Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-07-05 / 14. szám

I Felsőbányái Hírlap. Uj kaszinói tag.g A kaszinó Szőke Károly ny. honvédezredest közelebb rendes tagjai közé választotta. Anyakönyvi kinevezések, A belügyminiszté­rium vezetésével megbízott miniszterelnök Gi~ csályi József népiskolai tanítót a porcsalmai anya­könyvi kerületbe, Nagy József scgédjegyzöt pe­dig a szamosdobi anyakönyvi kerületbe anya­könyvvezető helyettesekké nevezte ki. Házasság. Várady Albert nagybányai kincs­tári bányahivatali számtiszt juuius 29-én esküdött örök hűséget Literáti Ilonkának, Literáti Zsig- mond helybeli földbirtokos kedves és müveit leá­nyának. Kisérje áldás és boldogság frigyöket ! Anyakönyvi felügyelő. Majos Károly anya­könyvi felügyelő, miután a belügyminiszter az anyakönyvi felügyelőségeket nagyrészben beszün­tette, a belügyminisztériumba lett beosztva szol­gálattételre. Most a miniszter Berzeviczy Gyulát nevezte ki anyakönyvi felügyelőnek vármegyénk területére, kinek hatáskörébe tartoznak még Bé­kés, Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs és Szilágy vármegyék, továbbá Debreczen, Szatmar és Nagyvárad vá­rosok. Az iskolai év bezárása. Városunk iskolái­ban bevégződött az 1904— 5. iskolai esztendő. A bányaaltiszteket képző bányaiskolában jun. 28-án volt az utolsó vizsgálat. A harmadévesek tanul­mányukat mindnyájan sikerrel végezték. A ref. fiú- és leányiskola növendékeinek vizsgálata jun. 24—25-én tartatott meg. Ugyancsak 25-éu volt a tanév bezárása, amikor délelőtt a ref. templom­ban alkalmi egyházi beszéd, délután pedig alkalmi ima volt. A róm. kath. iskolákban junius 28-án értek véget az évzáró vizsgálatok. 29-én : Péter Pál napján tartották meg az ünnepélyes halaadó isteni tiszteletet a róm. kath. templomban. Most már üresek az iskolák : tanulók, tanítók és taná­rok élvezik a jól megérdemelt vakácziót tiz hó­napi kemény munka után. Tervezett ipartelepek. Dán György felsőbá­nyái lakos meg akarja vásárolni a nagybányai utczában a Szabó Lajos, Herchenrötter Ferenczné, Petrik Tivadar és Kiss Sámuel féle telkeket, hogy azok helyén állítsa fel már eddig is orszá­gos hírnévnek örvendő malomkö-készitö iparte­lepét, kibővítve azt uöcsiszolóval. Ugyanott szikvizgyárat szándékozik nyitni. Ez ipartelepek mellett természetesen magán-lakás is lesz. Az életrevaló tervet örömmel üdvözöljük annyival is inkább, mert szép sikerre van biztos kilátása, melynek megvalósulásával hivatva lesz másokat is hasonló tettekre buzdítani. Felsőbányán hol a bányászat hovatovább kevesebb módot nyújt a megélhetésre, az anyaföld pedig meglehetős mos­tohán fizeti a művelésére fordított fáradságot, az ipari vállalatok szervezésére kell fordítani a leg­nagyobb és legmesszebb menő figyelmet. Körjegyzö-választas A napokban töltötték be a nagypaládi körjegyzői állást, amikor három pályázó közöl Rácz Miksa okleveles jegyző lett egyhangúlag megválasztva. Harapós ember. Nyegreán Sándor helybeli illetőségű bányász erdei kihágásból kifolyólag cza volt. Mikor a kupéban elhelyezkedtünk, ő kezdte meg a társalgást. — Mondtam ugy-e, hogy egy kis szíves­ségre akarlak kérni. — Mi az? — Hát ... izé ... a feleségem — Ah! igen, te nős vagy? — Az, a legboldogabb férj a világon, de némi megszakításokkal. — Hogy érted ezt: — Hát úgy, hogy valahányszor tönkre­megyek, az apósom, egy