Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-13 / 6. szám

Felsőbányái Hírlap. azt a január 19-iki ünnepély műsorából látom örömmel — maga is szívesen foglalkozik az örökszép kuruc költészettel, — mondom : azon nemes város t. közönsége jövőre és soha sem fog mögötte maradni honfiúi erényekben kitűnő őseinek. Magyar tudósnak és magyar politikusnak fölemelőbb. magasztosabb jutalma nem lehet, mint polgártársainak önzéstelen elismerése. A jelen esetben pedig eme jutalom értékét még sokszorosan emeli azon jelentőségteljes körülmény, hogy a mindig hazafias t. városi közönség a leg - magyarabb nemzeti fejedelem emlékére a jövő­ben és évről-évre ünnepet ülend s igy az ön­zetlen honszeretet magasztos érzületet a nagy Rákóczi nemes példájával terjesztendi. Fogadja a m. tisztelt városi közönség ki­tüntető elismeréséért legforróbb honfiúi köszö- netemet, amelylyel maradok legmélyebb tiszte­lettel alázatos szolgájuk. Budapest, 1907. február 8-án. Dr Thaly Kálmán, országgyűlési képviselő, a sz. ham­vakat hazahozott orsz. ötös bizottság elnöke, a m. kir. Szent István-rend vitéze, a török császári Ozmanie-rend I. oszt. nagy kordonénak tulajdonosa, a m. tud. Akadémia osztályelnöke s több város díszpolgára, stb. Rendkívüli városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 2 án rend­kívüli közgyűlést tartott Farkas Jenő polgármes­ter elnöklete alatt, melyen összesen kilenc napi­rendre tűzött tárgy lett elintézve. A közgyűlés első tárgya volt a város képviselőtestületének a múlt évi december 15-én kelt elismerő oklevelére és az azt kisérő levélre Thaly Kálmán orsz. kép­viselő válasza, melyet más helyen egész terjedel­mében közlünk. A többi tárgyak következőleg nyertek elintézést. A vármegyei törvényhatósági bizottság 18265—1907. sz. jkvi értesítése a város 1907. évi költségvetési előirányzatának jóváhagyása tárgyában egyhangúlag tudomásul vétetett. A városi árvapénztárak a tanács által be­terjesztett, a számvevő által előzetesen megvizs­gált s az árvaszék által teljes ülésben felülvizs­gált 1906. évi számadásait és mérlegét a köz­gyűlés felülvizsgálván, a pénztári napló bevételi és kiadási tételeit úgy jogcím, mint összeg tekin­tetében okmányokkal igazolva találta, a követe­lési és tartozási főkönyvek helyes vezetéséről meggyőződött s ennek alapján a mérleget 51.846 K 58 f fedezettel, a gyámoltak és gondnokoltak követelését 39.744 K 92 f-el, valamint az árva­széki tartalék-alapot, 12.101 K 66 f-el helyesnek alálta, megállapította, jóváhagyta s a felmentvényt megadni határozta, végül a 7 éven felüli elha­gyott gyermekek gondozási költségeinek fedezé­sére az 55200—1903. B. M. sz. körrendelet 118. j-ához képest a tartalék-alap kamatjövedelméből 563 K 15 f összegnek odaforditását jóváhagyólag udomásul vette azzal, hogy ezen határozat jog- srőre emelkedés után az összes számadási mellék­etekkel együtt a vármegyei alispáni hivatalhoz elterjesztendő. A tanács beterjesztette az árvaszéknek ha- ározatát, mely szerint az árvaszéki ügy és pénz- cezelés megvizsgálásával felmerült 72 K 98 f a gyámpénztári tartalék-alapból kiutaltatott és ki­fizettetett. A közgyűlés a városi árvaszéknél az ügy és pénzkezelésnek f. é. január 22. és 23-án a vármegyei közigazgatási bizottság kiküldöttjei által eszközölt megvizsgálása alkalmával napidij és útiköltség fejében felmerült 72 K 98 f kiadás­nak a gyámpénztári tartalék-alapból történt ki­utalását a