Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-13 / 4. szám

Felsőbányái Hírlap Kinevezés. A főispán a nagybányai állami elemi iskolai gondnokság elnökévé Stoll Béla ügyvédet, városunk tiszti-ügyészét nevezte ki. Eljegyzés. Tersztyánszky Etelkát, néhai Tersztyánszkv Ferenc hámormester unokáját, Tersztyánszky Ferenc sajószentpéteri bánya­számvevő kedves leányát eljegyezte Csontó Dezső, Miskolc város aljegyzője. Takarékpénztári ebéd A részvénytakarék­pénztár f. hó 10-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely után az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság tagjait, valamint a tisztviselőket Nagy Lajos aligazgató ebédre hívta magához. Az ebéd késő délutánig tartott s a vendégek egy í'észe a háziak szives marasztalása folytán vacsorára is ott maradt s a vidám hangulatban levő társaság éjfél után oszlott szét. Ebéd után a gyöngélkedő Süssner Ferenc igazgatóhoz meleghangú üdvözlő levelet intéztek. A jelen­voltak névsora az igazgatóság, felügyelő bizott­ság és a tisztikar kötelékébe nem tartozó nehány vendéggel együtt a követkző: Báthy Imre, Bernovits Emil, Csausz István, dr. Csausz Károly, Farkas Jenő, Gábor Sándor, Háder Ferenc, Imre Károly, Lévay Károly, Lévay Miska, Mikola A. Gyula, dr. Makray Mihály, dr. Moldován Ferenc, Stoll Béla, dr. Szokol Pál, Zazula Béla. Követésre méltó példa. Debrecen város közgyűlése január 29-én oly értelmű határoza­tot hozott, mely szerint szombat estétől hétfő reggelig a város területén pálinkát mérni tilos. — Vájjon eljön-e valaha az az idő, mikor Magyarország minden községe követni fogja Debrecen példáját?! Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád a nyug­díjazás folytán megüresedett vm. törvényhatósági tiszti főorvosi állásra, annak törvényszerű be­töltéséig dr. Aáron Sándor tb. tiszti főorvost helyettesítette. A postamesterek uj illetmény-szabályozása. Ez a szabályzat, mely évek óta foglalkoztatta a magyar postamesteri kart, most jutott dűlőre. Wekerle Sándor miniszterelnök közelebb érte­sítette Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy az uj szabályzat kiadassák és hogy e szabályzat alap­ján megállapítandó magasabb járandóságok a postamesterek részére 1906. jun. 1-től számítva kiutalványoztassanak. Ezen magasabb illetmé­nyek kiutalványozására 898,000 korona szük­séges, Ezen rendezéssel a postamesterek egy régi óhajtása teljesül, melyet, mint a közszol­gálat egyik terhes ágának művelői méltán meg­érdemelnek. Államsegély. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a nagybányai nőegyesületnek a sás­fonó háziipar fejlesztése körül kifejtett közhasznú tevékenységének támogatása céljából 500 K állam­segélyt engedélyezett. Jegyzőválasztás. Az ujonan szervezett giród- tótfalusi körjegyzői állásra január 31-én ejtették meg a választást. Mint örömmel értesülünk, a jegyzői kar egyik derék tagja, Eperjessv Mihály szakállas-dombói segédjegyző lett megválasztva. Érdemes embert ért a választás, kiben a körhöz tartozó községek kiváló szaktudású egyént nyer­tek. Őszintén gratulálunk úgy a községeknek, mint Eperjessynek. Isten tartsa meg őt sokáig uj hivatalában ! A félévi vizsga a ref. fiú- és leányiskolá­ban folyó hó 1-én tartatott meg Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész közreműködésével. A vizsgákon a presbyterek is szép számmal vettek részt, megjelent azokon Sólyom Ferenc nagy­bányai vallástanitó és énekvezér is, mint vendég. Vizsga után Nagy Lajos ev. ref. lelkésznél ba­rátságos ebéd volt, mely a késő délutáni órák­ban ért véget. Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a Nagybányához tartozó borpatak i áll. elemi iskolához Glasz János ok!, tanítót ne­vezte ki tanítónak. Tanitótestületi gyűlés. A fizetésrendezési tervezel a felekezeti tanítók számára sok mél­tánytalanságot helyez kilátásba, ha mai tartal­mával emelkedik törvénynyé. A ref. tanítók or­szágos egyesülete küldöttségileg akarja felkérni Apponyi Albert minisztert a ref. tanítók sérel­meinek orvoslására s fizetésüknek az államiakéval egyformán leendő rendezésére, ezen küldöttségbe orsz. képviselőket is felkérnek. A küldöttségbe az összes tanítótestületek megbízottakat válasz­tanak, kiket e hó 15-ig kell bejelenteni az orsz. egyesület elnökének. E tárgyban a nagybányai ref. egyházmegye tanítótestülete rendkívüli köz­gyűlést tart f. hó 13-án Szatmáron, melyen egy­szersmind a közoktatási kormányhoz és a fe­lekezeti főhatóságokhoz a sérelmek orvoslása ér­dekében benyújtandó kérelmek is tárgyalás alá kerülnek. A bányászati és erdészeti tisztek táncesté­lyének f. hó 9-én bevétele volt 204 K 50 f, ki­adása pedig a a terembiztositékul letett 20 K-t is beleszámítva: 182 K 76 f, maradvány 21 K 74 f. — Jegyeiket megváltották: Conrád és Tsa cég Budapestről 5 K-v.,1, Mátészalkai gőzmalom 5 K-val, Salamon Mayer 3 K-val. — Felülfizet­tek: Grelzmacher Gyula 2 K, Séra Ödön, Révész Ignác, Rusiczki Ferenc 1 — 1 K, Bónis Sándor, Morosán László 2 — 2 K, Fizély Sándor, Kilián Béla 8 — 8 K, Doroghy András 50 f. Adakozás Kocsi Mihály, hirtelen elhunyt kincsiári bányamunkás özvegye és négy nevelet­len árvája részére a következő nemes adomá­nyok folytak be: Bónis Sándor 2 K, Blazsovszky Jenő 1 K 40 f, Almásv János, Lévay Lajos, Csonka József, Dóra István, Szabó Károly ifj. 1 — 1 K, Imre Károly 70 f, Szász Lajos, Doroghy Sándor 40 — 40 f, Czettele Frigyes 30 f, N. N„ Marcsics Menyhért, Kiss Gyula, Vankay József 20 — 20 f, összesen tizenegy korona. Ezen összeg nálam letetetvén, azt az özvegynek átadtam. — Dukret Gyula a kis árvák közül egy 4 éves fiú gyermeket veit magához tartás végett. — Imre Károly. "Nagybánya város takarékpénztárának 1906. évi zárszámadását vettük s közöljük b lőle a következőket: összes bevétel 2849,209 K 38 f, összes kiadás 2813,225 K 01 f, pénztári készlet dec. 31-én 35,984 K 37 f, nyeremény G2286 K 74 f, mely következőleg osztatott fel : 5% a tar­taléktőkére 3114 K 34 f, 3% városi nyugdíj­alapra: 1868 K 60 f, elnöki, igazgatósági, fel- ügyelőbizoltsági és tiszti jutalék : 11443 K 01 f, nyeremény a városnak 45,860 K 79 f. Iskola látogatás Nagy Lajos ref. lelkész és Imre Karoly tanító, mint az egyházmegyei tan­ügyi bizottság tagjai f. hó 4-én a nagybányai áll. elemi és polg leányiskolában, 7-én pedig a misz- tótfalusi áll. elemi iskolákban tartották meg a ref. növendékek félévi vallástani vizsgálatát. 8-án Nagy Lajos lelkész akadályozva lévén, Imre Ká roly látogatta meg az erdőszálai ev. ref. iskolát Soltész Elemér nagybányai lelkész társaságában. Szőlőbirtokosok figyelmébe. Tavaszra ismét sok uj szőlő kerül ültetésre, e munkánál »A szőlő helyes ültetése« című könyv sok helyes útbaigazításával nagy segítségére van a szőlő- birtokosnak, Ne mulassza el' tehát senki e hasz­nos könyvet megrendelni, melyet Maurer János (Kecskemét) ösmert szakember irt, ára fűzve 2 korona, kötve 2 korona 50 fillér. Ugyanott ren­delhető meg »A szőlő helyes metszése«, mely könyvnek jeligéje: »Szőlőt metszeni könnyű, de helyesen metszeni nehéz!