arrogáns kávés, min­dig visszaveszi tőlem a feleségemet. Most épen harmadszor kellett a házasélet boldogsá gát megszakítanom. Ez nagyon kellemetlen. — De hát miért tűröd ? — Mit tegyek barátom, azt hiszem, az apósomnak igaza van. A kereskedő, ki nem keres: egy nulla. Ein Niemand, mint az anyó­som mondja. És én a legnagyobb köszönettel tartozom az apósnak, mert ha el nem vette volna a feleségemet, meg sem csináltam volna a rézbánya-üzletet. Felkért, hogy járjak közbe neje kiszolgál­tatása ügyében. Megtettem. Olyan simán ment, mintha cáak egy kapuczinert rendeltem volna. —Kérem, — mondotta a kávés, — csak jöjjön, nem vagyok én Szemirámisz. . . Azt hiszem, Szárdánápált akart mondani. Nehány hétre rá a városligeti kioszkban láttam Fittik Gábort a feleségével uzsonázni. Úgy ültek egymás mellet, úgy suttogtak mint a gerlék. elzárásra volt ítélve. Jun. 26-án megjelent a rendőr­kapitány előtt, kérve öt, hogy egyeznék belé abba, miszerint büntetését később ülhesse le.Ebbe Bay Ká­roly rendőrkapitány beléegyezni nem akart, illetve a kérelmet megtagadta, mire Nyegreán szájaskodni kezdett. Ekkor a kapitány megparancsolta egy rendőrnek, hogy a garázdálkodó embert vezesse ki. Nyegreán a rendőrrel dulakodni kezdett, mire B ty Károly rendőrkapitány erélyesen közbelé­pett. Ekkor történt, hogy a felbőszült ember a rendőrkapitány karját megharapta és azt csak nagy nehezen lehetett fogai közöl krszaoaditaui. A harapós ember ügye most már a nagybányai járásbíróságnál vár elintézésre. Bányaiskolások bálja. A felsőbányái m. kir. bányaiskola tanuló ifjúságának f. hé 1-én volt a Korona-nagyvendéglö termeiben szokásos évi tánczmulatsága, melyet az ifjak az idén is a »vég­zett bányatanulók« firmája alatt rendeztek, s mely erkölcsileg is, anyagilag is teljesen sikerült. Ren­geteg szép asszony és szép leány gyűlt össze, kik a legjobb kedvvel ropták a tánczot pompás mu­zsikaszó, a nagybányai Adám |ózsi zenéje mellett a hajnali órákig; másrészt pedig éppenséggel nem volt hiány tánc/.osban sem. Az ifjak a bálrende­zést Balbindt Gusztáv vezetése alatt valóban kitünően megcsinálták, a tánczterem igen Ízléses díszítést kapott, s kiilönöseu megkapó volt en­nek secessios díszítése : a falhoz mintegy másfél méter magasságban köröskörül friss sás volt erő­sítve. Lady patronessek is voltak felkérve és pe­dig, Farkas Jenöné és Burkdrb Ferenczné úrnők, kik közöl azonban az előbbi egészségi okokból a bá on nem jelenhetett meg. Részükre a terem egyik főhelyén díszsátor volt fölállítva, s a bál­anyának megjelenésekor a rendezőség hatalmas piros szegfű-csokrot ajánlott fel, a megjelent höl­gyek mindegyike pedig csinos tánc.rendet kapott. A világposta, valamint a konfetti-árusítás azon­ban bátran mellőzhető lett volna A bál vendé­gei között nagy számmal voltak távollakók is, különösen nagybányaiak. A négyeseket körülbe­lül 56—60 pár tánczoita. A megjelent hölgyek nagy számánál fogva névsorral nem szolgálha­tunk. egy-kettőnek azonban mégis ide jegyezzük nevét a jelen volt hölgyek közül: Burkárt Ferenczné, Arkosy Józsefné, Bori Jozsefné (Nagybánya), Csató Arpádné, Hámori Nándorné, Haránt Gyuláné, Kilián Gyuláné (Sáta), .Kilián Bélánc, Majdik Józsefné, Medvecz Vinczéné, özvegy Nopcsa Jánosné, Rusolán Istvánné, Szontág Istvánná, Bar- tha Jolán, Csató Matild, Csausz Etelka, Ember