Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)
1902-07-27 / 15. szám
Felsőbányái Hírlap. Tánczer György, Salamon Májer, Zazula Béla, Jékly Károly. Elnök üdvözölve a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja és a mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Bau- merth Károly, Likker Károly és Tánczer György képviselőket kéri fel s a mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítési idejét f. hó 9-ének d. u. 3 órájára tűzi ki. 1. Olvastatott a f. évi jun. 29-én tartott váratlan pénztárvizsgálatról felvett lelet-kimutatás, melyszerint a pénztár rendben találtatott. Tudomásul vétetett. 2. Előterjesztés a városi állatorvosi állásnak helyettesítése ügyében, mely szerint László Endre nagybányai kir. járási állatorvos a helyi állatorvosi teendők végzésére addig, mig az állás véglegesen betöltve lesz, évi 400 korona tisztelet-dij, évi 200 korona fuvar s 40 korona 32 fillér tüzifapénz élvezete mellett hajlandónak nyilatkozott oly formán, hogy hetenkint egyszer és körutazásai alkalmával mindannyiszor díjtalanul, sürgős szükség esetén pedig a felek, esetleg a város költségére kiszáll. A közgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadja s ennek alapján a városi állatorvosi állásra László Endre nagybanyai járási állatorvost helyettesíti f. évi julius 1-töl az állás végleges betöltéséig évi 400 korona tisztel :tdij és 200 ko- s róna fuvar 40 korona 32 fillér fapénz élvezete mellett azzal, hogy tartozik hetenkint egyszer és pedig péntek napon kiszállani s a heti állatvásári és helyi állategészségügyi teendőket ellátni; továbbá hivatalos átutazása alkalmával is tartozik itt helyben s az esetleges állatorvosi teendőket végezni és ezen esetekben fuvart és napdijat nem számíthat, sürgős esetekben felhívásra, vagy megkeresésre a fél vagy a város költségére tartozik kiszállani. — Egyben kimondja a közgyűlés, hogy a hus-szemle teljesítésével továbbra is a v. főorvos bizatik meg. 3. Kerekes józsef ajánlata a Kiss Sámuel és Lörincz György-féle telek megvétele ügyében. — A képviselőtestület az ajánlatot elvben egyhangúlag elfogadja s annak tárgyalására az 1886. évi XXII. t.-cz. 110 §-a értelmében harmincz nap közbevételével a képviseleti közgyűlés idejét f. évi. augusztus hó 6-ik napjának d. e. 11 órájára határozatilag kitűzi s arra a képviselőtestületi tagokat jelen határozat közzététele utján és külön meghívó utján is egybehívni határozza. 4. Malmok bérletére nézve olvastatott Róth Lázár és Gáspárik Ignácz ajánlata. — A képviselőtestületi közgyűlés a malmok bérletét f. évi julius 1-töl kezdődőleg 47a évre 1600 korona évi bér mellett bérbe adni határozza azon kikötéssel, hogy ha az őrlési viszonyokban változás állana elő. úgy a város három hóval előbb bármikor felmondhatja a szerződést, valamint az esetben is, ha az alsó malmot más czélra hajtaná a város berendezni, ez esetben is a várost a fenti felmondási jog illeti és esetleg a bérlővel a bérre nézve egyezséget köthet. Jegyzőkönyv az 1902. évi julius hó 9-én tartott közgyűlésből. 1. Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja s jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Háder Ferencz, Jékly Károly és Szalai László képviselőket kéri fel. 2. Polgármester előterjeszti Gáspárik Ignácz felsőbányái lakos molnárnak a városi malmokra tett módosított ajánlatát. — A képviseleti közgyűlés a módosított ajánlatot elfogadja az előterjesztés alapján s a városi 2 lisztelö malmot évi 1600 (egyezer hatszáz) korona bér mellett f. évi jul. 15-töl kezdődőleg 47a» azaz négy és félévre Gáspárik Ignácz felsőbányái lakos molnárnak bérbe kiadja oly formán, hogy a bérleti összeg után szokásos illetékek (tűzkár, épületfentartási és béradó) bérlőt nem terhelik, továbbá a bérlet 17a évi időn belül nem mondható fel, mig D/2 év lejártával, ha az őrlési viszonyokban változás állana elő, három hóval előbb felmondandó s uj árverés tartásával az bérbe adható, mely árverésen ugyanoly bérösszeg mellett Gáspárik Ignácz bérlő elsőbbségi joga biztosittatik. — Utasitta- tik t. ügyész, hogy bérlővel ez értelemben a szerződést kösse meg s azc jóváhagyás végett a képviseleti közgyűléshez mutassa be. 3. Merzenich Hubert bányatulajdonos földtér és utkészités iránti kérelme. — A képviselőtestületi közgyűlés a kérelemnek helyt ad s a kért gyalogut-készitést a Szt.