Felsőbányai Hírlap, 1903 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1903-09-16 / 19. szám

Felsőbányái Hírlap.

Még egyet bátor vagyok felemlíteni. A Nyires-erdönek kiirtása káros lenne Felsőbánya városának, mert ennek a talaja nem olyan jó talaj, mint a felsőbb erdőké. Ez könnyű föld és felette vadvizes, itt soha sem termelné azt a terményt, amilyet a felső erdő talaján. Másik ok pedig az, hogy a Nyires teljes zárlatra be van erdö- sülve egy értékes fanemmel, a tölgygyei, miből igen szép hasznot fog a város nyerni annak idején. Kosztrbber György.

A haladás érdekében.

Ennek a lapnak 14-ik számában igen elnézésre méltó, gyenge közlemény jelent meg tőlem, melyben Felsőbánya érdekében azt a néhány eszmét összegeztem, amelyet a helybeli viszonyokat gyökerében ismerő odavaló emberek vetettek fel s amelyből egyik-másiknak megvalósításáért az arra egyedül illetékesek a kezdő lépéseket meg is tették. így a többek közt sok utánjárással s ami elszomorító, eredménytelenül végződött az a kezdeményezés, melyet F'arkas Jenő polgár- mester ur Felsőbányán és környékén egy tejgazdasági szövetkezet létesítéséért tett.

Azalatt a 8 hét alatt, mióta az előbb említett vékony közleményem nyomdafestéket kapott, ebben a lapban többen foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy Felsőbánya — mint utolsó őrszeme a magyarságnak — mikép közeledhetnék az emelkedés felé, hogy számban, erőoen gyarapodjék. Néhányan felvetették azt a kérdést, hogy Felsőbánya város vagy község legyen-e ?.. . Amire nekem nem volt s nincsen szavam. Másokat boldogító eszmével elöállani nem kenyerem. Amenv- nyiben azonban gondolkodni nekem is lehet s amennyiben a Felsőbányái Hirlapf emberei nekem is jó embereim, gondoltam, nem hibázom azzal, ha az emlékezetben felfrissítem azt, ami talán feledékenységnek indult. így jutottam itt nyíltan az első szóhoz erről s ezen az alapon mondom el az utolsót is.*)

A múltkor fölelevenitettem a tejgazdasági szövetkezetei, melyet a Magyar László ur eszméjének ismerek s említettem az állami agyagéi faipari szakiskolát. Most az előbbiekhez toldom az állami minta tehenészetet, sajtkészitéssel s a helybeli, esetleg a vidéki gazdaközönség bevonásával tejgazdasági szövetkezet létesítését, mely az állami tehenészettel kapcsolatban állana. Hogy mindig állami intézményt hangsúlyozok, annak is elmondom az okát.

Felfogásom szerint az államnak érdeke, hogy ott, ahol a magyarság ereje csökken, ahol valamiféle jelből visszaesést lehet tapasztalni, uj erőt, impulsust adjon, segélyezzen, hogy nyúljon a gyengülőnek »a hónya alá« s haladni segítse. Ha ez igaz, akkor a helybeli vezetőknek, kik a helyi viszonyokat ismerik, erkölcsi kötelességök a megfelelő leggyakorlatibb módját ajánlani a segélyezésnek. Mint ilyet ajánlom hát azok figyelmébe, akik hivatva vannak arra, hogy az egészséges eszméket megválogassák s kivitelöket elő- segitsék. Úgy hiszem, hogy Felsőbányának országos érdekből van szüksége állami támogatásra.

Honestus.

*) Nem adjuk fel az utolsó kenetet. Szerk.

Különfélék.