Juliska, Seholtz Jolán (Arvaváralja), Hanzulovics Ilonka, )ék!i Vilma. Horinkár Irma, Majdik Ilonka, Maksay Emma, Nepcsa Mariska, Pao Mariska, Pap Matild, Szabó Jolán (Szatmár-Némeíi), Szon- tag Melánia, Thusy Mariska, Zacharovips Juliska, (Aknaszlatina). (kzs.) Uj város, ozekszárd, Tolnamegye székhelye — a hivatalos lapban közölt belügyminiszteri rendelet szerint — megszűnik nagyközség lenni is átalakul rendezett tanácsú várossá. Zúzda árverés. Az Él Márk bányatársulat- nak a felsőbányái fövölgyben levő zúzdája f. hó 12-dikén a városházán délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 2740 korona. Baromfi-kiállitást rendez a szatmármegyei gazdasági egyesület az őszi lóversenynyel egy­idejűleg szeptember 24—27-ig Szatmáron, ami­kor a baromfiakon kívül a baromfitenyésztés ke­retébe vágó mindennemű czikkeket, eszközöket és gépeket, valamint házi nyulakat is ki lehet állítani. Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt Nagy­károlyban junius 23-án. Napirend előtt az alispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg József fö- herczeg haláláról s bejelentette, hogy a vármegye képviseletében a temetésen résztvett és a ko­porsóra koszorút helyesett. Elhatározta a köz­gyűlés, hogy a gyászoló családhoz részvétirat in­tézhessék. Bejelentette továbbá az alispán Kris- tóffy József főispánnak belügyminiszterré történt kinevezését. Áttérve a nap rendre, hosszas vita után elhatározták, hogy a közgyűlési teremben volt képeket a lehetőség szerint ezután is ott helyezzék el. ízléstelenség Ezen czim alatt a múlt szám­ban megjelent közleményre vonatkozólag a kö­vetkezőket tartom szükségesnek megjegyezni: Hazánk nagyobb városaiban és a külföldön szer­zett tapasztalataim alapján arról győződtem meg, hogy a temetőből visszatérő gyászoló csa­láddal a hozzátartozók feledtetni óhajtják a szen­vedett veszteséget, ezen czélból történik a gyász­pompa eltávolítása is. Az említett’ esetben pedig különösen azért volt szükség a díszletek gyors eltávolítására, mert a család kívánságára a te­metőbe is ki kellett mennem bizonyos intézke­dések végett és igy nem volt időm várni egy félóráig sem, mivel a díszleteket a család vissza­tértéig el kellett távolítani és azt saját felügye­letem alattt kellett végeztetni, nehogy esetleg valami rombolás által érzékeny kárt szenvedjek. Különben mindig azon ügyekszem, hogy az egyes családok óhajtása szerint végezzem a gyászházak­nál szükséges teendőimet és igy a közönség meg­elégedését kiérdemeljem. Az említett esetben is csupán azon szándék vezérelt s ízléstelenséget el­követni nem volt szándékomban. Ha eljárásom mégis arra magyaráztatik, az nem az én hibám. Tisztelettel; Marcsics Menyhért, I. teme'kezési vállalkozó. Utczabövités. A felsőbánya — m -szigeti ál­lami útvonalba tudvalevőleg városunk egy utczája is beléesik, mely azáltal, hogy egyik ol­dalán folyik a Zazar, meglehetős keskenynyé vált hosszú idők alatt. Ezt a keskeny úttestet most az állami ut építésével egyidejűleg az I. sz. zuzó- tól az V. számig 3 méterrel tervezik szélesbiteni s az a munkálat a Zazar felöli oldalon czementbe rakott terméskövekkel lesz elkészítve. így az út­test a rakonczátlan hegyi folyó rombolásainak bízvást ellen fog állami s idővel fákkal szegé­lyezve, a közönségnek kedves séta- és kiránduló útja lesz. Ha pedig a fövölgyi zuzókig