Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-12-20 / 26. szám
Felsőbányái Hírlap Elesnek tehát azon illetmények, melyek a fizetés általános vagy személyes járandóságát képezték, ellenben beszámitandók azon illetmények, melyek a város szervezeti szabályrendelete szerint a törzsfizetésbe olvasztatván, utánuk nyug- dijjárulék fizettetett. 14. §. A nyugdíj kiszabásánál tehát mindig a nagyobb törzsfizetés veendő alapul. Ugyanez áll akkor is, ha a már nyugalmazott tisztviselő a nyugalmazás okainak megszűntével ismét városi szolgálatba, de kisebb javadalomba lépne s azután másodszor nyugdijaz- tatnék. 15. §. Ha valaki egy évnél tovább tartó betegség által, melyből azonban idővel felüdülhet, bizonyos időre szolgálatképtelenné válnék : csak ideiglenesen nyugdíjazható, s egészségének helyreálltával a városi hatóság felhívása folytán nyugdijának különbeni elvesztése mellett, ismét szolgálatba lépni köteles, illetve előbbeni állását elfoglalni tartozik. 16 §. A végleges nyugdíjazásnál azonban a szolgálaton kívül önhibáján ideiglenes nyugdíjazásban töltött idő is figyelembe veendő. 17. §. A nyugdíj az alapjául szolgáló beszámítható fizetésnek 10 szolgálati év után 40°/0ával s 10 évet meghaladó beszámítható szolgálat után minden további évre 2—2 %-&! állapítandó meg Tehát: 10 szolgálati év betöltésével a fizetés 40"/0-a 11 > » 42 » 12 > > » » > 44 » 13 » 46 » 14 » » » ■» 48 » 15 « » 3> « 50 » 16 » 52 » 17 } » » 54 » 18 » » » 56 > 19 » » » 58 » 20 » » » 60 « 21 » » 62 « 22 « » » » » 64 » 23 » » » 66 . 24 » y> « » » 68 « 25 » 7> » 70 » 26 •» » 72 > 27 » » » 74 » 28 > a « (( 76 » 29 « » » « 78 » 30 •» » » » 80 « 31 > « 82 » 32 » » » 84 » 33 » » 86 * 34 » » 88 <« 35 « » « » 90 » 36 > » 92 » 37 » « » * 94 * 38 » 96 . 39 » » > » » 98 « 40 * » szabandó ki nyugdij » gyanánt. » 100%-a 18. §. A nyugdíj ellenében i a város a fizetési előleg és hivatalos téritmények visszatartósán kívül magánjogi követelést nem érvényesíthét s a nyugdijat büntetésből el nem v onhatja. III. FEJFZET. A végkielégítésről és nyugdijmegváltásról. 19. §. Azon a város által választott és felfogadott városialkalmazottak, kik a nyugdíjjogosultságra megkivántató 10 esztendő előtt önhibájukon kívül esnek ki hivatalukból, ha már legalább öt évet szolgáltak, fizetésük 50'/0-át, öt évtől 10 évig terjedő szolgálati idő esetén pedig fizetésük to vábbi 10 —10%-át kapják egyszersmindenkorra végkielégítésül. Akik 10 évi szolgálati évüket betöltötték, a 17. §. szerint megállapítandó rendes nyugdijat kapják. 20. §. A nyugdíjazott egyén nyugdijának megváltását minden további igényről való lemondás mellett kérelmezheti, de ha nős, hites társának beleegyezáse kívánandó meg. Ezen megváltás a nyugdíj megállapításánál alapul vett javadalmazás két évi összegét sohasem haladhatja meg és csak akkor engedélyezhető, ha a városi főorvos igazolja, hogy a megváltást kérő egyén egészségi állapotához képest legalább még annyi évig élhet, a hány évi nyugdíj összege a megváltáskép adandó összeggel felér. 21. §. Az egyszer végkielégitett egyén újabb nyugdíjazásra igényt többé nem tarthat még azon esetben sem, ha a megváltási összeget visszatéríteni hajlandó s ha újból alkalmaztatnék, azon szolgálati idő, mely után nyugdiját megváltotta, újabb nyugdíjazásának esetén sem vehető számba. IV. FEJEZET. Az özvegyek nyugdíjazásáról. 