Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-05-22 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap A csendörségnél is szabadnak érezheti magát a kötelességét híven, becsülettel és vitézül teljesítő ember s hozzá még elöljárói, bajtársai és polgártársai becsülését és szeretetét is megnyerheti. Iszákos ember azonban ne jöjjön a csendör- séghez, mert hát a berúgott ember félig bolond s ilyen ember kezébe nem való a töltött fegyver. A felvétel úgy történik, hogy a jelentkező katona (honvéd) könyvecskéjével a legközelebbi csendörőrsre megy, ahol a további eljárásról tájékozást szerezhet s ügye tiz-tizenöt nap alatt teljes elintézést nyer. Irodalom. — A nagybányai róm. kath. községi, ev. ref. és ág. h. ev. elemi iskolák története. Irta: Székely Árpád. Könnyen áttekinthető, 26 nyolczadrét oldalra terjedő munkában dolgozta fel Székely Árpád a nagybányai állami iskolák egyik igazgatója a nagybányai elemi iskolák történeti anyagát. Jeles kútfőket tanulmányozott, átkutatta a városi, egyházi levéltárak vonatkozó okmányait, sokat merített az egyházak történetéből, hogy hü képet festhessen, bár szűk keretben az ősi bányaváros elemi iskoláiról a XIV. századtól napjainkig. A város első iskolája az u. n. plébánia iskola volt. Ez a reformáczió idejében a hívőkkel együtt átalakult, tökéletesedett, mig nem a hires Schola Rivulina lett belőle, mely 1547-től 1755-ig állott fenn. Erre előkészültek a tanulók az ev. ref. elemi iskolában. 1647-től, amikor már róm. kath. elemi iskola is volt Nagybányán, külön válik a két felekezet iskolájának története. Az ellenreformáció hatása alatt, miután a Schola Rivulinát erőszakkal megszüntették, gyengült a református és erősbödött a katholikus elemi iskola. Ebből fejlődött ki 1770-ben a Nemzeti Oskola, melyben 1770-től 1870-ig már világiak tanítottak, igazgatásában pedig a város és az egyház vettek részt. 1790 ig csak fiu-iskola volt, ekkor állították fel a leányok oskoláját. A községi iskola 1870-ben alakult a róm. kath. iskolából Luby Zsigmond kir. tanfelügyelő kezdeményezésére s fennállott 1906. szeptemberig, amikorra az állam vette át s az állami iskola az 1906—7. iskolai évben nyílt meg. A református elemi iskola 1547-től 1755-ig, mint a Schola Rivulinának I., II. előkészitö osztálya állott fenn, 1755-ben megszűnt a Schola, s mint elemi iskola existált tovább. Előbb egy rector vezetése mellett 1 — 2 praeceptor tanított benne 1775-től kezdve a leányokat külön tanították. A Nemzeti Oskola mindig több és több tanulót vont el a ref. iskolától, ugyanez a hatása az 1870-ben megnyílt községi iskolának, ezek folytán az egyház 1886-ban végleg beszüntette a fiú iskolát és a kántor ettől kezdve vegyes iskolában tanította a gyermekeket 1901-ig. Ekkor végleg megszűnt a ref. elemi iskola. Az ág. ev. elemi iskolában a legrégibb tanító működését 1681-re teszik. Ez az iskola is sokat szenvedett a vallási üldözések miatt és sokszor volt kénytelen megszakítani működését. 