csakugyan kiépül a közúti vasút a fernezelyi szárnyvasut létesítése után, ugyaz is megfér az ekként kiszélesített országúton, haugyan nem válik szük­ségessé számára külön úttest építése. Hirdetmény. Az esküdtbiróságnál alkalma­zandó esküdtek összeírása végett kiküldött bizott­ság közhírré teszi, hogy az esküdtképes egyének összeírását folyóévi julius hó 7 én a városházá­nál fogja eszközölni. Felhívja azért a város terü­letén s pusztákon és tanyákon lakó mindazon fér­fit, ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26 évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni : és olvasni tud és évenkint legalább 20 K egyenes 1 államadót fizet, vagy amennyiben eiöleges adó­i mentességet élvez, 20 korona egyenes államadó­nak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy adó­zásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós- kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, aki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szak­iskolát elvégezte, végül aki a középiskolai záró vizsgát letette, hogy az alaplajstromba való fel­vétel végett az összeíró bizottság előtt személye­sen vagy meghatalmazott által folyó évi julius hó 7. napján délelőtt 9—12 óráig jelentkezzenek. Kelt Felsőbányán, 1905. junius hó 30-án. Farkas Jenő s. k. polgármester. i Előkészítő iskola a siketnémák részére. A 1 vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905 évi 37472 számú rendelete alapján a siket­némák váczi kir. országos intézetében az 1905—6. ■ tanév elején egy előkészítő iskola szerveztetik 15 siketnémagyermek részére. Ez előkészítő iskolába az ország bármely részéből fölvétetnek oly magyar honos 5 évet betöltött s 7 évet túl nem haladott korú fiú és leány siketnéma növendékek, kik más, testi vagy lelki fogyat­kozásban nem szenvednek, tehát nem hülyék és nem gyengeelműek stb. E növendékek benn­lakók lesznek. Fizetési kötelezettség a 10 hóna­pos évre évi 200 korona, melyet a szülő vagy szülőhelyettes félévi, negyedévi vagy havi rész letekben is fizethet előre. Ez összegért teljes ellátást, gyógykezeltetést és tanítást, nevelést nyernek a növendékek. A szegényebb sorsú szülők részére fél és 3/é részben ingyenes helyek is lesznek. Akik ily helyért folyamod­nak, azok évi 100, illetőleg 150 korona össze­get tartoznak a fenti módon befizetni az inté­zet pénztárába. Teljesen ingyenes hely nincs s igy ilyen növendék nem is vétetik fel. 15 nö­vendéknél több nem vétetik fel. Akik felvételt nyernek, azok legföíebb két évig lehetnek az előkészítő intézetben. Egy-két év eltelte után vagy az intézet 8 éves tanfolyamára vétetnek fel, vagy mint képezhetetlenek elbocsáttatnak. Az az eset is lehetséges, hogy a szülő két év után gyermekét egy, a lakóhelyéhez közelebb levő siketnéma-iskolába vétetheti fel. A fel­vételért 1905. augusztus 15-ig lehet folyamodni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz czimzett kérvény a siketnémák váczi intézete igazgatóságánál nyújtandó be. A folyamodvány­hoz csatolni kell oltási- és születési bizonyít­ványt Ezenkívül egy családi- és birtokállapot­ról szóló kimutatást, meg egy orvosi véleményt is. E két utóbbinak mintáját az alulirt igazgató­ságtól kell kérni, aki azt ingyen küldi meg. Bor­bély Sándor, a siketnémák váczi kir. orsz int igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents