Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-12-20 / 26. szám

Felsőbányái Hírlap.

Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter Gnandt Antal okleveles jegyzőt a kismajtényi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetö helyettessé nevezte ki.

Polgármesterünk szolidaritása. Farkas Jenő polgármester bejelentette Ilosvay Aladár vm. főjegyző, alispánhelyettesnek, hogy a f. hó 5-én tartott tiszti értekezleten rósz egészségi állapota miatt nem jelenhetett meg és hogy a hozott határozatnak magára nézve kötélező voltát feltétlenül elismeri.

Tanfelügyelői iskolalátogatás. Gálffy Lajos hir. segédtanfelügyelö e hó 6-, 7 , 8-, és 9-ikén meglátogatta a kisbányai, alsóujfalui, hidegkúti és feketefalui gör. kath., a költői református, a szakállosfalui, kővárremetei gör. kath., a sáros- magyarberkeszi állami, az erdöaranyosi, a magosfalui és kővárhosszufalui gör. kath. és a kö- várhosszufalui állami elemi iskolákat. Ez útjában lapunk szerkesztője is elkísérte. Az észlelt eredmények e vidékén is túlnyomóan elszomorítók, sok helyen éppen semmi értékűek. A kövárvi- dék iskolái között fényesen emelkedik ki a költői református iskola, hol Szabó Albert és Szász Irén mutattak fel meglepő szép eredményt s az általuk vezetett iskolák valódi mintaiskolák. Jeles a berkeszi és hosszufalui állami iskola. A román iskolák közül leginkább kiválik a kisbányai, hol Kerekes Avrám tanító sikeresen buzgólkodik a tanításban, növendékei értenek és meglehetősen beszélnek is magyarul. — Biztató igyekezetét tapasztalt a segédtanfelügyelö Hidegkuton és Erdöaranyoson is. A többi iskolák vagy az elegendőnél is kevesebb, vagy épen semmi eredményt sem tudtak felmutatni.

Igazgatói megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagybányai állami főgimnázium igazgatásával ideiglenesen Kiss Gábor rendes tanárt bízta meg, aki hivatalát már át is vette.

Tábori lelkészi kinevezés. Gachal János szatmári ref. segédlelkész a miskolczi hadtesthez II. osztályú tábori lelkésznek neveztetett ki.

A megyei tisztviselők szolidáritása. A megyei tisztviselők Ilosvay Aladár vm. főjegyző, alispánhelyettes elnöklete alatt értekezletet tartottak, melyen kimondták, hogy a vármegye alkotmányvédő határozatának érvényt szereznek és azt egészében végrehajtják. Elhatározták továbbá, hogy egymással mindenben szolidárisak lesznek, és ha a kormány, vagy a főispán valamelyik tisztviselőt felfüggesztené, a helyettesítésre senki sem vállalkozik közülök.

Egy tanító védekezése czim alatt a Nagybánya és Vidéke f. hó 10-én megjelent számába czikket irt Papp János kékesoroszfalusi tanító, melyben mig egyrészről védekezni próbál a nov. 22-iki számunkban róla és iskolájáról Írottak ellen, másfelől egyenesen rágalmazásnak minősiti a róla közölt adatokat. Ez egy kissé különös még a mai felfordult világban is, mivel azok az adatok közvetlenül a kékesoroszfalusi állapotokat személyesen tapasztalt segédtanfelügyelö ur részéről lettek rendelkezésünkre bocsátva, amint ezt jeleztük is múlt számunkban, midőn megírtuk, hogy az adatokat »Szomorú tanügyi állanotok« czimü ezikkünkhöz a legilletékesebb helyről kaptuk. Hogy ezek után Papp János ur mégis megírta említett czikkét, azt, enyhén szólva, vakmerőségnek tartjuk. Mert az csak nem fog a dolgok lényegén változtatni, hogy ő 10 évvel fiatalabb és 2 évvel régibb tanító. Azt pedig már csak elhiszi tán, hogy a tanfelügyelő órája inkább megbízható, mint holmi kékesoroszfalusi kimustrált időmérő.

Különben Gálffy s.-tanfelügyelő ur felhatalmazott bennünket annak közlésére a dolog érdemét illetőleg, hogy ő nem ér rá Papp János úrral foglalkozni csupán, nehogy mások azzal vádolják, hogy őket elhanyagolja. Ami régen volt a vármegyében, az már elmúlt! Ne vádolja P. J. sem a segédtanfelügyelőt, sem a papját, sem pedig a világi elöljáróságot, hanem vessen számot korával, nagyothallásával, a kékesoroszfalusi emberek ellenszenvével, miniszteri rendelet ellenére Nagybányán lakásával és úgy dolgozzék, hogy az államsegélyt el ne veszítse, mert közelebbről még egy alapos tanfelügyelői látogatásban fog részesülni — s ha iskolája akkor is üres lesz, esetleg növendékei nem mutatnak kellő és alapos készültséget, úgy a segédtanfelügyelö nem fogja tudni az államsegélyt Papp János ur számára megtartani. . .

