Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-24 / 9. szám

1X111. évfolyam. 190*7. április 24. 9. szám. FELSŐBÁNYÁI TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nán.tsy István könyv­nyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Met kosznla Sűssnsr fereie sirjára. Hivatali pályáján előkelő, szép állást foglalt el. Társadalmi életünkben mindenütt ott volt, ahol tenni, dolgozni kellett. A fényit, külső pompát nem kedvelte. Életé­ben kifejezett akarata volt, hogy koporsó­ján koszom.Nem tehetünk azért sem innen, seíirminan arra csinált koszo­rút, Tegyük fel tehát sirjára a tisztelet, az elismerés koszorúját. Meg nem emlékezni róla rút hálátlanság, bűn volna. Talán ebbe esni nem engedi szivünkben kegyelettel őr­zött áldott emléke? Pár hónapig tartó sú­lyos betegsége elkészitett ugyan minket, az ő tisztelőit a bekövetkezett szomorú végre. De mégis szerettük hinni, reményleni a jobbat s igy halála fájdalmasan érintett. Elszakadt immár a remény fonala is. E hó 11-én városunk értelmiségének, nemes ér­zésű s jó gondolkozásu lakosainak őszinte kegyelete mellett sírjába tettük azt a ki­váló férfiút, kinek életbenléte nemcsak ked­ves családjára, de egész Felsőbányára, fő­leg pedig ebben a reszvénytakarekpénztárra nagy áldás lett volna. Mint a közélet kiváló emberéről emlé­kezem meg boldog emlekü Süssner Ferenc­ről. Miért is szólanák arról, hogy ö milyen gondos családapa volt, övéit miként sze­rette, hisz ez — kivált müveit úriembernél — nem érdem, hanem természetes köte­lesség. Mint köztevekenységü férfiúval külö­nösen három helyen találkozunk: a felső­bányái részvenytakareknál, a városházán és az állami kisdedóvodánál. De kérdezhetné valaki, hát a bányászati kincstárnál viselt hivatala nem a közéleté volt? Mindenesetre az. Csakhogy ez kenyérpályája volt. Meg­különböztetem ezt azért azoktól, hol nemes emberbaráti szeretetböl dolgozott csupán. Süssner Bdrenc 1889-ik évben jött vá­rosunkba, mint a kincstári bányahivatal főnöke. Mindjárt a másik évben egy rész­vénytakarékpénztár létesítésén fáradozott többedmagával, mely hivatva lett főleg a hitelre utalt közönségnek az uzsorások ke­zei közül való kiragadására s a némi tőké­vel rendelkezők pénzének hasznos gyümöl- csöztethetésére, aztán Felsőbánya nagyon is lassú forgalmának ezúton is némi fellendí­tésére. Csakhamar megalakult a pénzintézet. Ö igazgatója lett. Ki is lett volna más? A vezetése alatti intézetben összehozott vele a gondviselés. Ettől fogva napról-napra érintkezvén vele, megtanultam tisztelni, be­csülni. A takarékpénztár gyarapítása, emel­kedése, majd virágzása egyik föambitiója volt. Ezért — őmaga önzetlen példával menvén elől — kivált kezdetben nagyon szerény jutalmazása volt minden ottani mun­kásnak, később, csakhogy a részvények ér­téke emelkedjék — kész lett volna saját nagyösszegü betétjének is károsításával a betéti kamatlábot leszállítani. A részvénye­sek érdekét első sorban védte. Ki hitte volna kezdetben, hogy e rész­vénytakarékpénztár egymaga néhány év alatt egymillió betétet gyűjt össze Felsőbánya szegény lakosaitól?! s hogy e szép summa ma intézetünk teherlapján áll s hogy ma tartalékalapunk az alaptőkének majdnem négyszerese: bizony ebben is oroszlánrésze van Süssner Ferencnek, Ma már járt utón könnyebben halad­hatunk. A város ügyeinél is kimagasló alak volt. A 90-es évek elején Felsőbányának akkori polgármestere nyugalomba vonult. Nagy gondot okozott annak, kinek a város érdeke szivén feküdt — ki lesz a polgár- mester? Sokat tanácskoztunk e felett. Hi­vatali helyisége volt az értekezletek szín­helye. Ott gyűlt össze igen gyakran a 8 —10 tagú értekezlet. »Szegény ember dolgát boldog Isten bírja.« Reánk is illett a költő szava. A fizetés kevés volt s mi nagy fize­Mi-napi] a mii orcililiríT) Mi alól specificált magyarországi statusok és rendek adjuk tudtára örök emlékezetöl min­deneknek és kiknek illik ez levelünknek rendi­ben : Hogy minek utána a szabados uraságra vágyódó Austriai ház a Királyi diplomat hiti megszegésével által hágván, minden törvényein­ket megvetvén és földre tapodván, édes hazán­kat, nemzetünket minden szabadságától nem csak megfosztotta, hanem ennek több tagjait minden kegyetlenséggek öldöklötte és sokakat közülök rettenetes kínokkal ez földnek szinéről eltörleni nem irtózott volna; Isten csudálatos végzetéből azon kegyetlen uralkodás rabságá­tól Mélt. fejedelem Rákóczi Ferencz kegyelmes urunk u Nagysága kiszabadulván és azon ha­zánk szabadsagát eltörlő és ártatlan vérünket szomjuhozó Austriának ellen velünk együtt fegyvert fogván és már harmadfél esztendők­től fogva hasznosan hadakozván e végre, hogy ez ügy dolgában