kifizetést jóváhagyólag tudomásul vette az 1787. évi XX. t. c. 298. §. értelmében. Jelen határozat jogerőre emelkedés után a vizsgálati jkve határozat kapcsán a vármegyei főispán utján a nagyiméit. Belügymiuiszter úrhoz lesz felterjesztendő. Felolvastatott Szatmárvármegye alispánjának 2485—1907. sz. értesítése, mely szerint az igazoló választmányba Nagy Lajos és Müunich Sándor képv. testületi tagokat nevezi ki. Közgyűlés a kinevezéseket tudomásul vette s maga részéről az igazoló választmányba egy­hangúlag Jó Antal és AImásy János képv. testületi tagokat választotta meg. Felolvastalott a nagykárolyi pénzügyigaz­gatóságnak 11.111. és s. várm. alispánnak 24.407. sz. értesítése a fogyasztási adó segély ügyében. A pénzügyigazgatóság értesítését, mely sze­rint a várost a nagym. Pénzügyminisztérium 1906. évié 7112 K 19 f államsegélyben részesítette, melyből a még ki nem fizetett 3112 K 19 f ösz- szeget 1907. március hó végéig polgármester fel- vt heti, továbbá hogy a városnak az államsegélyre való igény jogosultságát 1907. évre elismerte s 4000 korona összeget előlegképen 1907. január 1-től kezdődőleg 12 egyenlő havi részletben felvenni engedélyezte, a közgyűlés köszönettel tudomásul vette, s polgármestert az értesítésben foglalt feltételek betartásával szigorú ellenőrzésére uta­sította. Ezután a városi tisztviselők és alkalmazottak drágasági pótlék iránti kérvénye tárgyaltatott. A képviselőtestület a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával egybehangzóan a városi tisztviselők és alkalmazottak részére alapfizeté­süknek 15%-át drágasági pótlékként megadni határozta, mert: a városi tisztviselők és alkal­mazottak javadalmazásaikat illetőleg más köz- tisztviselőkkel sokkal hátrányosabb helyzetben vannak s csupán csak ezek helyzetén nincsen még javítva. A közgyűlés a múlt évben is meg­szavazta a drágasági pótlékot, bár az 1905. évi mérlege nem volt olyan kedvező, mint a tavalyi. 1905. év végén bevétel volt 130.571 K 77 f, ki­adás 130.243 K 61 f, evvel szemben a múlt év végén 192.243 K 87 f bevétel, 189.904 K 58 f kiadás mutatkozott és dacára ezen eddig el nem ért eredménynek s hogy a város csupán beruhá­zásokra 28.622 K 54 f-t költött, a pénztári tiszta maradvány dec. 3l-én 2439 K 29 f-t tett ki. Ezen kívül a takarékpénztári betétekből rendelkezésre áll 20837 K 70 f. A Reizman-féle föld vételárból 1000 K, a vasúti vízvezetékből 1000 K folyt be, illetve van letétben ezen rendkívüli jövedelmek folytán az eredmény szép emelkedésével, az élet folytonos és erős drágulásával arányosan a tiszt­viselők és alkalmazottak részére a 15"/0 drágasági pótlék megszavazását méltányosság kívánta. Polgármesternek előterjesztése folytán fel­hatalmazást adott a közgyűlés, hogy a drágasági pótlékot a közrendőröknek csak 3 hónap múlva s akkor is csak az esetben adja ki, ha ezen idő alatt magaviseletük és hivatalos működésűk meg­változik, mert a rendőrök jelenleg is fegyelmi eljárás alatt állanak s nagyfokú hanyagságuk és rósz magaviseletük után nem érdemlik, hogy még ily jutalmazásszerü segélyben részesüljenek. Olvastaiott Rusiczki Antal beadványa a Zazarpart kiépítése tárgyában. A közgyűlés a gazd. és p. ü. bizottság javas­latával megegyezőleg kimondta, hogy miután kérel­mező Rusiczki Antal a város és közte megkötött szerződés, illetve a 69—1906. sz. közgyűlési hatá­rozatban foglalt feltételeknek meg nem felelt s a Zazarpart kő mellvédjét saját költségén el nem készítette, nevezett hivassék fel, hogy a haszná­latba adott területet bocsássa vissza a város rendelkezésére és az ingatlanra jogtalanul emelt épületeket hordja el. A Zazarpart kiépítéséről a város fog gondoskodni. A közgyűlés utolsó tárgya Hagymáslápos község megkeresése volt a láposi komp ügyében. A közgyűlés Hagymáslápos község képviselő- testületének azon határozatát, mely szerint a Nagybánya-nagysomkuti törvényhatósági útvona­lon, Hagymáslápos község mellett folyó Lápos vizen ez idő szerint közlekedő komp megváltása s annak helyébe egy állandó és vasszerkezetű hid felépítése iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérelmet intéz, helyesléssel vette tudomásul, a kérelemhez maga is csatlakozott, mivel a jelenlegi komp veszélyes, sőt időnként használhatatlan, az útvonal nagy forgalmának lebonyolítására egyál­talán alkalmatlan s igy a hid építése fontos, sür­gős és elsőrangú forgalmi és biztosítási szükség­letet kielégíteni van hivatva. Jelen közgyűlési határozat jkvi kivonatban Hagymáslápos község képviselőtestületével közöl- tetni rendeltetett. Különfélék. Fölhívás. Egy áldásos jótékony egyesület alakult Budapesten nehány évvel ezelőtt, a »Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj- egylete« címmel. Ez a jótékony egyesület a leg­nemesebb célt tűzte ki maga elé, mikor elha­tározta, hogy a munkás emberek filléreiből tő­két gyűjt, melyből rendes segélyben részesitit a saját hibájokon kívül idő előtt megrokkant s munkaképtelenné vált egyszerű munkásembe­reket és nyugdíjjal látja el az évek terhe alatt megroskadt, elerőtlenedett, elöregedett mun­kásokat. Egyszerű, szegény munkásemberek voltak az egyesület alapítói és az őket biza­lommal követő tagok által rövid 14 év alatt összerakott fillérekből ezrek, százezrek, sőt mil­liók lettek. A kicsiny mustármag terebélyes fává növekedett, melynek árnyékában ma már 150 rokkant és elöregedett munkás talál pihe­nést és biztosított, gondtalan, nyugodt öreg­séget magának. Ezenkívül 40 árvát lát el az egylet neveltetési járulékkal 14 éves korukig továbbá számos esetben végkielégítést nyújt a jogosult tagok özvegyeinek is. A segélyezésre kiadott összeg meghaladja évenkint az 50,000 koronát. Az egyesület kicsiny kezdetből fejlő­dött oda, hogy ma már úgyszólván az egész országot beöleli, mert immár az ország külöm- böző részein 149 fiókpénztára, mintegy 42000 munkás, iparos, tanító, tisztviselő stb. tagja és 2.400,000 korona alap tőkéje van. Íme a mun­ések) tétettek: Mivel az ügy vagy causa, igaz, íz .. . . miatt elnyomatott, midőn sok törvény­es hitszegéssel megbizonyittatott: azért ha Prá- ;ában, Rómában, Parisban vitetnék is ezen causa úgy) méltán mondattatik, hogy szabadsága mel- ett kötött kardot vagy fegyvert, nem oka a re- jellionak (fölkelésnek): nem oka nélkül monda- ott male-conteni Hungari (elégedetlen magya- •ok), és hogy szebb és illendőbb névvel nevez­essék, úgy neveztetett confoederatum Regnum. szövetkezett kormány.) Méltós. Gnrális gróf Ber- isényi Miklós Urmk eő Ngának az n. Hazához gaz magyari jó szolgálatja ugyanott megköszön- etett és az eő Nga magyari szolgálatja tovább s kivántatván, a t. Confoederátus Státusoktól in. Haza Guberniumában Praesessé, Consiliáriu- iokká (kormányában elnökké, tanaisosokká) pe- lig Pater Doli s Pethes urmék ex ordine Cleri; íz (egyházi rendből) az Mágnások részéről Méltós. ;róf Csáki István, Klubosóczky Ferenc, Nemes­ség részéről Vay Ádám, Kajali Pál, Jánoki Zsig- nond Radvánczi János, Rádai Pál, Koller Ger- íárd György, Szirmai Péter és András; Városok •észéről Roth Mihály, Kray Jakab urmék deno- nináltattak (bízattak meg). Szentiványi László is lenomináltatott, de az eperjesi laniénán (vér- ürdőben) felmészároltatott magyar uraknak pos- eritási (utóda) és az országnak nagy része az irtatlanul kiontatott vérek kiontójának s hóhé- ának felkiáltotta, és ez gyűlésben való consi- iáriusságra nem admittáltatott (tanácsossá nem elöltetett ki.) Die 17. (17-kén.) A vallás dolgában annak decisiójára (határozathozatalra) mivel erősen urgeállatott (sürgettetet ) három religióju rendek közül hat-hat Assessorok deputáltattak (megbí­zottak küldettek ki.) A hely. Confession levők részéről udvari kapitány Vay Ádám uram, Soós István, Szentpéteri Imreh, Pápay János, Péli András, Rádai Pál uraimék. Az Augustána Con­fession levők részéről Radvánczi János, Jánoki Zsigmond, Hellenpach, Gerhárd György etc uraimék. Die 18. (18-1 án.) Két juramenti Formulák (esküformák) csináltatván, melylyel Kegyelmes Urunk eő Nga szabadsagáért egybenszövetkezett Magyarságnak vezérlő fejedelme részére és a szövetségnek fentartására s oltalmazására meg­esküsznek, cum circumstantiis (körülményesen) az Confoederátus (szövetkezett) rendek előtt meg­olvastatott, ezt hozzáadván, ha kinek ez Confoe- derátió (szövetkezés) nem tetszik most előtte vagyon, senki sem erőltetik, adnak neki passust (menlevelet) félmértfölclig, menjen ki az Ország­ból. Mely hittel való maga kötelezését Kegyel­mes Urunk halasztotta pro die 20. 7. bris (szep­tember 20-ra), és ilyen neve irattatott: Francis- cus Rákóczi inelytorum Regni Hungáriáé Con- foederatorum et Ordinum Dux. (R. F. Magyaror­szág szövetkezett nemes Rendéinek és Karainak fejedelme.) Die eodem (Az nap.) Az m. Clerus, Mágnás, Úri, Nemesi Rendek részéről hárman, négyen az Vármegyék vice Ispányi elállván, az egész Or­szág előtt homagiumot praestáltanak (hódolatot nyilvánítanak); és n. Vármegyék vice Ispányi­nak olyan hatalom s authoritás (tekintély) mint megannyi Commisáriusoknak (biztosoknak) ada­tott, hogy kiki a maga Vármegyéjét megesküsse, a vice lspányok Vármegyék pecsétjével megpe­csételték a subseribálják, ut infra (Írják alá, mint alább.) Die 19. 19-kén.) Az hit-letétel continuálta- tott (végbe ment.) Die 20. (20-kán.) Kassai Praepost Pethes András ur eő Nga, vasárnap lévén, az Ország sátorában misét celebrált (szolgáltatott), és Ca- nonicus Papok ministrálván (segédkezvén), egyike a püspöki palástját kezében háta megett tartotta a Praepostnak ; azt elvégezvén Kegyelmes Urunk­nak eő Ngának a confirmált hitnek formáját (a megállapított eskümintát) fenszóval az n. Ország előtt feladta, eő Nga is felszóval elmondotta; azután Méltós. Gnrális Bercsényi és Forgács uraimék által háromszor felemeltetett, háromszor kiáltatott: Vivat, vival, vivat! (Éljen.) Ugyanakkor a méltós. egri Püspök uram az Ország előtt perorálván, aggratulált (beszélvén, üdvözölte) s meg is áldotta. Kegyelmes Urunk pedig a N. Ország jelen levő minden Rendéinek sok költségből álló ebé­det, ahoz bort szép fejedelmi módon adott az Ország Sátorában, maga is jelen lévén. Az ő Nga asztalára ment nro 366 tál étek etc. (stb.) Itt végződik a töredéknapló kézirata. Közli Lugossy József: Uj Magyar Muzeum- beli cikke után : Farkas Jenő,

Next

/
Thumbnails
Contents