Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-06-06 / 12. szám
ZXLI_ évfolyam. 1S_ szám. 1906. J*-u.nÍTJLS ©. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. / •> MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. í A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére s Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Városok a magyarság szolgálatában. Örömmel lelik meg a szivünk, ha tulipán-szövetség fokozatos erősbülését látjuk, mert általa a magyar ipar mindjobban közeledik ahhoz a határvonalhoz, amelyen túl már felveheti a versenyt a győzelem biztos tudatában eddigi elnyomójával: az osztrák iparral szemben. A tulipán-szövetség megalakulása és naponkénti hódítása élénk bizonysága amaz igazságnak, hogy a szövetkezésben nyilatkozik meg a társadalom tiszteletreméltó ereje, mely hamarabb eléri a maga elé kitűzött czélt, mint a sok politikai szalmacsépelés. Csak tőlünk függ, hogy ez a hódiló hadjáratra indult eszme, amelynek most száz meg százezerén vagyunk a katonái, útjában meg ne álljon, hanem végeredményében seperjen el minden irányzatot, amely a magyar nemzeti vagyon rabszolgaságba hajtására tör. A magyar ipar pártolása azonban némi csekély áldozatokkal jár, amiket szívesen meghoz mindenki, tudván, hogy a bevásárlásaink alkalmával az egyes árukra esetleg ráfizetett nehány fillérrel a nemzeti vagyont gyarapítjuk s ez a veszteség is csak viszonylagos és ideiglenes, mert a termelő, iparos és fogyasztó közönség egymást támogatva: amit a réven vészit, visszanyeri a vámon. Az iparpárlolás mozgalma hazánk székesfővárosából indult ki, majd elterjedt az összes vidéki városokban. A városoktól kaptak aztán ösztönt a községek s ma már a legtávolabbi faluban is tudják: mit jelent a tulipán. A városi polgárság műveltségénél fogva mindig fogékonyabb a nemes eszmék iránt, mint a vidéki és ez nagyon természetes. A vidék termelése táplálja a városokat anyagilag, a városok az elfogyasztott anyagi javakat szellemi kincseik megosztásával, terjesztésével kell, hogy viszonozzák, ez az egészséges állapot. A lulipán-szövetseg czélja, hogy semmit ne fogadjunk el bevásárlásainknál, aminek eredete nem magyar, a végső szükséget leszámítva. A városok, különösen a nemzetiségi vidéken fekvő városok polgárainak ennél többet kell tenniük: ne fogadják el a szót se, ha az nem majyar. Első tekintetre úgy tűnik fel, hogy ez a kívánság merénylet akar lenni a nemzetiségek szabad nyelvhasználati joga ellen, pedig czélja nem egyéb, mint a viszonosság megteremtése nyíltan és őszintén. Mert mit tapasztaltunk eddig? A nemzetiségek mereven ragaszkodtak velünk szemben nyelvükhöz, nem tanulták meg a mi nyelvünket, elleni en mi megtanultuk az övékét, sőt egyes szavakat át is idomítottunk századokra terjedő engedékenységünk ideje alatt és azokat ma, mint magyar szavakat használjuk. Ennek az állapotnak ideje volna már megszűnni. Mint a polgári jogokban, úgy nyelvünkben is legyünk egyenlők, eltekintve attól, hogy a hivatalos nyelv a magyar. A városi polgár tartsa magyar nemzeti szent kötelességének, hogy saját fészkében ne érintkezzék senkivel más nyelven, mint magyarul. Az eladó, vagy munkakereső kénytelen e követelés előtt meghajolni, ha árucikkeit, vagy munkaerejét itt értékesíteni akarja. A nem magyar nemzetiségű polgárság viszont a maga fészkében használja, ha neki úgy tetszik, a saját nyelvét. De azt már csak beláthatják, hogy a magyar a saját fészkében teljes joggal követeli meg mindenkitől, hogy ha pénzét szereti, nyelvét is kellő tiszteletben részesítse. Az engedékenység bizonyos határon túl megbosszulja magát. Mi ezt a határt a nemzetiségekkel szemben már átléptük, minek következményei az ők szertelen követeléseikben nyilvánulnak. Meg kell tehát állanunk és elvesztett pozicziónkat velük szemben rendületlen kitartásunkkal vissza kell szereznünk Meg keli találni a módot arra első sorban a városi polgárságnak, hogy a magyar nyelv legalább ott érvényesüljön, ahol mindenki beszéli azt. Tanuljunk e tekintetben román testvéreinktől. Ok sem otthon, sem nálunk nem beszélnek másként, mint románul. Tegyünk mi kevesebbet, de ebből aztán ne is engedjünk. Ez a kevés pedig abból álljon, hogy itthon mi se beszéljünk senki ember fiával, csak magyarul. Meglehet, hogy sokan merész és kivihetetlen dolognak vélik ezt, okul hozván fel a megvalósítás esetén bekövetkezhető anyagi veszteségeket. Ne feledjük azonban, hogy veszteségről csak úgy lehet szó, ha nem járunk el egyértelmüleg. De ha szorosan