Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-27 / 7. szám

Felsőbányái Hírlap Ezután egy felolvasás volt a műsoron, melyet dr. Moldován Ferenc tartott. Jó ízlését és helyes érzékét dicséri a felolvasónak többek között az, hogy rövid, alig 8 perces volt a felolvasás, melyet a közönség rokonszenvesen és a legnagyobb érdeklődéssel fogadott, s ugyanilyen figyelemmel hallgatott is és a melyet lapunk más helyén egész terjedelmében találnak olvasóink. Ami a felolvasást leginkább jellemzi, ez a hang előkelő­sége, irányának választékossága, s a felolvasó mint előadó részéről a nyugodt, diszkrét előadás volt. Dr. Moldován nem frázisokkal dolgozik, hanem annál tartalmasabb tárgyalásokban adja közléseit, ő eszméket és gondolatokat közöl, ada­tokat és tényeket nyújt, elveket hangoztat s ezekkel indítja a hallgatót. Az egésznek gondo­latmenetében tagadhatatlanul bizonyos pesszimisz- tikus felfogás érezhető ki, de ezt enyhíti vagyis inkább szerencsésen ellensúlyozza az az erős nem­zeti érzés, mely minden sorából előtör a szép dolgozatnak. Miután a bevezetésben lendülettel magasztalja a nagy nap jelentőségét, utal mind­arra, amit a magyarnak Rákóczi korától 48-ig át kellett élnie. Majd ezután nagy, de erőteljes vo­násokban ismerteti azokat a forrongásokat, melyek az 1848. évben foglalkoztatták a lelke­ket úgyszólván az egész világon, és azt a nagy­szerű föllángolást, mely Pesten márc. 15-én ha­talmába ejtette a sziveket s nagyokat alkotott vagy legalább nagy dolgok elkövetkezését ké szitette elő. — A hallgatóság kitörő őszinte taps­sal fejezte ki együttérzését a lelkes szózattal. A matinénak igen szép közönsége volt, je­léül nemcsak annak, hogy különösen Kilián Béláné és Baumerth Tériké urhölgyek fellépése aligha nem kiválóan erős attrakciót képezett, de jeléül mindenesetre egyszersmind annak is, hogy közönségünk szívesen vesz részt mindenkor egy ilyen műélvezetet Ígérő ünnepségen s éppen azért nem mulaszthatjuk el ünnepélyesen figyelmébe ajánlani az illetékes tényezőknek, hogy ilyenszerü matinékuek idönkint való rendezése teljesen sze­rencsés gondolat volna s jó szolgálatot tenne városunk társadalmi és kulturális élete fellendí­tésének. — A feltételeknek, illetőleg a megfe­lelő erőknek, úgy hiszszük, éppen nem vagyunk hijjával. ...........Te pedig, szép március, tavasz leán ya, valahányszor eljösz hozzánk, találj mindig áldozatra kész honfiúi érzést a szivekben I Arakszyn. Különfélék. Március 15. Ötvenkilenc éve már, hogy el­múltak azok a tüneményes napok, midőn nem­zetünk minden tagjának szive összedobbant a szabadság kivivására. És azóta minden évben ünnepeljük március Idusát, mint egy legendás bősköltemény kiinduló pontját ... Ez évben is szent érzelmek tölték el kebleinket, magasztos, nagyszerű elhatározások fogamzottak meg lei­keinkben, nemzetünk, hazánk boldogitására. Óh, ha felbuzdulásunk nem szalmaláng volna csu­pán, hol állana ma már a szabad népek között a magyar?!! A természet téli képe ugyan a halált, a rabságot példázta előttünk az idei már­cius 15-én, de azért szivünkben kiviritott a sza­badság virága s érzelmeinknek külsőleg is ki­fejezést adtunk. A házakat zászlók ékesiték s megszólalt az ünnepi harangszó . . . Reggel 9 órakor a ref. templomba gyűlt össze a közönség, élén a városi és kincstári tisztikarral, ott voltak az öreg honvédek is zászlójuk alatt, megfogyva bár számban, de nem érzelmekben. — Az