Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-07-05 / 14. szám

F elsőbányai Hírlap

dott vidéken keresnek üdülést, szórakozást, pihenést. Ne irigyeljétek tőlök, a , mezei munkával foglalkozók verejtékét látva, mert ők is izzadnak az év többi részében még pedig sokszor véres verejtékkel, mig amazoké a tél, övék a nyár, a perzselő, érlelő hőségü nyár...

A milliókra menő gyermeksereg és tanuló ifjúság is megszabadult rövid két hónapra a gyötrő gondoktól, nem kisérti már a sze- kunda borzalmas réme, mert vagy átkos valóság lett belőle, amin változtatni úgysem lehet, vagy jámbor elégségessé szelidült. . .

A nagy városok kihalnak, a vidéki élet élénkebbé válik. A fürdők, üdülőhelyek és nyaralótelepek benépesülnek olyan egyénekkel, akiknek jó levegőre, ivóvízre, sok mozgásra van szükségük, hogy a sok szellemi vagy az egyoldalú fizikai munka rombolását szervezetükben megszüntessék, uj életerőt, kedvet, vidámságot, frisseséget nyerjenek a tiszta, ozon- dus levegőjű helyeken, feledjék ott az élet prózai oldalát és éljenek vidám, gondtalan életet.

Felsőbánya is maholnap fölölti a maga szokott nyárias színezetét. Már kezdenek szállingózni a nyaralók, hogy felkeressék ezt a mindinkább ismeretessé váló kedves nyaralóhelyet. Sokat közölök a honvágy hoz el igy nyaranta az édes szülőföldre, hogy újra bejárják ennek hegyes-völgyes tájait, megizleljék forrásainak üditő vizét; de évről-évre mindig többen jönnek az idegenek is

Ma már a felsőbányái nyaralásnak két igen nagy előnye van: a vasút és a vízvezeték. Az előbbi kényelmesebbé teszi az idejövetelt, a másik pedig biztosítja az idegeneket arról, hogy Felsőbánya közegészségügyi szempontból is mind több és több garancziát nyújthat ezután az itt nyaralóknak. Ezekhez járul egy régi hiány orvoslása a fürdő létesítése által, mely szintén nagy sulylyal billenti a mérleget az itt tartózkodás javára.

Ha mindezekhez idővel még nyaraló épületek is létesülnek, még pedig lehetőleg vagy magánvállalatok, vagy a város részéről, úgy valóban Felsőbánya egyike lesz az ország első nyaralótelepeinek és igy a nagy szünidőben édes lesz itt a pihenés

A hysteria.

Egy előkelő magyar folyóiratnak 1892-iki évfolyamában F, Bonniót József S. J : Le miracle et se contre facons ez. munkájának csaknem teljes fordítása és ismertetése jelent meg.

Bonniot a legérdekesebb témákkal, a klinikák csodájával : a hypnotizmussal, a hysteriával, a mysticusok extazisaival és az ördöngöséggel foglalkozik. Kevesebb tanulságot nyújtó és egy nagy szerző müvével mégsem versenyezhető stilgya- korlat helyett jobb lesz a müvet aprópénzre felváltva, azoknak is hozzáférhetővé tenni, akik ha talán kezökbe is akad, nem is sejtik, hogy a mii milyen érdekes dolgokat tartalmaz és nem méltatják olvasásra.

Megösmertem Fittik Gábor volt.

— Hát te hogyan kerülsz Triesztbe? — kérdeztem csodálkozva.

Kissé zavartan mosolygott. Látszott, hogy nincs ínyére a találkozás

— Hát bizony, nagyságos ur . . . — kezdte.

— Ohó, - figyelmeztettem — én barátod vagyok.

— Hát igen, barátom, furcsa história. Nevetni való, esküszöm. Tudod e, hogy én harmadmilliomos vagyok . . . (Ugv tett. mintha számolt volna a fejében) Igen, majdnem har- madmilliomcs. . .

Gyanakodva néztem reá Csak nem bolondult meg ez a fiú! Végre is alig képzelhető ideálisabb nagyzási téveszme, mint mikor egy kopott házaló azt mondja, hog}^ ő harmadmilliomos.

Csínján kezdtem a kérdezősködést

— Úgy ? Annak örvendek . . De hát akkor miért házalsz ezekkel a holmikkal s hozzá még Triesztben ?

— Epén ez a viccz benne. Ilyen bolondot még nem látott a világ.

És jóízűen kaczagott hozzá. Mondtam neki, hogy üljön le

— Nem lehet, a pinezérek nem szeretik, ha a házalók leülnek a kávéházban. Tudod, ez rontja az üzlet renomméját. De igy is elmondhatom.

