Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-05-09 / 10. szám
<?, \ »1. 2X.I. évfolyam. 10_ szám. 1906. HVEéij'u.s 9. FELS ANYAI II HL AI . 90c TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 koro a Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. A vasúti menetrend ügye a közgyűlés előtt. (Kérelem a kereskedelemügyi miniszterhez.) Többször szó volt már lapunkban arról a furcsa állapotról, hogy Felsőbánya két vonatra nézve nem végállomás és nekünk, ha reggel az 5811-es, vagy éjjel az 5814-es számú vegyesvonatot akarjuk használni, a vasút mellett kocsin kell utazni Nagybányáig és vissza. Felszólalásainknak a vasúti igazgatóságnál nem volt eredménye s az említett két vonat a nyári menetrend szerint is csak Nagybányától, illetve Nagybányáig fog közlekedni. Hogy e tárgyban kifejtett nézetünk a közönség óhaját fejezte ki, élénk bizonysága annak az az indítvány, melyet Nagy Lajos lelkész és társai, mint városi képviselők terjesztettek a f. hó 1-én megtartott rendkívüli városi közgyűlés elé s amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott Ezen indítvány szerint a közgyűlésből kérelem intéztetik a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a Nagybányáról reggel 5 óra 23 perczkor induló 5811. sz. vegyesvonatnak Felsőbányától indítását, valamint a Nagybányára éjjel 10 óra 17 perczkor érkező 5814. sz. vegyesvonatnak Felsőbányáig leendő közlekedését az utazó közönség érdekeinek szempontjából rendelje el. Egyszersmind pedig, mivel e két vonat, mint vegyesvonat lassan közlekedik és ezáltal az éjjeli utazást igen fárasztóvá teszi, kéri a felterjesztés ezen vonatoknak személy- vonatokká leendő átalakítását, igy indulhatnak Felsőbányáról, illetve érkezhetnek Felsőbányára a mostani nagybányai indulási vagy érkezési idő szerint. Viszont az eddigi személyvonatoknak vegyesvonatokká leendő átalakítását is kéri a képviselet a minisztertől. Ezek ugyanis nappal közlekednek, tehát korábban indíthatók, hogy a gyorsvonathoz csatlakozásuk legyen Szat- máron, onnan pedig ha későbben érkeznek is be Felsőbányára, nem oly alkalmatlan a késedelmeskedés az utazó közönségre, mint az éjjeli utazásnál. Ez a kérelem nagyon méltányos, mert mig egyfelől a közönség érdekéből szükség van a menetrend ily szellemű megváltoztatására, addig ezen változtatás által a vasúttársaság anyagi kárt nem szenved. Ha volt valaha Magyarországon kormány, melytől a közérdek támogatását várni lehetett, úgy a mostani bizonyára olyan. Ennélfogva erős a reményünk, hogy a képviselőtestület kérelmének hamarosan meg lesz a kivánt eredménye. Városi közgyűlés. Rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 1-én városunk képviselőtestülete, melyen tizenhét tárgy nyert elintézést. A közgyűlésen Farkas Jenő polgármester elnök ölt, jelen voltak: Spá- czai Gyula jegyző, Bay Károly rendőrkapitány, Pap Márton számvevő, dr Csausz Károly főorvos; — Baumerth Károly, Likker Károly, dr Berks Aurél, Id. Szabó 'Károly, ’ Szaiai László, Orbán Károly, Almásy János, Szigyártó József, Roth Salamon, Roth Lázár, Imre Károly és Gáspárik Ignácz képviselők. Elnök a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Almásy János, dr Berks Aurél és Orbán Károly képviselőket kérte fel, a hitelesítés idejét f. hó 5-ének délutáni 3 órájára tűzvén ki. Napirendre térés előtt az elnöklő polgár- mester bejelentette, hogy dr Wekerle Sándort, városunk díszpolgárát kormányelnökké lett kinevezése alkalmából, valamint vármegyénk ujonan kinevezett főispánját: dr Falussy Árpádot a város közönsége nevében táviratilag üdvözölte s bemutatta az ezekre érkezett táviratokat ,Helyeslőleg vétetett tudomásul. Áttérve a napirendre, olvastatott a Reismann Hermann-czég ajánlata, melyben a kincstári hámor előtti terméketlen szabad tért tisztilak és munkás lakás építésére, valamint iparvágány létesítésére mérsékelt árban eladni kéri, továbbá a gazdasági és pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó javaslata. Ezután az elnök megállapítva, hogy a közgyűlés szabályszerűen lett összehiva és határozatképes, az ügyet tárgyalás alá bocsátotta s feltette a kérdést: »Eladja-e a kincstári vashámor előtti terméketlen területet a Reisman Herrman-czégnek a bizottság által □ ölenként megállapított egy korona árban?