1766-ban az egri egyházmegye leromboltatta az ág. ev. templomot és iskolát és az egyház csak 1786-ban állította fel ismét iskoláját II. Józsefnek 1785-ben kelt engedélye alapján. Az iskola 1890- ben végleg megszűnt. Ezekben foglaltam össze dióhéjba szorítva, az amúgy is összevont történeti anyagot. Az elmondottakon kívül szól még a füzet sok érdekes dologról: az egyes iskolák tantárgyairól, a tani tók fizetéséről, a tanító személyzet kötelességeiről, chronologikus rendben megtaláljuk benne az egyes iskolák tanítóinak névsorát. Meg van irva benne, hol voltak elhelyezve az egyes iskolák, ki fizette a tanító személyzetet, hogy szaporodott vagy apadt ennek száma az egyes iskolák fejlődéséhez vagy hanyatlásához képest stb. Szépen domborodik ki a munkából, mint vezetett Nagybánya a közművelődés terén eleitől fogva s mily hatalmas végvára volt a magyarságnak a maga iskoláival, mint tartotta fenn azokban a magyar nyelvet a polgárság azon időkben is, midőn egy hatalmas császár németesitő törekvéseivel kellett az országnak küzdenie s magában a városban a nagyszámú kincstári tisztség németül beszélt. Megtaláljuk benne feljegyezve azon derék emberek érdemeit, kik a’ most államivá alakult községi iskola fejlesztésére mindent elkövettek, hogy azt a kor színvonalára emeljék. Szatmármegye népoktatásának történetéhez becses anyagot fog e munkában találni a történetíró s Székely Árpádé az érdem, hogy ezt az anyagot összehordta s élénk tollával megrendezte és öltöztette fel, hogy gyönyörűséggel olvashatja belőle, hogy a tanítás apostolai mily szép eredménynyel munkáltak e végvidéki városban a folytonos zaklatások közepette is, és pedig: hogy a polgárok áldozatkészsége és kitartó hazaszeretete mindig üdvös hatással volt a közügyekre. I. K. Különfélék. Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Kiss Béla államvasuti osztálymérnököt főmérnökké nevezte ki. Tisztujitás a bányavárosokban. Nagybányán e hó 22-én tartatott rpeg a városi tisztujitás, Felsőbányán pedig 23-án tartatik, mely után ősi szokás szerint nagy bankett lesz a választottak tiszteletére. Igazgatói kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Kótai Pál szegedi ipariskolai tanárt a szatmári faipari iskola igazgatójának nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Obetkó Izabella tolnai áll. elemi iskolai tanítónőt a nagybányai állami elemi iskolához helyezte ál. Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Baksay Sándor postahivatalnokot, ki a helybeli postánál van alkalmazva, Német-Prónára (Nyitra-m.) postamesternek nevezte ki. Az uj álláshoz szerencsét kívánunk! A vármegyei közgyűlésen f. hó 14-én városunkból résztvett Nagy Lajos ref. lelkész, Farkas Jenő polgármester pedig az állandó választmány ülésén. Kirendelés. Az igazságügyi miniszter Berks Lajos nagybányai járásbirósági joggyakornokot a nagybányai járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyetteséül kirendelte. Választások a vármegyén. A f. hó 14-én megtartott vármegyei közgyűlés nagykárolyi főszolgabírónak Madarassy Istvánt, árvaszéki ülnökké Sepsy Sándort, szolgabirónak Jékey Istvánt választotta meg. Első osztályú szolgabirónak előléptették Kállay Ödönt, III. aljegyzőnek megválasztották Szintay Kálmánt, IV. aljegyzőnek ifj. Luby Gézát, V. aljegyzőnek dr. Luby Lászlót, VI. aljegyzőnek pedig Gyene Pált. Vizsgálóbirák kirendelése. Az igazságügyminiszter a szatmári kir. törvényszék területére vizsgálóbírónak Morvay Károly törvényszéki birót, állandó helyettesének Szarukán Zoltán törvény- széki birót rendelte ki. Pünköst. A keresztyén egyháznak a természet legszebb szakára eső ünnepe nálunk a Pünköst, a Szentlélek kitöltetésének és az első kér. egyház megalapításának emlékünnepe. E kedvesünnepünk ez évben május 19—20-ra esett. Nagybánya város tisztujitása ma volt