ünnepi imát Nagy Lajos lelkész mondotta, a tőle már megszokott szó­noki lendülettel, Isten oltalmát kérve szabad­ságunk fejlődéséhez. Isteni tisztelet végeztével a közönség a Szózatot énekelte. Ezután a ref. fiúiskolában tartatott egy kis rövid ünnepély alkalmi szavalatokkal és da­lokkal, hol Imre Károly tanító méltatta a nap jelentőségét a gyermekek felfogásához mért egyszerű szavakkal. Délelőtt 11 órakor ismét ünnepre gyűltünk össze a Korona-vendéglő emeleti nagytermébe, hol igaz lelki gyönyörűséggel élveztük az ünnepi matiné műsorára felvett előadásokat. Erről a sikerült ünnepélyről azonban egész_ külön tu­dósítás keretében emlékezünk meg. Március 14-én este társas vacsora volt a Korona emeleti nagytermében hölgyek részvé­telével, hol a társaság jó cigányzene mellett a hajnali órákig együtt maradt s az ifjúság a böjt tilalma dacára Terpsychore istenasszonynak is bemutatta hódolatát. A vacsorán Nagy Lajos ref. lelkész mondott gondolatokban gazdag al­kalmi beszédet, mely méltán megérdemelné, hogy megörökittessék. Pohárköszöntőket mon­dottak: Farkas Jenő, Báthy Imre, Bem apó egy­kori testőrtisztje, Csausz István, Krasznay Zsig- mond, stb. ... A vacsora ízletes voltáért és a figyelmes kiszolgálásért csak elismeréssel emlé­kezhetünk meg Wurscher János vendéglősről. 15-én este a polgári olvasókörben volt társas vacsora. Itt Mikola A. Gyula olvasta fel alkalmi költeményét, nagy hatást érve el általa. A hangulat jó bor, jó cigány melleit folytig emelkedett volt s még a hajnali derengés láttára is csak immel-ámmal kezdett oszlani a társaság. Mondanunk sem kell talán, hogy pohárköszön­tőkben itt sem volt hiány, csak egyben . . . nem láttuk itt most a nagy nap hőseit, a 48-as hon­védeket. Adja Isién, hogy jövőre együtt lehes­sünk velők március 15-én! Egy derék, jóravaló, előre törekvő fiatal embert temettünk el a napokban Felsőbánya vá­ros társadalmából. Ki ne ismerte volna nálunk a jókedélyü, szép szál fiatal embert, Harencsár János bányagyakornokot, még a múlt héten vígan volt ő is, az összetorlódott névnapokon szintén részt vett vagy három úri háznál. Pén­teken lett rosszul, eleinte gyomor bélhurut, ké­sőbb bélelzáródás, bélzavarodás tömörülni mu­tatkoztak rajta. A felsőbányái doktorok belát­ták, hogy itt műtétre van szükség s vasárnap a nagybányai kincstári kórházba szállították a 23 éves beteg fiatal embert, ott hétfőn, 25-én akarták megoperálni, azonban annyira elgyen­gült súlyos betegsége következtében, hogy vasárnap este 11 órakor meghalt. Dobsinán született, honnan szegény öreg megtört szülei ide utaztak a szomorú hírre, kedden d. e. 10 órakor érkeztek meg egyetlen fiók ravatalához s ugyan­aznap este volt a temetés. Mladeiovszky első temetkezési intézete díszesen ravatalozta az ud­varon a kedves halottat s általában mindent oly impozánsan és nagyszerűen rendezett, hogy ehez fogható temetés Nagybányán Nagy G elhunyta óta, tehát 21 esztendeje nem .volt A felső­bányaiak nagy számmal utaztak le a testvér- városba a szomorú alkalomra. A gyászszertartást Révász János ev. lelkész végezte remek, szép beszéddel, mely alatt nem maradt szem szárazon. Az imát tekintettel a gyászoló szülékre német nyelven mondta. Előbb bányász-kolomp, majd a harangok zúgása mel­lett fáklyákkal, bányamécsekkel vonult végig a banyászzenekar mélabus akkordjai mellett az ezrekre menő tömeg a temetőbe, hol a sírnál Gretzmacher Gyula