Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-07-05 / 14. szám
I Felsőbányái Hírlap. Uj kaszinói tag.g A kaszinó Szőke Károly ny. honvédezredest közelebb rendes tagjai közé választotta. Anyakönyvi kinevezések, A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Gi~ csályi József népiskolai tanítót a porcsalmai anyakönyvi kerületbe, Nagy József scgédjegyzöt pedig a szamosdobi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Házasság. Várady Albert nagybányai kincstári bányahivatali számtiszt juuius 29-én esküdött örök hűséget Literáti Ilonkának, Literáti Zsig- mond helybeli földbirtokos kedves és müveit leányának. Kisérje áldás és boldogság frigyöket ! Anyakönyvi felügyelő. Majos Károly anyakönyvi felügyelő, miután a belügyminiszter az anyakönyvi felügyelőségeket nagyrészben beszüntette, a belügyminisztériumba lett beosztva szolgálattételre. Most a miniszter Berzeviczy Gyulát nevezte ki anyakönyvi felügyelőnek vármegyénk területére, kinek hatáskörébe tartoznak még Békés, Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs és Szilágy vármegyék, továbbá Debreczen, Szatmar és Nagyvárad városok. Az iskolai év bezárása. Városunk iskoláiban bevégződött az 1904— 5. iskolai esztendő. A bányaaltiszteket képző bányaiskolában jun. 28-án volt az utolsó vizsgálat. A harmadévesek tanulmányukat mindnyájan sikerrel végezték. A ref. fiú- és leányiskola növendékeinek vizsgálata jun. 24—25-én tartatott meg. Ugyancsak 25-éu volt a tanév bezárása, amikor délelőtt a ref. templomban alkalmi egyházi beszéd, délután pedig alkalmi ima volt. A róm. kath. iskolákban junius 28-án értek véget az évzáró vizsgálatok. 29-én : Péter Pál napján tartották meg az ünnepélyes halaadó isteni tiszteletet a róm. kath. templomban. Most már üresek az iskolák : tanulók, tanítók és tanárok élvezik a jól megérdemelt vakácziót tiz hónapi kemény munka után. Tervezett ipartelepek. Dán György felsőbányái lakos meg akarja vásárolni a nagybányai utczában a Szabó Lajos, Herchenrötter Ferenczné, Petrik Tivadar és Kiss Sámuel féle telkeket, hogy azok helyén állítsa fel már eddig is országos hírnévnek örvendő malomkö-készitö ipartelepét, kibővítve azt uöcsiszolóval. Ugyanott szikvizgyárat szándékozik nyitni. Ez ipartelepek mellett természetesen magán-lakás is lesz. Az életrevaló tervet örömmel üdvözöljük annyival is inkább, mert szép sikerre van biztos kilátása, melynek megvalósulásával hivatva lesz másokat is hasonló tettekre buzdítani. Felsőbányán hol a bányászat hovatovább kevesebb módot nyújt a megélhetésre, az anyaföld pedig meglehetős mostohán fizeti a művelésére fordított fáradságot, az ipari vállalatok szervezésére kell fordítani a legnagyobb és legmesszebb menő figyelmet. Körjegyzö-választas A napokban töltötték be a nagypaládi körjegyzői állást, amikor három pályázó közöl Rácz Miksa okleveles jegyző lett egyhangúlag megválasztva. Harapós ember. Nyegreán Sándor helybeli illetőségű bányász erdei kihágásból kifolyólag cza volt. Mikor a kupéban elhelyezkedtünk, ő kezdte meg a társalgást. — Mondtam ugy-e, hogy egy kis szívességre akarlak kérni. — Mi az? — Hát ... izé ... a feleségem — Ah! igen, te nős vagy? — Az, a legboldogabb férj a világon, de némi megszakításokkal. — Hogy érted ezt: — Hát úgy, hogy valahányszor tönkremegyek, az apósom, egy arrogáns kávés, mindig visszaveszi tőlem a feleségemet. Most épen harmadszor kellett a házasélet boldogsá gát megszakítanom. Ez nagyon kellemetlen. — De hát miért tűröd ? — Mit tegyek barátom, azt hiszem, az apósomnak igaza van. A kereskedő, ki nem keres: egy nulla. Ein Niemand, mint az anyósom mondja. És én a legnagyobb köszönettel tartozom az apósnak, mert ha el nem vette volna a feleségemet, meg sem csináltam volna a rézbánya-üzletet. Felkért, hogy járjak közbe neje kiszolgáltatása ügyében. Megtettem. Olyan simán ment, mintha cáak egy kapuczinert rendeltem volna. —Kérem, — mondotta a kávés, — csak jöjjön, nem vagyok én Szemirámisz. . . Azt hiszem, Szárdánápált akart mondani. Nehány hétre rá a városligeti kioszkban láttam Fittik Gábort a feleségével uzsonázni. Úgy ültek egymás mellet, úgy suttogtak mint a gerlék. elzárásra volt ítélve. Jun. 26-án megjelent a rendőrkapitány előtt, kérve öt, hogy egyeznék belé abba, miszerint büntetését később ülhesse le.Ebbe Bay Károly rendőrkapitány beléegyezni nem akart, illetve a kérelmet megtagadta, mire Nyegreán szájaskodni kezdett. Ekkor a kapitány megparancsolta egy rendőrnek, hogy a garázdálkodó embert vezesse ki. Nyegreán a rendőrrel dulakodni kezdett, mire B ty Károly rendőrkapitány erélyesen közbelépett. Ekkor történt, hogy a felbőszült ember a rendőrkapitány karját megharapta és azt csak nagy nehezen lehetett fogai közöl krszaoaditaui. A harapós ember ügye most már a nagybányai járásbíróságnál vár elintézésre. Bányaiskolások bálja. A felsőbányái m. kir. bányaiskola tanuló ifjúságának f. hé 1-én volt a Korona-nagyvendéglö termeiben szokásos évi tánczmulatsága, melyet az ifjak az idén is a »végzett bányatanulók« firmája alatt rendeztek, s mely erkölcsileg is, anyagilag is teljesen sikerült. Rengeteg szép asszony és szép leány gyűlt össze, kik a legjobb kedvvel ropták a tánczot pompás muzsikaszó, a nagybányai Adám |ózsi zenéje mellett a hajnali órákig; másrészt pedig éppenséggel nem volt hiány tánc/.osban sem. Az ifjak a bálrendezést Balbindt Gusztáv vezetése alatt valóban kitünően megcsinálták, a tánczterem igen Ízléses díszítést kapott, s kiilönöseu megkapó volt ennek secessios díszítése : a falhoz mintegy másfél méter magasságban köröskörül friss sás volt erősítve. Lady patronessek is voltak felkérve és pedig, Farkas Jenöné és Burkdrb Ferenczné úrnők, kik közöl azonban az előbbi egészségi okokból a bá on nem jelenhetett meg. Részükre a terem egyik főhelyén díszsátor volt fölállítva, s a bálanyának megjelenésekor a rendezőség hatalmas piros szegfű-csokrot ajánlott fel, a megjelent hölgyek mindegyike pedig csinos tánc.rendet kapott. A világposta, valamint a konfetti-árusítás azonban bátran mellőzhető lett volna A bál vendégei között nagy számmal voltak távollakók is, különösen nagybányaiak. A négyeseket körülbelül 56—60 pár tánczoita. A megjelent hölgyek nagy számánál fogva névsorral nem szolgálhatunk. egy-kettőnek azonban mégis ide jegyezzük nevét a jelen volt hölgyek közül: Burkárt Ferenczné, Arkosy Józsefné, Bori Jozsefné (Nagybánya), Csató Arpádné, Hámori Nándorné, Haránt Gyuláné, Kilián Gyuláné (Sáta), .Kilián Bélánc, Majdik Józsefné, Medvecz Vinczéné, özvegy Nopcsa Jánosné, Rusolán Istvánné, Szontág Istvánná, Bar- tha Jolán, Csató Matild, Csausz Etelka, Ember Juliska, Seholtz Jolán (Arvaváralja), Hanzulovics Ilonka, )ék!i Vilma. Horinkár Irma, Majdik Ilonka, Maksay Emma, Nepcsa Mariska, Pao Mariska, Pap Matild, Szabó Jolán (Szatmár-Némeíi), Szon- tag Melánia, Thusy Mariska, Zacharovips Juliska, (Aknaszlatina). (kzs.) Uj város, ozekszárd, Tolnamegye székhelye — a hivatalos lapban közölt belügyminiszteri rendelet szerint — megszűnik nagyközség lenni is átalakul rendezett tanácsú várossá. Zúzda árverés. Az Él Márk bányatársulat- nak a felsőbányái fövölgyben levő zúzdája f. hó 12-dikén a városházán délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 2740 korona. Baromfi-kiállitást rendez a szatmármegyei gazdasági egyesület az őszi lóversenynyel egyidejűleg szeptember 24—27-ig Szatmáron, amikor a baromfiakon kívül a baromfitenyésztés keretébe vágó mindennemű czikkeket, eszközöket és gépeket, valamint házi nyulakat is ki lehet állítani. Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt Nagykárolyban junius 23-án. Napirend előtt az alispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg József fö- herczeg haláláról s bejelentette, hogy a vármegye képviseletében a temetésen résztvett és a koporsóra koszorút helyesett. Elhatározta a közgyűlés, hogy a gyászoló családhoz részvétirat intézhessék. Bejelentette továbbá az alispán Kris- tóffy József főispánnak belügyminiszterré történt kinevezését. Áttérve a nap rendre, hosszas vita után elhatározták, hogy a közgyűlési teremben volt képeket a lehetőség szerint ezután is ott helyezzék el. ízléstelenség Ezen czim alatt a múlt számban megjelent közleményre vonatkozólag a következőket tartom szükségesnek megjegyezni: Hazánk nagyobb városaiban és a külföldön szerzett tapasztalataim alapján arról győződtem meg, hogy a temetőből visszatérő gyászoló családdal a hozzátartozók feledtetni óhajtják a szenvedett veszteséget, ezen czélból történik a gyászpompa eltávolítása is. Az említett’ esetben pedig különösen azért volt szükség a díszletek gyors eltávolítására, mert a család kívánságára a temetőbe is ki kellett mennem bizonyos intézkedések végett és igy nem volt időm várni egy félóráig sem, mivel a díszleteket a család visszatértéig el kellett távolítani és azt saját felügyeletem alattt kellett végeztetni, nehogy esetleg valami rombolás által érzékeny kárt szenvedjek. Különben mindig azon ügyekszem, hogy az egyes családok óhajtása szerint végezzem a gyászházaknál szükséges teendőimet és igy a közönség megelégedését kiérdemeljem. Az említett esetben is csupán azon szándék vezérelt s ízléstelenséget elkövetni nem volt szándékomban. Ha eljárásom mégis arra magyaráztatik, az nem az én hibám. Tisztelettel; Marcsics Menyhért, I. teme'kezési vállalkozó. Utczabövités. A felsőbánya — m -szigeti állami útvonalba tudvalevőleg városunk egy utczája is beléesik, mely azáltal, hogy egyik oldalán folyik a Zazar, meglehetős keskenynyé vált hosszú idők alatt. Ezt a keskeny úttestet most az állami ut építésével egyidejűleg az I. sz. zuzó- tól az V. számig 3 méterrel tervezik szélesbiteni s az a munkálat a Zazar felöli oldalon czementbe rakott terméskövekkel lesz elkészítve. így az úttest a rakonczátlan hegyi folyó rombolásainak bízvást ellen fog állami s idővel fákkal szegélyezve, a közönségnek kedves séta- és kiránduló útja lesz. Ha pedig a fövölgyi zuzókig csakugyan kiépül a közúti vasút a fernezelyi szárnyvasut létesítése után, ugyaz is megfér az ekként kiszélesített országúton, haugyan nem válik szükségessé számára külön úttest építése. Hirdetmény. Az esküdtbiróságnál alkalmazandó esküdtek összeírása végett kiküldött bizottság közhírré teszi, hogy az esküdtképes egyének összeírását folyóévi julius hó 7 én a városházánál fogja eszközölni. Felhívja azért a város területén s pusztákon és tanyákon lakó mindazon férfit, ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26 évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni : és olvasni tud és évenkint legalább 20 K egyenes 1 államadót fizet, vagy amennyiben eiöleges adói mentességet élvez, 20 korona egyenes államadónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy adózásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós- kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, aki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül aki a középiskolai záró vizsgát letette, hogy az alaplajstromba való felvétel végett az összeíró bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazott által folyó évi julius hó 7. napján délelőtt 9—12 óráig jelentkezzenek. Kelt Felsőbányán, 1905. junius hó 30-án. Farkas Jenő s. k. polgármester. i Előkészítő iskola a siketnémák részére. A 1 vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905 évi 37472 számú rendelete alapján a siketnémák váczi kir. országos intézetében az 1905—6. ■ tanév elején egy előkészítő iskola szerveztetik 15 siketnémagyermek részére. Ez előkészítő iskolába az ország bármely részéből fölvétetnek oly magyar honos 5 évet betöltött s 7 évet túl nem haladott korú fiú és leány siketnéma növendékek, kik más, testi vagy lelki fogyatkozásban nem szenvednek, tehát nem hülyék és nem gyengeelműek stb. E növendékek bennlakók lesznek. Fizetési kötelezettség a 10 hónapos évre évi 200 korona, melyet a szülő vagy szülőhelyettes félévi, negyedévi vagy havi rész letekben is fizethet előre. Ez összegért teljes ellátást, gyógykezeltetést és tanítást, nevelést nyernek a növendékek. A szegényebb sorsú szülők részére fél és 3/é részben ingyenes helyek is lesznek. Akik ily helyért folyamodnak, azok évi 100, illetőleg 150 korona összeget tartoznak a fenti módon befizetni az intézet pénztárába. Teljesen ingyenes hely nincs s igy ilyen növendék nem is vétetik fel. 15 növendéknél több nem vétetik fel. Akik felvételt nyernek, azok legföíebb két évig lehetnek az előkészítő intézetben. Egy-két év eltelte után vagy az intézet 8 éves tanfolyamára vétetnek fel, vagy mint képezhetetlenek elbocsáttatnak. Az az eset is lehetséges, hogy a szülő két év után gyermekét egy, a lakóhelyéhez közelebb levő siketnéma-iskolába vétetheti fel. A felvételért 1905. augusztus 15-ig lehet folyamodni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz czimzett kérvény a siketnémák váczi intézete igazgatóságánál nyújtandó be. A folyamodványhoz csatolni kell oltási- és születési bizonyítványt Ezenkívül egy családi- és birtokállapotról szóló kimutatást, meg egy orvosi véleményt is. E két utóbbinak mintáját az alulirt igazgatóságtól kell kérni, aki azt ingyen küldi meg. Borbély Sándor, a siketnémák váczi kir. orsz int igazgatója.