Péchy István vármegyei főjegyző elnöklete mellett. A választás iránt az érdeklődés igen nagy volt. Polgármesternek dr Makrai) Mihályt választották meg 62 szavazattal Gellért Endre 48 szavazata ellenében. Tanácsosoknak Csiidör Lajost és Torday Imrét egyhangnlag, ügyésznek dr Stoll TibortG0 szavazattal dr Miskolczy Sándor 44 és Ajtai Nagy Gábor 3 szavazata ellenében? Délután V2 1 órakor a szavazás tovább folyik. Utóállitás. A múlt héten Szatmárvárost és Szatmárvármegyét illetőleg utóállitás volt Szat- máron. Ezeken megjelentek, mint intézők a vármegye részéről Péchy István főjegyző, elnök, dr. Aáron Sándor főorvos és az érdekelt főszolgabírók vagy helyetteseik; a közös hadsereg részéről módrusi Cinderic János alezredes, dr. Szíjgyártó Antal ezredorvos és Földényi Mihály főhadnagy sorozótiszt; a honvédség részéről Herszényi Zsombor százados, dr. Radó Gyula ezredorvos és Torma István hadnagy, sorozótiszt. 1. Az első napon Nagybánya,-Felsőbánya városokból, a nagybányai, erdődi és nagysomkuti járásokból elővezettek 80 hadkötelest. Ebből bevettek rendes szolgálatra 2l-et, egy éves önkéntest 1-et, három éves önkéntest 3-at -és póttartalékost 5-öt. 2. A második napon Szatmárról és Nagykárolyból, a mátészalkai, csenged és nagykárolyi járásokból elővezettek 76-ot. Ebből bevettek rendes szolgálatra 12-őt, egy éves önkéntest 1-et és póttartalékost 3-at. Gyászhir. Doby Ervin nagybányai asztalos- mester, a református egyház gondnoka, f. hó 13-án hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult lelkes, önzetlen és szerény munkása volt a közügyeknek, amelyekből azonkívül, hogy a ref. egyháznak 7 évig buzgó gondnoka volt, mint városi képviselő is kivette a maga részét. Halálát a református egyház presbyteriuma külön gyász- jelentésben tudatta. Nagy részvét mellett temették el az 53. évében elhunytat f. hó 14-én. Adjon a Mindenható szeretett övéinek vigasztalást! Igazítás. A f. hó 4-én megejtett városi képviselő választásról közölt tudósításunkban Salamon Mayer neve mint Mayer Salamon is szerepel külön név gyanánt. A helyes név Salamon Mayer. Bodnár György kir. tanfelügyelő Farkas Jenő polgármester gondnoksági elnökkel e hó 16-án meglátogatta a laczfalui áll. elemi iskolát, hol bámulatraméltó szép előmenetelt tapasztaltak. 17-én a helybeli róm. kath., gör. kath. iskolát és az áll. óvodát látogatta meg a tanfelügyelő s különösen meg volt elégedve a r. kath. leányiskolával és az áll. óvodával. 18-án Nagybányára utazott, hogy ott részt vegyen a kereszthegyi áll. ellemi iskola helyének kijelölésében. Köszönet és lemondás. Ez utón mondok köszönetét azon jóakaróimnak, kik a folyó hó 4-én megejtett városi képviselőválasztás alkalmával engem utolsó póttagnak megválasztottak. Bár nagyon megtisztelve érzem magamat a bizalom ezen szép menyilvánulása által, a póttagságot el nem fogadhatom. Felsőbánya, 1907. május 20. Lupán Athanáz, gör. kath. tanító. A fernezelyi vasút közigazgatási bejárása f. hó 17-én tartatott meg, amelyen a kereskedelemügyi miniszter képviseletében dr fogarasi Képessy Árpád min. osztálytanácsos, Uhlárik Béla deb- reczeni máv. üzletvezető, Návay Ernő, máv. miniszteri mérnök, Kiss Béla máv. főmérnök, a szatmár—nagybányai és a nagybánya—felsőbányái vasút részéről Hollós Oszkár mérnök vettek részt. A bizottság a bejárás befejezése után át- rándult Jde, meglátogatta a polgármestert s megtekintette a vidék