Felsőbányai Hírlap, 1902 (7. évfolyam, 1-16. szám)

1902-06-01 / 11. szám

Felsőbányái Hírlap Kovásy Zoltán igazgató d. u. 3 óra tájban táviratilag azon értesítést kapta, hogy Kapnik- bányáról 2 órakor történt az indulás. Eszerint vagy 5 órára vártuk a szekértábor meg­érkezését, ami a hosszas esőzések miatt felázott utón csak 1l^o órára következett be. 3 órakor kimentünk a Petőfi ligetbe, hol egy gyalog futár az igazgatót kereste s átadott egy nevére M.- Szigetre czimzett levelet Nagybánya város pol­gármesterétől. Kérdeztük az embertől, hány órakor indult ? — Két órakor — mondja ö. — Hogyan utazott, talán léghajón, hogy ily gyorsan megérkezett ? — Dehogy instálom, csak gyalog . . . Persze azt hittük, hogy Szigetről jön. Ekkor sült ki, hogy csak Nagybányáról kutyagolt ö kelme, de a levél czimzése volt eltévesztve : Felső­bánya helyett M.-Sziget . . . Meg vala pedig irva a levélben a másnapi és harmadnapi nagybányai Programm. Kovásy Zoltán igazgató nyomban válaszolt és czimezte vala levelét ekképen : »Tekintetes Gellért Endre polgármester urnák M.-Sziget.« Pedig tessék elhinni, nem volt benne semmi maliczia. Csak akkor vette észre tévedését, midőn arra figyelmeztettük. A Petöfi-ligetböl kimentünk végig a Kapnik- utczán a város végére azon reményben, hogy az érkezőkkel találkozunk. Ám az érdekes országúti találkozásból semmi sem lett. 1/2 6 órakor, amint a vendéglőben beszél­gettünk, idegen szekérzörgés hallatszott az utczán. — Itt vannak ! Nézni kellett azt a szekérsort, valóságos hadi képet mutatott a piacz, mikor a vendéglő előtt megállott a tábor s a vidám fiuk megrázva bár, de törve nem, az ülésekről, szénás zsákok tetejéről leugráltak a biztos anyaföldre. Minden szekeren 7 ifjú utazott a kocsison kívül, öt tanár egy gyékény ekhós szekeren tette meg a fá­rasztó utat. Most az ifjúság vezényszóra csomóba verő­dött s Kovásy Zoltán igazgató pár meleg szóval megköszönte Farkas Jenő polgármesternek a szi­ves fogadtatást. Farkas Jenő polgármester szin­tén röviden szólva, biztosította az igazgatót, tanári kart és az ifjúságot, hogy Felsőbánya sz. kir. rend. tanácsú város nevében kedves vendé­gei gyanánt üdvözli a megérkezetteket s kívánja, érezzék jól magukat körünkben azon kevés idő alatt, melyet úti programmjuk szerint városunk­ban tölteni határoztak. Mindkét beszédet az ifjú­ság zugó »éljen«-kiáltása kisérte. Már a megérkezésnél látható volt azon őszinte, magyaros barátság, mely ittlétök alatt nyomon kisérte a szigetieket mindenütt. A fogad­tatás nem volt ugyan hivatalos színezetű, de azért képviselve volt ott a polgárság, a városi tiszti­kar, a bányahivatal, a tanítói kar stb. nagyon szépen. Most egy vonzó és érdekes jelenet követ­kezett. Báthori József tanár az elszállásoló bi­zottság támogatásával kijelölte mindenki számára a szállást. Ugyanis már előre gondoskodtunk, hogy magánházaknál szállhasson meg mindenki. Az elismerés hangján kell itt feljegyeznünk, hogy mindenki szives örömmel fogadott annyi vendé­get, amennyit körülményei megengedtek. Meg­kezdődött tehát katona-nyelven szólva a »kvár­télyra vonulás«. Egy-egy vezető négy-öt ifjút kalauzolt szét a város különböző részeibe. Egy házhoz két ügyes fiút kértek. Erre Báthori tanár azt a megjegyzést tette: »Mindnyájan ügyesek.