Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-02-13 / 4. szám
got is tapasztalnak, amely a törvénynek nem felel meg: kész a baj, mely sokszor az iskola bezárásával végződik. Számot kell azért annak magával vetnie, aki bárminő iskolát akar állítani. A népiskolával könnyen el lehet bánni; de a polgári iskola már nehezebb feladat: ott kenyérért tanul a gyermek, tehát meg kell neki adni mindazt, ami célja elérését lehetővé teszi. Ez pedig pénzbe, sok pénzbe kerül. Sokat gondolkozom én, — fogadatlan prókátor — minden nap eszembe jut annak a kis városnak terve és ilyenkor, főleg az utóbbi időben félve gondolok az eshetőségre, hogy a polgári iskola felállításának terve csak terv marad, mert az anyagiakon megtörik; félek nagyon, hogy, ha az intéző körök jelen soraimat elolvassák, gondolkodóba esnek és eddigi buzgóságuk, gyakorlatuk lankadni fog. Elhatároztam ugyanis, hogy kitüntetem a költséget, melylyel a polgári iskola felállításához elő kell készülni. A költségvetés egy négy osztályú polgári iskolára szól. Mivel pedig csak osztályonkint évről-évre lehet azt megnyitni, a költség részben négy évre szól. íme a költségvetés. A) Az épület. a) 4 tanterem. b) 1 rajzterem, hozzá szertár. c) l tornaterem, öltözővel és mosdóval. d) fizikai és természetrajzi szertár. e) 1 tanári szoba. f) 1 igazgatói iroda. g) 3 szobás lakás, mellékhelyiségekkel az igazgató részére. h) 1 szoba az iskolaszolgának, mellékhelyiségekkel. Egy ilyen épület belekerül 140.000 koronába. B) Személyi járandóságok. a) Az igazgató fizetése 2000 K, 400 K igazgatói tiszteletdij, 4"/0 tandijkezelési jutaiék és lakás. b) 4 tanár á 2000 K fizetés és 350 K akbér. c) Hittanárok fizetése heti egy-egy óráért 100 K. d) Iskolaszolga 500 K fizetéssel és lakással. C) Dologi kiadások. a) Fűtés 500 K. b) Világítás 100 K. c) Tisztogatás, épületfentartás 200 K. d) Irodai szükséglet 100 K. e) Szegény gyermekeknek tanszerekre 150 K. D) Felszerelés. a) Fizika, állat-, növény-, ásványtani, rajz. történelem, földrajz, szám- és mértan, ábrázoló geometriai felszerelés 5000 K. b) Feiwel-féle iskolapadok 2500 K. c) 8 drb szekrény á 100 K = 800 K d) Ruhafogasok 100 K. e) Igazgatói iroda és tanári-szobn felszere- és 1000 K. f) 20 thonet-szék 100 K. g) 4 tanári asztal 100 K. Andrásné (Giródtótfalu), özv. Ember Ferencné, Frink Józsefné, Hámory Nándorné, Imre Ká- •olyné, özv. Kompóthy Agostné, Kollár Jánosné, 4osztróber Györgyné (Sándorfalu), Kovács Dyuláné, Krausz Gyuláné, Labina Sándorné, Vlagyar Jánosné, Maresch Józsefné, özv. Mihál- :sik Györgyné, Mühlmann Antalné, özv. Nopcsa Ferencné, Nyegra Ferencné, Pacher Ferencné, 3ap Jánosné, Petruska Sándorné, Rusiczki Fe- •encné, Rusorán Gusztávné, Szász Károlyné, szontág Ubaldné (Nagybánya), Dr. Wagner ózsefné, Vernovszki Lajosné. Leányok: Adám- :sik Etelka, Bartha Jolán, Bugesch Vilma és lona, Ember Juliska, Frink Katica (Nagybánya), Jitter Mariska, Kollár Szidónia, Kormos Erzsiké is Juliska, Kovács Olga, Krausz Erzsiké és Adél, ^abina Juliska, Majdin Ilona, Mihalcsik Ida, Sopcsa Mariska, Pap Mariska, Pázsit Irén (Halas), smillár Anna. A jelen számnak megjelenése előtti utolsó ;stére, húshagyó keddre van tervezve a kaszinó 'arsangi estélye, egy kiválóan kedélyesnek és :ajosnak Ígérkező mulatság, melynek programmába a rendezőség nagyobb szabású farsangi réfákat és meglepetéseket is vett fel s mely izon felül még nyeremény-tárgyak kisorsolá- ;ával is egybe lesz kötve. Mire e sorok napvilágot látnak, közönségünk bizonyára már apasztalta is, hogy várakozásában, melylyel a pompás kaszinói estély elé nézett, nem csalatkozott. Jövő számunkban meg fogunk emlékezni i farsang utoljának e harmadik nagyobb mulat- ágáról is. Arakszvn. Felsőbányái Hírlap. h) 7 osztályasztal 180 K. i) 6 falitábla á 80 K = 480 K. k) Apróbb felszerelésre 200 K. Rendes körülmények között ennyibe kerül egy polgári iskola felállítása és fentartása az első években. De a tanszereket gyarapítani kell, ugv, hogy közel 15000 korona megy fel arra, mikor teljesen készen lesz. Továbbá a tanárok fizetése az évötödös pótlékokkal időnkint emelkedik. Ezzel szemben azonban az épület építését és