Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-13 / 6. szám
IXII_ évfolyam. 6. száim. 1907. Zk/üáiroi-u.s IS TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések is előfizetéséi?"’"'’' Nagybányára, Ntnásy István könyvnyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czin Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Ismét itt vagy, megérkeztél újra Te fénysugaras nap, édes szabadságunk ébredésének dicsőséges emléknapja. Ami szeretet buzog a gyermeki szívben a szerető, féltő gonddal dajkáló édes anya iránt, azt most Feléd hinti minden igaz honfi, Te sokat szenvedett, sokszor letiport, de mindannyiszor feltámadott édes Magyar Hazánk! Igen, mert a Te szentelt poraidból sarjadnak azok a nemes hősök, azok a dicsőüli Félistenek, akik ezelőtt ötvenkilenc évvel a szellem hatalmas fegyverével kivívták szabadságunkat, később pedig a csaták tüzé- ben véröket ontották nemes eszményükért! Akik megmaradtak ama daliás, idők bátor harcosai közül, ma már csekély kivétellel megtértek az ő apáikhoz, de a szellem, mely őket nagy tettekre lelkesité, nem tért velők a sírba, hanem itt él bennünk utódokban, megdobogtatja szivünket serkenti akaratunkat, acélozza kitartásunkat, hogy általunk nagygyá, hatalmassá és boldoggá legyen a nemzet és haza! 1848. március 15-dikének emlékére elül köztünk a visszavonás, önérdek, irigység és egyéb aljas indulatok sötét szárnyú madara. E napou szentek, jók, nagy tettekre lelkesülök vagyunk mindnyájan... Vajh, mikor jön el az a március 15-dike, mikor az összetartás, az egyetértés lelke forraszt össze mindnyájunkat ez áldott, de sok vérrel áztatott föld felvirágoztatására? Magyaroknak hatalmas Istene! Ha szereted még egy kevéssé ezt a pártos nemzetet, ne késleltesd soká azt a napot! Az lesz a magyarnak igazi Március 15-ike! I. K. Felsőbánya város és Thaly Kálmán. A Rákóczy-kor nagynevű és fáradhatatlan történetírójának, Thaly Kálmán orsz. képviselőnek van a legfőbb érdeme abban, hogy dicső fejedelmünk 11. Rákóczy Ferenc és bujdosó társainak szent porai immár az édes hazai földben nyugosznak. Az ő kitarló munkáját akarta Felsőbánya város méltányolni, midőn e tárgyban a következő levelet intézte hozzá, megküldvén az agg tudósnak a közgyűlés múlt évi dec. 15-iki 144. számú határozatát : Méltóság» r <lv Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, m. tud. akadémiai r. tag urnák Budapest. Már régen hazai földben pihennek II. Rákóczi Ferenc/ és bujdcsó társainak hamvai! Ám a magyar nemzet, még mindig ünnepel! A bujdosók diadal-utjára az országon keresztül, fejedelmi temetésükre mint meseálomra tér vissza a képzelet! Most is Rákóczi nevétől hangos az ország. Mert ő nincs eltemetve, eleven valóság, eszmévé tisztulva közöltünkéi és betölti lelkünket. Hiszen ő a férfi erények mintaképe, nemzeti hősünk, bálványunk! Az ország minden városa s igy Felsőbánya rendezett tanácsú sz. i.ir. város képvisetőtestü- lete is a múlt évben külön ünnepet szentelt s jövőre ünnepet rendel' r; nagy Fejedelem emlékének ébrentartására. De midőn Rákóczi emlékének hódolunk, lehetetlen megfeledkezni a magyarok nemes ün- nepszerzőjéről, a nagy történettudósról, a »Harcok Írójáról, béke szerzőjéről«, ki élete céljának tűzte ki egy nemzet forró óhajának megvalósítását! A kutató szomjával, férfi állhatatosságával s lángoló hazafiui lelkesedéssel elért teljes sikere méltán érdemes a magyar nemzet hálájára. Tudjuk jól, hogy a benső boldogság és szivbeli öröm volt Méltóságod legnagyobb jutalma, mit érzett, midőn Rákóczi és bujdosó társai szentelt hamvait a nemzetnek átadta, de jutalma Méltóságod hervadhatatlan az egész ország hálája és köszöneté is. Ezen érzésektől indíttatva Felsőbánya város képviselőtestülete, mint az ország kicsiny, de hazafias alkotó része közgyűlésen emlékezett meg Méltóságod történelmi érdemeiről, jegyzőköny foglalta s azt Méltóságodnak megküldeni határo Fogadja Méltóságod szívesen ezt a szeri babérágat, mely a legnemesebb emberi érzés bői sarjadt s melylyel a legnemesebb s legér mesebb magyar emberek egyikét akartuk n tisztelni. Kelt Felsőbányán, 1907. január hó 15 * E levélre Thaly Kálmán orsz. képviselő i szép és emelkedett hangú levélben válasz mely a f. hó 2-án tartott rendkívüli közgyülé olvastatott fel és jegyzőkönyvbe igtatva, eképp 9 kgy. 500-1907. k, i. sz. Felolvaslatott azon kisérő levél, melybe 144—1906. sz. közgyűlési határozat Thaly f mánnak megküldetett és Thaly Kálmán kösz levele Felsőbánya város köszönségéhez. Közgyűlés a köszönő levelet tudomásul vés azt ezen jkvben egész terjedelmében megöri teni rendeli. A levél tartalma a következő: Mélyen tisztelt városi közönség! A t. Polgármester urnák f. évi január 15-én kelt, hazafias szellemben, lendületes n; ven megirt nagybecsű irata mellett kezem jutott a mélyen tisztelt városi közönség múlt december hó 15-én tartott közgyűlésének 1 sz. a. kelt és kivaló művészi becscsel biró dis oklevél alakban kiállított ama kegyes határoz: melylyel a dicső emlékű, példátlanul eszmé lelkületű II. Rákóczi Ferenc és bujdosó tá! hamvainak hazahozatala érdekében, hosszas i kön keresztül folytatott s végül teljes sikert a tott működésem megvalósulása alkalmából c kély személyemet üdvözölni és megtisztelő ismerését nyilvánítani méltóztatott. Abbeli boldog érzetemet, hogy a nagy fi delem hamvai immár az édes haza földjél pihennek, csak növeli ama jóleső tudat, hogy idegen nemzetiségek közé beékelt Felsőbál város közönsége oly hiven ragaszkodik rajoi honszerelemmel ékeskedő ősei emlékéhez, ki nemzet szabadságáért vívott nagy háborúi már a legkezdetén az elsők között voltak, akii nagy fejedelem zászlói alá állani siettek s a hűségesen kitartottak mindvégig akkor is, i dőn mások kezéből a kifáradás már kicsava a kardot. Azon nemes bányaváros közönsé mely a nagy fejedelmet nemzeti szentjeink k avatta, amint ilyennek ünnepét évenkint m tartandja s melynek t. Polgármestere — m Töredék-napló a szécsényi országgyűlésről. Felsőbánya város levéltárából. Följegyezte; tíulácsi György, akkori városi tanácsos. (Befejező közlemény.) 2. Respondetur (válasz) Publica Personá- nak (országgyűlési megbízottnak) s Főnek decla- rátiója (nyilatkozata) után kell ezen dolognak complanáltatni (közzé tétetni) és az injuriátus (panaszos) feleknek satisfactiójoknak (elégtételüknek) lenni; mert a ki Publica Persona és Fő lészen ? a n. Ország minden törvényeire megesküdvén, kötelessége szerint tartozik just admi- nistrálni (igazságot tenni) és minden sérelmesek nek satisfactiót (elégtételt) tenni, s kit-kit igazságában manuteneálni (megvédeni.) Die 15. (15-kén.) A n. ország sátorában a N. Hazának közönséges egyben való gyűlése miképen neveztessék? Diaetának-e azaz országgyűlésnek? és megvagynak-e azok a requisitumok (követelmények), melyek a Diaetára tartoznak? Vagy pedig más illendő névvel neveztessék ? És minden dolgoknak szabados folyás engedtessék, a törvény szerint elvégeztetett dolgok úgy meg- erősittessenek, úgy observáltassanak, (kezeltessenek) mint a diaetaliter (országgyülésileg) véghez vitt dolgok megszoktak tartatni ? Mely propositió (előterjesztés) mindenképen megdisputáltatván (megbeszéltetvén), suspendáltatott, (fölfüggesztetett) és tetszett, hogy minden n. Vármegyék magok tetszését írásban tévén, adja be, más reggeli órára transferáltatván (halasztatván.) Die. 16. (16-kán.) A n. Hazának gnrlis gyűlése lévén a praemittált Propositiokra (fönnebbi előterjesztésekre) nemz. Kajali Pál ur, a Hont Vármegyének vice Ispánja, a n. Vármegyének (indítványát) voxát irás által ekképen adta ki: A n. Hazának mostani Gyűlése akármiképen neveztessék, Diaetának, vagy más országgyűlésnek, meglehet; csakhogy a propositiónak tenora (előterjesztések természete) szerint minden dolgoknak szabados folyása és a decidált (megállapított) dolgoknak olyan megtartása, állandósága és erőssége légyen, mintha diaetaliter decidál- talnának. (országgyűlésen állapíttatnának meg). Mely voxban (indítványban) az egész Státusok unanimi voto consentiállak (kivétel nélkül megegyeztek) és igy a n. Státusok mostani gyűlése, midőn deintegró corpore conficiendó discurrálta- nak (az államtestnek megmentéséről tanácskoztak) volna elegendő képen neveztetett ily névvel : Generalis Confoedera torum Regni Hungáriáé Statum et Ordinum pro Patria ei Libertate militantium Conventus. (Magyarország szövet zett és a hazáért és szabadságért küzdő Kai nak és R.endeinek egyetemes gyülekezete.) Mely gyűlésnek ily neve irattatván, anr utánna Kglmes Urunknak eddig édes Hazánk! és nemzetünkhöz való atyai dajkálkodása, ( tériek tovább terjedő kívánásával egyben Egri Püspök ur által megköszöntetvén, hogy vább is eő Nga azon terhet és atyai dajkáll dását viselni méltóztassék, kéretett. Mely n. H kívánságának eő Nga kegyelmesen obtemperáb (alávetvén), magát minden jóra, sőt vérének omlásával is a n, Hazának és édes Nemzetü, nek régi szabadságát keresni, helyreállítani, talmazni, s a szomszéd Provinciákban (állam ban) jóakarókat szerezni, magát holtig kötele: így lévén a dolog, kglmes Urunk eő Nga ügyi akkor mingyárt azon gyűlésben a t. Státusokr igy nevezteték s declaráltaték : Princeps Franc cus II. Rákóczi, Gonfoederatorum Regni Hun rie Statum et Ordinum pro Patria et Libert militantium Constitutus. (állapittatik meg II. F. Magyarországnak a hazáért és szabadság küzdő egyesült Karai és Rendéinek választ fejedelme.) Sőt másoknak az idegenek objectiójár (ellenvetéseinek lerontására) ily rátiók (kijei* női és férfi-divat, vászon, szőnyeg és rövidáru-üzlete (Ezelőtt Hanzulovits K. és Fia) Cajjjf il^jhan Alapittatott: 1850. évben. BjDiitan liBreiiitzcil „KGiyeler1 ftnielltezési intézele. Olcsó, jó és szolid bevásárlási he