összetartunk, nem a tenger fogja szaggatni a szigetet, de a sziget megáll rendületlenül, sőt idővel területe is nagyobbod- hatik. Ez a legközvetlenebb mód arra,hogy e hazában mindenki belássa, hogy a magyar nyelv megtanulása hasznos és szükséges. Aki a tulipán-szövetséghez tartozik, (pedig a városi polgárság közül ki ne tartoznék oda?) midőn a magyar ipar megvédését, terjesztését munkálja, gondoljon egyszersmind a magyar nyelvre is. Amint nőm fogadunk el idegen iparterméket, épen úgy ne értsük meg — legalább itthon — az idegen szót sem! , K A Magyar Remekírók uj sorozata. A Franklin-Társulat nagyszabású remekiró- gyüjteménye, az öt esztendővel ezelőtt megindított Magyar Remekírók, immár nemsokára teljes lesz. Most jelent meg a gyűjtemény kilenczedik ötkötetes sorozata s így egy év múlva befejeződik az 55 kötetre tervezett hatalmas gyűjtemény, a mely a maga nemében páratlan kincsesháza irodalmunk remek alkotásainak. Az uj sorozat Deák Ferencz válogatott munkáinak első kötetét, Petőfi Sándor összes munkáinak első és második kötetét, Mikes Kelemen törökországi leveleit és a Magyar Népdalok egykötetes gyűjteményét foglalja magában. A Deák Ferencz-kötet a haza bölcsének beszédeit tartalmazza időrendben 1829-től 1861-ig. Az első beszéd a kötetben egy védőbeszéde a 26 éves tiszti-ügyésznek 1829 szeptember 10-én egy rablógyilkos mellett a halálbüntetés ellen az utolsó beszéd a haza vezérének első felirati javaslata és indokolása 1861 máj. 13 án. Ez a kötet magában foglalja tehát a nagy államférfi pályája első nagyobb részének minden jelentősebb mozzanatát, a melyeknek egy-egy beszéde felel meg. Pályafutása második felének, a kiegyezés előkészítésének és a kiegyezési korszaknak egy későbbi, második kötet lesz a hű tükre. Ez a két kötetes Deák, a melyet Wlassics Gyula rendezett sajtó alá és látott el csaknem ötives gyönyörű élet- és jellemrajzi bevezetéssel, mintaszerű népies kiadás. Minden egyes beszéd előtt megvan a beszéd rövid előzménye, úgy, hogy az olvasó teljes tájékozottsággal élvezheti a beszédeket, s teljesen beleéli magát a múltba, a mely a beszédek fonalán mintegy megelevenedik előtte. Az uj sorozat két kötete Petőfi munkáinak java részét, a kisebb költeményeket foglalja magában betűrendes tárgymutatóval, az eredeti kiadások alapján javított pontos hű szöveggel, Badics Ferencz tartalmas bevezető tanulmányával együtt. A nagy költő egyéb munkáit további két kötet fogja beleilleszteni a gyűjteménybe. A magyar próza egyik üttörő nagy mesterének legremekebb alkotását, Mikes Kelemen Törökországi leveleit kapjuk az uj sorozat negyedik kötetében Erödi Béla magvas bevezető élet- és jellemrajzi tanulmányával és gondos jegyzeteivel. A bujdosó fejedelem leghívebb szol gája és Íródeákja, irodalmunknak egyik legrokonszenvesebb alakjává lett, a kinek bámulatos fris- sesége túlélt immár közel két századot, bájával, zengzetességével, töröl metszett magyarságával állandóan megtermékenyítve irodalmunk legjelesebb uj mestereit. A rodostói száműzetés hosszú éveinek krónikását ez a kiadás, a mely az egri lyceum könyvtárában őrzött eredeti kézirat nyomán készült, bizonyára még népszerűbbé fogja tenni. Az uj sorozat utolsó kötete a magyar népdalköltészet jeles gyűjteménye. Endrődi Sándor, a kiváló lyrikus, rendezte sajtó alá és látta el bevezető tanulmánynyal, a melyben rövid áttekintését adja népdalgyüjteményeinek keletkezésének is, a melyek szine-javát foglalja magában ez a nagy szakértelemmel és szeretettel összeválogatott értékes kötet. A gyűjtemény tárgykörök szerint van beosztva. (Szerelem rózsái; katona élet; pásztordalok; betyár nóták ; bor mellett; vidám órák; vegyes dalok; ágról-ágra; ismert szerzőktől.) A kötet végén betűrendes névjegyzéke van az összes népdaloknak. Az uj sorozatban lévő arczképek (Deák Ferencz, Petőfi Sándor, Mikes Kelemen,) R. Hirsch Nelli művészi rajzonját dicsérik. Az uj öt kötet a gyűjtemény eredeti programijához híven az 55 kötetből a magyar irodalom különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé e kilenczedik sorozat keretén belül. Az uj kötetek beleillenek a maguk helyére a teljes gyűjteménybe, a mely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. Az uj sorozat kiállítása a kiadó intézet hagyományaihoz illő. Csupa diszszel ékesített kötet, úgy mint a gyűjtemény eddig megjelent többi kötete. Az 55 kötetes teljes gyűjtemény ára 220 korona, s az egész gyűjtemény, melyből immár 45 kötet megjelent, havi részletfizetésre is megrendelhető.