« — Jó, jó — jegyezte meg az egyik szállásoló biztos — úgy értem, hogy jól tudjanak udvarolni. — Kérem, ezek mind tudnak — riposztirozott Báthori és igaza volt . . . Este 7 óráig kiki rendbeszedte magát. Ek­kor társas vacsorához ültünk, melynek 8 órára vége lett, ami elég nagy gyorsaság, ha tekintetbe vesszük, hogy a tálalás 1/i 8 órakor kezdődött. Sietni kellett, mert 8 órára volt tervezve az ifjúsági énekkar által adandó hangverseny. A vacsorán a helybeliek közöl is többen résztvettek. Azt hinné talán valaki, hogy az ily gyors tem­póban végbement vacsorán felköszöntőket nem is mondtak. Aki azt hiszi, csalódik. 3/i óra alatt erre is volt idő, igaz, hogy kevés. Emiatt aztán igyekezett mindenki rövidre szabni a maga mon- dókáját. Megtörtént persze és élénk derültséget keltett, midőn valaki indokolni próbálta »rövid* beszédét, mely épen ez indokolás miatt terjedt a körülményekhez képest hosszúra. Az első felköszöntőt Farkas Jenő polgár- mester mendotta, üdvözölvén a kedves vendége­ket a város nevében. Utána Kovásy Zoltán kö­szönte meg a szívélyes fogadtatást úgy a maga mint tanártársai és tanítványai nevében. — Ma­gyar László róm. kath. tanító lendületetes beszéd­ben éltette az ifjúságot és a tanári kart. — Rácz Imre IV. éves tanitójelölt szólott ezután, tolmá­csolva az ifjúságnak Felsőbánya közönsége iránt érzett igaz érzelmeit. Magvas és átgondolt beszéde kedvező benyomást gyakorolt a jelenvoltakra. — Imre Károly, miat a szigeti tanítóképző egy- í kori növendéke megindult hangon szólt hajdani tanáraihoz: Kovásy Zoltánhoz és Bodrogi Gyulá­hoz, kikre hosszú évek múltán is a legtisztább szeretettel gondol s az ifjúságot arra kéri, ápol- j ják szivökben a szeretet érzelmét, mely kell, hogy áthassa, mint leendő népnevelőknek jövendő működésüket. — Kovásy Zoltán igasgató felkö- szöntéjében az Isten és haza szeretetére buzdi- | tóttá növendékeit. Nagy Lajos ref. lelkész szintén j az ifjúsághoz szólott: lelkes szavakban kérte őket, hogy majd, midőn az életbe kilépnek, legjobb tehetségeiket arra szenteljék, -hogy neveljenek j úgy az egyháznak, mint a hazának hű és buzgó fiakat és leányokat. Hogy mennyi tószt párolgott el mint gon­dolát az idő rövidségének biztositó szelepén, azt még hozzávetőleg sem lehet kiszámítani. A vacsora végeztével, mely ismét csak dicsé­retére válik derék vendéglősünknek: Wurscher Jánosnak, büvészi gyorsasággal tüntették el az asztalokat s y2 9 órakor megkezdődött a hang­verseny. A legtöbben iskolai modorban előadandó műsor-darabokat vártak, azonban a valóság kelle­mesen lepett meg mindenkit. Az énekkar művészi niveaun álló előadása valóban elragadott bennün­ket. Az élénk színezés, a rythmikus fegyelem, a finom hangárnyalatoknak gyönyörű átmenetei, a leheletszerű sóhajként mérsékelt piano után a menydörgést utánzó fortissimo, a művészileg be­illesztett staccatók, mindenek telett pedig a zenei preczizitás által mérsékelt- ifjúi tiiz és lelkesedés, mely az egyes számokat jellemezte, az elragadtatás érzetét keltette a közönségben, mely meg-megujuló tapsviharban nyert méltó kifejezést. Igazán mond­hatni, hogy Irsa Béla zenetanár a maga hadsere­gével »jött, látott és győzött.« —- Szabó Imre, Nigring Ernő és Kandray Géza tanítójelöltek a műsor egyéb számainak élénk és fesztelen előadása által szereztek hallgatóiknak derült és kellemes perczeket. Midőn a programm ki lett merítve sok oldalról hangzott: »beh kár, hogy ilyen rövid volt!