22. §. A városi tisztviselők, összes alkalmazottak özvegyei, ha állandó ellátásra tarthatnak igényt, a férj beszámítható javadalmazásának 1200, azaz egyezerkétszáz koronájáig, ennek 50 °|0-át; ha pedig a férj beszámítható illetményei 1200 koronát meghaladnak, az előző 1200 korona után 50°jI)-ot, az 1200 koronát meghaladó rész után pedig 20uj„-ot kapnak özvegyi nyugdíj fejében. Az özvegyi nyugdíj összege azonban nevelési pótlék nélkül tiszti özvegyeknél az évi 1200 koronát, szolga-özvegyeknél pedig az évi 400 koronát meg nem haladhatja. Állandó ellátásra, ha az erre szükséges s alább megjelölt kellékek meg vannak, csak az a nő s illetőleg avval nemzett gyermekek tarthatnak igényt, kinek férje, illetőleg atyjuk nyugdíjigényre jogosító alkalmazásban legalább 5 évig szolgált s illetőleg azon özvegy, ki: a) a férjével tényleges szolgálatideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra ; b) ki férjével a nyugdíjigény beálltakor együtt él; c) aki erkölcsös életet folytat. 23. §. Az özvegy özvegyi nyugdijából nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 24. §. Az özvegy, ha férjével annak nyugdíjazott állapotában lépett házasságra, nyugdíjazásra igényt nem tarthat. 25. §. Azon özvegy, ki olyan városi alkalmazotthoz ment férjhez, aki midőn házasságra léptek 60-ik évét túlhaladta, nyugdíjra csak úgy tarthat igényt : ha férje a házasságuk megkötése után még legalább öt, 5 évig szolgál, vagy ha a házasságból gyermek született, vagy ha a házasság által gyermek törvényesittetelt. 26. §. Azon nyugdíjazott özvegy, k; ismét házasságra lép, a házasság tartamára elveszti nyugdiját, de ez igényt megözvegyülése esetére ismét érvényesítheti. Ha azonban az özvegy nyugdíjigényéről örökre lemond, nyugdijának egész évi összegével elégittetik ki. Azon nő, a ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik, ellátási igényét szintén nem érvényesítheti s ha már állándó ellátásba részesül, azt elveszti, gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel bírnak s szülők nélküli árváknak tekintendők. 27. §. Azon nő, aki férje halálakor férjével nem élt együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be, a férj után semminemű ellátásra igényt nem tarthat; gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak ellátási igénynyel bírnak s szülők nélküli árváknak tekintendők. Ezen nyugdíjigényen kívül a város részéről sem a nyugdíjazottak, sem azok ösvegyei, sem gyermekeik semminemű más segély vagy kedvezményben nem részesülhetnek. V. FEJEZET. A kiskorú árvák neveltetési járulékáról 28. §. A város alkalmazottjainak törvényes házasságból származó hátramaradt árvái és pedig a tisztviselők figyermekei 20 éves, leánygyerme- mekei férjhezmenetelig, legfeljebb 18 éves, a nyugdijképes szolgák fiú gyermekei 16 éves, leánygyermekei 14 éves korukig részesülnek nevelési járulékban. Fiú vagy leánygyermekeknek, kik iskolai tanulmányaikat az előbbi pontban meghatározott kornál is tovább folytatják s e körülményt igazolják, a nevelési járulék, feltéve, hogy a tanulmányukba való előhaladást igazolják, 24 éves korukig kiadatik. Viszont, ha korábban jutnak önálló ellátásba, úgy a nevelési járulék beszün- tettetik. Ezen nevelési járulék az anyát megillető nyugdíj egyhatod részében állapittatik meg minden gyermek után; a nevelési járulékoknak valamennyi gyermek után eső összege az özvegyi nyugdíj összegét, meg nem haladhatja. Ha tehát hat gyermeknél több látandó el nevelési járulékkal, minden egyes gyermek számára csak azon járulék utalványozandó, mely az özvegyi ellátás összegét, elosztva a gyermekek számával, egy gyermekre esik. — De ha később egy, vagy több gyermek nevelési járuléka megszűnik, ezek megszűnt járuléka is a többinek javára osztandó szét s az özvegyi nyugdíjjal felérő egész összeg, valamennyi gyermek részére meghagyandó egész addig, mig egynek járuléka annak egyhatodát el nem éri. Ha a nevelési járulékot élvező hülye, vagy nyomorék és teljesen munka- és keresetűé plelen és e mellett