Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-13 / 6. szám

IXII_ évfolyam. 6. száim. 1907. Zk/üáiroi-u.s IS TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések is előfizetéséi?"’"'’' Nagybányára, Ntnásy István könyv­nyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czin Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Ismét itt vagy, megérkeztél újra Te fénysugaras nap, édes szabadságunk ébre­désének dicsőséges emléknapja. Ami sze­retet buzog a gyermeki szívben a szerető, féltő gonddal dajkáló édes anya iránt, azt most Feléd hinti minden igaz honfi, Te sokat szenvedett, sokszor letiport, de mind­annyiszor feltámadott édes Magyar Hazánk! Igen, mert a Te szentelt poraidból sarjad­nak azok a nemes hősök, azok a dicsőüli Félistenek, akik ezelőtt ötvenkilenc évvel a szellem hatalmas fegyverével kivívták szabadságunkat, később pedig a csaták tüzé- ben véröket ontották nemes eszményükért! Akik megmaradtak ama daliás, idők bátor harcosai közül, ma már csekély ki­vétellel megtértek az ő apáikhoz, de a szel­lem, mely őket nagy tettekre lelkesité, nem tért velők a sírba, hanem itt él bennünk utódokban, megdobogtatja szivünket ser­kenti akaratunkat, acélozza kitartásunkat, hogy általunk nagygyá, hatalmassá és bol­doggá legyen a nemzet és haza! 1848. március 15-dikének emlékére elül köztünk a visszavonás, önérdek, irigy­ség és egyéb aljas indulatok sötét szárnyú madara. E napou szentek, jók, nagy tet­tekre lelkesülök vagyunk mindnyájan... Vajh, mikor jön el az a március 15-dike, mikor az összetartás, az egyetértés lelke forraszt össze mindnyájunkat ez áldott, de sok vérrel áztatott föld felvirágoztatására? Magyaroknak hatalmas Istene! Ha sze­reted még egy kevéssé ezt a pártos nem­zetet, ne késleltesd soká azt a napot! Az lesz a magyarnak igazi Március 15-ike! I. K. Felsőbánya város és Thaly Kálmán. A Rákóczy-kor nagynevű és fáradhatatlan történetírójának, Thaly Kálmán orsz. képviselő­nek van a legfőbb érdeme abban, hogy dicső fejedelmünk 11. Rákóczy Ferenc és bujdosó tár­sainak szent porai immár az édes hazai földben nyugosznak. Az ő kitarló munkáját akarta Felső­bánya város méltányolni, midőn e tárgyban a következő levelet intézte hozzá, megküldvén az agg tudósnak a közgyűlés múlt évi dec. 15-iki 144. számú határozatát : Méltóság» r <lv Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, m. tud. akadémiai r. tag urnák Budapest. Már régen hazai földben pihennek II. Rá­kóczi Ferenc/ és bujdcsó társainak hamvai! Ám a magyar nemzet, még mindig ünnepel! A buj­dosók diadal-utjára az országon keresztül, feje­delmi temetésükre mint meseálomra tér vissza a képzelet! Most is Rákóczi nevétől hangos az or­szág. Mert ő nincs eltemetve, eleven valóság, eszmévé tisztulva közöltünkéi és betölti lelkün­ket. Hiszen ő a férfi erények mintaképe, nemzeti hősünk, bálványunk! Az ország minden városa s igy Felsőbánya rendezett tanácsú sz. i.ir. város képvisetőtestü- lete is a múlt évben külön ünnepet szentelt s jövőre ünnepet rendel' r; nagy Fejedelem emlé­kének ébrentartására. De midőn Rákóczi emlékének hódolunk, lehetetlen megfeledkezni a magyarok nemes ün- nepszerzőjéről, a nagy történettudósról, a »Har­cok Írójáról, béke szerzőjéről«, ki élete céljának tűzte ki egy