A kurucz-hangverseny műsora. E héten: Vasárnap tartatik meg Tisztaujlakon, a Rákóc.zi- szobor leleplezési ünnepélyének záradékául a kurucz-hangverseny, melynek műsora következőleg van megállapítva; 1. Kurucz-nóták. Zenekiséret mellett tárogatón előadja: Magos Gábor ur. 2. Szavalat Gellért Endre úrtól. 3. Dalok. Énekli: Fedák Sári kisasszony. 4. Magyar dalok. Gordonkán előadja: Dr Schönpflug Richárd ur. 5. Szavalat Ráthonyi Ákosné, szül. Maróthy Margit úrnőtől. 6. Kurucz-nóták. Moudik Endre ur zon- gorakisérete mellett énekli: Lipeczky Elek ur. 7. Kurucz-nóták, Zenekiséret mellett tárogatón játsza: Magos Gábor ur. Az impozánsnak ígérkező ünnepélyre és a valódi műélvezettel kecsegtető hangversenyre felhívjuk a közönség figyelmet.

A város házi pénztárának és a kezelése alatt álló egyéb alapoknak 1904-ik évié vonatkozó költség-előirányzata elkészült s a gazdasági és pénzügyi-bizottság által letárgyaltatva, a mai naptól kezdődőleg 15-napi köz-szemlére a városi jegyzői hivatalban kitétetik, ezen határidő alatt a városi adózók által ellene a feleb- bezés és felszólamlás benyújtható. Felsőbánya, 1903. évi szeptember hó 2-án. Farkas Jenő pol- ' gármester.

Áthelyezett tanár. A vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter Péterffy Gyula szegedi áll. főgimnáziumi tanárt a szatmári kir. kath. főgimnáziumhoz helyezte át.

Áthelyezett óvónő. A vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter Leiteregg Luiza kapnikbá- nyai áll. óvónőt a dunabogdányi áll. óvodához helyezte át, helyét pedig Kicsinszky Ilona oki kisdedóvónövel töltötte be, mint helyettessel.

Bányaegyleti választmányi ülés Nagybányán. A nagybányai kerületi bányaegylet választmánya folyó hó 7-én gyűlést tartott Nagybányán, Farkas Jenő, városunk polgármesterének elnöklete alatt. A gyűlés foglalkozott a magánbányászacot az ezüstár hanyatlása miatt ért csapással s úgy határozott, hogy e tárgyban megvárja a bányászati és kohászati országos kongresszus határozatát és csak azután fog felírni orvoslás végett a pénzügyminiszterhez. Elhatározták, hogy a közgyűlésnek javasolni fogják,hogy abányaiskolai tanulóknak adott ösztön-dijat szüntesse be, mivel a tanulók tanulmányaik befejezése után nőm akarnak a magánbányászat szolgálatába lépni. A városunkban lakó egyleti tagok (magánbányászok) a kerületi bányaegylet fentartására kötelezett °0 fizetése alóli felmentésüket kérték, kérelmük felett napirendre tértek. Elhatározta a választmány végül, hogy a kületi bányaegyleti közgyűlést október 10-én városunkban fogják megtartani,

Áthelyezés és kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kimerné Gerhard Katalin kapnikbányai áll. elemi iskolai tanitónöt a pusztaföldvári áll. elemi iskolához helyezte át; Liszkay Anna tanitónöt pedig a kapnikbányai áll. elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Koós Gizella dengelegi áll. elemi iskolai tanitónöt a szinérváraljai áll. elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki,

Kertészeti előadások. A szatmári kertészeti kiállításon, mely folyó hó 27-én nyílik meg, a kiállítási-bizottság intézkedése folytán a kertészeti ismeretek köréből előadások fognak tartatni. Ezen előadások, melyek specziális kérdéseket fognak tárgyalni, nagyban fogják emelni a kiállítás érdekességét.

Tisztelet-dij munkás-közvetitósért. A föld- j mivelésügyi m. kir. miniszter Poszvék Nándor ! vármegyei gazdasági egyleti titkárnak a munkás- ! közvetítés körül kifejtett érdemei elismeréséül 150 [ korona tisztelet-dijat utalványozott.

Az esküdtek kisorsolása folyó hó 21-én ; kezdődő esküdtszéki tárgyalásokra már megtörtént Szatmáron. Nagybányáról Spinetti Sándor kereskedő sorsoltatott ki.

Járási Őrmesterek. A m. kir. csendőrség I intézménye egy uj szervezettel gyarapodott. E hó 1-jén kezdték meg müködésöket a járási ör- I mesterek, kiknek feladata a tisztekéhez hasonlóan az lesz, hogy az őrsöket megszemlélik, váratlanul megvizsgálják s ezáltal a fegyelmet és a szolgálat kezelését intensivebbé teszik.