« A hangverseny után kezdődött az igazi jó világ. Kozák Anti rázendítette a talp alá valót. Régen nem volt olyan jó kelete Felsőbányán a leány és asszony népnek. A táncsosnök sokszor már az irgalomra appelláltak. De hát — mint min­den jónak, — ennek is vége lett éjfél után 2 órára, persze csak az igazgató erélyes fellé­pése után. ... Másnap reggel 8 órakor trombitaszó mellett katonás sorban az ifjúság a tanár urak kíséreté­ben megtekintette a fővölgyi’zuzó-müveket, honnan felvonultak a keleti bányához. Itt miután a külső látnivalókkal végeztek, Burkárt Ferencz bánya­mérnök szives felhívására megtekintették »a kert nevezetességeit.« Bizony, érdekes nevezetességek voltak ezek : sör, bor, hideg ételek várták itt a nagyszámú társaságot a felsőbányái kincstári mű­szaki tisztviselők szives vendégszeretetéből. A gazdag villásreggeli elköltése után a ki­ránduló társaság visszatért a városba s 11 óra­kor búcsút vettek tőlünk a népnevelés leendő j bajnokai, kellemes emléket hagyva szivünkben, [ lelkűnkben. Adja Isten, hogy ha majd idők múltán megoltja is lelkesedésüket némileg az életnek ezerféle gondja, a Felsőbányára való visszaemlé­kezés legyen rájuk nézve üdítő oáz. A bányász jelszóval búcsúzunk tőlük: Jó szerencsét! Szerkesztői üzenet. T. Iván NI.-Sziget. A lekötelező ajánlatot kész örömmel fogadom. Kellemes folytatása lesz itt kötött ismeretségünknek. Tehát a viszontlátásra! Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. 260—1902. vh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróság 1901. évi V. 177. számú végzése következtében Sauber Menyhért mint Grünstein Mózes engedményese javára Hoszu János ellen 110 korona s jár. ere­jéig 1902. évi január hó 22-én foganatosított ki­elégítési végrehajtás utján le és felül foglalt és 639 koronára becsült bútorok, lovak és egyéb tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. jbiró- ság V. 477 —1901. sz. végzése folytán 110 korona tőkekövetelés, ennek kamatai és eddig összesen 63 korona 50 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig N.-Körtvélyesen alperes laká­sán leendő eszközlésére 1902. évi junius hó 9. napjának délelőtt 8 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becs­áron alul is el fognak adatni. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt N.-Somkuton, 1902. május hó 28. Gámentzy János kir. bir. végrehajtó. Liget-megnyitás! Tisztelettel értesitem e város közönsé­gét, hogy a Petöfi-ligetet ma vasárnap, jun. 1-én Strasser Pál nagybányai jól szervezett zenekara közreműködése mellett tti n yitom. A megnyitási ünnepély délután 4 órakor veszi kezdetét és tart este 8-ig, azután táncz- mulatság lesz, melyre személyjegy 80 fillér, család­jegy 2 korona. ízletes ételekkel és italokkal jutá­nyos áron szolgálok. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok tisztelettel Máj ercsik József vendéglős. Fürdő-megnyitás! Tisztelettel, értesítjük a m. t. közönséget, hogy a vámfalusi és turvékonyai „Máriavölgyi fürdő“ házi kezelés mellett újonnan berendezett vízvezetékkel, gözmele­május 15-én megnyiHott. ÁRAK: Szoba . . 60 fillértől 2 koronáig. & Ebéd 90 fillértől 1 korona 40 fillérig. Fürdők. 60 » 1 » | Orvos és zenedij nincsen. Társaskocsi-közlekedés a szinérváraljai vasúti állomástól vagy vissza 1 korona. Megrendelésre a szinérváraljai, técsői vagy halmii vasúti állomásra külön kocsi is küldetik. Máriavölgyi fürdő, 1902. junius hó. A fürdő-igazgatóság. le fc­NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents