Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-04-22 / 9. szám
TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. ij Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. C Egyes szám ára 20 fillér. j! Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC ! Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető köz’emények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér. Ünnep után. Az emberiség megváltásának isteni müve ismét előttünk állott teljes magasztosságában! A feltámadás öröme betöltötte a keresztény sziveket, az isteni szeretet példája közelebb hozta az embereket az ünnepek méltóságában és nyugalmában! De az ünnepnapok elmúltak, utánuk a szürke hétköznap ébredő zajába a békesség hozsánnájának visszhangja elenyészik. Folytatódik a mindennapos küzdelem ; az ünnepi köntössel lekerül az emberekről a hit és vallás tanításainak himpora, a mit az oltártól és szószékről szórtak szét a keresztény egyházak lelkipásztorai. Az áhita- tos aleluját követi az istenkáromlás: az emberiség szenvedésének, vad indulatainak tehetetlen piszkolódása, a kenyér utáni kíméletlen tülekedés disharmoniája és az erőtlenek, csüggedők sóhajai. Az isteni szeretet ragyogása alig bir utat törni a gyarló emberiség lelki világának elhomályosodott birodalmába, hol a fizikai élet uralkodó hatalma letördeli a lélek nemes hajtásait. Miért van ez igy? A fajok világküz- delmének a nemzetek és nemzetiségek ellenségeskedésének indulatai, mint külső keretek, a melyeken belől élünk már magukban véve óriási hatással voltak és vannak az emberek érzelmi fejlődésére; a népek szabadsága a társadalmi rendet alaposan felforgatta; az élethez való jog felszabadította az elnyomott, szunnyadó erőket, az egyenlőség utat nyitott az ész és a testi erő és képességek szabad szárnyalásának ezek nyomában pedig a szédületes fejlődésnek, haladásnak, ezer irányú átalakulásnak. A röghöz kötött, jogokat nélkülöző nép mind a felszínre került; három gene- ratio kiváltotta azt, a mit az öröklött elnyomatás évszázadai magukba fojtottak. És mig ez a hajsza a társadalmi rendek között foly és állandóan erősbödik, mind nagyobb hullámokat vet, mig a szabadsáFeltámadás. — Irta: ifj. Kárpáti Endre. — — Istenem . . . vájjon lesz-e annyi erőnk, hogy el bírjuk emelni azt a nagy sziklatömböt a sir nyílásától? Nagyon félek, Máriám, hogy hiába járunk. Mert, hogy az őrt álló katonák nem segítenek, azt biztosra vehetjük. — Ne félj, Magdolna! Jó az Isten ! Bizzunk Őbenne, majd megsegít bennünket. Csak siessünk, hogy minél előbb a sirhoz érjünk. A szivem is majd meghasad, ha eszembe jut, hegy Ő, a mi Mesterünk, szegényes gyolcsba takargatva nyugszik sírjában. Jöjj gyorsan, hogy beteljesedjék legfőbb óhajom, amelyért egész éjjelemet álmatlanul, kétségbeesve töltöttem. A mi illatos keneteinkkel betetőzzük talán azt a véghetetlen szeretetet, amelyel köztünk jártában elhalmoztuk imádott Urunkat, Istenünket . . . Két, lepelbe burkolódzott alak igyekszik a városból kivezető utón. Az éj homálya még nem vonta le fátylát a föld hátáról. Az égen csillagok lobognak, a hold végére ért égi kőrútjának, lenyugodni készül és utolsó sugarait küldi szét a szemhatárról A szűk sikátorokon visszhangozva konganak a szapora lépések; a holdfény hűvösen világítja meg utjokat és az alacsony, lapos tetejű házak mentén kísértetiesen hosszú árnyékot nyujtóztat elébük. Mikorra a léptek kopogósa a falakon kigában féktelen és elvetemült