nemzet forró óhajának megvalósí­tását! A kutató szomjával, férfi állhatatosságával s lángoló hazafiui lelkesedéssel elért teljes sikere méltán érdemes a magyar nemzet hálájára. Tud­juk jól, hogy a benső boldogság és szivbeli öröm volt Méltóságod legnagyobb jutalma, mit érzett, midőn Rákóczi és bujdosó társai szentelt ham­vait a nemzetnek átadta, de jutalma Méltóságod hervadhatatlan az egész ország hálája és köszö­neté is. Ezen érzésektől indíttatva Felsőbánya város képviselőtestülete, mint az ország kicsiny, de hazafias alkotó része közgyűlésen emlékezett meg Méltóságod történelmi érdemeiről, jegyzőköny foglalta s azt Méltóságodnak megküldeni határo Fogadja Méltóságod szívesen ezt a szeri babérágat, mely a legnemesebb emberi érzés bői sarjadt s melylyel a legnemesebb s legér mesebb magyar emberek egyikét akartuk n tisztelni. Kelt Felsőbányán, 1907. január hó 15 * E levélre Thaly Kálmán orsz. képviselő i szép és emelkedett hangú levélben válasz mely a f. hó 2-án tartott rendkívüli közgyülé olvastatott fel és jegyzőkönyvbe igtatva, eképp 9 kgy. 500-1907. k, i. sz. Felolvaslatott azon kisérő levél, melybe 144—1906. sz. közgyűlési határozat Thaly f mánnak megküldetett és Thaly Kálmán kösz levele Felsőbánya város köszönségéhez. Közgyűlés a köszönő levelet tudomásul vés azt ezen jkvben egész terjedelmében megöri teni rendeli. A levél tartalma a következő: Mélyen tisztelt városi közönség! A t. Polgármester urnák f. évi január 15-én kelt, hazafias szellemben, lendületes n; ven megirt nagybecsű irata mellett kezem jutott a mélyen tisztelt városi közönség múlt december hó 15-én tartott közgyűlésének 1 sz. a. kelt és kivaló művészi becscsel biró dis oklevél alakban kiállított ama kegyes határoz: melylyel a dicső emlékű, példátlanul eszmé lelkületű II. Rákóczi Ferenc és bujdosó tá! hamvainak hazahozatala érdekében, hosszas i kön keresztül folytatott s végül teljes sikert a tott működésem megvalósulása alkalmából c kély személyemet üdvözölni és megtisztelő ismerését nyilvánítani méltóztatott. Abbeli boldog érzetemet, hogy a nagy fi delem hamvai immár az édes haza földjél pihennek, csak növeli ama jóleső tudat, hogy idegen nemzetiségek közé beékelt Felsőbál város közönsége oly hiven ragaszkodik rajoi honszerelemmel ékeskedő ősei emlékéhez, ki nemzet szabadságáért vívott nagy háborúi már a legkezdetén az elsők között voltak, akii nagy fejedelem zászlói alá állani siettek s a hűségesen kitartottak mindvégig akkor is, i dőn mások kezéből a kifáradás már kicsava a kardot. Azon nemes bányaváros közönsé mely a nagy fejedelmet nemzeti szentjeink k avatta, amint ilyennek ünnepét évenkint m tartandja s melynek t. Polgármestere — m Töredék-napló a szécsényi ország­gyűlésről. Felsőbánya város levéltárából. Följegyezte; tíulácsi György, akkori városi tanácsos. (Befejező közlemény.) 2. Respondetur (válasz) Publica Personá- nak (országgyűlési megbízottnak) s Főnek decla- rátiója (nyilatkozata) után kell ezen dolognak complanáltatni (közzé tétetni) és az injuriátus (panaszos) feleknek satisfactiójoknak (elégtételük­nek) lenni; mert a ki Publica Persona és Fő lészen ? a n. Ország minden törvényeire meg­esküdvén, kötelessége szerint tartozik just admi- nistrálni (igazságot tenni) és minden sérelmesek nek satisfactiót (elégtételt) tenni, s kit-kit igaz­ságában manuteneálni (megvédeni.) Die 15. (15-kén.) A n. ország sátorában a N. Hazának közönséges egyben való gyűlése mi­képen neveztessék? Diaetának-e azaz országgyű­lésnek? és megvagynak-e azok a requisitumok (követelmények), melyek a Diaetára tartoznak? Vagy pedig más illendő névvel neveztessék ? És minden dolgoknak szabados folyás engedtessék, a törvény szerint elvégeztetett dolgok úgy meg- erősittessenek, úgy observáltassanak, (kezeltesse­nek) mint a diaetaliter (országgyülésileg) véghez vitt dolgok megszoktak tartatni ? Mely propositió (előterjesztés) mindenképen megdisputáltatván (megbeszéltetvén), suspendáltatott, (fölfüggeszte­tett) és tetszett, hogy minden n. Vármegyék ma­gok tetszését írásban tévén, adja be, más reg­geli órára transferáltatván (halasztatván.) Die. 16. (16-kán.) A n. Hazának gnrlis gyű­lése lévén a praemittált Propositiokra (fönnebbi előterjesztésekre) nemz. Kajali Pál ur, a Hont Vármegyének vice Ispánja, a n. Vármegyének (indítványát) voxát irás által ekképen adta ki: A n. Hazának mostani Gyűlése akármiképen ne­veztessék, Diaetának, vagy más országgyűlésnek, meglehet; csakhogy a propositiónak tenora (elő­terjesztések természete) szerint minden dolgok­nak szabados folyása és a decidált (megállapí­tott) dolgoknak olyan megtartása, állandósága és erőssége légyen, mintha diaetaliter decidál- talnának. (országgyűlésen állapíttatnának meg). Mely voxban (indítványban) az egész Státusok unanimi voto consentiállak (kivétel nélkül meg­egyeztek) és igy a n. Státusok mostani gyűlése, midőn deintegró corpore conficiendó discurrálta- nak (az államtestnek megmentéséről tanácskoz­tak) volna elegendő képen neveztetett ily név­vel : Generalis Confoedera torum Regni Hungá­riáé Statum et Ordinum pro Patria ei Libertate militantium Conventus. (Magyarország szövet zett és a hazáért és szabadságért küzdő Kai nak és R.endeinek egyetemes gyülekezete.) Mely gyűlésnek ily neve irattatván, anr utánna Kglmes Urunknak eddig édes Hazánk! és nemzetünkhöz való atyai dajkálkodása, ( tériek tovább terjedő kívánásával egyben Egri Püspök ur által megköszöntetvén, hogy vább is eő Nga azon terhet és atyai dajkáll dását viselni méltóztassék, kéretett. Mely n. H kívánságának eő Nga kegyelmesen obtemperáb (alávetvén), magát minden jóra, sőt vérének omlásával is a n, Hazának és édes Nemzetü, nek régi szabadságát keresni, helyreállítani, talmazni, s a szomszéd Provinciákban (állam ban) jóakarókat szerezni, magát holtig kötele: így lévén a dolog, kglmes Urunk eő Nga ügyi akkor mingyárt azon gyűlésben a t. Státusokr igy nevezteték s declaráltaték : Princeps Franc cus II. Rákóczi, Gonfoederatorum Regni Hun rie Statum et Ordinum pro Patria et Libert militantium Constitutus. (állapittatik meg II. F. Magyarországnak a hazáért és szabadság küzdő egyesült Karai és Rendéinek választ fejedelme.) Sőt másoknak az idegenek objectiójár (ellenvetéseinek lerontására) ily rátiók (kijei* női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete (Ezelőtt Hanzulovits K. és Fia) Cajjjf il^jhan Alapittatott: 1850. évben. BjDiitan liBreiiitzcil „KGiyeler1 ftnielltezési intézele. Olcsó, jó és szolid bevásárlási he

Next

/
Thumbnails
Contents