Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-02 / 1. szám

Felsőbányái Hírlap Képviselőnk látogatása, A karácsom szünidőt Földes Béla udvari tanácsos, szeretett országgyűlési képviselőnk, választókerületének szánta. December 26-án érkezett Nagybányára s a kerületben való egész időzése alatt folytonos ünnepeltetésben volt része. December 28 án, szombaton délben jött föl Nagybányáról Földes Béla Felsőbányára, hogy itteni választói között is töltsön pár órát. Kíséretében voltak dr Makray Mihály polgár- mester, Farkas Sándor ezredes, a nagybányai függetlenségi párt elnöke, Révész János lap- szerkesztő, Bónis István, képviselőnk szives és állandó házigazdája, Pokol Elek bányabirtokos, Brebán Sándor gör. kath. lelkész. A magas vendég Farkas Jenő polgármes­ternél szállott meg, látogatóét tett Baumerth Károly bányatanácsosnál, dr Csausz Károly városi főorvosnál, Háder Ferenc v. pénztárnok­nál, dr Szokol Pál bányatanácsosnál, Mikola A. Gyulánál, a felsőbányái függetlenségi párt elnökénél. A látogatások befejezése után a Korona-vendéglőben bankett volt, melyen mint­egy 40—45-en vettek részt. Az ebéd alatt Farkas Jenő polgármester kiváló képviselőnket éltette. Földes Béla a magyar ipar fellendülé­sére, mint a nemzeti erősbödés és közvagyono- sodás biztosítékára ürítette poharát. Mikola Antal Gyula a függetlenségi párt nevében üd­vözölte a képviselőt, a nemzeti függetlenség egyik legértékesebb előharcosát. Révész János Farkas Jenő polgármestert, Pap Márton Farkas Sándor ezredest köszöntötte fel. Ezután ismét Földes Béla állott fel szólásra és magvas be­szédével bevilágított a mai nehéz politikai vi­szonyokba. Beszámolójában rámutatott arra a kényszerhelyzetre, melylyel a kormány és a függetlenségi párt küzd, de amely helyzetében azért nagy alkotások létesítésén fáradozik. A kvótafelemelést minden fórumon ellenezte s a kiegyezést is olyannak tartja, mely csak modus vivendi. A kisipar fejlesztésének s az önálló gazdasági berendezkedés szükséges voltát han­goztatta, melyekre a kormány és a független­ségi párt erejét fordítja. A beszédet nagy figye­lemmel hallgatták a jelenlevők s hatalmas él­jenzéssel fejezték ki tetszésüket. Dr Szokol Pál a választók nevében kifejezte a választók ren- dithetlen bizalmát s megköszönte a képviselő beszédét. A legvidámabb hangulatban mintegy 3 óráig maradt még szeretett képviselőnk körünk­ben, mikor aztán a nagybányai vendégekkel kocsin visszatért Nagybányára. HÍREK. Kinevezés. Szatmárvármegye főispánja a december 19-én tartott tisztújító közgyűlésen Farkas Jenőt, Felsőbánya város érdemes és fáradhatatlan polgármesterét vármegyei tb. fő­jegyzőnek, Stoll Béla tiszti ügyészt pedig vár­megyei tb. főügyésznek nevezte ki. Igazgató választás. A nagybányai városi takarékpénztár választmánya december 28-án Moldován Lászlót egyhangúlag igazgatóvá vá­lasztotta. Uj miniszteri segédtitkár. A pénzügyminisz­térium vezetésével megbízott miniszterelnök Bányay István pézügy miniszteri fogalmazót segédlitkárrá nevezte ki. E kinevezés hire, mely a pénzügyminisztérium egyik kiváló tisztviselőjé­nek jól megérdemelt előhaladásáról ad számot, bizonyára széles körökben fog igaz örömöt szerezni. A pónzügyigazgatóság köréből. A pénzügy- miniszter Nagy Tamást, az ismert nevű irót h. pénzügyigazgatóvá nevezte ki. Nyugdíjazás. A m. kir. pénzügyminisztérium Mikó Béla főmérnököt saját kérelmére nyug­díjazta. Előléptetés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Serly István közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli aljegyzőt 160U korona tisztelet- díjjal dotált közigazgatási gyakornokká lép tette elő. Hivatal beszüntetés. A nagybányai kincstári ügyészséget a pénzügyminisztérium beszüntette. Az összes kérvények és beadványok ezentúl a budapesti Jogügyigazgatóságnál adandók be. Újhelyi Hugó jogtanácsos a központba, Panajott Gyula irodaigazgató pedig egy évre rendelke­zési állományba lett helyezve. Hivatalvesztés. A m. kir. belügyminiszter Popp Kálmán vöröstoronyi határrendőrségi ka­pitányt, Szatmárvármegye volt várnagyát, hiva­talvesztésre ítélte. Az uj fernezelyi vasút. A fernezelyi vasutat, mint azt már jeleztük, január 7-én nyitják meg ünnepélyesen s adják át a forgalomnak. Ugyan­akkor megkezdi működését a fernezelyi kénsav- gvár is. Szilveszter-estély. A polgári olvasókör népes Szilveszter-estét tartott, melyben a város intelligentiájából is számosán vettek részt. Több pohárköszöntő hangzott el s az új-esztendő a legvidámabb hangulatban találta a társaságot. Harminc év A Pesti Hírlap az uj évvel harmincadik évfolyamába lép. Három évtized alatt Magyarország legkedveltebb, legelterjed­tebb lapja lett. Az olvasóközönség szeretetére mindenképen igyekszik is rászolgálni. Politikai irányát illetőleg minden párttal szemben füg­getlen, szókimondó; társadalmi kérdésekben szabadelvű, demokratikus; szavát lelkesedéssel emeli mindig a közönség érdekében, mert min­den sorával a közjót igyekszik előmozdítani. Jeles publicisták és politikusok Írják vezércik­keit; elsőrangú, kedvelt irók a tárcáit, humo- • ros cikkeit; kiváló újságírók szerkesztik a ren­des rovatait. Kimerítőbb országgyűlési tudósí­tást egy lap sem közöl ; színházi és hir-rovata a leggazdagabb ; a közönségtől oly igen ked­velt szerkesztői üzenet pedig mindén nap annyi van benne, amennyi más lapnál egész héten sem gyűl össze.Ez a mindennapi szívélyes érint­kezés az olvasó-közönséggel és az apróhirde­tések rengeteg felszaporodása kétségbevon- hatlan bizonyságai, hogy a Pesti Hírlap ma az ország legelterjedtebb, legolvasottabb lapja, mely azonkívül a leggazdagabb tartalmú is. Ugyan­azon árért sokszor kétszer annyit ad, mint más lap; minden nap 32—36, vasárnapokon 64 ol­dalon, ünnepi alkalmakkal ennél is nagyobb terjedelemben jelenik meg. S mindezen felül rendkívüli kedvezményekben is részelteti elő­fizetőit, akik karácsonyi ajándékul kapják a Pesti Hír'ap nagy képes naptárát, mérsékelt áron rendelhetik meg a Divatszalont, leszál­lított áron szerezhetik meg a Légrády Testvérek kiadásában megjelent képeket. Jó szívvel ajánlhatjuk azért t. olvasóink fiigyeimébe a Pesti Hírlapot, melynek előfizetési ára egy hóra 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona, a Divat-Szalon cimü díszes kiállítású divatlap­pal együtt 9 korona. Aki most rendeli meg először és egyszerre 7 koronát küld be, az kí­vánatra ingyen és bérmentve megkapja addig mig a készlet tart, a Pesti Hírlap Naptárát 1908 ra, mely a naptári részen kívül rendkívül gazdag tartalommal és 40 oldal képpel jelent meg, közhasznú és mulattató résszel, kemény kötésben, több mint 20- oldalon. — A