk). Ezen gárdán kívül a vidéki és külföldi tudósítók a külső munkatársak sokasága áll a lap szí gálatában. A boszton professzorok Azt lehetne him hogy azok, a kiknek örökös tánezban és hej bujában telik életük, a tánezmesterek, a legviga emberek. Pedig épen ellenkezőleg van. A tánc mesterek valamennyien savanyu, morozus ei berek s különösen savanyuak, a mikor kongre: szusra gyűlnek össze. A most .lefolyt táncmi téri kongresszus jegyzőkönyve, valóságos jer miáda. Amiatt panaszkodnak, hogy vannak tál mesterek, akik oklevél nélkül tanítják a nen ifjúságot a polka és a boszton művészetére. M pedig tudvalevő dolog, hogy az oklevél a tái: oktatásához ép oly szükséges, mint az ép láb: Egyik lánczmesler azon panaszkodott, hogy ő vidékükön olyan lánczmester is van, aki e pár csirke tandíjért hajlandó oktatni az ifjúi got a legdivatosabb magyar és francia láncok Hát ez már igazán szörnyűség 1 Igv meggyalá; a művészetet — egy pár .csirkével! Legalá még ha hat tojás is járna a csirke mellé s e üveg visontai! A sikkasztó büntetése. Megírtuk, hogy c önmagáról súlyosan megfeledkezett fiatalemb Krausz Károly irodai alkalmazott sikkaszt követett el a Harácsek nagykereskedő c? kárára. A fiatalembert csakhamar elfogták s szatmári ügyészség fogházába szállították. Cg; ben a szatmári törvényszék már Ítélkezett Az érettségi vizsgálatot is telt fiatal embert, a megbánásnak legcsekélyebb jelét sem mutal egy évi börtönre ítélték. Az ítélet jogerős. Csődök. A szatmári kir, törvényszék Dreg Tullius és Dregán Septimus nagysomkuli kér kedő ezég ellen a csődöt elrendelte. — Sz máron Lövy Lajos kereskedő ellen a csőc elrendelték s egyúttal hitelezőinek megkárc tása miatt letartóztatták. Kiadótulajdonos: Nánásy István.

Next

/
Thumbnails
Contents