-János-patak partján engedélyezi azzal, hogy az erdőben okozandó károkért teljes felelősséggel és kártérítéssel tartozik; a bánya előtt készítendő lakháza .hoz a területet évi 4 korona jogelismerési dij fizetése mellett a föld tulajdonjogának elismerése fejében engedélyezi oly formán, hogy ha a bányászatot abban hagyja, köteles a területeket a város birtokába visszabocsátani s joga lesz a városnak azokkal, kik esetleg a munkáslakásokat, illetve épületeket megveszik, a jogelismerési díjra szabadon újólag egyezkedni, esetleg az épületek lebontásit és el- hordását követelni, a bányatértől ennek nyugati irányban elterülő tisztás területet Kertnek évi 4 korona bér mellett a képviselőtestület egész addig, mig az erdő kezdődik, átengedni határozza azzal, hogy ha kérelmező ezen kertet esetleg berendezi, ugyanily évi bér mellett további 6 évre kiadni biztosítja; ezen kert kijelölésével megbizatik a tanács, a területek átengedésére és haszonbérbe adására vonatkozó engedélyiratok elkészítésével pedig v. t. ügyész bizatik meg. Különfélék. Siegmeth Károly m. kir. államvasuti főfelügyelő Debreczenből kedves családjával együtt f. hó 14-én érkezett körünkbe, szokott nyaralóhelyökre: Báthy Sándorné házába szállásoltak. — Ugyancsak Debreczenből jött Rózsa San lor egyházkerületi és főiskolai pénztáros neje Lőrincz fiával együtt városunkba. Kinevezés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Bakó Annát a szurdoki állami elemi iskolához tanítónővé nevezte ki. Szuppinyi Ödön debreczeni állategészségügyi felügyelő f. hó 19-én a vágóhíd építési helyének kijelölése'végett városunkban időzött. Dr. Schönpflug Richard vármegyei tiszti főügyész Penczák József helybeli lakos Lajos- király-utczai házának évekkel ezelőtt történt jogtalan elárvereztetése ügyében f. hó 20-án a felek kihallgatásával vizsgálatot tartott. Legszebb utjai a fővárosnak az Andrássy-ut, alatta a földalatti villamos a Gizella-tértöl ki a városligetbe az állatkert elé, hol a végállomás. Persze a lélekzetet is csak módjával vette a derék fiskális, hallgatói szinte áhítattal hallgatták. A szép előadás után kihúzza magát a pozsonyi lakos társ s mondja: — Szép, szép, de azt meg kell adni, hogy Pozsony sem kutya! S elkezdi felaprózni, hogy milyen hires város Pozsony, melyet csak tisztelettel ismerhet el az ország. Hiszen a török hódoltság kezdetétől 1848-ig ez volt a király-koronázó város. Itt tartották az ország-gyűléseket s III. Károly alatt itt fogadták el a pragmatika sanctiót, a leányörökösödést. Endre Király és Béla testvére itt vívták ki a fényes győzelmet a német császár felett. Mária Terézia itt volt legtöbbet. Itt volt a hírneves országgyűlés, mikor Mária Terézia karján tartva síró gyermekét, segélyt kért a magyarságtól, mert Ausztria bírása koczkán állott rá nézve s a rendek kardot rántva mondották: vitám et san- gvinem, életünket és vérünket Felséges asszonyunkért! S a pozsonyiak hálásan emlékezve a nagy ural- kodónöre, gyönyörű szobrot is emeltek neki, az uralkodónő lovon ül, csatlósok tartják, szép fehér márvány. A figyelemmel hallgatott beszéd után ágaskodik a nagyszombati ur s büszkén dörgi feléjök: — Jó, jó, de Nagyszombat sem kutya ám ! A társaság felnevetve válaszolja — de az már csakugyan kutya! A nevetés lecsendülvén, kérik, pohár után, beszéljen ő Nagyszombatról, örömmel hallják őt is. Rá is kezdi ilyen formán. Városom mint tudjátok, szabad kir. város, falai a második honalapító, IV. Béla idejétől állanak fenn, szép főtemplomát is ö építtette, ki sokat tartózkodott itt. A Klarissza-apáczáknak ugyanő zárdát épített itt a hozzépült nagytemplommal, a házon most is látható festett alakja Béla királynak, mely épület II. József óta ma is katonai tébolyda. Nagyszombatban halt meg Nagy Lajos, a halottas házon emlékét kő is jelzi. A város szab. kir. város czimét régi időtől jogosan viselte s Mátyás király e jogot megcrősitő levelével csakis még jobban megerősítette. A török uralom idején itt székelt a magyar prímás is s vele a legtöbb főpap. A sok pap és szerzetes rendek ideköltözésével sok templom épült, hogy méltán nevezik ma is kis Rómának Itt lakott Pázmány Péter is, az ország legnagyobb prímása, lakóhelye most is megvan. Sok főnemesi család lakott mindig nálunk; a nagy Eszterházy Miklós nádor, Pálffy és mások. Eszterházynak emlékét ma is őrzi az általa épített szép templom, mely az o és családja hamvainak kriptája is. Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját szept. 19-én országunk számos magyarérzelmü helyein méltó kegyelettel szándékoznak megünnepelni. Vasut-ÜgyÜnk hova-tovább közeledik a megvalósulás stádiumába. Vannak is már, kik úgy látszik, ezt a kis előnyt is irigy szemmel nézik. Csak a napokban volt alkalmunk véletlen hallani, mikor egyik megyei notabilitás élczelve említette, hogy a nagybányai vasut-állomást Felsőbányára akarják tétetni. Sohase gúnyolódjunk. Hiszen a szegény embernek nem kell a gazdag vagyona, neki csak a mindennapi kenyérre van szüksége, így mi sem akarunk többet, csak azt, hogy mint kis ibolya a nagy fa árnyékában, csendesen élhessünk. Ez ellen bizonyára a szomszéd város jó- lelkű lakóinak sincs kifogása, sőt örvendenek, ha vasúttal még közelebb leszünk egymáshoz. Ujfalussy Miklós meghalt folyó hó ll-én. Benne Szatmár megyének egyik kiváló notabili- tása hunyt el s költözött e földi hazából a menny lakói közé. A közügy szolgálatában töltötte életének javarészét, szolgálta polgári s egyházi megyéjét. Ott mint főispán, itt mint egyház- megyei gondnok, mindenütt nagy hatalmas és erélyes kormányzó. Volt kir. biztos, volt ország- gyűlési képviselő. Mindenütt szigorú erély, vasakarat jellemzik pályafutását. Egyházmegyénkben többször üresedett meg gondnoki széke, a bizalom mindig öt ültette belé. Egyházmegyei gondnoki működése összeesik azon idővel, mikor a magyar protestáns egyház szabadsága, önkormányzati joga volt erős megtámadásnak kitéve, a mikor al cudni nem akaró férfiúi bátorságra volt szükség, hogy a 300 éven keresztül féltve őrzött szent kincs megöriztessék, s csakugyan a határozott fellépésnek lett eredménye, hogy az 1859. szept. 1-én kiadott nyílt parancs (pátens) 1860. májú; 1-én visszavonatott. A magyar protestáns egyház alkotmányának megőrzése alapja lett aztán a magyar alkotmány létrejöttének. Ujfalussy Miklós egyházmegyei gondnoksága idejében történt, hogy 1860. márcdus 28-án egyházmegyei gyűlést hívtak össze a társelnök esperessel, csakhogy a gyűlés tartására kitűzött községet, Nagy- Paládot, katonaság szállotta meg s a megérkezett nagyszámú gyüléstagok a községbe be sem bocsáttattak. Elhatározták, hogy mégis megtartják a gyűlést, sötét éjben mentek azért árvizén keresztül a 12 kilométernyire eső Sárosberekre s ott a lehető gyorsan letárgyalták a fontosabb ügyeket, mielőtt a katonaság onnan is kizavarhatta volna őket. Az egyházmegyei kormány- pálczát csak akkor adta ki kezéből, mikor érezte, hogy a reá nehezedő évek súlya alatt nem töltheti többé úgy be azt, mint szeretné. Lemondott azért, hogy azt erős, munkabíró kezekbe adja az egyházmegye. S a nagybányai egyházmegye sikerdus szolgálatainak jutalmául örökös tiszteletbeli gondnoknak választotta meg. — Temetése julius hó 13-án nagy érdeklődés mellett volt Remetemezön az ősi kastélyból. Ott voltak : gr. Hugonnai Béla főispán, Ilosvay Aladár főjegyző, Domahidy Elemér, Sztancsek János táblai biró, fékey Mór, dr. Schönpflug Richard főügyész, dr. Péchy Péter főszolgabíró. Az egyházmegyei lelkészi testületből: Sátor Dávid, Szabó József, Ferenczy Imre, Nagy Lajos, ez utóbbi Pap Márton fögondnokkal együtt a felsőbányái egyház képAz Orsolya-zárda régiségét bizonyítják a templomban őrzött három kassai vértanúnak hamvai, kiket a Rákóczi katonái öltek meg, mert vallásukat nem akarták elhagyni. A mai országos egyetemet itt alapította Pázmány prímás, honnan II. József rendeletére vitték a fővárosba. Ugyancsak Pázmány három konviktust és egy papnevelőt is alapított, mely utóbbit Simor vitte át Esztergomba. A Mária Teréziától alapított konviktus ma is fennáll, hol az ország nemes fiainak legnagyobb része nevelkedett volt. II. Rákóczi többször portyázott a város közelében s a várost, mint labbancz várost el akarta foglalni s mert nem akart neki adni ele- séget s magát meg nem adta, felgyújtotta a várost. Rákóczi emlékét ma is fentartja egy fa, melyhez lovát kötötte volt, amelyen egy szüz- Mária-kép is van. A szabadságharcz idején itt pusztult el 2800 magyar ho.ifi, a harcz helyén ma szép emlékkő van, rajta e felirat: »Nem e kő, tetteitek Hirdetik dicsőségteket!« A beszéd vége meghatotta a társaságot, Pozsony is elhallgatott, csak egypár pohár után mondja, hogy Pozsony mégis csak első a székes- főváros után. Mert hát igaz, hogy ott Pázmány