Áthelyezett óvónők. A vallás- és közoktatás- ügyi magy. kir. miniszter özv. Vinczer Dánielné breznóbányai és Nagy Vilma nagykaposi állami óvónőket a szatmári állami óvodához helyezte át.

Betörés. E hó 9—10-ike közötti éjjel ismeretlen tettesek betörtek ifj. Szabó Károlynak a Hunyadi Mátyás-utczán levő vegyes kereskedésébe. A jó madarak a háznál előfordult kisebb zajra riadhattak meg, mert a nyomokból Ítélve, meg- I végzett munkájokból hamarosan kereket oldtak.

A kár azonban igy is mintegy 200 koronára te- | hetö. Elloptak több üveg rumot, szilvoriumot és egyéb italt, néhány doboz szivart és czigarettát, néhány koronányi aprópénzt, mely a másnapi váltáshoz a fiókban maradt és végül egy 70 korona értékű férfi arany óralánczot. Városunk közbiztonsági állapotára nem épen jó világot vet ! az ilyen eset, midőn egy — a föutczán levő üzletet holdvilágos éjjelen kirabolhatnak. — Az egyik betörő az ablak-üveggel megvágta a kezét, a vastáblán és az ablakon hagyta véres nyomait, j Mint hallik, a rendőrség nyomukban van a tetteseknek.

* Kapnikbánya ellenőrzési-szemle hely. A

i honvédelmi miniszter engedélyezte, hogy Kapnikbánya község a nem tényleges állományú hon- I védségbeli egyének részére ellenőrzési-szemle helyül jelöltessék ki, és elrendelte, hogy a Kap- ; nikbánya, Bajfalu, Dióshalom, Györkefalu, Lacz- falu, Nyergefalu és Pusztatelek községbeli nem tényleges állományú hadseregbeli és honvédségbeli legénység az ellenőrzési-szemlékre már a f. évtől kezdve Kapnikbányán jelenjék meg.

Gyászhir. Draskóczy Gábor, a máramaros- j szigeti ev. ref. főgimnázium nyugalmazott tanára, életének 67-ik évében elhunyt folyó hó 1-jén Temesváron.

Adományok a szatmári kertészeti kiállítás

részére. Nagybánya képviselő-testülete a kiállítás költségeinek fedezésére 200 koronát, 10 koronás dijak kiosztására 100 koronát, a nagybányái takarékpénztár pedig 30 koronát szavazott meg.

Szmik Antal főmérnök ur adománya. Nevezett kiválóan tisztelt főmérnök ur Budapestről a napokban hozzám 65 kötet művet küldött, hogy abból 50 kötetet a magyar egylet czél- j jaira fordítsunk, 15 kötetet pedig jó magavise- | letü, szorgalmas, hitbuzgó fi- és leány-gyerme- ! kék közt osszunk ki. A művek nagyrészt diszkötésben s mind igen érdekes, jeles irodalmi munkák A szives adomány közt van a Föld és népe 3 nagy kötetben és Vörösmarty Mihály i költeményei 6 kötetben stb. A Szmik Antal ur féle emberek minden időben igényt tartottak az emberiség hálájára, de kivált reális czélok után futkosó korunkban az ő párját ritkító idealismusa bámulatot kelt. Egy egész kis könyvA legcsöndesebb gyönyörködés közepett egyszerre csak hirtelen felugrik az egész társaság s a leghevesebb mozdulatokkal védekezik mindenki valamely váratlanul jött támadás ellen. Az ellenséget nem is látni még, de nyilaik helye szörnyen éget már, mikor kitudódik, hogy a Feketehegy vörössipkásai — a hangyák törtek ellenünk. Vagy talán mi háborgattuk őket ? Mindegy, akármint volt, annyi azonban bizonyos, hogy a feketehegyi bástya apró védelmezői alaposan megfuttatták a kiránduló társaságot.