bányagyakornok búcsúz­tatta el igen szép beszédben a korán kiszenve­dett derék ifjút. A haza, az egyház, a társada­lom és főleg a bányászat sokat veszített benne, mert szép jövő állott előtte. Hirtelen halála ál­talános részvétet keltett városunkban s az egész vidéken. Legyen csendes a pihenése az anya­föld ölében. A nagybányai polgármester balesete. Sajná­lattal vesszük ahirt lapunk zártakor, hogy Nagy­bánya város polgármestere Gellért Endre ma reggel csuszamlás következtében jobb lábát el­törte. Herczinger városi főorvos és Nagy János v. orvos azonnal kezelés alá vették a súlyosan sérültet s gipszbe kötözték lábát s hat hét alatt remélik, hogy a polgármester teljesen felépül. A polgármester iránt úgy Nagybányán, mint városunkban általános a részvét. Dr. Mázy Engelbert tankerületünk főigaz­gatója f. hó 18-án meglátogatta a nagybányai áll főgimnáziumot s a tapasztalt tanulmányi rend és előhaladás felett teljes megelégedését nyilvánította. Fegyvergyakorlat. Dr. Moldován Ferencz városi jegyző, tartalékas tisztjelölt április 1-től kezdődő 4 heti fegyvergyakorlatra behivatott Boszniába. Királyi kitüntetésre ajánlott községi jegyzők. Vármegyénk főispánja Bodoky Gyula börvelyi és Orosz Árpád vállai községi körjegyzőket a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréséül legfelsőbb helyen kitüntetésre ajánlotta. Lelkész meghívás A szatmárhegyi ev. ref. egyház egyhangúlag Gachal János szatmári segédlelkészt hívta meg lelkészének. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága f. hó 28-án rendkívüli köz­gyűlést tart, melynek napirendjére a következő, városunkat és vidékét érdeklő ügyek vannak kitűzve: 7. sz. A. Nagybánya—felsőbányái h. é. vasút Giródtótfalu állomásából kiinduló h. é. vasútra Hollós Jakabnak adott előmunkálati engedély. 51-, 52. sz. A nagybányai és felső­bányái képviselőtestületi tagok választásához elnök kiküldése. 70. sz. Felsőbánya város rend­kívüli fahasználat tárgyában hozott határozatá­nak jóváhagyása. 71. sz. Münnich Sándor és társai felebbezése Felsőbánya r. t. város képvi­selőtestületének 129—906. sz. kgy. határozata ellen. 72. sz. Stoll Béla ügyvéd, nagybányai lakos felfolyamodása ^Nagybánya város 4322—906. sz. végzése ellen. 74. sz. Nagybánya városnak a faizási és kőfejtési jog gyakorlásáról alkotott szabályrendelete. Uj közjegyzösóg. Nagysomkuton mozgaloi indult meg arra nézve, hogy ott közjegyzősí állittassék fel. Ily irányban indítványt adtak I a községi képviselőtestülethez, mely azt f. 1 24-iki rendes tavaszi közgyűlésén tárgyalta. Szatmár vármegye uj törvényhatósági álla orvosa A földmivelésügyi miniszter Kellm György törvényhatósági állatorvost Aradról Nag károlyba helyezte át. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai re egyházmegye ápril. 25. és 26. napjain tart rendes tavaszi közgyűlését Nagybányán Sze György esperes és Helmeczy József főgondnc elnöklete alatt. Az elhagyatott gyermekek nevében! Mi den jó érzésű ember megindulj ha egy elhagy tott, sápadt rongyos gyermeket lát, ki szül gondozás, otthon nélkül, vagy szüleitől men külve bolyong a világban. Az ilyen kis kitasz tottakból lesznek azután a munkanélküliek, az gató elemek az erkölcstelenek s a börtönök b népesitöi. Sajnos, Magyarországon a gyerme védelem még a kezdet kezdetén áll, s a nem célra megalakult »Országos Gyermekvédő Liga a kormány a legmesszebb menő támogatásb részesíti, s elismeréssel adózik áldásos müköc sének. A »Gyermekvédő Liga« egészen ered módon gyűjt az elhagyatott gyermekek felseg lyezésére és gondozására. Evenként csak két r pon és akkor sem közvetlenül, hanem a ken kedők utján. Felkéri a közönséget, hogy a 1 napon, ez évben április 2-án és 3-án fizesse a kereskedőknél számláit és vásároljon. A ken kedők igy rendkívüli bevételhez jutván, valar áldozhatnak a gyermekek számára és ők adj két napi jövedelmüknek egy csekély százaiéi a jótékony célra. — A közönségtől íügg teh hogy rendkívüli forgalmat csináljon s igy a 1 reskedö jó szivvel adakozzék nem remélt be' teléből. Erre a csekély áldozatra kérjük fe könyörület és emberszeretet nevében a város 1 zönségét és derék kereskedőit, remélve, hogy kérő szó a szivekben visszhangra fog találni! A nemes célra husvét első napján a róm. ka templomban, husvét másod napján az ev. i templomban persely is lesz kitéve. Lemondott szerkesztő. Varjas Endre, »Szatmárvármegye« szerkesztője ezen tisztségé lemondott. Nyugdíjazás. Majos Károly anyakönyvi i ügyelőt a belügyminiszter nyugdíjazta. Lelkészválasztás. Inczédy Márton szatm németii ref. segédlelkészt egyhangú meghívás ján Vámosorosziba lelkésszé választották. Rendkívüli városi közgyűlés volt márc 14-én mikor egyedüli tárgynak a polgármes jelentése a Török Lajos adótiszt végrehajtó gyelmi ügyében került szőnyegre. Polgármes bejelentése, hogy az alispán a Tanács feleb zését elutasította azzal, hogy erre a képvise testületi közgyűlésnek lett volna joga. Kéi tisztiügyész javaslata szerint is a közgyük hogy a tanács felebbezését tegye magáév: hatalmazza fel a tanácsot az alispáni határc elleni felfolyamodás benyújtására. — Joó Ai képviselő azt indítványozta, hogy miután a gyelmi eljárásnak 4 évi tartama alatt adót úgy is megbünhődött mulasztásaiért, nyűgöd bele képviselőtestület az alispáni véghatároza s tegye az ügyet ad acta. — Közgyűlés a { gármester indítványát 1 szavazat ellenében fogadta s határozatilag kimondotta, hogy tanács által 127/1907. ki. u. alatt beadott fel bezést egész terjedelmében magáévá teszi abban felhozott indokoknál fogva és megb tanácsot, hogy nevében a 3728/1907. alisj határozat ellen a felebbezést nyújtsa be. Hitelszövetkezeti közgyűlés. A felsőbár hitelszövetkezet f. hó 25-én tartotta volna rendes közgyűlését a városháza tanácstermét mivel azonban a tagok megkivántató szám nem jelentek meg, a gyűlés határozatképte volt s április 14-én fog megtartatni, amikc megjelentek számára való tekintet nélkül határozni a napirendre kitűzött tárgyak fel Képviselöválasztók összeírása. Hideg Tőkés, Alsóujfalu részére Hidegkuton ; — Gii tótfalu, Felsőujfalu, és Magyarkékes rés: Giródtótfaluban április 2-án; — Felsőbál Lacfalu és Kisbánya részére Felsőbányán áp 3-án tartatik meg a képviselőválasztók összeír Rémes szerencsétlenség E hó 19-én d 10 órakor nagy dörrenés vegyült a József-i vigalom zajába. Ez a dörrenés egy szeg özvegyasszony borzalmas halálát jelenté. D Mátyásné, bányász özvegye fát hasogató háza melletti fás színben s egy tuskóval naj ütött a színben elrejtett és csak vékonyan földelt, mintegy 10“ kg -nyi dinamitra, me oda fia rejtett el az ő tudtán kívül. A din; iszonyatos dörejjel felrobbant, darabokra s; gatva a szerencsétlen asszonyt, széthordva : szint, hogy csak az oszlopai maradtak r Deák Mátyásné tetemeiből iznyi darabok Harencsár János.

Next

/
Thumbnails
Contents