közönséges akarattal tovább és annál jobb rend tétetkezzék és folyó 1705. esztendőben Sz. Mihály havának első napjára ide a Széchényi mezőre generalis conventusra *i I. s II. rész e lap 5. és 6. számában. benünket bizonyos levele által összegyűjtött volna, szükségesnek ítéltük, hogy mindeneknek előtte egy oly1- fejet válaszszunk magunknak, a ki velünk együtt hittel confoederálván ezen hazánk ügyét valamig Isten által régi szabad­ságinak helyre hozásával s megnyerésével kí­vánt célját el nem éri, nem csak a hadi dol­gokban, hanem a törvényes egyházi polgáriai és oeconomiai állapotokban is igazgassa, kor­mányozza és velünk egyetemben oltalmazza. Tetszett közönségesen és egyező akarattal a praetitulált Mélt. Fejedelmet Rákóczi Ferencz kegyelmes urunkat U Nagyságát Erdély or­szágának választott fejedelmét, minekünk is Confoldaratus statusoknak vezérlő fejedelmünk­nek választanunk a mint választottuk is. Mely Confoederátionak hogy annyival jobb funda­mentuma, nagyobb ereje és állandósága lehes­sen, ezt a következendő esküvésnek módjával ratificaltuk és stabilialtuk, sőt annak feletti, an­nak feljebb deciarait czéljáig való megtartására nem csak magunkat, hanem maradékunkat és successorinkat is sub poena perpeture infideli- tatis et perduellionis in pátriám obligáljuk (ob- stringáljuk.) Formula jurementi statum et ordinum Én (s) s. esküszöm az élő Istenre, ki atya, fiú, tést érdemlő, derék polgármestert akartunk, olyat, ki a város függő kérdéseit hivatva lesz megoldani. Az eszmecserét Süssner Ferenc irányította. Szava döntő súlyú volt. Tapasz­talata, higgadt, komoly belátása képesítet­ték erre. Része volt benne, hogy végre is feltalálta városunk azt a derék vezetőt, ki fáradhatatlan utánjárással valósítja meg hova­tovább a hivatali működéséhez fűzött sok szép reménységet. Mielőtt a hála, elismerés, tisztelet vi­rágaiból készített koszorút letenném az Ur­ban boldogult sirjára, nem lehet megfeled­keznem a helybeli állami kisdedóvodáról sem. 12 évig volt itt felügyelő-bizottsági elnök. A végzet itt is összehozott bennün­ket. Itt is volt tehát alkalmam látni sok­oldalú tudását, kitartó ügybuzgalmát, oda­adó szorgalmát. Valóban fiatalabb, tapasz­talatlanabb embernek megbecsülhetetlen kincs olyan emberrel — mint Süssner Ferenc is volt — érintkezni. Igen, mert tudhatje előtte tündöklő példájából, mint kell kinek- kinek tehetségét nem véka alá rejteni, ha­nem azzal közjóra világolni. De megtanul hatja azt is, hogy a közérdeket munkáló- nak saját öntudatán, Istennek helybenhagyá­sán kívül más jutalomra soha se kell szá­mítani, a közjót magáért a jóért kell tenni, Ilyen volt Süssner Ferenc. így tett ő jót Olyan volt ő, ki minden hálánkra, el ismerésünkre, tiszteletünkre érdemesítette magát. » Hív volt itt alant a kevesen, többre bt zattatott odafenn.« Nagy Lajos. A hitelszövetkezetről. Városunkban tiz év óta áldásos működés fejt ki egy szerény pénzintézet, mely a kis em berek felsegitését és munkás, takarékos életn szoktatását tűzte ki célul maga elé már meg alapítása alkalmával s ezt a célt évről-évn nagyobb sikerrel meg is közelíti, midőn tagjai nak csak indokolt szükség esetén-nyújt kölcsö szentlélek teljes szent háromság egy bizon; örök Isten (a katholikusok ezt is mondották Boldogságos szűz Máriára és minden szentekre hogy a confoederált nemes magyar haza sta tusnak és rendéinek az Ausztriai ház által meg bántodott minden szabadságinak és törvényei nek helyreállítására összekötött és most is ujo nan megerősített confoederatiojában a nag^ szövetségében szabadón akaratom szerént bé lépek, ezen szövetséget mint tulajdon magán éltemet úgy tartom és becsülöm, az ellen ser titkon sem nyilván soha nem practicálok, h mást practicálni tudnék is, vagy hallanék, ki jelentem és a közelebb comendirozó főtisztek nek, következendőképen magának vezérlő feje delmünknek tudtára adom, ebből semmiképe ki nem állok, az ügyet el nem hagyom, az mindenkor teljes tehetségemmel elősegítem é terjesztem, az egyenetlenséget eltávoztatom, a egyességet, mint az szövetségnek lelkét, meg tartom; sőt ezek felett a Mélt. fejedelmet’Rá kóczi Ferencz uram Ő Nagyságát úgy mint e szabadságért összve szövetkezett magyarsá; választott vezérlő fejedelemnek ismerem, be csülöm, parancsolatinak engedelmeskedem. ( Nagysága és ezen szövetségnek barátyainak ba rátja, ellenségének ellensége leszek utolsó cse H. Ilii MS női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete (Ezelőtt Hanzulovits K. és Fia) Jj|jjj| ||jj2jj|]jj[| Alapittatott; 1850. évben. Iímih iwiMt J1ÉP Iáira Mi. Olcsó, jó és szolid bevásárlási hely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents