Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-05-09 / 10. szám

Felsőbányái Hírlap

vétel a közforgalom, a magán közlekedés, valamint a szépérzet szempontjából egyaránt kívánatos, a vételár is megfelel a helyi viszonyoknak. A telekből az állami ut részére átengedő területért a vételárat a kereskedelmi miniszter megtériti. Ezért a közgyűlés a bemutatott szerződést elfogadta. Az erre vonatkozó határozat 30 napi közszemlére kitétetni s a jogerőre emelkedés után felsőbb jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjesztetni határoztatott.

Farkas Lipót és társai ajánlata a Péter Deák bányatársulat zuzóján alul a Zazar-folyó és a Pap Márton-féle telek által határolt területen lakóház építése ügyében. A képviselőtestület az ajánlatot a bizottság javaslatával meg- egyezőleg egyhangúlag elfogadta s a szóban forgó földterületen a nevezett ezégnek az építést megengedni határozta azzal a kikötéssel, hogy a ezég köteles ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év olatt a 6 lakosztályból álló modern kőházat saját költségén felépíteni s annak fedelét állandóan jókarban tartani köteles; köteles továbbá az épületet 15 év leteltével jó fedéllel adni át a város birtokába. Ha a ezég az építkezést a jelzett idő alatt nem teljesítené, joga lesz a városnak az engedélyt visszavonni. Az építéshez a város a fát azon évben adja, mint a lakosságnak, téglát és zsindelyt, utóbbit, ha van, kerüárban, követ ingyen; azonban ennek fejtése és szállítása a kérelmező ezéget terheli.

Szatmárvármegye alispánjának 4108-906. sz. rendelete, melylyel a közhasználatú törvényhatósági távbeszélő létesítése esetén a város részéről megajánlandó hozzájárulás tárgyában határozathozatalát rendeli el. A képviselő- testület a bizottság véleményével egyezőleg határozatilag kimondja, hogy a távbeszélő létesítése esetén a város az évi 150 korona előfizetési díjbevételt három évre biztosítja és a piacztól a megyei központ felé szomszédos Giródtótfalu határai a szükséges mennyiségű faoszlopokat díjmentesen szolgáltatja.

Almer Lajos és társa bejelenti, hogy a Lord-czégtől megvett kisbányai erdőt eladta a Reismann Herrman-czégnek. — A közgyűlés ezen bejelentést a bizottság javaslatához képest tudomásul venni határozta azzal, hogy Almer Lajos és társa ezéget a szerződési feltételek alól fel nem menti, a Reismann-czéget figyelmeztetni határozta, hogy a megvett erdőterületet 1907. szeptember 1-ig múlhatatlanul használja ki, mivel ezen határidőn belül ki nem használt és visszamaradt famennyiség a város tulajdonát fogja képezni.

Matyasovszky Sándor a háza előtti földeket feladni és bekerítését megengedni kéri. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőig a kért területet feladni és a kincstári lak előtt emelt kerítés vonalban elkerítését megengedni határozta azzal, hogy kérelmező köteles csinos és carbolineummal befestett kerítést emelni, mihez a fát a város dijmentesen fogja adni.

Majdik István a tulajdonát képező Csilik- féle rét jobb oldalán elvonuló városi cserjés

terület feladását kéri. A közgyűlés a bizottság véleményével megegyezőig a kért cserjés terület feladását nem engedélyezi, mert arra a szomszédos városi erdőterületeken termelt famennyiség leszállításakor kitérő helyül szükség van.

Id. Szabó Károly a vasúti állomás közelében levő rétjénél földterület feladását kéri. Miután a feladni kért területen magánosok által fenntartott dülőut vezet keresztül, a közgyűlés a bizottság javaslatához képest a kérelmet elutasítani határozta.

Hoffmann Ignácz a város alsó részén a két bid között elterülő helyet tiszti lak építésre feladni kéri. A közgyűlés, tekintve, hogy ezen helyen a kor igényeinek megfelelően felépített kőház szépészeti szempontból is emelné annak külső csínját, tekintve továbbá ezen hely egyenetlenségét, azt négyszögölenként 50 fillér árban a bizottság javaslatával megegyezőig azzal a feltétellel határozta feladni, hogy a kérelmező köteles ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az építkezést megkezdeni, ellenkező esetben a város az engedélyt visszavonja. A földtér kijelölésével a tanács bízatott meg.

Kizbaján Gábor földtér feladási ügye. A közgyűlés a bizottsági javaslat értelmében nevezettnek a kincstári vashámor háta mögött, a Dobay-féle kerttel szomszédos területen határos házépítésre helyet dijmentesen kijelölni azzal, hogy köteles az itt elvezető dülőutat áthelyezni és a viz levezetésére megfelelő árkot készíteni. A terület kijelölésével a tanács bízatott meg.

A vízvezeték készítésével felmerült dijjak végleges elszámolása és a vizmü átvétele ügyében Knuth Károly ezég számlája és észrevétele. Miután a vízvezetéknél szakértőül eljárt Bau- merth Károly bányatanácsos és Münnich Sándor gazd. tanácsos nevezett ezégnek a tanács felhívására benyújtott érvelését elfogadhatónak tartja s kifogást ellene nem tesz, a közgyűlés a még hátralékos 3755 K 62 f. összeget nevezett ezégnek kiutalni és kifizetni határozta.

A Reismann Herrman-czég ajánlata a villamos világítás létesítése ügyében. A közgyűlés, miután az ajánlatban foglalt feltételek elfogadásával a városi pénztár 'állandóan oly nagy kiadással lenne megterhelve, mit a város fedezni nem képes, ajánlattevő ezéget, a bizottság véleményével megegyezőleg felhívni határozta, hogy feltételeit részletesen, méltányosabb ösz- szeggel és akkép állítsa össze, hogy azok a város által elfogadhatók legyenek és azon alapon a villanyvilágítás is olcsóbban létesíthető legyen.

Olvastatott Makó város átirata a kiszolgált katonák segélye iránti ügyében. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Makó város átiratával megküldött és egyidejűleg felolvasott kérelem szellemével egybehangzó kérelmet intéz a vármegye törvényhatóságához a kiszolgált és elbocsátást nyert katonák segélyezése ügyében.

A tanács javaslata az 1907. évi vizkereszti és Ferencz-napi vásárok kivételes áthelyezése iránt. Tekintve, hogy ezen vásárok 1907-ben

gör. kath. és izraelita ünnepnapokra esnek és e miattt a helyi vásárok közönségét tevő szomszédos falvak oláh és izraelita lakosai azokon részt nem vehetnek s a helypénz bevételt érzékenyen csökkentik, a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy ezen vásároknak 1907-ben kivételesen egy héttel későbbre való áthelyezését kérelmezi és pedig a vizkereszt-napi vásárt január 14. és 15. napjaira, a Ferencz-napit pedig okt. 7. és 8, napjaira. E tekintetben a további intézkedéssel a tanács bízatott meg.

Előterjesztés Waldeck Ferencz molnárra 45-904. kgy. sz. határozattal kivetett 20 K telepedési dij törlése iránt. Miután nevezett köztudomás szerint Budapesten időközileg vagyontalanul elhalt, a közgyűlés a reá kirótt 20 korona telepedési dijat behajthatatlanság miatt törölni határozta.

A tanács javaslata Vidikán Emma illetőségi ügyében. A közgyűlés nevezett tatabányai lakost felsőbányái községi illetőségűnek el nem ismeri, mert: atyja Vidikán Simon Felsőbányáról már 25 évvel ezelőtt eltávozott s hosszabb időn át Nagyágon tartózkodott, hol meg is nősült s ott neje után háza is volt, mely után adóval is megrovatott, minélfogva ott uj illetőséget szerzett, miért Vidikán Emma sem ismerhető el felsőbányái illetőségűnek.

Nagy Lajos és társai indítványa a jelenlegi vasúti menetrend megváltoztatása iránt. Miután Felsőbánya az 5811. és 5814. sz. vegyesvonatokra nézve nem végállomás, e semmivel sem indokolható állapot megváltoztatása végett a a közgyűlés oly irányú kérelmet határoz a kereskedelemügyi miniszterhez intézni, hogy az említett vegyes vonatokra nézve is köteleztes- sék a vasúttársaság Felsőbányát végállomásnak minősíteni. Mivel pedig ezen vonatok, mint vegyes vonatok lassan közlekednek s emiatt Felsőbányáról egyiket igen korán kellene indítani, a másik pedig késő éjjel érkeznék ide, egyúttal arra is felkérni határozza a közgyűlés a kereskedelemügyi miniszter urat, miszerint oda hatni méltóztassék, hogy ezen vegyes vonatok személyvonatként közlekedjenek, mivel úgy egyik később indítható, a másik pedig korábban érkezhetik, viszont pedig az 5201. és 5202. sz. személyvonatok vegyes vonatok gyanánt közlekedtessenek, mert ezek nappal közlekedve, nem oly kényelmetlen lassúbb já- rásuak az utazó közönségre nézve, mint az 5811. számúé, mely a kora reggeli órában kénytelen indulni vegyes minősége miatt és az 5814. számúé, mely szintén ezen ok miatt ide csak késő éjjel érkezhetnék. E tárgyban a kérelem megszerkesztésével a tanács bízatott meg.

A házi nyúl tenyésztés jelentőségéről.

— Irta: Andrássovits Géza. —

II.

Istállózás.

Elhelyezés tekintetében a házinyul az állatok Diogenese. Elég neki egy megfelelően berendezett, gyalulatlan faládika. Sőt hogy e fenti hasonlat alá lábat rakjak, egy használamondhatni boldogság, hogy kedves eledeléhez ülhetett. Én is éhes voltam, már napok óta nem ettem szép asszony főztjét, tehát a jó példát követvén, ettem . . . ettem; de hát csak jobban esett volna a birkatokány!

— No, hogy ízlik — kérdezte Nyegrus.

— Hát, hiszen jó ... jó, — válaszoltam — de én nem ezt gondoltam,

— Ne busulj — válaszolt — volt feleségemnek arra is gondja. Mindjárt jön a másikféle.

Megnyugodtam. Vártam . . . Vártam, hogy jön a másikféle tokány. Jött is . . . Jött a túrós pirgatokány.

— No, ugy-e, ezt vártad ? — kérdezte elé- gülten Nyegrus.

— Nem én, én birkatokányt vártam.

Jóizíi nevetés volt rá a válasz. Bojlor bácsinak még a könnyei is csöpögtek, úgy nevetett.

— Most értem hát — szólt — Tanár ur a pirgát birkának értette! No, hiszen a birkatokány sem megvetendő; hanem ez a tokány, amit mi eszünk, felülmúl minden ételt. Minő pompás vacsora ez ! Ezzel jól lehet lakni és az alvást nem gátolja, oly édesen lehet tőle aludni, pompás álmai vannak tőle az embernek. Meg tápláló, nagyon tápláló. Aztán elbeszélte, mikép készül a pirgaliszt, oly szeretettel beszélt a to- kányról, hogy már-már azt gondoltam, hogy miért nem állítanak a doktorok tokánykurára intézetet, ha az olyan igen nagyon jól hat az egészségre.

kereste mindennapi kenyerét, szembeszállt az alvilággal, hogy kincséből neki is juttasson. Most... busán száll alá, busán hagyja ott.

Estefelé megpillantottam Felsőbányát. Gyönyörű temploma szerint ítélve, egy ódon, testes várost kerestem benne. Örvendeztem, mikor az I ut mellett a csinos majorokat, a még akkor vi- | Tágjában volt sörházat láttam. Városokat jellemző dolgok azok. Hanem csalódtam. Nagy városokhoz voltam szokva, azért bizony meglepetve nézegettem az apró, többnyire fából épült házacskákat. Alig találtam meg azt a három emeletes házat, melyhez azóta az apáczazárda sorakozott. De nem, négy emeletes ház volt; a hídnál állt Samu czigány emeletes háza, abban kuporgott az öreg reggeltől estig, ott dolgozgatott szorgalmasan. De később már hiába kerestem, elpusztult gazdástól együtt, elpusztultak vele sokan . . . sokan.

És nem épült az elpusztult házak helyett szebb, jobb . . . nem foglalta el az elpusztult lakók helyét más, újabb nemzedék ... a lakosság száma csökkent . . . nagyon alászállt. Bánya bánja !

Hová térjek be? — kérdeztem magamtól, amint kocsim a városház előtt koezogott. A plébánoshoz kellett volna; de az, azon levelemre, melyben megérkezésemről értesítettem, olyan választ irt, amelyben jóindulatát ugyan nem láttam, annyira lebecsülte azt a kis fészket, hogy bizony dobogó szivvel gondoltam a jövőre. De hát kihez

menjek? Egyik tanitóhoz, mindegy akármelyikhez . . . Sorsom Nyegrushoz vezetett.

Majd átestem a küszöbén, mikor benne ismerősömre találtam. Napokat töltöttem nála évek előtt, mikor Tasnádon tanító volt és én arra utaztomban meglátogattam.

Végtelenül megörültem e véletlen találkozásnak. Neki is ültünk, kibeszélgettük magunkat; röviden vázolta az iskolai állapotokat. De annak még jobbán megörültem, hogy lakást, ellátást is szerzett számomra : Bojthor Pista bácsinál. Mindjárt el is mentünk hozzá és rövid tárgyalás után nála megtelepedtem. A szerződés megünneplésére Nyegrus mind a kettőnket meghitt vacsorára.

— Ettél-e már pirgatokányt ? — kérdezte tőlem Nyegrus.

— Hogyne — szóltam — különösen Erdélyben kedves és divatos étel. Hanem elcsudál- koztam, hogy mily hibásan ejti ki a szót az én kollegám : Birkatokány helyett pirgatokányt mond. El is határoztam, hogy alkalmilag helyes elnevezésre figyelmeztetem.

A vacsora ideje elérkezett. Vártuk a háziasszony jóakaratát.

Egyszer csak behozza a pirga-, és nem a birkatokányt, melléje azt a finom tejet, aminőt akkor még Felsőbányán adni szoktak. Néztem... néztem ezt a különös eledelt; azt sem tudtam, hogy késsel, villával, vagy kanállal kell-e enni. Hanem Bojthor Pista bácsi csakhamar hozzálátott. Szinte látszott arczán az a nagy élvezet,