Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-05-22 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap. ■oly, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Pály Ede, 3ap Márton, Spáczay Gyula, Stoll Béla, dr Szótól Pál, Tury Ferenc. Építési és szépítést bizottság: Elnök: Pol- 'ármester. Jegyző: Háder Ferenc, Baumerth Ká- •oly, Bay Károly, dr Csausz Károly, Dimand Áároly, Kovács Gyula, Kerekes Sándor, Likker íároly, Münnich Sándor, Orbán Károly. Egészségügyi: Elnök: Polgármester. Jegyző: Ír Berks Aurél. Bay Károly, Bernovits Emil, Csausz István, dr Csausz Károly, Jékly Károly, ló Antal, Kilián Béla, Mikola A. Gyula, dr Wag- íer József. Közmiveló'dési: Elnök: Polgármester. Jegyző: Jimand Károly, Baumerth Károly, Imre Károly, fékly Károly, Krasznay Zsigmond, Mikola A. jyula, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Pály Ede, ír Szokol Pál. Jogügyi'. Elnök: Polgármester. Jegyző: T. egyző. Imre Károly Münnich Sándor, Spáczay iíyula, Stoll Béla, dr Szokol Pál. Nyugdijügyi: Elnök: Polgármester. Jegyző: Tanács jegyző, dr Csausz Károly, Háder Ferenc, ló Antal, Kilián Béla, Kovács Gyula, Spáczay }yula, Stoll Béla. Szinügyi: Elnök: Bay Károly. Jegyző : T. egyző. Csausz István, Háder Ferenc, Krasznay ísigmond, Nagy Lajos, Pap Márton. Mezőgazdasági'. Elnök: Polgármester. Jegy- ;ö : T. jegyző. Almásy János, Állatorvos, Kerekes Sándor, Lévay Károly, ifj. Lévay Sándor, Mün- lich Sándor, Nagy Lajos, Spáczay Gyula, Szi - ;yártó József. Póttagok: Májercsik József, Róth dihály, id. Szabó Károly, Tanczer György. Oazd. ismétlő iskolaszék : Elnök: Polgár nester. Jegyző : Dimand Károly, Krasznay Zsig- nond, Imre Károly, Jékly Károly, Kovács Gyula, fj. Lévay Sándor, Münnich Sándor, Nagy Lajos, •’ály Ede, Spáczay Gyula. Esküdteket összeíró: Elnök: Spáczay Gyula, íegyző : T. jegyző. Imre Károly, Lévay Károly, 5ap Márton. Szegényügyi : Elnök : Bay Károly. Jegyző : Ir Berks Aurél. Bernovits Emil, dr Csausz Ká- oly, Háder Ferenc, Nagy Lajos, Kerekes Sándor, 5ály Ede, Pap Márton, Szigyártó József, dr Wag- íer József. Községi közmunka-összeiró: Elnök : Mün- lich Sándor. Jegyző: T. jegyző. Dorogi Sándor, íovács Gyula, Tanczer György. Katonai puhatoló; Elnök : Almásy János, tegyzö: T. jegyző Kerekes Sándor, Rettegi Ká- oly, id. Szabó Károly, Tanczer György, Tury í’erenc. Adókivető: Elnök: Pap Márton. Jegyző: \dótiszt. Hámori Nándor, Likker Károly, Mikola \. Gyula, Róth Salamon, Szígvártó József. Ezzel a napirend ki lévén merítve, tlnöklő polgármester a közgyűlést bere- tesztette. "elhívás a csendőrség felemelt létszámának kiegészítésére. A csendőrség létszámának 830 fővel immár :öltségvetésileg biztosított emelése folytán elöál- ott hiány ez idő szerint 1385 főre rúg. Hogy e ekintélyes számot tevő hiány mielőbb eloszlat- ató legyen, közreadjuk az alábbi cikket, melynek a jelentkező, illetve felvételre alkalmas egyénekkel való megismertetése kétségtelenül hozzá fog járulni ahoz, hogy a testület mielőbb kiegészíttessék. Különös tekintettel a csapatok jelenlegi kedvezőtlen viszonyaira, valamint a nagy mérveket öltő kivándorlásra, szükségesnek látjuk a csendörörsök figyelmét e jelenségekre felhívni s őket úgy a saját jól felfogott érdekükben, valamint a drága hazánk sorsát befolyásoló legfelsőbb szolgálat érdekében is nemes versenyre buzdítani oly irányban, hogy minden őrs tartsa morális kötelességének legalább egy~egy jelentkezőt gyűjteni s igy a fennálló létszámhiánynak rövid idő alatt való megszüntetéséhez, nemcsak a közszolgálat, hanem és különösen saját érdekükben is, hathatósan hozzájárulni. A csendőrség szaporítása. A belügyminisztérium folyó évi költségvetésében a csendörségnek 810 főnyi legénységgel való szaporítása vétetett fel, melyből 230 fő lo- vasitandó lesz. E szaporítás már május elsejével életbe lép. Itt az ideje, hogy a belügyi kormánynak eme minden magasztalásra érdemes intézkedése folytán 810 főnyi katonaviselt férfi kapjon biztos és tisztességes megélhetést biztositó állást s a kivándorlás s az idegenben való bizonytalan ta- pogatódzás helyett édes hazánknak tegyen hasznos szolgálatokat, mely szolgálatokért különben oly jól van díjazva, hogy abból nemcsak tisztességesen megélhet, hanem rendes életmód mellett s a kellő beosztás mellett félre is tehet, családalapításra is gondolhat. Lássuk csak, mennyi is a csendőrök fizetése és egyéb illetménye. A napi zsold a következő: a hadapród-tiszthelyettes és őrmester részére 3 K 29 fillér; az őrsvezető részére 2 K 20 fillér, (havi 66 korona, illetve 68 korona 20 fillér); a próbacsendör részére 2 korona 6 fillér. Tehát a belépő egyén az első naptól kezdve egy éven át napi 2 korona 6 fillér rendes fizetésben részesül, mely mindenkor egy egész hóra előre fizettetik ki; a próbaidő letelte után esedékes napi 2 korona 20 fillér, csendőri illeték azután egész a 18 ik szolgálati évig minden három évben szaporodik az úgynevezett szolgálati pótdijjal és pedig az első három év után napi 30 fillérrel (évi 109 korona 50 fillér). 6 év után ehhez napi 10 fillér (évi 36 korona 50 fillér) jön, 9 év után ismét napi 10 fillér, a 12-ik év után napi 20 fillér, a 15-ik év után -napi 10 fillér s a 18 ik év után 10 fillér; tehát ekkor már e pótdij napi 90 fillérre (évi 328 korona 50 fillérre emelkedik), mely a fizetéssel teljesen egyenlő elbírálás alá esik s úgy a nyugdíjba is beszámittatik. Mindezeket összevéve kitűnik, hogy a csendőr jó ruházaton és úri elszállásoláson kívül az első három évben (beleértve ebbe a próbaidőt is) évi 751 K 90 fillér, illetve mint csendőr 803 korona tiszta fizetést kap, mely azután a szolgálati pótdijjal a fentebb vázolt mérvben minden három évben növekszik, felviheti azonban minden erkölcsös és tehetséges ember a járásörmesterig s akkor csak a tiszta fizetése évi 1805 koronára emelkedik. Ezenkívül gondoskodva van a kincstár költségén a kórházi ápolásról s a nősök családtagjainak gyógyíttatásáról, az utazási költségekről, bizonyos szolgálatoknál napi 80 fillér vezényeltetési pótdijról és különösen eredményes szolgálati ténykedésért fényes megjutalmazásokról is. A szolgálatképtelenné vált csendőr nyugdíj vagy esetleg végkielégítés tekintetében Lugyan olyan elbírálásban részesül, mint az állami szolgák ; megélhetése tehát a legrosszabb esetben is biztosítva van. Felemlitésre érdemes ezekután még a csen- dörség élelmezése és szolgálata. Az élelmezés a nőtleneknél közös s több- . nyíre havi 27 koronáért oly bőséges, hogy a legnagyobb étvágyú embert is kielégítheti; ezenkívül ebből fedeztetik a mosás, a szakácsnő bére s a tisztogatáshoz szükséges czikkek ára, a laktanya tisztán tartására és világítására szükséges költségeket ellenben a kincstár