Ami végül velünk szemben használt fe nyegetőzését illeti, állunk elébe s legyen P. J. ur bármily nagy ember, rendelkezzék akármily előkelő összeköttetésekkel, egyáltalában nem fogunk megszeppenni, mert amit irtunk igaz

volt s ebben áll a mi erősségünk és bátorságunk.

A vegyes kohászati bizottság f. hó 11-én tartotta meg ülését Nagybányán, a bányaigazgatóság tanácstermében Neubauer Ferencz főbányatanácsos, bányaigazgató elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: a magánbányászat részéről Farkas Jenő kerületi bányaegyleti elnök, Pap Márton jegyző és Pokol Elek választmányi tag; a kir. kincstári bányászat részéről Ob- latek Béla kohóügyi előadó, Szellemy Geyza bányaügyi előadó, Lacheta János bányatanácsos és lovag Berks Leo pénzügyi tanácsos. A jegyzőkönyvet Kovács Géza kir. mérnök vezette. Az előadmányt a bizottság minden észrevétel nélkül egyhangúlag elfogadta.

A deczember 14-diki vármegyei közgyűlés határozata. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban 1905. évi deczember hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 24368—1905. alisp. 1415-1905. bjkvi sz. Tárgy : Szatmárvármegye jóléti hatvanas bizottságának javaslata a Nagy László kinevezett megyefőnök által folyó évi deczember hó 14-ére kitűzött közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyek, valamint a kinevezett megyefőnökkel szemben követendő magartás és eljárás. Véghatározat: Szatmárvármegye törvényhatósági közgyűlése a vármegyei hatvanas bizottság javaslatának teljes egészében való elfogadása mellett hatá- rozatilag kimondja, hogy az 1905. évi november 6-iki közgyűlést törvényesen összehivott- nak az ezen közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyet eliníézettnek a történteket a közgyűlés tényének és kinevezett főispán részéről az esküt letettnek el nem ismeri és ennek folytán Nagy Lászlót törvényesen felesküdött főispánnak nem tartja, ténykedéseit törvényeseknek el nem fogadja, az általa összehívott bárminemű közgyűléseken és bizottsági üléseken és elnöklete alatt sem most, sem jövőben semmit nem tárgyal: úgy ezen, mint általa a jövőben netalán összehívandó közgyűléseken tisztviselőit a közreműködéstől eltiltja és arra utasítja, hogy a netalán erőszakosan hozott határozatoknak, mint érvényteleneknek végrehajtását megtagadják. Végül a tárgysorozat összes ügyeit a napirendről leveszi és azok tárgyalása végett a közgyűlés összehívására a vármegyei főjegyző alispán-helyettest, mint törvényes elnököt utasítja. Jelen jegyzőkönyvnek a közgyűlési teremben nyomban leendő hitelesítésére Teleky Géza gróf, Falussy Árpád dr, Böszörményi Emil dr és Kovács Dezső dr bizottsági tagokat kiküldi. Ezen vághatározat a Vármegyei Hivatalos Lapban való megjelenés 8-ad napjára kihirdetettnek tekintendő, mely kihirdetési határnaptól számított 15 nap alatt a vármegyei alispáni hivatalnál beadandó vagy bejelentendő felebbe- zéssel megálmodható. Ezen véghatározat feleb- bezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. Miről Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző alispán-helyettes további közlés s eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. Indokok: A folyó évi november hó 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlés meghívójából megállapítható, miszerint a törvényhatósági bizottság tagjait ezen rendkívüli közgyűlésre az 1886. évi XXI. t.-cz. 46. §-a 2-ik bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés ellenére Nagy Sándor tb. vm. főjegyző első aljegyző hívta össze. Megállapítható továbbá az említett rendkívüli közgyűlésen szerzett közvetlen tapasztalatokból, hogy Nagy László kinevezett főispán, mielőtt a kinevezési legfelsőbb királyi kézirat a közgyűlésen annak felolvasásával ismertetve lett volna s mielőtt az állandó választmánynak a beiktatásra vonatkozólag hozott és napirenden levő javaslata tárgyalás alá vétetett volna és az ezen tárgyaláson alapuló határozattal Nagy László a főispáni eskületétele czéljából a közgyűlés által kiküldetni szokott bizottság által a közgyűlési terembe meghivatott volna, Nagy László a közgyűlési terembe önhatalmúlag belépve a főispáni széket erőszakosan foglalta el, holott az elnöklő alispán-helyettes főjegyző az állítólagos eskületétel előtt a rend felbomlása okából a gyűlést be is rekesztette. Megállapítható továbbá a folyó évi deczember 14-iki közgyűlés tárgy- sorozatából is, hogy Nagy László alispáni állásáról mindezideig le nem mondott s ezen állásától őt Szatmárvármegye bizottsága fel nem mentette. Végül, hogy a folyó évi november hó 6-iki közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére a közgyűlés senkit ki nem küldött. Minthogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 46. §-a értelmében rendkívüli közgyűlés összéhivására csakis a főispán s ennek nem létében vagy akadályoztatása esetén az alispán vagy polgármester jogosított, tekintettel arra, hogy az ezen törvé