bútorral való felszerelésén nagy megtakarítás érhető el, mert a városnak van épületfája, téglája, mesze, vannak asztalosok is, akik, tekintve az ottani körülményeket, jelentékenyebb árengedménynyel dolgoznak. De a személyi kiadásokra és a tanszerekre nézve a törvény és rendeletek intézkednek; azokra nézve tehát körülbelül a fentebbi összegek irányadók. Itt van tehát a polgári iskola másik oldala. Igaz, remélhető, hogy a kormány az intézetet átveszi: de ez esetben is feltétlenül megköveteli, hogy az épületet a város adja és a személyi és dologi kiadásokhoz hozzájáruljon p o. fűtéssel és bizonyos összeggel. Erről azonban még most korán beszélnénk. Vegyék fontolóra az intéző körök jelen soraimat, számitgassanak, tervezgessenek ; de határozzanak, határozzák el, hogy Felsőbányán lesz polgári iskola. Kárpáti Endre. Ültessünk és ápoljunk fákat! Komoly intés és rövid utasítás a faállomány szaporítása és ápolásához a városok és vidékek részére ! Az ország haszna, egészsége és szépítése érdekében. »Ültessetek fákat! Minden galy, melyet most elástok, Idővel édes gyümölcscsel és kellemes árnyékkal frissíteni fog!« Minden faültetvény hasznot hajt, szépen elhelyezett és gondosan ápolt faültelvények mindig díszére válnak a vidéknek és helynek; közvetlen hasznot hajtanak gyümölcsük, magjuk és faanyaguk állal, oltalmat nyújtanak viharok és a tikkasztó napsugarak ellen, mindenkor, különösen nyár idején felfrissítenek és felvidítanak bennünket előmozdítják a tömeges esőzések arányos felosztását, elvonják a lég kártékony gázait és emelik a föld és talaj értékét. Minő fákat ültessünk? Az ültetendő fák megválasztása elsősorban a használat czélja, azután, részben az éghajlati és részben a talajviszonyoktól függ. A legnagyobb hasznot a gyümölcsfák hozzák, azonban ezeket nem lehet mindenütt előnyösen alkalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a célnak, miért is sok helyütt árnyék- vagy sorfákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte cseresznye és szilva hozza a vidéknek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az alma. szilva és dió ajánlható; végtelen vagyont lehetne ezen három gyümölcsfajból meríteni, ha sok tájék területeit ezen három gyümölcsfajjal beültetnék, és óriási hasznot hajtanának a dióerdőségek ott, a hol jelenleg dombokon, hegyoldalakon csak juhlegelők léteznek, a mely területek a mennyi diótermelések részére mintegy teremtve vannak. A dió valamennyi gyümölcs közt a legjobb kiviteli cikk, és hónapokon át jól eláll, anélkül hogy kárt szenvedne. A nagybani vásárlók csak oly helyeket látogatnak, ahol nagy kivitel van. Árnyék-, sorfák nagy számban és mindenütt ajánlhatók. — Szép árnyék elérésére, nem 1 tulsürü ültetvények ajánlatosak,olyanok,melyek a lég szabad mozgását nem gátolják. — Sürü árnyékot nyújtanak: a gesztenye, dió, szilva, hársfa, nyárfa. Ailanthus, Juglans, ainericana, Catalpa és kőrisfa; félárnyékosak: az akácz, Gledistchia, Celtis, jegenyenyárfa és pyramisakác. —- Sovány, száraz és rossz talajban még mindig jól megterem az akácz, kőrisféle jávor, Gleditschia, Ailanthus, hársfa, szilfa és nyárfa. Jó talajban úgy a felsorolt fajok mint minden más fa megterem. — Nedves talajban jól megterem a fűz, kőrisfa, égerfa és nyárfa; sövényekhez és élő kerítésekhez a legjobbak: az akác, Gleditshia, Maciura, galagonya, fűz és bokorbükk, továbbá tűlevelűek, mint a fenyők, vörösboróka, tiszafa és életfák kiváló szépek. Faültetvények létesítése. Ez a legfontosabb rész, mert a gondos ül- tetvényezéslől függ az egész siker; ne sajnáljunk ezen munkánál semmi fáradságot és figyeljünk a következőkre: 1. Az ültetvényezendő anyagot: fákat, cserjéket, csemetéket jól ki kell válogatni, ezeknek jól iskolázott, egészséges, erős fáknak kell lenni megfelelő gyökerzettel. Gyengébb anyag értéktelen, a legcsekélyebb árat sem éri meg, és ilyentől óvakodjunk. 2. A fák elhelyezése legyen a szemnek kellemes és a körülfekvő tárgyakkal arányos, Magas fák alacsony környezetbe és alacsony fák magasabb környezetbe való elültetése kerülendő. 