Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)
1902-07-27 / 15. szám
Felsőbányái Hírlap. Halálozás. Néh. Berky István szatmári lelkész özvegyét, szül. Cseresznyés Johannát f. hó 20-án temették el Szatmáron nagy részvét mellett. A 80 évet élt agg matróna a hajdani hires szatmári professzornál: Cseresznyés Sámuelnek volt leánya. Ritka nagy műveltségű, széles tapasztalata nő volt a boldogult. Utóbbi időben szeretett férje halála után nehéz próbáknak volt kitéve a gyermekeit nagyon szerető édes anya. Nemes szive nemcsak családjáért dobogott, de együtt érzett a szenvedőkkel, E rövid megemlékezés Írója több mint 3 éven át közvetlen közelben tanulta becsülni, tisztelni azt a fennköit gondolkozásu nőt, kitől kivált egy ifjú nagyon sok szépet, jót tanulhatott. Áldja meg Isten jóságáért. Találja meg minden jó cselekedeteinek jutalmát. A nemes szív megszűnt dobogni, de nem szűnnek meg tisztelői reá hálásan emlékezni. A jól töltött élet után legyen a siri pihenés egy szép álom. A viszontlátásig Isten veled! Béke veled! Melegh Gyulát a mármarosszigeti ev. ref. fögymnasium közelebb nyugalmazott tanárát, a pusztadaróczi ref. egyház választotta lelkészévé. Ugyancsak Szigetről Darabanth Gusztáv nyug. vallástanár Dolhára megy lelkésznek, ügy látszik a nagymérvű lelkészhiányon egyik kisegítő mód lesz, hogy a lelkészi oklevéllel biró nyugalmazott tanárok töltik be egyik s másik, lelkészre váró állást. Hogy válik ez be, azt a jövő mutatja meg. Mert hiszen a lelkészi állásnál is erős kezekre van szükség. Meghívó. A »Nagybányai kerületi bánya- egylet« 1902. évi augusztus hó 7-én Nagybányán a városháza tanácstermében d. e. 9 órakor választmányi ülést és 10 órakor közgyűlést tart, melyre az érdekelt bányatársulatok képviselői ez utón is tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az alapszabályok módosítása, 2. Két választmányi tag választása, 3. Ösztöndíj iránti kérvények elintézése, 4, Az ezüst beváltási árának emelése iránt kérelmezés a m. kir, pénzügyminisztériumhoz. 5. Indítványok. Felsőbánya, 1902. jul. 24. Farkas Jenő elnök. A turistaság fejlesztése érdekében.Siegmeth. Károly m. á. vasúti főfelügyelő, a keleti kárpátok osztályának ügyvivő alelnöke, a magyar turistaság lelkes hive, propagálója és vezető egyénisége a magyar turistaságot nagyban előmozdító azon életrevaló eszméje népszerűsítésén fáradozik jelenleg, hogy a magyar tanuló ifjúságot is bevonja a turista egyesületekbe. Ezt úgy véli legköny- nyebben és czélszerübben elérni, hogy az ország minden főiskolája tanári karát felhívja a tanulók társas kirándulásának rendezésére. Lelkesítő felhívásából idézzük következő szavait: »Csak legújabb időben kezdik illetékes tényezőink az idegen forgalomnak nemzetgazdasági fontosságát kellően méltatni s annak emelése érdekében intézkedéseket tenni. A külföldi turista vonulásnak a magyar hegyvidékhez, való vezetésén kívül elsősorban saját honfitársainkat kell ezek látogatásara ösztönözni. Különösen az ifjú nemzedéket kell erre nevelve, ezen eszmének meghódítanunk, s ezért a tanuló kirándulásoknak a didaktikai előnyökön kívül magasabb hazafias czél- jai is vannak. »Ezután azon kérelemmel fordul a tanári karhoz: közös tanuló kirándulások szervezésének kérdésével foglalkozzanak és felhívja figyelmüket mindama kedvezményekre, a melyeket sok utánjárással, nagy fáradsággal eszközölt ki a vasútnál, testületeknél, magánosoknál, csakhogy lehetővé tegye eszméjének mentői szélesebb körben való felkarolását. Ö maga is kész örömmel szolgál minden felvilágositással az aggteleki barlangba, a Keleti Kárpátokba s a magas Tátrába rendezendő kirándulásokat illetőleg. Siegmeth Károlynak ezenfelül nagy gondját képezi most az augusztus havi Kárpát-egyesületi közgyűlés s az ezzel kapcsolatos kirándulások rendezése. A kirándulások progratnmját már közöltük. A közgyűlés iránt, melyre Münnich Aurél egyleti központi elnök vezetése alatt a Szepességből is számosán jönnek el, már is nagy érdeklődés mutatkozik. Öngyilkossági kísérlet. Grosán A. cselédleány szolgálati helyéről e hó 1-én híradás nélkül eltávozván, Nabányára ment, hol marólúgot szerzett. Mikor hazajött, szülei házában, magára zárt ajtók mögött próbálta kiüríteni a keserű pohárt, de ez neki csak részben sikerült s igy enyhébb belsősérüléseket szenvedett. Tettének oka ismeretlen, Szatmárvármagye főispánjától. Az 1900. XVI. és az 1902. XIV. t.-czikk által szervezett országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár csak akkor fog rendeltetésének megfelelni, ha a legszélesebb körökben ismerni fogják, ha az érdekeltek önként tömegesen belépnek a tagok sorába s a gazdák cselédeiket beíratják a rendes tagok közé. Ilyen fejlődésre csak akkor lehet számítani, ha az intézmény ismertetése és az érdekeltek buzdítása tekintetében a közigazgatás minden tényezője megteszi a maga elengedethetetlen kötelességét. — Tudva azt, hogy joggal számíthatom azok közé, kik buzdítással, lelkesítéssel s ha szükséges a kellő szigorral is, képesek azt biztosítani, hogy a hatóságuk alatt álló valamennyi tisztviselő és közeg kötelességeit jól teljesítse: teljes bizi.lommal ajánlom a segélypénztár ügyét figyelmébe és felkérem: szíveskedjék oda hatni hogy a jegyző a helybeli értelmiséggel egyetértésben hivja össze a közönséget, gazdákat, cselédeket, munkásokat egyaránt és ott a törvényt és rendeleteket a jegyző vagy más alkalmas egyén ismertesse és a közönséget a belépésre buzdítsa. E gyülekezeteken szíveskedjék megjelenni és azokra a vármegyei gazdasági egylet is meghívandó, azzal a felkéréssel, hogy az ott lakó vagy a környéken lakó tagjai által képviseltesse magát. Arról, hogy a jegyző melyik napra hívta össze a közönséget, a jegyző közvetlenül értesítse a pénztár központi igazgatóságát (Budapest, V. Nádor-utcza 32.) azon czélból, hogy az igazgatóság esetleg képviseltesse magát. Minthogy az 1902. XIV. t.-czikk a belépő tagoknak lényeges kedvezményeket ad s a harmadik és negyedik csoportbeli tagság létesítése által a lehető legkisebb