kiadó­hivatal cime, hova a megrendelést küldeni kell: Budapest, V., Váci körút 78. Krausz Gyula főmolnár felsőbányái lakos 51 éves korában elhalt. Spinetti Sándor nagy­bányai tekintélyes kereskedő 60 éves korában elhunyt. Az iparos ifjak táncmulatsága. Véltük a kövelkező meghívót: A nagybányai iparos ifjak önképző egyesülete 1908. évi január hó 11-én Nagybányán, a Kaszinó összes termeiben jóté­kony célú táncmulatságot rendez, melyre czím- zettet és családját tiszteletiéi meghívja az egye­sület nevében a rendező-bizottság. Belépő dij: személy jegy 2 K, családjegy (3 személyre) 5 K. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszö­nettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Jegyek előre válthatók : Jancsovils József, Kovács Gyula, Kupús Mihály, Bagossg Sándor, Suba János és Tóth Sándor üzleteiben. — Kik meghívót téve­désből nem kaplak, szíveskedjenek Vigh László cukrász tudomására adni. Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Legmélyebb fájdalommal tudatjuk a leg-jobb anya, nagyanya, testvér és rokon, Özv. Nyegrus Edéné szül. Doroghy Amália f. hó 21 én éjjel 2 órakor életének 70 ik évében, súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után történt csendes elhunytét. Kedves halottunk földi maradványai f. hó 22-én vasárnap délután 2 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint, a Hunyadi-utcai 13. sz. ház­ból a Szent-Anna-ulcai r. k. temetőben el- helyeztetni. Az engesztelő szent-miseáldozat f. hó 23-án reggel 9 órakor fog az egek Urának bemutat'tatni. Debrecen, 1907. december 21. Gyermekei: István és neje Imrék Mariska, Gyula és neje Szalontai Nagy Irma. Etelka, Febrónia irg. nővér, Mariska férj. Trigárszky Emilné, Gizella férj. Smolarczyk Jánosné. Testvérei: Doroghy Ignác és neje Graef Irma; gyermekei Kornélia és Kamilla. Unokák: Nyegrus-Bányai István, Ede és Ferike, Trigárszky Ferike, Emiiké, Pistika és Palika. Áldás és béke lengjen a drága halott porai felett! A felsőbányái állami kisdedóvodában felállí­tott karácsonfa költségeihez adakoztak : Farkas Jenő 3 K, dr Moldován Ferenc 2 K, Pap Már­ton 1 K, Münnich Sándor 2 K, Almásy Ferenc, Spáczay Gyula 1 — 1 K, Sarudy Sándor 2 K, Klein Sámuel 50 fillér, Baumerth Károly 2 K, Szellemy László, Báthy Imre, Bónis Sándor 1—1 K, özv. Gábor Józsefné 2 K, özv. Alexa Tódorné, özv. Puskás Antalné, Lévay Zsigmond- né, Kováts Gyula, Jeremiás János 1—1 K, N. N. 30. f, ifj. Szabó Károly, Mikola A. Gyula, Hámori Nándor 1 — 1 K. dr Szokol Pál 2 K, Stern Józsefné 40 f, Schvarcz Zsigmond 30 f, Növi Salamon 1 K, Fizély 2 K, Likker, özv. Konzvald Andrásné, Maiker, Ádámcsik Gyula, özv. Süssner Ferencné, dr Berks Aurél, Cser- nátoni Péterné 1—1 K, özv. Gábor Józsefné 40 f. Nyisztor Istvánné 1 K, Szőke Károly 2 K, Tury István, Báthyné, Miskolczy Mártonné, Lévay Farencné 1 —1 K, N. N. 60 f. Kerekes Sándor 1 K, N. N. 30 f Bugesch Károlyné 2 K, Róth Mihály 1 K, Róth Lázár 1 K, Papp Jánosné 60 f, Álmásy János 1 K, Dukrét Gyula 1 K, ifj. Kormos Sándor 50 f, id. Szabó Ká­roly, Csepregi György, Nagy Lajos, Kulbe La­jos, özv. Wagnerné, Jancsó Janka 1 K 10 f, Takarékpénztár 10 K, Felsőbánya város 10 K. Szász János-né 1 K. — Szenzációs politikai értesülé­sek, a magyar újságírás legjava cikkeiben földolgozva, teszik a legjobb, legváltozato­sabb magyar napilappá az ^Egyetértés“-1, mely negyvenkettedik évfolyamában meg­újult, élesen modern formában dolgozza föl a napi eseményeket. Az „Egyetértés'' a negyvennyolcas eszmék szolgálatábar töltött hosszú, dicsőséges múlt után ma is a független, önálló Magyarországért küzc s Kossuth Lajos eszméinek hirdetője Ennek az ideálnak a szolgálatában í magyar hírlapírói gárda legjavát állítja csatasorba. Vezércikkeit; Mezei Ernő, dr Kmely Károly (egyetemi tanár), Hentallei Lajos, dr. Benedek János, Burgyán Aladár dr. Pap Zoltán (országgyűlési képviselők) Herczegh Mihály (egyetemi tanár), Purjes; Lajos, r. Bernát Ottó s a 48-as eszmél más kipróbált harcosai Írják. Elfogott sikkasztó. Ezelőll mintegy két hétle történt, hogy egy lisztes család sarja, Kraus Károly irodai alkalmazott nagyobb sikkasztás követett el a nagybányai Harácsek-cég kárára Ugyanis főnöke megbízta, hogy 1400 koroná a postán adjon fel. A magáról súlyosan meg feledkezett fiatal ember, ki érettségi vizsgálato is lett, ahelyett, hogy főnöke megbízásánál eleget telt volna, az 1400 koronát elsikkasztott: s azzal Szatmárra szökött. Lakásán egy cé dulát hagyott bálra, melyen csak e rejtelme szó állott: Végeztem. A bejelentett öngyilkos ságnak azonban a nagybányai rendőrség nen ült fel, hanem Hahnay Imre alkapilány, ki e ügyben a nyomozást vezette, megkereste közeli városok rendőrségét, hogy a sikkasztó tartóztassák le. Krausz amint Szatmárra érke zeit, legelső dolga volt, hogy egy nagyot me látott. A szatmári rendőrségnek feltűnt a nagyo költekező fiatal ember s igazolásra szólított fel. Krausz fellépése azonban oly nyugodt é biztos volt, hogy a rendőrséget sikerült félre vezetnie Elhitlék, hogy ő tényleg Egri-Majc Gyula joghallgató, bácskai töldbirtokos. A sil kasztó, ki a rendőrségtől is értesült arról, hog Krausz Károlyt körözik, többé már nem érezt jól magát Szatmáron, hanem Nagykárolyb majd Debreczenbe ment, innen Hajduböszöi ménybe szökött, hol óriási mulatságokat csí polt. Itt érte utol végzete. A rendőrségne ugyanis szerfölött gyanús volt a duhajkod fiatal ember, ki marokkal szórta a pénz Krausz itt ismét a bácskai nábob meséjév állott elő, de a rendőrség megmotozta. Eg levelet találtak zsebében, melyet egy nag; bányai ismerősének irt s amely árulójává lel Leírta ugyanis benne, hogy Szatmáron milye nagyot mulatott, s hogy csapta be a rendői séget. A hajdúböszörményi rendőrség, a sil kaszlásról nem lévén tudomása, e levél ele vasása után Krauszt letartóztatta s távirati felv lágoitást kért a nagybányai rendőrségtől, hog Krausznak mi a bűne? A nagybányai rém őrség Nagybányára való kisértetését kért Kihallgatása alkalmával a megbánás leges kélyebb jelét sem mutatta, hanem egész köz nyösséggel vallotta be, hogy sikkasztott. Az ve a* célja, hogy előbb kimulalja magát, azutí öngyilkos lesz. Jellemző a fiatal ember karai terére, hogy fütyülve lépte át a nagybány járásbíróság fogházának küszöbét, honnan csa hamar a szatmári ügyészség börtönébe kerii Az elsikkasztott pénzből 111 K GO fillért t láilak a sikkaszlónál. Csendőröket keresnek. Magyarország éh és vagyonbiztonságának legnagyobb biztositél a csendőrségi intézményben rejlik. Terhes szolgálat, az igaz, azonban elég szép megélh lést biztosit. Közönséges csendőrlegény 1 koroi

Next

/
Thumbnails
Contents