vagyontalan is, a nevelési járuléko a fenntebb kitüntetett 18, illetve 20 életkor be töltése után is haláláig kapja. VI. FEJEZET. Az apa és anya nélkül teljesen árván maradt gyermekek nevelési járulékáról 29. §. Az apa és anya nélkül teljesen árván, vagyontalanul maradt gyermekek az árvaszék javaslatára, a 26. §-ban megállapított nevelési járuléknak kétszeres összegét kapják fejenként nevelési járulékul. A nevelési járulékoknak valamennyi összege azonban az apai nyugdijképes összegnek felét meg nem haladhatja. VII. FEJEZET. A nyugdíj megszűnése 30. §. A nyugdíjas nyugdiját elveszti: a) ha állami, vagy törvényhatósági vagy más állandó javadalmazással egybekötöttállást nyer ezen ujabbi alkalmaztatása idejére; b) ha ezen újabb alkalmaztatása után nyugdijat kapna ; c) ha az ideiglenesen nyugdíjazott az ideig • lenes nyugdíjazás okának megszűntével a 15 §. értelmében állását elfoglalni vonakodik ; d) ha magyar honpolgár lenni megszűnt; e) ha nyugdíjjogosultsága a büntetőtörvény- könyv értelmében szűnik meg. Vili. FEJEZET. A temetkezési illetékekről; 31. §. A városi alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak tisztességes eltemettetésére: a város az illető fizetésének vagy nyugdijának a halálesetet követő három hónapra esedékes részét temetkezési költségre a nyugdíjalapból, az elhunyt özvegye, ennek nem létében gyermekei kezéhez a halálesetet követőleg 24 óra alatt kifizeti. Ha pedig az elhunyt városi alkalmazott vagy nyugdíjasnak sem özvegye, sem leszármazni nincsenek, akkor az elhunyt temetéséről a város maga gondoskodik. A temetkezési illetékből levonásnak helye nincs. IX. FEJEZET. Záró határozatok. 32. §. A nyugdijak előleges havi részletekben szabályszerűen kiállított nyugtatványokra szolgáltatnak ki. A nyugdíjasnak életben léte a nyugtán, minden egyes esetben hatóságilag igazolandó. 33. §. A mennyiben a nyugdíjazás nem hivatalból történik, a nyugdíjazás, neveltetési járulék és végkielégítés megállapítása és kiutalása végett Írásbeli kérelemben a városi tanácshoz kell folyamodni. A temetkezési illetékért szóbelileg lehet a polgármesternél vagy helyettesénél kérelmezni, a ki azt a halálesetrőli meggyőződés után a megfelelő összegben tanácsülésen kívül kiutalványo- zandja; de az utalványozás a városi tanácsnak bejelentendő. 34. §. Kegydijak vagy jutalmak a nyugdíjalap terhére nem utalványozhatók. 35. §. Ezen nyugdij-alapszabályzat életbeléptével a korábbi s a m. kir. belügyminisztérium 4100—871. számú jóváhagyási záradékával ellátott nyugdijalapszabály, továbbá a városi képviselőtestületi közgyűlésnek, e tárgyban hozott határozatai is hatályukat veszítik, de az eddig a régi alapon fizetett városi nyugdijak és ellátmányok a múltra való visszahatás ereje nélkül a jelen szabályrendelet felsőbb jóváhagyásának a városi közgyűlésen lett kihirdetése után jövőre ezen nyugdíj-szabályzatnak megfelelőleg fognak fizettetni. Megállapittatott Felsőbánya sz. kir. város képviselőtestületének 1905. évi május 13-án tartott rendes közgyűlésében. Farhas Jenő s. k. Spáezay Gyula s. k. polgármester. jegyző. Különfélék. Boldog ünnepeket! Közeledik a keresztény világ legkedvesebb ünnepe, a karácsony, utána búcsút veszünk a sokat ócsárolt 1905-dik esztendőtől s reménységgel üdvözöljük az uj évet. Mai számunk utolsó lévén ez évben, megragadjuk az alkalmat arra, hogy összes előfizetőinknek, olvasóinknak és munkatársainknak boldog ünnepeket kívánjunk! Püspökszentelés. Dr Mayer Béla szatmári pöspökot f. hó 23-án fogják felszentelni Rómában. A fólszentelést X. Pius pápa végzi dr Vá- rossy Gyula kalocsai érsek és gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök segédletével.
