Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-10-23 / 22. szám

Felsőbányái H i el a t> nek lejtői és a völgy végén őrködik az élesen rajzolt Somoshegy. A Zazar balparlját határolják a Feketehegy az Él és a Rózsahát nyúlványai. A völgy fenekét és az alsóbb hegylejtőket betöltik Felsőbánya házai és tornya egészen a völgy torkolatáig nyúlva. Ez Felsőbányának a fekvése. A hegyek, a melyek oly szépen bekerítik a városokat, megvédik s egyszersmind a zord, északi és keleti szelektől. A sűrű növényzet gondoskodik egy pormentes ózondus légkörről. Ezen viszonyoknak megfelelően Felsőbá­nyának kitűnő éghajlata van és alkalmas mint kevés hely Magyarországon, nyaralóhelynek. Nem megvetendő a tiszta, egészséges forrás­víz, melyet egy jól berendezett vízvezeték elvezet a város minden részébe. Jól fenntartott utak meg­engednek mindenféle kirándulást a város közeli és távoli környékére. Szóval, Felsőbánya, mint a közép osztálynak, a hivatalnok családoknak, a kiknek nagyobb pénz­összeg nem áll rendelkezésére, nyaraló helyül legjobban ajánlható. A gazdasági cselédek uj rendje. A gazdasági cselédekre nézve f. év nov. hó 1-én uj törvény lép életbe. Ezután min­den gazdasági cselédnek uj szolgálati cseléd­könyvvel kell bírnia, ennek megszerzése végett a, cseléd a lakóhelyén levő községi hatóságnál tartozik jelentkezni. Ha cselédkönyv készlet nincs, akkor a ha­tóság díjtalanul hivatalos bizonyítványt ad könyv helyett, mely azonban csak dec. 1-ig lesz ér­vényes. Azon cselédek, kik nov. 1-én az 1876. XIII. t. c. alapján kiállított cselédkönyvvel már szolgálatban állanak, csak decz. 31-én tartoz­nak uj cselédkönyvet váltani. A gazdasági cseléd vagy felesége, 12 éven aluli gyermekei részére az orvos a gazda terhére tartozik orvosságot rendelni betegség esetén. A cselédlakások építésére vonatkozó rész­letes szabályokat a törvényhatóságok fogják elkészíteni. Gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kö­telezi magát, hogy valamely gazdaságban sze­mélyes és folytonos szolgálatokat bérért telje­sít legalább is egy hónapon át. Akik naponkénti díjazás mellett szerződ­nek, azok gazd. cselédnek nem tekinthetők. A szolgálati cselédkönyv kiadása díjmen­tes, az ahoz szükséges 30 filléres bélyeget a kiállítást kérelmező tartozik beszerezni és át­adni. Mielőtt a cselédkönyvet kiadnák, az elöl­járóság meggyőződik előbb a jelentkező cse­léd személyazonosságáról, arról, hogy állandó lakóhelye a községben van-e? életkoráról s ha kiskorú, a törvényes előfeltételek fennforgásáról, van-e már munkás igazolványa vagy cseléd­könyve. Tizenkét éven aluli kiskorúnak cseléd­könyvet adni nem szabad. Tizenkét éven fe­lüli kiskorúnak is csak akkor, ha a szüléje vagy gyámja beleegyezik. •Ha olyan ember kér cselédkönyvet, aki még egy év óta nem lakik a községben, az elöljáróság köteles annak a községnek az elöl­járóságát megkeresni, ahol a jelentkező legu­tóbb lakott. A kiállított cselédkönyvekről az elsőfokú hatóság pecsétjével hitelesített könyvben az elöljáróság nyilvántartást köteles vezetni. Sem a szóbeli és írásbeli, sem a bérle­vél érvénye semmi hatósági közreműködéshez kötve nincs. A bérlevélnek tartalmaznia kell a cseléd megnevezését, azt, hogy mennyi időre szegő­dött, mi a javadalmazása. Annak, aki cselédnek beszegődött, a szol­gálati idő alatt, a gazda beleegyezése nélkül útlevelet kiállítani nem szabad. Ez a szabály nem vonatkozik azokra a kiskorúakra, akik szülőikkel együtt vándorolnak ki. A szegődött cselédet, ha szükség van reá s a gazda kéri, karhatalommal állítják elő, előbb azonban 24 órai időt adnak arra, hogy gazdájánál a szolgálat megkezdése végett jelentkezzék Ha a cseléd baleset következtében be­tegszik meg, gyógykezelése tekintetében to­vábbra is az országos gazd. munkás és cseléd­segélypénztárról szóló törvények, rendeletek és utasítások alkalmazandók. A gazda a cseléd házi állatainak befoga­dása ellen alapos kifogást csakis hatósági állat­orvosi bizonyítvány alapján érvényesíthet. A gazdasági cseléddel kötött szerződés egy évre szól. A gazda nem köteles a cselédet elfogadni, ha erkölcsi magaviseleté ellen oly súlyos kifo­gásra jött rá, melyet a szerződéskötéskor még nem ismert, ha a cseléd ragadós betegségben szenved, ha szolgálatképtelenné lett, ha máshoz is beszegődött. A cseléd sem köteles szolgálatba állani, ha munkaképtelenné lett, ha örökölt, ha férj ­hez megy, ha a gazdánál ragályos beteg van. Köteles a gazda ügyelni arra, hogy a cse­lédet testi erejét meghaladó vagy testi egész­ségét veszélyeztető munka ne terhelje és hogy a cselédnek éjjeli nyugvásra elég ideje maradjon. Köteles a gazda a cselédnek az eledeleket elegendő mennyiségben és egészséges minőség­ben kiadni. A terménybeli járandóságokat köteles a gazda legalább is olyan minőségben kiszolgál­tatni, mely azon évi termése első osztályú el­adó minőségének felel meg. A cseléd bérét bárcával vagy utalvány­nyal fizetni tilos. A háztartáshoz szükséges tüzelőt a gazda köteles a cselédnek szolgáltatni, valamint köte­les arról gondoskodni, hogy a cselédnek va­sárnapon és a cseléd sátoros ünnepein munka­szünete legyen s időről időre saját hitfelekezete délelőtti istentiszteletében részt vehessen. A fegyvergyakorlatra bevonuló cseléd bé­rét levonni nem szabad. A cseléd gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandijat a gazda fizeti A gazda a cselédet megdorgálhatja, de pénzbírsággal nem sulythatja. Ha a cseléd meghal, a szerződés nyomban megszűnik, de köteles a gazda az éves cseléd családját az elhalálozás napjától egy hónapig a lakásban meghagyni s a családnak minden le­vonás nélkül annyit kiadni, amennyi a cseléd­nek egy hónapra járt. A gazda halálával a szerződés nem szűnik meg. Egy hónapi felmondással úgy a gazda, mint a cseléd bármikor megszüntetheti a szer­ződést. Különfélék. Személyi hírek. Tomasovszky Imre, m kir. főerdész nejével szülei látogatására Felsőbányára érkezett — Bay Károly rendőrkapitány szabad­sága elteltével hivatalát ismét átvette. Uj foispáni titkár. A m. kir. belügyminisz­ter Kálnai Gyula szatmárvármegvei közigazga­tási gyakornokot, fizetésnélküli segédfogalmazó­nak nevezte ki és főispáni titkári minőségben szolgálattételre Szatmárvármegye és Szatmár szab kir. város főispánja mellé osztotta be. Kinevezés. A nagybányai kir. járásbíróság­hoz dr Makray Mihály helyébe Rusz János sop­roni kir. törvényszéki jegyző neveztetett ki albiróvá. Kirendelés. Az igazságügyminiszter dr Vass Gyula helyébe dr Nagy Gábor ügyvédet a nagy­bányai kir. járásbíróság mellé ügyészségi meg­bízottnak kirendelte. Házasság. Baksay Sándor, ki Felsőbányán több éven át mint postatiszt működött, f. hó 17-én tartotta esküvőjét Nagy Gejőczön Ritook Marcsával. A berukkolt újoncok október 16-án hajnal­ban keserves orditozással, a bányász-zenekar egy kis töredékének rezgő hangjai mellett mondtak búcsút a városnak, három kis esztendőre. Az utmenti lakosság felriadt álmából, de megbocsáj- totta szegény rekrutáknak azt a kis kellemetlen­kedést, mert hiszen ilyenkor minden szabad ne­kik s az alkohollal kevert bánatnak nincs korlátja. Rákóczy-emlékünnep. Felsőbánya város köz­gyűlése múlt évben elhatározta, hogy II. Rákóczy Ferenc fejedelem emlékét Kassán történt elte­metése napjának évfordulóján minden évben hazafias kegyelettel megünnepli. Az ünnep­lés formája ez évben nagy matiene lesz, melyet f. hó 29-én d. e. 11 órakor a vendéglő nagy­termében Farkas Jenő polgármester rendez. Áz ünnepélyen Málenszky Károlyné úrnő szavalni fog. Farkas Jenő polgármester II. Rákóczy Fe­renc jellemzéséről tart előadást, Krasznay Zsig- mond kuruc-dalokat énekel, a felsőbányái dal­egylet több darabbal szerepel. Reméljük, hogy Felsőbánya hazafias közönsége méltóképen fog hódolni a nagy fejedelem emlékezetének ! Szüret. Az ökörnyálos szép októberi meleg­ben sürjen döcögnek a városon keresztül a tele hordókkal megrakott szekerek. A felsőbányái szőlősgazdák megelégedetten rakják tele pincé­jüket a sikárlói, váraljai hegyek levével, mely ez évben különösen kitűnő minőségű és nem várt mennyiségű. Választás. A folyó hő 10-én tartott vár­megyei közgyűlésen a központi választmányba Farkas Sándor ezredes és dr Makray Mihály polgármester, az állandó választmányba Stoll Béla és dr Vass Gyula ügyvédek beválasztattak. Fizetésemelés Szatmár város összes tiszt­viselőinek fizetését ez évben felemelték és ezen kívül drágasági pótlékban részesültek. Csak kuriosumképen említjük meg hogy ott a kezelő személyzetnek magasabb a fizetése, mint városunk­ban a főtisztviselőknek! Szatmár város ezen javítást a tisztviselők érdekében a 90% pótadó dacára tette meg! Október 10. A milyen izgalommal vegyes várakozással néztünk ezen nap bekövetkezendő eseményeire, ép oly csendesen és nyugodtan telt el a socialisták által inscenált munkaszünet. Városunkban a kincstári bányamüvek 4-36 mun­kása csinált magának szabad napot; a fűrész- gyári üzemek zavartalanul folytak, a kis iparosok végezték napi munkájukat, a kereskedések egész nap nyitva voltak. Csend-, vagy rendzavarás nem történt s a kirendelt csendőrök munka nél­kül sétáltak a városban. Kár, hogy a bánya­munkások a lelketlen izgatok parancsára lemond­tak egy napi keresetükről s ezáltal ok nélkül megrövidítették magukat és családjukat ! Talán saját kárukon majd tanulnak ! Vasúti bejárás A magyarláposi vonat tanul­mányi bejárását folyó hó 17-én és 18 án tartotta egy vegyes bizottság, mely Návay Ernő keresk. miniszteri titkárból, Kiss Béla főmérnökből, Molcsány Gábor erdőtanácsosból, Felsőbánya és Nagybánya városok polgármestereiből és Mandel Ignácz, a »Hollós és társai« engedményesek kép­viselőiből állott. A bizottság Felsőbányától kezdte meg a bejárást és Laczfalun, Dióshalmon, Kovás- kápolnokon, Kápolnok-Monostoron és Csernefal- ván keresztül ment Magyarláposra; visszafelé Csernefalván, K.-Monostoron, Berenczén, Füreden (Garbonáczon), Tőkésen át Nagybányára érkezett. A vasút egyik verzió szerint Felsőbányáról indulna ki, hol a szükséges magasságot a pályatest ké­szen kapja, másik verzió szerint Nagybányáról Alsóujfalun, Feketefalun stb. keresztül, a berencei völgyön át. A vasút a terep nehézsége miatt sokba kerülne, mert bármelyik terv szerint több vízvá­lasztóval kell megkezdeni. A tervek szerint a felsőbányái kiindulás az olcsóbb, s ha a vonal innen kezdődnék, a város anyagi hozzájárulást is biztosíthat a vállalatnak. Féláru vasuü jegy váltására jogosító arc­képes igazolványok tulajdonosait figyelmeztetjük az államvasutak rendeletére, mely szerint az igazolványok október 15-től kezdve kiállíttatnak. A régi arcképek az uj igazolványnál nem hasz­nálhatók. Az arcképeket névaláírással kell ellátni. Az 1 korona kezelési illetéket a m. kir államva­sutak főpénztára címére (Budapest, Andrássy-ut 65.) kell beküldeni. A szabadságolás megnehezítése. A kultusz­miniszter az állami tanítók szabadságolása ügyé­ben a napokban olyan rendeletet bocsátott ki, mely erősen megszorítja a tanítók szabadságát. A szabadságolási eljárás mellett hatvanhatszor meghalhat a tanító, ha a tanfelügyelőnek tetszik az illetőt nem szeretni. A rendelet főbb pon­tokban a következő: A 8 napnál hosszabb sza­badságidő iránti kérvények jövőre járási, illető­leg városi tiszti orvosi bizonyitványnyal föltét­lenül felszerelendők. A kir. tanfelügyelő a ké­relmet az orvosi bizonyítvány s a helyi ható­ságok véleménye alapján a leggondosabban mérlegeli s — a mennyiben a legcsekélyebb mértékben is magokolatlannak tartja — a folya­modó tanító, vagy tanítónő egészségi állapotát a vármegyei tiszti főorvos által ennek székhe­lyén haladéktalanul szigorúan megvizsgáltatja s e vizsgálat eredményéhez képest teszi meg a miniszterhez jelentését. A miniszter a hozzá ér­kező kérvényeket a legszigorúbban fogja elbí­rálni s a szükséghez képest a kérelmezőt eset­leg a belügyminiszter közegészségügyi közegei­vel fogja ismét felülvizsgáltatni. Minden 8 nap­nál hosszabb időre engedélyezett szabadság és szolgálatképtelenség az illető tanító minő­sítési táblázatába a belegség feltüntetése mellett bejegyezendő s a miniszter az utolsó három év alatt mulasztott idő alapján mérlegelni fogja a tanító általános szolgálatképességét s esetleg nyugdíjazását rendeli el. A szabadságolt tanítót több tanilós iskolánál 6 hétig mindenkor a tantestület többi tagjai tartoznak helyettesíteni egytanitós iskolánál, valamint lebetegedési ese­tekben, de legfeljebb hat heti időtartamra a helyettest a tanfelügyelő, egyéb esetekben a miniszter küldi ki. Különös figyelem fordítandó azokra a tanítókra és tanítónőkre, akiknek házastársa nem ugyanazon községben lakik, mert ezek a rendelet szerint a legtöbbször arra törekszenek, hogy minél gyakoribb szabadság- idővel tegyék lehetővé, együttélésüket. Róluk a tanfelügyelőnek kimutatást is kell felterjesztenie s a miniszter arra fog törekedő1, hogy ezeket a lehetőségig egy helyre juttassa.

Next

/
Thumbnails
Contents