Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-07-30 / 16. szám
Felsőbányái Hírlap. A szabad lélek csak szabad hazában élhetett. Sírját nem tudja senki . . . Csak annyi a való, hogy kétezer bajtársa közt ott nyugszik ő is, hol hazaszeretetről, hősök bátorságáról szól minden. Gyönyörűen, meghatóan Írja Sebők Zsigmond »Petőfi ez. könyvében: »Nem elhagyatott Petőfi Sándor ismeretlen sírja, ötven éve virraszt a segesvári csatatér fölött a nemzet kegyelete, mely szentté avatott ott minden rögöt. Ha virágot látsz a segesvári csalási kon, nézz szeretettel rája, mert nem. lehetetlen, hogy Petőfi szíve porából nőtt; ha madárdalt hallasz a segesvári völgyben, hallgasd áhítattal, hiszen az a kis szál nyas a költő sírján tanult énekelni. N. L. Egy vagy két városi orvos legyen-e? Dr. Wagner Sándor városi főorvos beadta lemondását. Sajnálattal bár, de kénytelen volt a nyugdij-bizottság a lemondást elfogadni s a közgyűlés a szabálybiztositotta nyugdijat megadni. Ebből kifolyólag egyidejűleg javaslat tétetett a két városi orvos egyesítése iránt. Még ha számot tesz is városi pénztárunkban az ez által megspórolandó 500 frt évi kiadás: nem tartjuk helyesnek e javaslattételt, s véleményünket az ellennézetüek becses figyelmébe ajánlani bátrak vagyunk megszivlelés végett. A közgyűlés előtt kevéssel, a bizottsági gyűlés e hó 28-án megtette javaslatát, hátra van még a közgyűlés. Nem ismerjük még teljesen e sorok Írásakor az egy orvosi állás mellett felhozott érveket, de megtörténhetik, hogy a mostani státus quo-ból indulna ki, érvül hozzák fel a mostan városunkban levő négy orvos szükségtélen számát. Erre számítani pedig épenséggel nem lehet. A pár éve itten székelő körorvos meddig lesz itt, ki tudja. Már a kapnikiak most is járnak benne, hogy oda vigyék. Ez csak idő kérdpse. mos itt van, holnap már lehet Kapuikon, vagy máshol. A körorvos még ha állandóan itt székelne is, úgy el van foglalva a járásához tartozó falvakkal, hogy azoktól Felsőbányán szükség esetén se segíthetné ki az egy orvost, annak betegsége, vagy más ügyben akadályoztatása esetén. Rendes körülmények közt is keveset segíthet az itteniek gyógykezelési ügyében. Ebben tehát a városnak orvosa nincs, ismételjük, ha állandóan itt laknék is. Hát még ha innen elköltözik. A kincstári orvos ugyancsak el van foglalva a kincstári személyzet körül eléggé. E nagy elfoglaltatás miatt hivatalos fel- sobbsége engedélyt se ad, hogy az egy városi orvost annak akadályoztatása esetében kisegítse. Az is megtörténik, hogy az itteni kincstári orvosnak Kapnikra kell menni, mikor t. i. az ottani doktor akadályozva van. »Aztán elhurczoltak messze-messze földre, De el nem maradtam egy perczig sem tőle. Öt erővel fogták, — én megadtam magam, Ö halálig rab lett — én húsz évet kaptam. »Húsz évig számláltam a kinos napokat Éhezve, szenvedve életem megmaradt. Nem magamért jöttem, hogy itthon megéljek, Hanem Petőfinek, hogy kegyelmet kérjek. Semmivel em indokolt eljárás volna azért, ha a közgyűlés 500 frt évi kiadás megtakarítása reményében belemenne az eddigi két orvosi állás egyesítésébe. Egy város előtt 400 frt jelentéktelen összeg, hogy úgy mondjam, nem pénz azon esetleg kiszámíthatatlan veszteséghez, mely ezen elhatározásból előállana. Látjuk azt, hogy mennyi a teendő. Tudjuk, hogy mikor két lelkiismeretes orvos van is a város szolgálatában, mennyire el van foglalva mindkettő normális egészségügyi viszonyok közt is. Hát mikor fellép a ragályos betegség! Fiatal ember még többet bir. Elmehet esetleg egy héten pár délutánra a szomszéd városba. Amellett itthon délelőtt végzi az nap is teendőjét. Aztán egy-két hónapig lehet valamit egy embernek is tenni nagy erőfeszítéssel, kevés be- tegség idején, de nem úgy egy egész életen keresztül. Isten őrizzen, ha egy járvány üt ki, mit tesz az egy orvos, mit az orvosi segélyre szorult közönség r Ki nyújt aztán kárpótlást azon semmi földi vagyonnal nem pótolható veszteségért, mely a gyógykezelés elmulasztása, vagy hiányos volta miatt beállható halállal sújtaná egyiket s másikat. Bizony ha valakinek, éppen az orvosnak érezni azt az óriási felelősséget, mely ez elhatározás folytán az égy orvosi állást elfoglalan- dóra nehezednek. Nem képzelek orvost, ki ennek tudatától áthatva merne vállalkozni nyugodt lelkiismerettel, ezen magát Isten s emberek előtt felelőssé tevő, nagyon kényes, könnyen végzetessé válható munkára. Meghiszem azt, hogy nem mindenütt jut 4800 Iélekre két orvos. De az is bizonyos, hogy egy ilyen városban is vannak olyas dolgok, melyek a nagyobb városban sem igényelnek több munkát. Mikor egy emberre tolnak annyi dolgot, mit máskor két ember végez, az rendesén némely dolgok elhanyagolásával szokott járni. Mert ismétlem, kevés ideig megfeszítheti az ember magát rendkívüli körülmények közt elvégezi maga azt, mit máskor másod magával végez; de ez erőfeszítés nem megy sokáig, kifárad a gyors munkás, ereje lankad, idővel gyengül. A mit egy tettre kész ifjú végez, két öreg se teszi meg. Nagyon utolsó dolog volna az s nagy szegénységére mutatna a városnak, ha ott akarna takarékoskodni, hol élete megmentéséről van szó. Kevésre becsülné az nagyon az orvosi állás fontosságát, ki ilyenbe bele menni merészkednék. Az olyan formán gondolkoznék: aki meg akar halni, az úgy is meghal. Népünk józan gondolkozása még e felfogásnak nem hódol. Ne ápoljuk azért szándékosan. Rohamosan fejlődő, korunkban ma már alig lehet egy város háztartását kellő egyensúlyba hozni a kiadások apasztásával, mert az másként bosszulná meg magát. Kell, hogy minden igyekezetünket a bevételek fokozására irányítsuk. Egy nagy jövedelemmel gyarapodott városi pénztárunk. Most látjuk mennyire kevés ez is a sok szükséghez! Hátha meg nem kapjuk a bányakárpótlást ? Némelyek a város érdekében már sokat tettek. Azok tesznek jövőben is. Tegyen más is. Ott a nagy erdő. Abból is sokat lehetne — mint qz már sokszor volt mondva — valami hasznot produkálni. De nem akarok túl menni a feltett czélon. A czél a két városi orvosi állás fenntartása Ne bontsuk meg azért a régi szokást e részben se. A régi mesgye megbontása csak akkor helyes, ha újabbat, jobbat állíthatunk helyette. Már azt pedig senki se állíthatja, hogy egy annyit tehet, mint a mennyit kettő végezhet. N L. »Bilincseken szenved, meg kell őt menteni, S a ki a hazáját igazán szereti Nem kiméi se vagyont, sem pedig beszédet, A királyig megyünk a kegyelem végett!* Azután poharat emel az ősz vándor, Élteti a rabot, ki Petőfi Sándor. S a nép minden szavát hiszi a csalónak És tovább regéli szájrul-szájra holnap. De több telt azóta, mint egy emberöltő, Még sem került elő a nagy magyar költő. Ezerféle mese szállhat a távlatból, Igaz hirt egy sem ad Petőfi Sándorról! Különfélék. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Boitner Károly nagybányai járásbirósági joggyakornokot, a Nagybánya és Vidéke segédszerkesztőjét a ; szatmárnémetii kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. «Dr. Katona Béla pihencje«-nél nagy társaság gyűlt össze tegnap délután Mondanunk se kell, sok jó kívánat hangzott el az itt nyaraló kitűnő férfiú egészségére. A nagybányai községi iskola értesítőjét 1898—1899. évről szerkesztette Doroghy Ignácz igazgató. E szokott gonddal szerkesztett értesítő XXVI. évről szól. Első lapon gyászkeretben nagy királynénk, Erzsébet arczképe van. Aztán a tantestület egyik jeles tagja Székely Árpád szakértelemmel irt tartalmas felolvasása »A népiskola eszközei a becsületességre nevelésben.« Megindító az iskola múlt évi történetében ö felsége Erzsébet királynénk gyászos halála alkalmából 1898. szept. 26-án tartott iskolai ünnepély emlékezete. Nyaralóügyi bizottság választása. Tekintve, hogy a nyaralási ügy szépen halad előre: a városi közgyűlés a maga kebeléből egy bizottsá- ságot választ, mely bizottságba az itt nyaralók közül is behivatik idönkint egynéhány a felmerült szükségesek megbeszélésére. A bizottság következő városi tisztviselőkből áll: Farkas Jenő, Nyisz- tor István, Münnich Sándor, Kovács Pál, Nagy Lajos, Mikola A. Gyula, Spáczay Gyula. Városi közgyűlés lesz folyó évi julius hó j 31-én, hétfőn. Fürdchiz építését fogadta el elvileg a f. hó 26-án ülésező egészségügyi bizottság. Szüszner Ferencz bányatanácsos a bizottsági ülésben azon reményének adott kifejezést, hogy a kincstár a kohó melletti szénpajtát annyival is inkább hajlandó lesz a városnak fürdőhelyiségül átadni, mert oda a kincstári munkások részére is lehet alkalmas fürdőkabinokat készíteni. Az ügy sürgős előkészítésére egy hét tagú bizottság ajánltatik a közgyűlés elé. Sz F. bányatanácsos pedig a bányaigazgatóságnál való közbenjárásra kéretett fel. Óvodai Ügyek. Az állami óvoda felügyelőbizottsága ülést tartott e hó 16-án az óvoda helyiségében Szüszner Ferencz elnöklete alatt. Jelen voltak Jancsó Janka óvónő. Alexa Tódorfté, Gábor Józsefié, Lévay Eerenczné, Nagy Lajosné, Szüts Illésné, Delhányi Zsigmond, Kovács Pál, Nyisztor István, Miskolczy Márton, Nagy Lajos, bizottsági tagok. A bizottság sajnálattal értesül, Jancsó Janka k. a. gégehurutos betegségéről s e miatt orvosi tanács folytán is kénytelen nemcsak a tanévet berekesztö ünnepélyről lemonadani, sőt az óvodát már most bezárja, mi által az egy hónapi szokásos szünidő hat hétig fog tartani. Mindannyian óhajtjuk, hogy kis gyermekeink fáradhatlan gondozója, ki sok hivatottsággal, kiváló szorgalommal, odaadással fárad a kicsinyek értelmi fejlesztése körül. Találja meg ez idő alatt meggyengült testi erejét, nyerje vissla szellemi mozgékonyságát, hogy ujult erővel folytathassa szép, de nehéz munkáját. — Az óvodai épület lassan halad. Mosdóssy Imre központi tanfelügyelő jóakaratu támogatása folytán küldtek a minisztérium részéről az előbbi költségesebb helyett egy másat, kevesebbe kerülő építési tervet. Ezen Szüszner Ferencz tett némi jelentéktelen, de czélszerübb változtatást. A bizottság e helyesebb, jobb tervet egyértelemmel elfogadja, mely a tejekkel együtt 8 ezer forintba kerül. Áz építkezésre az állam a város által az állami óvoda részére megajánlott négyezer frt egyszersminden- kori összeget rendelkezésre bocsátja időközi kamatjával együtt. A hiányzó háromezer forintot a minisztérium kívánságára a városi kölcsön utján fedezi, s ez összeget a város veszi fel, de a minisztérium tanügyi budgetje törleszti le 15 év alatt. Laikus eszünk előtt furcsának látszik e terv ugyan, de az állam igy tesz a felső iskoláknál is, ettől nem tér el, a hol csekélységről is van szó. Meg kell hajolni a magas intézkedés előtt is. Még e -kívánság hagyján ! De van egy másik. A város vállalja el a fentartási költséget. E kívánság már sok. Az állam képviseletében annak méltóságával nem is egyező. Mi itt meg tettük az ajánlatot. Egy kis félreértés miatt többet is találtunk adni, mint a mennyit akartunk, s most ez sem elég. Szívesen adnánk, ha volna miből a tanügy érdekében. De mert sok a szükség, igy kérjük; s e kérelemtől einem állhatunk. A fenntartást viselje az óvodai pótadó. Ez a bizottság szerény véleménye, mit a városi közgyűlés elé terjeszt. Ajándék. Dr. Lg. Berksz Aurél orvos ur a felsőbányái magyar egyletnek két kötet vasárnapi újságot és 10 drb Képes néplapot volt szives ajándékozni, fő kép, s az egylet tagjai igényeinek nagyon megfelelő értékes könyvadományért hálás köszönetét mond az egyesület nevében Felsőbányán, 1899. jul. 17. Nagy Lajos egyl. elnök. Esküvő. Imre Károly, e lap egyik fömunka- társa és Melegh Ilona k. a. augusztus 14-én tartják egybekelési ünnepélyüket. Dr. Wagner Sándor városi főorvost megrongált egészségére tekintettel, beadta nyugdíjaztatási kérvényét. Petőfi Ünnepély. A nagy népköltö emlékére városunk is ünnepélyt rendezett.