adja, sőt ha az őrsön csak három csendőr marad, akkor a szakácsnő béréhez is havi 18 koronával járul hozzá a kincstár, de mindezeknek értékes dísze a többnyire minden laktanyához tartozó veteményes és gyümölcsös kert, mely egész nyáron át a dolgozgatni szerető embernek nemes és hasznos szórakozást nyújt. Ne gondolja tehát senki, hogy a csen- dörség olyan kaszárnya rendszerbe van szorítva, mint a honvédség vagy a közös hadseregbeli katonaság, ne gondolja, hogy kellő szórakozást és meleg otthont nem fog találni a bajtársak között. Lesz itt szellemének művelésére is ideje és alkalma. A szolgálatra e helyen csak röviden lehet kiterjeszkedni Köteteket írhatnánk ennek hasznosságáról, dicsőségéről és változatosságairól. Azt mondja egy latin példabeszéd, hogy »justitia est regnorum fundamentum« vagyis, hogy az igazság az államok alapja; már pedig a csendőr ennek szolgálatában áll; a csendörintézmény az igazságszolgáltatásnak egyik dolgozó karja, enélkül béna lenne az igazság istenasszonya. Képzeljük el országunkat egy kertnek, melyben az embereket hasonlítsuk hasznos és ártalmas növényekhez, a csendőr a kertben a kertészi teendőket végzi; gyomlálgatja az ártalmas növényeket, hogy el ne nyomják a hasznosakat. Különben a csendőrség szolgálatát ennek szervezeti utasítása a következőkben összesíti: »A csendőrség a közbiztonság fenntartására rendelt katonailag szervezett őrtest.« Feladata : működése területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani, a büntető törvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenség- böl vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart békét és rendet helyreállítani, az azok ellen vétőket kitudni s megfenyités végett az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak följelenteni, illetőleg átadni.« Mindezek után tehát minden komolyan gondolkodó, jövőjét szivén viselő s józan életű, Írni, olvasni tudó, katonaviselt embernek s a már kiképzett honvédeknek és harmadik évük utolsó felét szolgáló katonáknak melegen ajánljuk a csendőrség mostani szaporításának alkalmát meg kell ragadniok, hogy maguknak szép és biztos jövőt biztosítsanak. Ne rettentse őket vissza az a sokat emlegetett vas-fegyelem, mert bizony- bizony seholse olyan fekete az ördög, mint ami- nőre azt festik; a fegyelem, rendszeretö, becsületes embernek nem lehet ijesztő fogalom, mert hisz a polgári életben is kötve van a tisztességes ember épen oly nagy, talán még terhesebb kötelességek teljesítéséhez is, mint aminőket a fegyelem követel. ek voltunk. Nem gondolkoztunk soká. A követező nyáron a nyaralóknak alig negyedrésze ereste föl a falut ... és folyton fogytak . . . íig néhány év előtt, mikor ismét künn nyaral- im : két családot találtam csupán. Sóhajtoznak most már a lakosok az elmúlt lök után ... de hiába! . . Üres a telep . . . lveszett a sok száz meg ezer forint, amelyet a yaralók egykor otthagytak. Felsőbánya néhány év óta nyaralóhely, tanem a lakás- meg a társadalmi viszonyok, de laga a város sem clyan, hogy nagy birtoku, azdag családokat vonzana falai közé; csak sze- ényebb anyagi viszonyú családok kerestek eny- ülést a forróság ellen, ügy látszik, még eddig em igen bánták meg, akik ott nyaraltak Arról ell tehát a vezető férfiaknak gondoskodniok, ogy ez ne is történjék meg; arra kell töre- edniök, hogy a városnak jó hírnevét vigyék szét nyaralók s igy minden következő évben több- jbb családot hozzanak magukkal Ehhez szükséges, hogy a nyaralók minden ipését figyelemmel kisérjük és azoknak mindenen segítségükre legyenek. Szükséges mindenek előtt, hogy rendes, szta lakásokról gondoskodjanak és azoknak előadható árát szabják meg így tesznek az alpesiek i. Akkor nem kérnek a gazdák egyetlen kis sobáért 20—25 forintot, mint tőlem, mikor egyik ikonom részére szobát kerestem. Hozzá, mikor sodálkozásomat fejeztem ki, az volt a válasz, ogy a múlt évben 3 személy lakásáért és el- irtásáért havonkint 135 forintot kapott. Kinek van annyi pénze egy hónapra ! Persze ez a család többé nem is jött Felsőbányára! Gondoskodni kell arról is, hogy a nyaralók ! tisztességes, elfogadható árért étkezhessenek. Mert a felsőbányái piac, különösen az élelmi cikkek elég drágák. A kenyér és péksütemény silány, ügy hogy csak akkor ehettem azt a kitűnő felsőbányái kenyere', ha rokonaim vagy jóismerőseim ebédre hívtak, no meg ha derék háziasszonyom részünkre is sütött egy-egy finom, verthéju kenyeret. A fuvarról is gondoskodni kell, nehogy úgy járjon más is, mint én, mikor a Bóditóhoz rán- dullam és a keringőnél újra alkudott velem a kocsis és a kialkudott bért meg kellett egy forinttal toldanom, különben ott hagyott volna. Még az utakról, a pihenő helyekről és más ilyenekről is szeretnék szólni, de későbbre hagyom ; most csak arra kérem a vezető férfiakat, hogy okvetlenül szükséges, hogy a nyaralók részére gondoskodjanak egy állandó tanyáról, amely tisztességesen el legyen látva ülőhelyekkel, asztalokkal és főleg zongorával . . . hogy itt naponkint összejöhessenek és jövő napi tervüket megbeszélhessék . . . továbbá esténkint, kedvezőtlen időben nappal és kedélyes társalgással, zongorázással, énekléssel, szavalással, társas játékokkal, magánjelenetek, sőt kisebb színművek előadásával az időt eltölthessék. így van ez a külföldön is ... és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nyaralók a telepet megszeressék. Persze mindennek véghezvitelére egy külön bizottság szükséges. De a fáradságot, költséget az eredmény bőven kárpótolja. Még csak azt jegyzem meg, hogy nem »pro dorno« beszélek. Nekem igen jó lakásom volt és a legnagyobb figyelemben részesített a szállásadó család ; továbbá hogy a körülményekhez képest igen tisztességes és olcsó árért kaptam ebédet... a kirándulásokban, társas összejövetelekben, mulatságokban pedig az én korombeli ember nem talál valami nagy élvezetet, meg nem is bírja a fáradságot . . . Megelégszem, ha a kis fészekben az elmúlt időket, az elköltözött kedves barátokat és jó öreg bácsikat lelki szemeim elé varázsolhatom és az árnyékos, hűvös hegyek óriási fái alatt elandaloghatok. ügy hiszem, sikerült soraimban kimutatnom, hogy miben különbözik a külföld nyaralóhelye a miénktől . . . ügy hiszem, hogy Felsőbánya igyekezni fog, hogy igazi, látogatott nyaralóteleppé váljék. Kárpáti Endre. • * Igen tisztelt munkatársunknak cikkére csak annyi megjegyzésünk van, hogy amint tudjuk, a városi hatóság, amennyiben módjában áll, megtette az intézkedéseket arra nézve, hogy a nyaralók igényei kielégittessenek. De e tekintetben szükséges az, hogy a nyaralók egész bizalommal forduljanak a hatósághoz s esetleges panaszaikat adják elő, mert »néma gyermeknek anyja sem érti a szavát.« F-ö.