— Igazán kiváncsi vagyok

— Hát tudod, még a télen egy rézbányát adtam el Jegy brüsszeli konzorcziumnak. Az

A hysteria idegbetegség, még pedig nem az átalános értelemben vett idegesség, hanem ennek csak egyik faja, amely ép oly kevéssé gyanús, mint bármely más idegbetegség. Az e tárgyban legszakavatottabb Brignet szerint a hysteria az agy- velő megbetegedése, amely kihat az idegekre. A hysteria chronikus zavara az idegrendszernek, nem önmagában —- mert sérülést nem találunk az idegrendszerben — hanem működéseiben, amelyek egészben rendetlenek. De hát magában az idegrendszerben nincsen semmi baj, teljesen ép, csupán az idegek működése rendetlen. A hysteria tünetei: rendkívüli idegingerlékenység kapcsolatban fájdalmas behatásokkal és nagy képtelenséggel azokra visszahatni.

A hysteriás összes lelki működése, de különösen akaratának működése meg van zavarva. »A hysteriások nem tudnak, nem képesek cs nem akarnak akarni«, mondja Huchard. »A hysteria az akarat képtelensége a szenvedélyeket megfékezni«, mondja Richet. A hysteriások az egyik perezben nevetnek, a másikban sírnak; most beszédesek, a következő pillanatban hallgatagok. Engedelmesek, jótékonyak, majd harag- vök, féltékenyek, ahogy szeszélyük kívánja. Jellemvonásuk az ösztönszerü szükség, hogy hazudjanak szünet és czél nélkül nemcsak szóval, de tetteikben is. Ehhez járul némely betegeknél a makacsság. Kitöltik a napot végnélküli nevetéssel oly dolgok fölött, melyek épen nem nevetségesek ; nevetnek egy madár miatt, amely az ablak közelében leszáll, egy rosszul felvett fő- kötő miatt stb. Végnéiküli beszédek, kölcsönös vádaskodások, szóáradatba öltöztetett hazug kitörések, hiúság, szép ruhák szeretete, emellett az öltözködésben hanyagság, gyerekesség, rokon- és ellenszenv, szemlelenség, minden erkölcsi érzék hiánya, önzés — ezek a hysteriás emberek jellemző vonásai.

Landousy elősorolja az okokat, melyek a hysteriás kedélyállapotot előidézik. Ilyen: ülő foglalkozás, bálok, színi előadások, hangversenyek, kaczérság, korai és túlságos foglalkozás a szép- müvészetekkel, izgató és erkölcstelen regények, illatszerek túlságos alkalmazása, szeszes italok stb Szóval az érzéki vágyaknak való túlságos és folyi>-WXedés. Kertész páL

r™

...-- • =

Kü

lönfélék.

Requiem József föherczegért. A boldogult József kir. herc/egért a helybeli róm. kath. ple- bánia-templomban az egyházmegyei hatóság intézkedéséből f. hó 12-én szerdán ünnepélyes gyászistentisztelet fog tartatni.

Méhészeti előadás. Forgáci Lajos méhészeti vándortanár folyó hó 18-án a városháza tanácstermében méhészeti szakelőadást tart.

Eljegyzés. Moldován Lajos miszttótíalusi fiatal kereskedő e hó 1-én tartotta eljegyzését Pus kás Konstantin zazari tanító kedves leányával Mariskával Zazaron. Isten áldása legyen a kötendő frigyen!

Fürdés. A városi tanács f. hó 1-jén hozott határozata szerint f. hó 3-tól kezdve hetenkint

üzlet perfekt A részvénytőke fele be van fizetve Én százhatvanezer forintot kötöttem ki magamnak készpénzben, ugyanannyit részvényekben. Augusztus tizenhatodikén, vagyis épen mához két hét múlva kapom meg a pénzt. Ide utalványoztattam magamnak. Százhatvanezer forint... Csinos kis összeg, mi?

És kéjesen csettintett a nyelvével. Egy szót sem hittem az egészből. Világosan véltem látni a lelkében Ez a szerencsétlen ember restelkedik előttem, azért koholta ki ezt a fantasztikus mesét. Ha két hét múlva találkoznám vele, bizonyára azon kezdené, hogy az a részvény- társaság megbukott s mondana egy újabb mesét.

De most megbocsáss — kezdte s ba mar felkapta táskáját, hogy néhány érkező vendégnek ajánlja áruit. Láttam, hogy egyik sem vett. Odakiáltottam neki, hogy jöjjön vissza.

— Gábor, — mondottam — nekem épen szükségem van egy krokodilbőr tárczára. Mutass csak.

Gábor bizalmasan felém hajolt.

— Pszt ... Ne ezekből vegyél . . . Ezek imitácziók. Hanem adok én neked jó adreszt, ott kapsz valódit.

— Hm — kérdeztem — hát sokat adtál el ma ?

Nagyot sóhajtott.

— Semmit. Alig van negyven krajezár brutto. Pedig két-három forintra égető szükségem volna. Holnap egy hosszú táviratot kell feladnom a szindikátusnak. Ha az ember nem sürgeti . . .

kedden és pénteken egész nap lesz meleg fürdő, más napokon pedig délelőtt 12 óráig meleg fürdő, 12 órától estig hideg türdö. A meleg fürdő ára, mint eddig is volt, a rendes kádakban 70 fillér, a betonkádban pedig 1 korona. A hideg fürdő ára pedig 20 fillér. Aki tiz meleg fürdő-jegyet vesz, azt rendes kádra 6 koronáért, beton-kádra 9 koronáért kapja meg: tiz hideg fürJöjegy ára pedig 1 korona 50 fillér, fürdőruha minden fürdőnél 10 fillér.

Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbányán 1905. julius ho 2-án a magán bányatársulatok igazgatóinak gyűlésén. Jelenvoltak. Farkas Jenő bányamegyei elnök, a Vont Péter Deák, Péter Deák függelék, Ökörbánya, Felső El Erzsébet, El Miklós Él Károly b. t. igazgatója, Süssner Ferencz, mint az Alsó El Erzsébet, Szalai László Joakim, Fortuna, Ilia István Ludmilla, Tanczel György Gézén Antal, Felső Sándor, Labina Sándor El József. Felső Molnár Akna, Enteres Szt. Háromság. Smillár Mihály, Élmárk, Mária Magdolna, Tető Amoldi, Szallonás Viktoria, Gerlicze. Kukuk, Lévay Sándor Jobi Márkus, Smillár József Ökör András, Spáczay Gyula Jobi Dániel II. Bakó Pál Mélypatak Györgyi bányatársulatok igazgatói. 1. Farkas Jenő elnök ismerteti előbb Sárközi Gyula és Zsigmond Ákos ezég ajánlatát a magán bányák bérlete iránt, mely szerint hajlandó a magán bányákat 25—25 évre bérbevenni azzal, hogy az általa kitermelt kénegmara vagy horgany után 100 mm.-kint fizet 10 koronát, ezüstös tartalmú érczek után pedig a beváltott ösz- szeg után 15 °/0-ot; ha a bányát használhatatlannak találja, bármikor felmondhat és a bérelt bányát esetleg örökáron megveheti. Továbbá ismertetett Horovitz Áron és Fürst Manó ajánlata. Ezen ezég hajlandó a hányákat 15 évre bérbevenni azzal, hogy a kénegmara és horgany után IC.5 mm -kint fizet 11 K-át, a beváltásra alkalmas érez után a beváltmányi összeg 10 "/„-át. Ajelenlevő bányaigazgatók bővebb eszmecsere után a következő bérleti feltételeket állapították meg, illetve egyhangúlag kimondták, hogy az általok képviselt bányákat a következő feltételek mellett hajlandók bérbeadni ha bérlő a kénegmara: és horgany- ércz 100 m.-mázsája után 10 koronát, a beváltásra alkalmas érez után a beváltmányi összeg szerint 15 "/„-ot fizet, a bérleti idő 15 évben ál- lapittatik meg, a bérlet biztosítására bizohyos összeg teendő. Végül ha több bányákat vesz bérbe, az esetben bérlő egy ellenőr fizetését is tartozik fedezni, ki a társulatok mikénti müvelte- tését ellenőrzi; ezen ellenőr fizetése havi 60-^80 koronában állapittatik meg, mely összeg minden hóban a bányamegyei elnökhöz lesz befizetendő. Miről ajánlattevők megfelelöleg értesittetni rendeltetnek.

Nyaralásra jelentkeztek: Földesy Károlyné főfelügyelő neje családjával, Budapest. Maszalovits Jánosné h pénzügyigazgató neje és leánya, Hu szt. Kunc/ly Kamilla allami tanítónő és nővére Kunczly Ilona, Benedekfalva. Papp Irén állami tanítónő, Rahó. Barthos Mihályné, Szekszárd. Nyisztor Amália állami tanítónő, Kapnikbánya. Jéldy Irén állami tanítónő, Nagyszöllös. Bernád Ferencz máv. főellenőr, Debrezen.

— Szívesen adok kölcsön tiz forintot.

Elutasító mozdulatot tett.

— Nem kell. Mit gondolsz, utas embertől. Neked is szükséged van a pénzre.

Alig tudtam rátukmálni a tiz forintot.

— Hiszen megadod.

— Mikor jössz vissza? — kérdezte habozva.

— Tizennyolczadikán.

— Helyes, akkor megvárlak. Ott leszek a Riviérán. Egy kis szívességre foglak kérniMikor tizennyolczadikán visszaérkeztem Triesztbe, nem is gondoltam Fittik Gáborra. Annyit azonban kénytelen voltam beismerni, hogy szemérmesebb koldussal még soha sem találkoztam.

Nos, a koldus ott állt és várt a hajóállomás előtt. Alig ismertem rá olyan külső változáson ment keresztül. Finom szürke gya • pott öltözetet és szürke czilindert viselt. A krém-szinü selyem ing gomblyukában hatalmas brillians ragyogott.

— Szervusz! — kiáltotta felém.

— Itt vagy? Bravo — mondottam, — megkaptad a pénzedet?

— Még tegnapelőtt Annyi kellemetlenségem volt. A bank egy negyed perczentet akart levonni. Hiszen adtam én nekik. Nem képzeled, milyen tolvajok.

Másnap együtt robogtunk hazafelé. A tiz forintot egy finom krokodilbőr tárczában adta vissza. Azt hiszem, legalább húsz forintos tár-