« A jelenlevő képviselők közül nemmel szavaztak Bay Károly és Imre Károly, a töb • biek igennel, tehát 10 szóval 2 ellen a közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadta s az említett területet □ ölenként egy korona árban eladni határozta azon feltétellel, hogy a vevő czég az ajánlatában jelzett 10—15 lakosztályos munkáslakást és 4 lakosztályos hivatalnoki lakást a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt felépíteni tartozik. A terület felmérésével és a szerződés megkötése iránti intézkedéssel a tanács bízatott meg. A szóban levő terület eladását a megállapított árban a képviselőtestület előnyösnek találta, mert a Reismann-czég azáltal, hogy a város területén gőzfürészt létesített, a lakosoknak is keresetforrást nyújt, a terület beépítése által pedig ezen egyenetlen, kopár hely szépészeti szempontból is tetszetősebb külsőt nyer. Ezen határozat 30 napEközszemlére kitétetni, annak utána pedig az iratokkal felsőbb jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjesztetni határoztatok. Olvastatott a Haller Péter és társai tulajdonát képező és a felsőbányái 520. sz. tjkvi házasfelek megvétele ügyében ^a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata s az erre vonatkozólag megkötött szerződés. Elnöklő polgármester ez ügyben is konstatálta a gyűlés szabály- szerű öszehivását és határozatképességét, az ügyet tárgyalás alá bocsátotta. Feltette a kérdést: »Elfogadja a képviselőtestület a felsőbányái 520. sz. tjkvi. 569. hr. és 50. sorszámú házastelek megvételét 520 K árban?« A megjelent képviselők kivétel nélkül igennel szavaztak, ennélfogva a Haller Péter-féle ház megvétele egyhangúlag elhatároztatott. Ezen háznál az állami ut igen keskeny, tehát, a megMikor Felsőbányán először vacsoráltam. — Irta: Kárpáti Endre. — Mily óriási távolságokat utazhatunk be most már rövid idő alatt! Expressvonat, gyorsvonat, személyvonat áll rendelkezésünkre az egész országban és alig kerül utunk most egy tizedrészébe annak, amit arra akkor . . . régen költöttünk. Most 42 éve, hogy egyik alföldi városban elfoglalt állásomról Felsőbányára költöztem. Pedig ott, az akkori időhöz képest fényes fizetésem volt, mintegy háromszor annyi, mint Felsőbányán reám várt. De a szabad királyi város czim . . . meg talán az a láthatatlan kéz vonzott, amely ott egész jövőmet megalapította. Tele reménnyel, tele fiatalkori ábrándokkal szedtem össze motyómat és útra keltem, hogy idejekorán helyben legyek. Gőzhajón, majd vasúton utaztam egész Nyíregyházáig. Innen postakocsin, az akkori legolcsóbb delizsánczon, folytattam utamat. Keserves ut volt ez. Még most is szemeim előtt vonulnak él az egyes posta- állomások, fülemben cseng az ostorpattogás meg az a sok tráára . . . trááre, amely uj hazám felé kisért. Hanem első utam sem volt szerencsés. A delisáncz hetenkint csak háromszor ment Nagybányáig és én épen a lyukas napon indultam. Tehát csak Szatmárig mehettem egyhujában. Itt eszembe jut, hogy mily sok nehézség volt a postával, hetenkint csak háromszor örvendeztetett meg bennünket Farkas bácsi a posta- küldeményekkel. Mit mondanának most a felső bányaiak, ha a posta hetenkint csak háromszor volna nyitva! Szatmárról magánfogaton utazhattam tovább. Erre ajánlották az órás fogatát. El is vitt az 6 forintért. Hanem gyilkos egy ut volt, különösen Sárközujlakig. Az a rész ki volt kövezve, de javítva sohasem. Hogy dobált az az alkotmány egyik sarkából a másikbal Azt hiszem, hogy bennem minden aprólék helyet cserélt. És most hogy panaszkodik az utas, ha a vonat kissé lasabban megy és késik. Nyíregyházától tehát egész Felsőbányáig két egész nap és egy éjjel utaztam. Került ez összesen 14 forintba. Ezért az össsegért most Becsbe lehet utazni 24 óra alatt, még pedig kényelmesen a II. osztályon. Hanem akkor csak ilyenformán utazhattunk. Volt pedig három nt Szatmár felé: Sárköz- újlak, Apának és Lippónak. Hanem a kalendáriom- ból lehetett megtudni, merre menjünk. Ha szép volt az idő, a rövidebb utak kínálkoztak, de ha sáros, esős idő rontott le, Sárközujlaknak, a leghosszabb útnak volt kelete. No meg némelyiket a Gombás is elriasztotta a rövidebb úttól, mert az akkor még virágzott, nem hiányzottak belőle a szegény legények. Még a lakodalomból is sok a sok, hát még a kocsikázásból. De hát bele kellett nyugodni. Mennél jobban közeledtem czélom felé, annál jobban dobogott a szivem. Most is érzem, milyen különböző hatást gyakoroltak reám az egyes községek, az egyes tájak. Még soha sem jártam oly nehéz utakon, mint akkor; különösen Sikárló és Misztótfalu között. Igaz, hogy később megépítették azt a véghetetlennek látszó egyenes utat, de azt esek későbbi utaimon találtam. Még most is mosolyogva emlékszem a »Vendéglő a Nebwswljhoz, ahol minnden időben ételek és italok kaphatók« — utszéli korcsmára. Meg is kíséreltük párszor, hogy egy ital italra betérünk, de nem kaptunk ott semmit, egész készlet egy kis bundapálinka volt; még kenyeret sem adhattak. Nagy csudálkozásra indítottak azok az apró szalmafödeles házikók, kémény nélkül! Az előtt csak az alföldi magyar parasztházakat ismertem ; ilyenekről fogalmam sem volt. Kerestem a határban a szántóföldeket. Mi az a lepedőnyi az alföldi paraszt birtokához képest! Ami keveset láttam is, köves, sziklás, terméketlen patakmosás. Miből élnek ezek? kérdeztem magamban. Az a kis szőlő, amit a paraszt magához hódíthatott, kevés annyi embernek. Bánya... bánya jutott eszembe; tehát a gazdaságot ott már a föld méhében kell keresni. Ott is volt . .. még akkor volt; a munkás meg. ÁV •