« Ara fűzve 2 korona, kötve 2 korona 50 fidér. — Megjelent a »Szőlő­szeli és Borászati Lap naptára« is az 1907-ik évre, dús, változatos tárgyilagos és egészen uj tartalommal. Ara 1 korona. Megrendelhetők az ár előleges beküldése mellett szerzőnél. Maurer János, Kecskemét. Itelet Amerikából a magyar müiparról. A nagy amerikai magkereskedés és kertészeti cég : W. Attlée Burpée & Co. Philadelphiából, mely a legnagyobb cég a maga nemében, az utóbbi évek­ben igen hízelgő elismeréseket közöl Mühle Vil­mos mag- és kertészeti cégnek Temesvárod fő- árjegyzékéről Többek között a következőket írja : »Vettük ma uj főarjegyzékét és a legszivégeseb­ben gratulálunk Önnek nemcsak az árjegyzék gyönyörű külsejéhez, bekötéséhez, hanem k'ü ö- nösen a remek kiállításhoz, beosztáshoz és az igen szép ábrákhoz. — Ahogy észrevesszük, Ön a mi uj ábráinkból egy sorozatot, úgy más na­gyobb cégek ábráiból is többeket reprodukált; kénytelenek vagyunk azonban elismerni, hogy az Ön másolatai sokkal jobb benyomást lesznek a szemlélőre, mint eredeti ábráink, bár ezek drága fametszetek után készültek. Ezenkívül amig az általunk használt papiros sokkal erősebb és dup­lán enyvezett, addig az Öné vékonyabb és nem olyan drága, mint a nálunk készült; daczára ezeknek az Ön ábrái hatásosabbak I Valami el­járással lehetséges Önnek ábráival fényképek ha­tását elérni. Nem lenne szives velünk közölni, hogy a gravirozásnak, cinkografiának milyen fé­léjét használja, hogy olyan kitűnő eredményeket elérni képes?« Bizottsági ülés. A gazdasági, pénzügyi és építési bizottság folyó hó 7-én együttes ülést tar­tott, a bizottság tárgyalás alá vette a városi tisztviselők drágasági pótlék iránti kérelmét, ré­szökre 15% drágasági pótlékot véleményezett. Tárgyalták továbbá a városháza, uszoda és a vendéglő renoválását, valamint az uj szegény- ápolda építését. Tulipános pánszláv gyufa A rózsahegyi gyufagyár, melynek Jancsek János és fia cég a tulajdonosa, gyufagjártmányait tulipán rajzzal, »A hazáért«, »Pártoljuk a hazai ipart« stb. fel­iratokkal ellátva hozza forgalomba. Hát ez természetesen megengedett dolog, de az már ocsmány dolog, hogy ezek a jeles hazafiak tulaj­donképen inkarnátus pánszlávok, akik a tulipán­jelvényt csak a magyar emberek bolonditására használják, az elért hasznot azonban pánszláv intézményekkel osztják meg. Ezt bizonyítja a »Slovensky Tyzdennik« czimű pánszláv íapban tót nyelven megjelent következő hirdetés: »Ve­gyetek! Egymásért! Tót gyufa 5% a tót nemzeti muzeum javára. Készítik : Jancsek János és fi Rózsahegyen.« Azt hisszük, hogy ennek olva sása után elmegy minden magyar ember kedv a tulipános pánszláv gyufa vásárlásától. A Szatmármegyei Közlöny szerkesztésétő Kunéry Kálmán megvált s a szerkesztést az 5 számtól kezdve dr. Antal István vette át, min felelős szerkesztő. Ezzel megszűnt megyénk t régi lapja pártpolitikai orgánum lenni, fő célj; leend, mint a szerkesztő írja beköszöntőjében azon törekvések támogatása, melyek e ház: nagygyá, hatalmassá és erőssé tételét munkálják »A napi politika irányai közül mindig annal szolgálatába fog e lap szegődni, mely ez eszme legsikeresebben lesz képes megvalósítani.« Na gyón helyes ! Úgy is ellátnak bennünket a napi lapok elég bőven pártpolitikai bölcseséggel, hadi legyen a megyében egy olyan lap, mely a: arany középutat keresi! Leányszöktetés akadályokkal. — Már akármit cselekszem, szivem forn indulatát a csinos Eichner Lina után nem tudón leküzdeni. A hideg udvariasságból szerelem vál és pláne egymást követik a légyottok. Még mos sem tudom, elmenjek-e a maira 7 órakor. El mit, azért is elmegyek. Aki tudja, az hallgat aki nem tudja, arra nézve mindenesetre bizton­ságban vagyok. E monológot tartottam szobámban egy dél­után az Íróasztal mellett és havanna illatos bodoi füstjén elmerengve, jövendőm legboldogabt képét varázsoltam szemeim elé. Majd kalapom és botom után nyúlva el­indultam. A légyott helyisége Eichner Antal kertjénél« baloldali leghátsó része volt. A ház igen csinos. Két kerek, virágokkal bőven ellátott ablakaival a Kossulh-utcára néz A kerítés falán könnyedén átugorva, magam két óriási cserfa alatt találtam. Előttem a legszebb rózsák és liliomok : nyíltak, felettem a fülemile zengé gyönyörű I dalait. Ha költő lennék, körülbelül e szavaim fakadhattam volna: »Ob természet, mily bájosan mosolyogsz felém ezer kellemeiddel! Szinte szégyellem prózaiságomat. Unalmam­ban egyelőre szivarra gyújtottam, melyet azon­ban. hallván a kertajtó nyikorgását, gyorsan eloltottam és zsebre tettem. A légyott másik személye, a szép Lina közelgett, arczán a legártatlanabb öröm kifejezé­sével Megérkezve kezét nyujtá, melyet ajkaim­hoz nem emelni a legnagyobb barátságtalanság lett volna. Hanem a társalgást nem tudtam meg­kezdeni. Ebből látszik, hogy sohasem voltam igazán szerelmes.Mentségül talán felhozhatnám hi­bámat, hogy sohasem voltam valami nagy asz- szony mulattató. — Leány, — kiáltani végre, elhatározva magam a megkezdésre, — én szeretem önt. Elpirult. — Hányszor ismételjem, hogy szivem ellen­kezik az atyám által reám erőszakolt vőlegény­nyel és egyedül önhöz hajlik. — Szóll-e valamit atyjának szerelmünkről? — kérdém. — Szóltam. — Azt nem helyesen cselekedte. De mit mondott? — Azt, hogy verjem ki a fejemből a sze­relmeskedést, az nem nekem való. — És Borbála néni ? — Egész nyíltsággal szemembe nevetett. Hagyj fel — úgymond — az ábrándozásokkal. Az szegény leánynál megjárja, de nem nálad! — Akar-e nőm lenni? -- kérdém, a jeget hirtelen megtörve. — És atyám ? — volt az aggodalmas válasz. — Vagy atyját hagyja ön el, vagy engem. Elszomorodott. — Szeretem atyámat, de önről sem tudnék soha lemondani. — És mit szándékozik tenni, ha atyámat elhagytam? — Ha beleegyezik, nőül veszem. Megyei főpénztárnok vagyok s e hivatal az alispánság- nak nem sokkal áll alatta. Jövedelmemből fénye­sen eltarthatom. Hazudni ugyan nem hazudtam, de mégis megijedtem szavaimon. — Tehát szökni? — kérdé. — Igen, mindeneseire. Ha nem szeret igazán, úgy többé sem e tervvel, sem magammal nem alkalmatlankodom. — Isten bocsásd meg bűnömet, elhagyom atyámat. — És hogy történjék mindez, hogy Borbála néni meg ne tudja ? — Ugyanazt a tervet fogom használni — feleié — néném ellenében, melyet most is hasz- nátam, hogy ide jöhessek. Néném ugyanis igen szeret vásárolni, eladni, alkudni. E célra jó pénzen egv handlét küldtem be hozzá és mig vele bajlódott, idejöttem.

Next

/
Thumbnails
Contents