Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-05-22 / 11. szám
MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cziméi Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Két közgyűlés. Alakulás. Bizottságok választása. E hó lO-én^löVetkező meghívót vették a városi képviselőtestület tagjai: >Szat- már vármegye alispánjának 9551—-907. sz távirati rendelete alapján felkérem a képviselőtestület t. tagjait, hogy f. hó 12-én, azaz vasárnap d. e. 10 7a órakor a város tanácstermében alakuló közgyűlésre és ugyancsak 11 órakor, az alakuló közgyűlés után rendkívüli közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek; ez utóbbinak tárgya a szak- bizottságok megalakítása lesz. Kelt Felsőbányán, 1907. május 10-én Farkas Jenő s. k. polgármester.« Az 1904-ben választott városi képviselők megbízatása 1907. március 29-én lejárván, azóta a városi közigazgatás ex-lex állapotban volt egész f. hó 12-én tartott alakuló gyűlésig s a képviselet március 14-én tartotta utolsó gyűlését. Ilyen körülmények között tehát érthető, hogy az alispán táviratilag rendelte el az alakuló közgyűlés összehivását. Ilosvay Aladár alispán május 12-én d. e. a 10 óra 12 perces vonattal érkezeit meg s azonnal megjelent a városházán, hol már a képviselők várták a gyűlés megnyitását. Nagy Lajos, Pap Márton és Lilekér Károly küldöttségileg hívták meg az alispánt az alakuló közgyűlésre, kit megjelenésekor szives éljenzéssel fogadtak a városatyák. Alispán üdvözölve a megjelent képviselőket, a közgyűlést megnyitotta s a jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Lajost, Likker Károlyt és Bernovits Emilt kérte fel. Majd Spáczay Gyula tanácsos felolvasta a f. hó 4-én megválasztott képviselők névsorát, továbbá, azon képviselők neveit, akik az 1903-ban megejtett választásról még tagjai a képviseletnek, továbbá bejelentette, hogy az elhalálozás folytán megüresedett helyekre behívandó 4 póttag, ehhez képest a f. hó 4-én megejtett választáson legtöbb szavazatot nyert 4 póttaggal: Májercsik József, Bónis Sándor, Labina Sándor és Dorogi Sándorral egészítendő ki a választott képviselők létszáma. Farkas Jenő polgármester bejelentette, hogy Salamon Mayer és Both Salamon, mint választott képviselők óhajtanak a közgyűlés tagjai maradni, továbbá: hogy az értékképviselők közül özv. Lőkös Jánosné Csonka Józsefet, Kende Dániel pedig Kovács Olivért bízta meg képviseletével. Ezek után az alispán, mivel a képviselőválasztás ellen semmi kifogás nem adatott be, a képviseletet megalakuljak jelentette ki. Majd Farkas Jenő polgármester mondott köszönetét az alispánnak megjelenéséért, végül pedig Csausz István üdvözölte őt. Alispán az elhangzott beszédekre röviden, de közvetlen melegséggel válaszolva, az alakuló közgyűlést berekeszlette s még a 11 óra 6 perces vonattal hazautazott Nagykárolyba. A képviselőtestület a következőleg alakult meg: Választottak: Dr Berks Aurél, id. Szabó Károly, Szalai László, Orbán Károly, Tury Ferenc, Almásy János, Szigyártó József, ifj. Szabó Károly, Mikola A. Gyula, Imre Károly, Kovács Gyula, Jó Antal, Kerekes Sándor, dr Wagner József, ifj. Lévay SánC**/, Tanczer György, Jékly Károly, Róth Salamon, Salamon Májer, Krasznay Zsigmond. A póttagok közül a névjegyzék kiegészítéséül behivattak: Májercsik József, Bónis Sándor, Labina Sándor, Dorogi Sándor. Virilisek: Erdőkincstár, Baumerth Károly, Róth Lázár, Pály Ede, Csernátoni V. Péter dr Szokol Pál, Róth Mihály, Báthy Imre, Kilián Béla, Nagy Lajos, Csausz István, Sarudy Sándor, Kende Dániel (Kovács Olivér). Ref. egyház (Rettegi Károly), özv. Kremnitzky Alberlné (Likker), Hajdú Lajos, Hámori Nándor, Dácsek Péter, Lévay Károly, Dimand Károly, Husovszky Cyula, Ferencz Mihály, özv. Lőkös Jánosné (Csonka József), Tomasovszki Imre. Pár percnyi szünet után Farkas Jenő polgármester újból üdvözölte a közgyűlés tagjait s 11 órakor megnyitotta az uj képviselőtestület első rendkívüli közgyűlésé melynek egyetlen tárgya a szakbizottságo megalakítása volt. A jegyzőkönyv hiteles tésére Csausz Istvánt, Likker Károlyt é Pap Mártont kérte fel. Napirend előtt kegyeletes szavakkt emlékezett meg Süssner Ferenc ny. hányt tanácsos elhunyláról, ki mint városi kép viselő és a közügyek embere, mindenki a kötelességérzet és a közjó munkálása á tál vezéreltetve töltötte be a maga hivat; sát. A várossal szemben különös érden: a boldogultnak, hogy mint bányahivata főnök, annak idején oly meggyőzően inch költ felterjesztést tett a pénzügyminiszt riumhoz, mely nagy mértékben hozzájáru ahhoz, hogy a város a bányakárpótlást me kaphassa. Indítványozta, hogy emléke jegj zőkönyvben örökittessék meg s özvegye közgyűlés elismeréséről jegyzőkönyvi k vonaton értesittessék. A közgyűlés az el terjesztést egyhangúlag magáévá tevén, a elfogadta. Áttérve a napirendre, a közgyül csekély módosítással megalakitotta a sza bizottságokat az előterjesztett névsor szí rint. Csausz István elfoglaltságára való t kintetből kérte magát kihagyatni a gaj ismétlő iskolaszéki bizottságból, a közgv lés Krasznay Zsigmondot választotta 1 helyette. Nagy Lajos ref. lelkész utak arra, hogy a lelkészeknek a szegényüg bizottságban az egyházunk szegényeir való gondoskodás szempontjából helyi van, kérte magát ezen bizottságba felv tetni. A közgyűlés Hámori Nándor helyé Nagy Lajos ref. lelkészt, Mikola A. Gyű helyére pedig Pály Ede r. kath. leikés választotta meg. A szakbizottságok külömben követk zőleg alakultak meg: Gazdasági és pénzügyi bizottság: E!nö Polgármester. Jegyző: T. jegyző, Almásy Ján Baumerth Károly, Bernovits Emil, dr CsauszE roly, Háder Ferenc, Kerekes Sándor, Likker E Hol nyaraljunk? Ez is egyike napjainkban azon kérdéseknek, melyre a választ megadni nehéz. Nyaraló hely van elég, most már nemcsak a külföldön, hanem édes hazánkban is. Megtaláljuk itt 'is a szebbnél-szebb nyaralóhelyeket. De hát azokban csak azok válogathatnak, akiknek nem kell minden zsebüket átkutatniok, nem kell kölcsönhöz sem folyamodniok, hogy a szükséges összeget előteremthessék. Nyaralni pedig kell; az most divat. Ha van rá szüksége a családnak, ha nincs, a nyarat nem tölti lakóhelyén. A szerényebb sorsú család nem mehet a drága gyógy- és üdülőhelyre, meg kell elégednie egy-egy hűvösebb vidék egyszerű falusi fészkével .. . és szívesen nélkülöz is, csakhogy a divatnak hódoljon. De vannak, igen sokan vannak, főleg a szellemi munkások között, akiknek egészségük, életük függ attól, hogy a nyár egy részét nyugodt magányban, hivatalos teendőitől menten tölthessék. Ezek, ha anyagi viszonyaik megengednék is, nem keresik a sok költséggel járó, nagyhírű nyaralóhelyeket, hanem csöndes, békés, félreeső községekben húzódnak meg, ahol anyagi viszonyaikhoz mérten élvezhetik a nyugalmat, a szabad természetet. Ilyen hely már évtizedek óta száz meg ezer van különösen az Alpcsek vidékén. Vannak községek, melyeknek lakói majdnem kizárólag a nyaralók után élnek. De vannak már hazánkban is. Azért külföldön jártomban, mikor a sok magyar nyaralót láttam, nem egyszer fölsóhajtottam, hogy miért viszik azok a pénzt külföldre, mikor azt a vidéket, azt a levegőt, azt a magányt édes hazánkban is megtalálják. Megtudtam rövid idő múlva. Elmondom történetét. Felsőbánya nyaralóhely . . . egyet-mást megszívlelhet belőle. Győr városhoz közel végződik a Bakony egyik ága. Gyönyörű szőlőhegyek vannak rajta, alattuk szinmagyar, jómódú községek. Azaz a jó mód az utóbbi időben alábbszállt; a filokszéra megapasztotta a szőlőtelepeket. Hanem 20—30 év előtt gyönyörűség volt az egész vidék. A győri lakos, hacsak tehette, vásárolt egy-egy darab szőlőt; aki arra nem volt képes, a nyári hónapokra lakást bérelt. Nyáron át tele voltak a faluk városiakkal. Különösen a legközelebbi falu egész városias szint öltött. Annyi nyaraló verődött össze, hogy mikor egy Ízben mérsékelt vasúti jegyért folyamodtunk, másfél százan irtuk alá a kérvényt. Sétahelyeket készítettünk, bizonyos helyeken összejöttünk, muzsikáltunk, énekeltünk, táncoltunk is. Meg voltak a fürdő napok is: közeli Rápca folyó vizében fürödtünk. Waggor kát töltöttünk meg, mikor reggel a városba, re este visszautaztunk. Vidáman, jól telt az ii Emellett olcsón ettünk. Egy szobát 5—6 forint kaptunk. Az étkezést az élelmi szereket fal árban számították. A háziak mindenben kedvünk kezünkre jártak ugyannyira, hogy már szükn látszott a csöndes falu a nyaralók befogadásé Ez eltartott egypár évig. Egyszer csak nag; gondolt a falu népe. Mintha összebeszéltek vol a lakások árát 2—3-szorosra emelték, az élei szerekért sokkal többet kértek, mint amennyi a városban megvehettük volna. Még a mészár korcsmáros, szatócs is fölemelte portékája ár Szóval minden drágább lett, de sokkal, mint városban. Ha jószivüleg ennek következménye figyelmeztettük az illetőket, hetykén válaszolt! hogy menjünk hát a városba vásárolni. Az állapot igen kedvezőtlenné vált. Nyaralói szerény anyagi viszonyokkal rendelkeztek, a t kiadásokat nem győzték. Mert hát nem voll köztünk milliomosok. Azok a tenger melh hires fürdőkben, országos hirü üdülő helyek töltik a nyarat, ahol gazdagságukat, fényűzésül fitogtathatják. Mi mindnyájan, szerény hivatali kok, kereskedők, magánzók, szóval szegény eml női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete (Ezelőtt Hanzulovits K. és Fia) JjjjjjJ |jj£jj|j||| Alapittatott: 1850. évben. In« toíÉM Jtmitl" Bulim inlézelB. mm*- Olcsó, jó és szolid bevásárlási