nehány kiválóan szép pontját. Megbízatás. A földmivelésügyi miniszteri dunántúli II. méhészeti kerület szaktanárának: Abaffy Józsefnek huzamosabb idő óta tartó betegsége miatt ismételten történt szabadságolta- tása folytán ezen kerület méhészeti szaktanári teendőivel ideiglenesen Pataki Béla nagybányai lakost, a »Méhészeti Szemle* szerkesztőjét bízta meg, ki ebbeli működését f. hó 16-án kezdte meg Vasmegyében, a felsőeőri járásban. Érdemes szakembert ért a méltó kitüntetés, amihez igaz szívből kívánunk szerencsét 1 A Felsöbánya-kapnikbányai ut ügyéhez határozatképen kimondta a közgyűlés, hogy miután ezen végleg elrontott utat a vármegye helyreállítani nem képes, megbízza az alispánt, tegyen jelentést a kereskedelmi miniszterhez, hogy az utat vagy vegye vissza az áll. utak közé, vagy pedig annak helyrehozására 130 ezer koronát utaljon ki. Ez ügyben az alispáni felterjesztés megtörténte után az érdekeltség nagyobb küldöttséggel fogja kérni a kormányt az alispáni előterjesztés teljesítésére. Villanyvilágítás. E hó 13—14-én városunkban járt a Ganz-gyár képviseletében Hochstein Rezső gépészmérnök s a polgármesterrel és a gazdasági tanácsossal részletesen megtárgyalta a város villamvilágitására vonatkozó kérdéseket. Ez alapon a nevezett cég megfogja tenni a városnak részletes ajánlatát. A feltételek oly kedvezőknek látszanak, miszerint alapos reményünk lehet arra nézve, hogy a jövő évben meg lesz a villanyvilágítás. Tisztujitási bankett. Wurscher János vendéglőjében e hó 23-án a megválasztott városi | tisztikar tiszteletére közebéd lesz déli 1/2 1 órakor. Az ebéd állani fog 5 fogásból, x/a liter borral, részvételi dija személyenként 3 K. Debreczeni vendégeink f. hó 19-én az ottani tornakörből vendégeink voltak: dr Horvay Róbert reáliskolai tanár és egyleti elnök vezetése alatt, dr Öreg Béla, dr Magos Kálmán, Dézsy Lajos és fia, Dömsödy Ferenc, neje és sógornője, Sólyom Antal, Bajdor János és Ruzicska j Gyula. A vendégek a reggeli vonattal érkeztek meg Nagybányáról; a városba bejövén, Münnich Sándor v. gazd. tanácsos vezetése mellett fölmentek a Bóditóhoz s onnan a máramarosi útra a mérnök-szállóhoz; ott még megtekintették a Gábor József forrást s azután megebédelve, visszautaztak Nagybányára. A kirándulással nagyon megvoltak elégedve, miért is köszönetükel fejezték ki a vezető v. gazd. tanácsosnak. Fagyos szentek és — izzadás. A hírhedt Pongrác, Szervác, Bonifác az idén ugyan megtréfáltak bennünkel, nem kisebb, mint 30°-os meleget zúdítván a nyakunk közé. így tehát megesett velünk az a tréfás dolog, hogy a fagyos szentek tiszteletére kénytelenek voltunk igazát »arcunk verejtékével enni kenyerünket . . .« Gyászhir. Egy fiatal életet semmisített meg a kérlelhetetlen halál, midőn Literáti Zsigmond felsőbányái lakos leányát: Ilonkát, Várady Alberí nagybányai kincst. számtiszt kedves nejét elszólité az élők közül. A boldogult huzamosabb idő ótE küzdött a romboló kórral, a tüdővészszel, végre is elvesztette az egyenlőtlen csatát. Temetése e hó 9-én ment végbe Nagybányán. Nyugodjál békében. Elhunytéról a család a következő gyászlapot adta ki: Alulírottak úgy a magunk, valaminl az összes rokonok nevében is, mély fájdalommal jelentjük, hogy a forrón szerető hitves, kedves jó gyermek, igazi édesanya és jó testvér: Váradj Albertné szül. Egeresi Literáti Ilona f. hó 8-án reggel 5 órakor, életének 24-ik, boldog házassá