söpredék már az államrend alapjait kezdi ki, megfeledkeznek az emberek a lélek nemes indulatairól; az agy és kar lázas munkája s utána az élvezetek nem engednek időt szunnyadó érzések felrázására, meiyek talán csak alkalmatlanok csak kerékkötők az áldatlan versenyzésben. így kerül a felebaráti szeretet csak a papok által hirdetett, de sokak által már megsem érthető isteni tanitássá, mely természetesen erősen bele ütközik a kíméletlenség, az erőszak nemtelen korszellemébe. Mikor lesz ez máskép? Mikor áll meg egy perezre az emberiség, hogy a döntögető vad rohanás lázából felocsúdjon? Mikor szólal meg a lelkiismeret szava, hogy hátra is nézzen, számadást is vessen ? Mikor fog a szeretet előtérbe vonulni és annak vezérlete alatt haladni a világ? Mert azért haladhat! Nem igaz, hogy az vissza vetné a fejlődést, csak fejlődés nyomán fakadó átkok, könnyek, vérnyomok forrása apadna ki. S evvel veszt a világ? A mindent felölelő, kiengesztelő szeretet kell, hogy áthassa az emberiséget nem csak a templomban, az orgona magasztos hangjainak hatása alatta hanem kün a lármás, Zűrzavaros életben, a sors szeszélyes változatai, lesújtó, kinzó nyomása alatt is. Az emberi méltóság ne csak az ünnep nyugalmában és díszes köntösben, hanem mindig és mindenütt folyjon bele az emberek cselekvéseibe, akkor őszintén ünnepelhetjük a megváltás emlékét, mely a legnagyobb szeretetnek tanulsága s nem kell farizeus képpel ma a szeretetet hirdetni s holnap azt már lábbal taposni! Dr. m. f. Városi közgyűlés. Felsőbánya város képviselőtestület f. hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott. A 18 pontos tárgysorozat gyorsan pergett le s a gyér számban megjelent képviselők gyorsan láthattak ismét dolguk után. vül eltompul a homokban, addig a hold már lecsúszik a föld széle mögé. Egy időre még gyenge fényesség marad az égen utána, de csakhamar az is elhalványodik, hogy pár hosz- szu percre sötétségben hagyja az utón iparko- dókat. A nehéz homályban alig látnak pár lépésnyire, de azért elég biztosan haladnak az ismert, sokszor taposott utón. Hisz alig egy hete annak, hogy a kapunál szivdobogva lestek, vártak valakit. Ott volt minden ember, még a betegeket is kihozták magukkal, csakhogy mindnyájan, örömkönnyek közt kiálthassa a Jövevénynek: »Hozsánna! . .* — De itt jártak egypár nappal ezelőtt, azon a borzalmas delelőkön, amikor az ártatlan, az Isten Fia panasztalanul, görnyedten a Kereszt terhe alatt, végigvánszorgott e hosszú utakon; és az a nép amely nem régen virágot, szőnyeget teregettek elébe, hogy meg ne sértse Szent térdét az ut göröngye . . . e napon őrjöngő ujongással, kárörvendő kacagás és káromlás közt kisérte végig a kicsufolt, megvetett Istenséget . . . Még látszanak az ut porában a vad csőcselék lábnyomai s a két jámbor asszony megilletőd- ve, némán törtek előre küzködik az éjszakai sötétséggel. Mire szemük megszokná már a sürü szürkeséget, ismét gyenge világosság töri magát keresztül a nyomasztó hangtalanságon. — Szemben velük, mint valami szivárvány ra gyogó ive, félkör alakú világosság szűrődik át a terjengős éjszakai párázaton ... A hajnal A közgyűlés lefolyása a következő volt. Elnöklő polgármester a közgyűlést fél tizenegy órakor megnyitotta, a jegyzőkönyv hitelesítésére Háder Ferenc, Mikola A. Gyula és Kováts Gyula képviselőket kérte fel. Tárgysorozat előtt polgármester meleg szavakban emlékezett meg néhai dr Schönherr Gyuláról, kinek halála nagy veszteség a magyar tudományos közéletre. Az elhunyt tudós előszeretettel foglalkozott Felsőbánya történetével is és különösen a bányakárpótlás kérelmezésekor fon- ’ tos régi okiratokat szerzett meg a városnak az ügyben való felhasználás végett. Közgyűlés azon indítványt, hogy emléke jegyzőkönyvben örökit- tessék meg, egyhangúlag elfogadta. 1. Váratlanul megejtett pénztárvizsgálatról felvett jelentést, mely szerint a város gazdasági és házi pénztárában a különböző alapoknál, végül a gyámpénztárnál minden teljes rendben találtatott, közgyűlés tudomásul vette. 2. Az árvapénztár 1907. évi számadásának megvizsgálásáról beterjesztett árvaszéki jelentést és határozatot közgyűlés tudomásul vette s az összes iratokat felsőbb jóváhagyás végett felterjeszteni határozta. 3. Közgyűlés a tanács azon előterjesztését, hogy a mezőőri alap a legeltetési alapba tétessék át, miután a mezőőri intézmény Felsőbányán meg lett szüntetve s az uj legelötartás rendtartás értelmében a közlegelók jókarban tartása több kiadással jár, — egyhangúlag elfogadta. 4. A vásárvám bérlő jelentése folytán az izraelita ünnepek miatt az októberi országos vásárnak, a gör. kath. ünnepek miatt pedig a januári vásárnak áthelyezése iránti intézkedések megtételével közgyűlés a tanácsot bízza meg. 5. Szekszárd város átiratát a rendőrség államosítása iránt közgyűlés tudomásul vette, azonban hasontartalmu felirat felterjesztését mellőzi, miután az állami functiok teljesítéséért a városoknak államsegélyben való részesítése iránt már küldött feliratot a képviselőházhoz. 6. Polgármester előterjesztésére közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a nagybányai főszolgabírói járásban egy második állatorvosi állás rendszeresítése iránt Felsőbánya székhelylyel fog folyamodni, azon ajánlat mellett, hogy a város az állatorvos javadalmazásához hajlandó annyi összeggel hozzájárulni, amennyit a városi állatorvos Felsőbányán élvezett. 7. Közgyűlés a Báthy—Csausz-féle követelések törlését határozatilag kimondotta, miután egyrészt a fedezetlen kár megtérítésére az öszébredése az, amely uj életet, uj fényt hint szét a hamuszinü, bánkódó szomorúságon . . Most egyszerre, mint egy varázsigére, a földtől kezdve kettéhasad az ég sötét kárpitja; egy rózsaszínű sugár szökik fel a szemhatárról: a kelő nap első hírnöke. A gyenge derengés most már mindinkább erősödik; az ég lila, majd vérpiros fényben úszik . . . csak pár rövidke perc választ el még a napkeltétől. A madár- és rovarvilág megelevenedik; a siető jámbor asszonyok megszaporitják lépteiket. Az ég világossága átadta fényét a levegőnek ; minden árny elvonul az ébredés pompája elől. Aztán végigömlik a tájon a tüzes napfény első sugárkévéje. A rózsaszínű folt most már eltűnik ez égről; helyette felbukik a nap bíbor koronája, dicső glóriaként árad szét fénye a keleti égbolton. Minden pici remegő har- matcsepp a nap arcát tükrözi vissza. Hirtelen légáramlat támad, amely szét- rongyolja a lomha ködöt. Szabaddá lesz a láthatár; élesen bontakozik ki belőle a Golgota, az égnek meredő három keresztfával. Csupaszon, félelmetesen néznek szembe a közeledőknek; a felkelt nap tüzes háttért fest mögéjük. Mintha e pillanatban nem is az égboltról, de a Golgota oldalából jönne a sugárzás, mintha nem is a bogárkák zsongása, madarak éneke... hanem égi dal zenéje töltené meg a levegőt. .. Borzalmas, dübörgésszerü moraj hallik a föld gyomrából; megtántorodnak az utón haladók,