E váratlan roham után a hegytető kilátó pontjait bejárni indul a társaság. Útközben kedves megállóhelyül kínálkoznak a hegytető peremének több pontján fölbuzogó jéghideg források, ahonnan a kilátás is pompásan élvezhető, Az az igazi lelki élvezet, melyet az egy óráig tartó hegytetői körséta nyújt az embernek, fölér bármi más élvezettel. Benyomásai, tanulságai kitöröl- hetlenek maradnak emlékezetünkben.

A feketehegyi kilátások nagyszerűségét, nagy terjedelmét behatóan méltatták, ismertették már hivatottabb tollal, mint az enyém — többen, így az ismétlések elkerülése czéljából azoknak fölsorolásától e czikk keretében eltekintek. Foglalkozni óhajtók azonban más tekintetben azokkal.

A Feketehegy hét vármegyére nyíló kilátását ezidöszerint a hegytető legmagasabb pontjáról, egy helyből élvezni lehetetlen. Útját szemaga a hegyperem is sokhelyen. Ugyanez akadály áll fenn a szétszórtan kínálkozó kilátó pontoknál is. Ha elmellőzhettük a hegyperem akadályát a széleken való állásfoglalással : előttünk í terem legtöbb helyen a fölnyulott fák, bokrok lombja s nagy mértekben megcsonkítják kilátásunkat, élvezetünket.

Mindezen akadályok egyszerre eltűnnének s | egy nagyszerű kilátó pont volna teremthető a hegytető középgontján, a háromszögelési jel helyén építendő egyszerű fatorony létesítésével. A most szétszórtan kínálkozó s még igy is nagyszerű kilátásnak, ha az egy kiemelkedő középpontból egy helyről volna élvezhető : pompájában, nagyszerűségében, terjedelemben az egész országban nem volna párja. Ha ez a kilátó torony létesülne, czélpontja lehetne e kilátás kedvéért Felsőbánya és a Feketehegy az ország minden turistájának.

Addig is, mig ez eszmét indítvány alakjában alkalmam lehet föleleveniteni, már ebben a j formában is bátor vagyok szives pártolására föl- | kérni a »Keleti Kárpát-Egyesület« és a »Guttin- Egyesület« lelkes ügyvivő elnökeit: Siegmeth Károly és Farkas Jenő urakat, kérvén, hogy a feketehegyi kilátó torony megvalósításának eszméjét magukévá tenni szíveskedjenek, miáltal a turistaság ügyét átalában is, de különösen Felsőbánya turistaforgalmát nagymértékben emelnék

....................>- J ... 4-z* 1, ztz—, I.^to

leznének. E kis kitérés után gyerünk vissza a hegy lejtője felé tartó társasághoz, ahol már a vissza- induláshoz gyülekeznek.

A fáradságot nem sajnálók innen mégegy- szer a sziklakhoz sietnek a Bóditói völgy panorámájától búcsúzni. Megérdemli a fáradságot.

Innen aztán mindenki az önmaga választotta utón ügyekszik a meredek lejtőn vissza s 3/42 órakor az egész társaság ismét együtt van a menháznál.

Mozgalmas élénkség indul itt meg ismét. A pattogó tűz mellett a nyársakon szalonnazsirral kenegetett csirkék pirulnak. A félrehúzott parázson szalonnával kiteremtettézett gomba sül. Az ifjú sereg vidám fürgeséggel, kedves lármával czi- kázik a tűz körül, a tűzről és a kosarakból kikerült »mindenjókat« a hölgyek kinálgatják a legkedvesebb szeretetreméltósággal, a társaság férfi tagjai a poharakat gondozzák, szóval megvan itt minden, ami a vadonban is képes kedves otthont teremteni,

Mindezen előzmények után önkényt következik a kedves jó hangulat, az őszinte, szívből jött felköszöntök, a szives barátkozás és mindezek megörökitéseképen a fotografálás.

De követeli a maga részét látogatásunkból a Bódi-tója, ideje hogy búcsút mondjunk kedves tanyánknak : menháznak és környékének.

A napfénynyel teleszórt erdő összecsap iso »riz-lom Vtanrrrw r*ca nn F möcroff amint le-