Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-04-22 / 9. szám

FELSŐBÁNYÁI H I RL A P szes kielégítési alapok kimerültek, másrészt, mert a néhai Báthy Sándor örökösei a várossal kötött egyerségnek eleget tettek. 8. Közgyűlés a városi adótiszt failletményét, melyet múlt év végén szavazott meg, de felsőbb jóváhagyás végett a határozatot még fel nem terjesztette, tekintettel arra, hogy a jelenlegi adótiszt fel van függesztve állásától s kedvez­ményre érdemtelennek mutatkozott-, elvonni ha­tározta mindaddig, mig az ügy végérvényesen elintézve nincsen. 9. A belügyminisztérium által jóváhagyott zsibárusszabályrendelet kihirdettetvén, közgyűlés azt tudomásul vette. 10. Tury István vízvezetéki felügyelő fizetés felemelés iránti kérvényére elhatározta, hogy kérelmező fizetését havi 24 koronára emeli, mely­nek fejében a kérvényben elvállalt kötelezettsé­geknek is meg kell felelnie. 11. Közgyűlés elhatározta, hogy a gör. kath. iskola építési céljaira az épületi fát és kö­vet díjtalanul, a téglát kerüárban bocsátja a ké­relmező iskolaigazgatóság rendelkezésére, 12. Nánásy István nyomdász kiadó kérelmé­nek a Felsőbányái Hírlap segélyezése iránt a cözgyülés helyt adott s kimondotta, hogy bár­mikor elvonható évi 200 korona segélyben fogja i város a kiadót részesíteni azon kikötéssel, hogy jnnek fejében p. város összes hirdetéseit dijta- anul közölnie kell. 13. Kerekes József földvétele tárgyában a ogügylet felsőbb jóváhagyását közlő főispáni le- ratot közgyűlés tudomásul vette. 14. Bere Lajos földtér feladási kérvényére cözgyülés határozatilag kimondotta, hogy a va- ,uti állomással szemben fekvő területen földterü- etet magánosoknak fel nem ad, miután a pálya- idvar kibővítése esetén a természetes fejlődési rány épen a felkért terület felé halad s igy szük- ég esetén egy magántulajdon kisajátítása sok íehézséget és költséget okozna. 15 — 18. Derczeni János, Kuhajda Péter, Je- lenák János és özv. Smillár Józsefné földtér fela- lás iránti kérvényeinek közgyűlés helyt adott s l kért területeket díjtalanul feladni határozta, niután kérelmezők építendő házaikat az utcza onalába akarják helyezni s igy a város szabá- yos törekvéseinek megfelelnek. felvilágosításul „Vallásos kérdé­sek“ c. cikkre. Közleményem, melyet e lap múlt számá- an Krasznay Zs. ur kifogásolt, nem e lap szá­rára volt ugyan Írva, nagyon csudálkoztam rajta, rikor a lapban olvastam. De bárhova írtam, nnak minden sorát fenntartva: válaszoltam is eá. Csak hogy az igentisztelt szerkesztő ur elzárta zent vallomásom védekezése elől a sorompót, íennyiben egyezik ez meg a méltányossággal, jazsággal, annak megítélését az elfogulatlan ol- asó közönségre bízom. Tájékozásul kötelességemnek tartom előadni, ogy Nagy Lajos nagytiszteletü ur »A felsőbá- yai ref. egyház történetéből« cimü cikkét >Ma- yarország Vármegyéi és városai« cimü orszá- os monográfia »Szatmárvármegye« kötetének elsöbánya várost és történetét ismertető fejezete számára irta. A czikk az említett műben, tekin­tettel a helyszűkére, csupán kivonatosan lesz kö­zölve, ép úgy, mint a többi cikkek, melyeket competens egyének vagy szakemberek Írtak. Hogy a megnyirbált becses cikkek teljes egészükben kárba ne vesszenek és az olvasó közönség egy- egy kerekded élvezetes és tanulságos olvasmány­hoz hozzájusson, s egymás után közölte a »Felső­bányái Hírlap« a fent említett mű szerkesztősé­gének szabad rendelkezésére bocsátott történeti és szak cikkeket a szerzők megkérdezése nélkül, de utólagos egyhangú helyeslésük mellett. A mi az igen tisztelt nagytiszteletü urnák reám, mint szerkesztőre tett megjegyzését illeti, kijelentem, hogy válaszának a tonus miatt, mely­ben egyes részei tartva voltak, tényleg nem akartam helyt adni, de ugyanakkor egy tárgyi­lagos, szenvedély nélküli és vallásos érzületet nem sértő közleményre a lapban helyet ajánlot­tam. Válaszul a fennt közölt »Felvilágosítást« nyertem. . , A szerkesztő. ■ ~ * ... ■ — - ---------- ■ ■ ■: ■ Ké thét krónikája. * Szerda (április 1; A képviselőházban a nem­zetiségiek folytattak obstrukciót a revízió ellen. — A király ötnegyed óráig tartó kihallgatáson fogadta Kossuth Ferencet, aki azután a hadügy, lcülügy és közös pénzügyminiszterekkel is tanács­kozott. — Az olasz király a szenátus elnökévé Manfredit a legfőbb törvényszék elnökét nevezte ki. — A franciák Marokkóban az ellenséget a feráig üldözték s a Makrasz törzs területét vo­nultak. Csütörtök (ápril 2) A Ház részleteiben is elfogadta a revízió első pontját. — Rómában egy kőmives temetésén a munkások rá támad­tak a rendőrökre, kik fegyverüket ä használták. Két ember meghalt. 12 megsebesült. — A fran­cia kamara elfogadta az antiszemita javaslatot. — A szultán a kandzsák-vasut ügyében ki­nevezte a török biztosokat. Péntek (ápril 3.) A képviselőházban meg­kezdték a revízió 2-ik pontjának tárgyalását. A berlini kereskedő-szövetség tagjai Budapestre érkeztek, hol a kereskedelmi kormány fogadta. A vígszínházban bemutatták Garami Ernő »A megváltás felé« cimü darabját. Párisban Rue de Charonneban megtalálták Cyranó de Berger c hamvait. — Az olasz katholikusok a naggyülést Génuában megnyitották. A római munkások ki­mondották az általános sztrájkot. — A cár fel­oszlatta a finn parlamentet. Szombat (ápril 4) A kormány miniszter- tanácsot tartott. A képviselőházban Bródy Er­nőnek Barkóczy ügyben tett interpellációjára Apponyi Albert gróf válaszolt. A berlini keres­kedők megtekintették a budapesti ipartelepe­ket. — Arad városa átadta küldöttségileg Apponyi Albertnek diszpolgársági oklevelét. A gyermekvédő-liga két nap alatt összesen 100 ezer koronát gyűjtött Budapest utcáin. — Ró­mában a sztrájkot 42 egyesület fölvonulásával kezdték meg. A várost katonaság szállta meg. Vasárnap (ápril 5 ) A kormány Bogdano- vics Luciánnak adminisztrátorrá kinevezése ügyé­ben miniszter-tanácsot tartott. Sopronban meg­ünnepelték Széchenyi halálának évfordulóját, a berlini kereskedők megtekintették a királyi pa­lotát és az országházat. Délben a főváros ven­dégül látta őket. — A Magyar színházban be­mutatták Dálnoki Nagy Lajost, »Az attasé ap­ja« cimü vigjátékát. Hétfő (ápril 6) Andrássy Gyula s a füg­getlenségi párt közt a revisió ügyében megegye­zés jött létre. — A képviselőházban Maniu Gyu­la több órás obstrukciós beszédet tartott. — A berlini vendégek Belgrádban utaztak. — A király Bogdanovics Lucián szerb püspököt szerb egy­házi adminisztrátorrá s belső titkos tanácsossá nevezte ki. — Portugáliában a választásokat be­fejezték. Több helyen véres összeütközések voltak. A monarkista párt győzelmet aratott. — Cam- pell Bannerman angol miniszterelnök lemondását elfogadta. Kedd (ápril 7.) A képviselőház letárgyalta a revízió 2-ik részét. A kormány és a képviselő­házi elnökség értekezletet tartott a Ház húsvéti szünete ügyében. — Az országos Széchenyi szö­vetség diszgyülést tartott, melyen Prónay De­zső báró mondott nagy beszédet. Henessy Béla ref. püspököt beiktatták állásába. Ez alkalommal megünnepelték Bartók György püspök emléke­zetét is. Az angol király Assguith Herberth lor­dot nevezte ki miniszterelnökké Szófiában nép- gyülést tartottak, mely köszönetét mondott az angol kormánynak a macedón reform javaslatért Abdul Aziz mehálláját, ki Fez ellen vonult, hogy a várost újra megszállja, a kabil törzsek meg­támadták s teljesen megsemmisítették. Szerda (ápril 8.) A szerb kormánypárt elhatározta, hogy a koalíciós kormányalakítás­ban nem vesz részt. A csikagói magas vasút egy kocsija 50 utassal lezuhant, 30 ember meg­sebesült. Csütörtök (ápril 9) A képviselöház befejez- j te a házszabály módosításokról szóló javaslat tárgyalását. A postások monstre küldöttsége tisztelgett Kossuth Ferencnél és Szterényi József­nél anyagi helyzetük javítása ügyében. Lobko- vits Rudolf herceg táborszernagy, főrend, Bács- beu f. Rootenvelt üzenetet küldött a kongresz- szusnak, hogy törvényhozásilag korlátolja az anarkizmust. Péntek (április 10) A képviselőházban s főrendi házban fölolvasták a 2-ik ülésszak berekesz­téséről szóló királyi kéziratot. A német csá­szári pár Korfuba érkezett. — A cár diszebédet adott a montenegrói fejedelem tiszteletére. Szombat (ápril 11.) Aehrenthal báró kül­ügyminiszter Budapestre érkezett s hosszasab­ban tanácskozott Wekerle Sándorral, Andrássy Gyulával, Kossuth Ferenccel s a horvát bánnal. A Nemzeti Színházban bemutatták Wilde Oszkár »Flórenei tragédia« és Zooray Aladár »A nem­legesek« cimü darabját. — A szerb király elfo­gadta Patics lemondását s a kabinet alakítással öt bízta meg. — Ferreizon portugál miniszterel­nök beadta lemondását, melyet a király nem fogadott el. A király elhatározta a városi gárda feloszlatását s a tüntetők megbüntetését. Vasárnap (ápril 12.) A kormány miniszter- tanácsot tartott. A külügyminiszter másfélóra hosszat tanácskozott Wekerle Sándorral a dele­gáció dolgáról, azután Bécsbe utazott. A vár­megyei tisztviselők egyesülete Segesvárt orszá­gos tanácskozást tartott. — Bülön herceg Ró­mába érkezett, hol hosszasabban tanácskozott Titoni olasz külügyminiszterrel Delegrande Páris­ban feltalált repülőgépével s 9 perc alatt 7 ki­íegremegteti lábuk alatt a földet a rengető jldindulás . . . Hideg, hátborzongató szél sut- >g át a lombok között; megrázkódik tőle a ét jámbor asszony és eliszonyodva egymásra :kintenek kérdő tekintettel . . . Aztán csak lennek . . . mennek tovább, arrafalé, ahon- st a nap ragyog . . . oda, ahol ott a Golgota, három kereszttel . . . Közelednek céljukhoz . . . Már csak egy anyarodás és hirtelen fordulónál maguk előtt tják az Üdvözitő sirkamráját . . . Tárva . . . yitva az ajtaja . . . Megdöbbennek a váratlan látványtól, Iá­ik gyökeret ver, ijedten néznek körül : az -öknek se hire ... se hamva . . Reszkető szűkét egymás felé nyújtják, ajkuk szót nem t és félelem közt rettegve lépnek be a táton- ) üregbe. A sir váluja feltárva, a zárókő messze el- mgergetve. Közelebb mennek, bele tekinte- ;k a sírba . . . aztán imára kulcsolt kézzel Diánák a hideg kőre ... A magasból me- ?ei hangok hallatszanak. Fényesség tölti be barlangot, angyali jelenést látnak. Megszólal szózat és zeng édesen lágy igéket Tündöklő iháju angyal áll előttük, akinek hangja mint ezüst csengő . . . cseng bong . . . szava, int a hymnus, dallamos . . . — Ne féljetek . . . mert tudom, hogy zust keresitek, ki megfeszittetett. Nincs itt, ért feltámadott, a mint mondotta. Jertek és kassátok a helyet, hova tétetett vala az Ur. És hamar elmenvén, mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott; és ime, előttetek megyen Galileába, ott meglátjá­tok őt . . . . . . Mintha álomból ébrednének, a jó asszonyok támolyogva lépnek ki a barlang nyílásán. Szemüket még mindig betakarják kezükkel, mert majdnem megvakultak a nagy I fényességtől, az angyal szemeinek szúró nyi- ! Iáitól. Fájdalmas érzés támadt bennük, hogy nem adhattak az Ur testének végső tisztes­séget ... de csakhamar eszükbe jut az angyal szólása, aki megígérte nekik, hogy viszont lát­hatják mesterüket. Megindulnak tehát; szótla­nul ziháló kebellel sietnek a szent város felé. Szinte elcsuklik a hangjuk a gyors me­nettől. Alighogy kibukkannak, a Golgota domb­ja mögül . . . deli férfiúval találkoznak. Hó- ! fehér palástban, méltóságteljes lépéssel köze­ledik feléjük; angyali, békességes arca nyu- j godtan, szeretettel függ a szemközt jövő asszo- ' nyokon. Pár lépésről ráismernek isteni Mesterük­re . . . Porba omlanak előtte, s mohón sziv- ■ ják be igéit. — Üdv nektek! . . . Az asszonyok megrettennek, odacsusznak a Felámadotthoz, átkulcsolják lábait és mély áhítattal imába kezdenek. De az Ur szeretettel szól hozzájuk. — Ne féljetek . . . Menjetek, jelentsétek meg atyámfiainak, hogy Galileába menjenek, ott meglátnak engem. — — — Mire az asszonyok felocsúdtak a bámulattól, egyedül maradtak a pusztában. Megerősítették szivüket és most már kettőzött vágygyal folytatták utjokat. Úgy látják, hogy tündöklőbb lesz a nap­világ, mint egyébkor . . . beleragyog dicső­sége a halál felett diadalmaskodónak. — An­dalítóbb a „madársereg csattogó csicsergése... mind az Ő végtelen szerelmét hirdetik. Üdí­tőbb a domboldal, meső, rét, pázsitja, lomb­jai .. . szivük a beteljesült remények lelkes ünneplője. — Jobban csillognak a fűszálon a harmat kristály csepjei . . . örömkönnyeket sir a nagy Alkotó diadalára. — Tisztább a lég, tarkább a világtenger . . . lágyabb a szellő simogató suhanása. . . mindenik . . . minden az O lelkének, szeretetének visszhangja . . . Felmagasztosult lélekkel érnek az asszo­nyok a szent falak közé . . . száll a hir ajkról- ajkra . . . Mire a város apraja-nagyja talpon terem; egy . . . csak egy szózat zeng mind­egyik száján . . . zúgva, hullámozva tör a fel­legekig: — Feltámadott! . . . Halleluja! . . . Hal­leluja !

Next

/
Thumbnails
Contents