nyes kellékek hiányában f. évi nov. hó 6-ára ösz- szehivott rendkívüli közgyűlésen az annak tárgy- sorozatába felvett s az állandó választmány javas latával ellátott főispáni beiktatás tárgya szabályszerűen tárgyalva s határozattal ellátva nem lett, tekintettel továbbá arra, hogy Nagy László a beiktatástörvényes formái teljes mellőzésével s anélkül, hogy a törvényhatóság főispánná történt kinevezéséről szabályszerűen tudomásba helyeztetett volna, továbbá, hogy alispáni állásáról előzetesen lemondott volna, önhatalmúlag kísérelte meg a hivatalos esküjének letételét, mely őt ezen állásával járó jogok s kötelességek gyakorlatára feljogosítaná, tekintettel arra, hogy az eskü letétele előtt elnöklő alispán helyettessé a közgyűlést berekesztette, és igy az ezen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése nem csak hogy nem teljesittetett, de nem is teljesittethetett, amennyiben a közgyűlés többé meg nem nyittatott. Szatmárvármegye törvényhatósága Nagy Lászlót törvényesen beiktatott főispánnak el nem ismeri, miből folyólag a főispáni teendők végzésénél őt nemcsak hogy nem támogatja, de összes tisztviselőit bárminemű rendeletéi vagy intézkedései végrehajtásától eltiltja. Ezen véghatározat végrehajthatóságnak kimondása felebbezésre való tekintet nélkül a vármegyei törvényhatóságnak az 1886. évi XXI. t.-cz. 20. §-ában irt jogának érvényesithetése czéljából indokolt és elkerülhetetlen. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kerekes, vm. aljegyző.

Válasz a Nagybánya és Vidéke f. évi 50. számában Papp János kékesoroszfalusi tanító által »Egy tanító védekezése* czimen irt czikkre. »A Felsőbányái Hírlap nov. 22-iki számában »Szomorú tanügyi állapotok« czim alatt megjelent czikkből egy betűt sem írtam. Az ott részletezett értesítés nagyon is enyhén volt megírva és sajnos, minden betűje tökéletes igazság. Hogy Papp János ur 68 és nem 58 éves kort diktált a látogatási jegyzőkönyvbe és 760 K államsegély helyett 900 K-t, hogy a gyermekeket '/-A órakor eresztette ki és nem 4 óra előtt 2—3 perczczel és hogy pályáján 4, és nem 6 éve működik, annak én nem vagyok oka, mert ezeket védekező az én fülem hallatára igy adta elő és nem másképen, amit mint jelen volt tanú, igazolok. Arről én nem tehetek, hogy a védekező nagyot hall és nem értette meg a tanfelügyelő ur hangos kérdéseit: hogy taníthat, hogy értheti meg tanítványainak feleleteit s hogy tehet eleget a 900 K államsegély kívánalmainak? Hogy ő nem irtózik a tanfelügyelőtől és szeretettel várja, hogy minél gyakrabban jöjjön hozzá, elhiszem, mert bizonyosan azt gondolja: addig jár a korsó a kútra, mig eltörik, igy a tanfelügyelő ur is addig jár Oroszfaluba, mig egyszer beleesik a Papp János ur rettenetes patakjába . . . Ami a levéltitkot illeti, az sem való, mert az nem is levél volt, hanem egy nyitott borítékban küldött czédula, amit egy kérés kíséretében átadtam a tanfelügyelő urnák elolvasás végett. Hogy mint került a lapba, az nem az én dolgom. — Hogy mennyire üdvös volt ezen részletezést a nyilvánosság elé terjeszteni, kitetszik abból, hogy azóta a tanítás ezen a vidéken milyen fordulatot vett, különösen a gyorkefalui, felső- ujfalui és giródtótfalui gör. kath. iskolában, amelyeket ha most látogatna meg a tanfelügyelő ur, alig ismerne rá azokban a régi állapotokra. — Felsőbánya, 1905. decz. 18. Lupán Athanász gör. kath. tanító.«

Karácsoni posta. A karácsom és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak ug}' biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és czimzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy pa~ pirburkolattal bíró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjait pedig pecsétviasszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A czimzésnél kiváló gond fordítandó a czimzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a czimzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére ; a Budapestre és Bécsbe szólók czimirataiban ezenkívül a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A czi-