3. Az ültetés előtt a talaj jól elkészítendő; ássunk nagy gödröket és a felső jó földet tartsuk meg, mig az alsó rossz földréteg eltávoli- tandó. hogy a gödör csak jó földdel legyen feltöltve. Minél keményebb és rosszabb a talaj, annál nagyobb gödröket kell ásni: ezen esetben H/a méter széles és 70 cm. mély gödör szükséges; jó talajban elegendő 1 méter széles és 60 cm. mély gödör is. — Ha trágya is lesz használva, úgy ennek öregnek, rothadtnak kell lenni és a gödör alján és oldalt, nem közvetlenül a fa alatt ásandó el. Minél korábban lesznek a gödrök ásva, annál jobb ; a tavaszi ültet- vényezésekhez a gödrök már ősszel vagy télen ásandók. A felső földnek mindig lejebb, az alsónak pedig felülre kell kerülni. 4. Nedves helyeken és rossz, áthatlan, sziklás talajnál, az ültetvényezés dombocskákon végzendő. — Ezen dombocskákon való ültetvényezés, különösen nedves és áthatlan talajoknál igen jó; a gödör bőségesen meg lesz töltve földdel úgy, hogy a föld még 20—30 cm. magasabb legyen és csak erre lesz a fa állítva és aztán földdel feltöltve úgy, hogy egy 60—80 cm. magas domb keletkezik, a domb hajlásai legyenek ferdék. 5. Az elültetett fáknak sohasem szabad az ültetvényezés után magasabban és csak legfeljebb 3 cm.-el mélyebben állani, mint azelőtt a faiskolában állottak. — így tehát az ültetés alkalmával körülbelül 15 cm.-el kell a fákat magasabban állítani a körülfekvő talajnál, mert a föld még süpped és csak két év múlva lesz ismét egyenlő a területtel. — Az ültetvényezés- nél a gyökerek és gályák éles késsel vissza- vágandók. A megsértett gyökerek és ágak egészen levágandók! A hosszú gyökereket 30-40 cm.-nyire vágjuk vissza. Az ültetésnél a gyökerek kézzel sugár alakban helyezendők és közéjök kézzel szorítsuk a földet; a gyökereknél mindig friss és jó földet kell használni; igen hasznos, ha a föld közé éles homok van keverve. — A földet keménynyé taposni és meglocsolni mindig szükséges, különösen a tavaszi ültetvényezésnél. — Minden fának adjunk cölöpöket; ezeket azonban az ültetés előtt verjük a földbe. A la- cölöpöknek sohasem szabad a koronába nyúlni, mert akkor akadályozzák a korona minden iránvbani fejlődését és megsérült az ágakat. — Az újonnan ültetett fákat lazán kell a cölöpökhöz kötni, hogy leülepedhessenek. A fa alatti területnek rövid trágya, pelyva, turfa, fürészpor és hasonlókkal való fedése igen jó, mert a talaj- nedvességet fentarlja és elősegíti a gyökerezést. 6. A legjobb és legalkalmasabb ültetvé- nyezési idő a késő ősz és a korai tavasz; ha későn, midőn már a rügyezés megindult, vagyunk kénytelen ültetni, akkor a fák busásan locsolan- dók az ültetés után és fedjük be a fa alatti területet rövid trágyával; ez esetben az első hat héten át hetenként kétszer keli jól locsolni. A fák ápolása. Minden fának gondos ápolásra van szüksége, hogy jól fejlődjön. 1. Az ültetvényezés első évében és lehetőleg később is, szárazság idején a iákat öntözni kell. Az öntözést ritkán szokták jól teljesíteni; a legkevesebb viz, mennyi egy fának szükséges, egy kanna, de jobb 2 kanna viz. 2. A gyümölcsfák koronáját metszés által kell a belső ágaktól megszabadítani és tisztán, világosan tartani, miáltal a kívánt alakjukat is el lehet érni és őket ezen alakban megtartani. Árnyék- és sorfák természetes fejlődésükben hagyandók. 3. A legnagyobb befolyást gyakorolja a fákra az alattuk levő talaj lazítása, mert ez a növés előmozdításának fontos tényezője. A talaj- lazitás úgy történik, hogy a törzs körül a földet mélyen felássuk,ami leginkább őszszel, november és december hónapokban történjék és emellett minden második évben ássunk el trágyát is, hogy a fának friss tápanyagot nyújtsunk. A fa alatti területet a fűnek sohasem szabad ellepni. 4. Utakon, tereken és forgalmasabb helyeken a fatörzseket alkalmas eszközökkel, mint fűz vagy sodronyfonatokkal vagy fából, nádból, tövisekből stb. készített kerítésekkel kell megkárosítások ellen megvédeni. Kívánatos, hogy minél több fát ültessenek, ami nagy hasznára és javára lenne az emberiségnek és az egész országnak. Különfélék. Uj tankerületi főigazgató. A király Mázy Engelbert drt, a kőszegi kath. gimnázium igazgatóját, a szt. Benedekrend tagját kassai tankerületi főigazgatóvá nevezte ki.
