Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-06-04 / 12. szám

Felsőbánya I Hírlap eljárás végett a kérelmet eredetiben polgármes­ternek kiadni határozza. 45. A helybe i m. kir. bányahivatal kérelme, melyben a régi kohófőnök lakás előtti tért L70 m. szélességben, 9 m. hosszúságban feladni kéri. A közgyűlés a 34/899. kap. sz. határozat kijelentéséhez képest utczaszépitési szempontból a kérelemnek helyet ad s a m. kir. bányakincs­tár tulajdonát képező régi kohófőnöki lak előtt a Kormos Pál-féle ház kapuja nyugati szélétől szá- mitött 9 méter hosszú teret l-70 m. szélességben a kérelmező hivatalnak díjtalanul feladni határozza. Miről a helybeli m. kir. bánya- és kohóhivatal jelen határozattal értesittetik. 46. A tanács bemutatja Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának 293/899. sz. bjkvi kivonatát, melylyel Felsőbánya r. t. város 1899" évi községi közmunka költségvetési előirányzatát jóváhagyva megküldi. Tudomásul vétetett. Különfélék. Előléptetés. Szüszner Ferencz m, kir bánya- tanácsost, helybeli bányahivatali főnököt a pénz­ügyminisztérium a Vll-ik fizetési osztály I-ső fo­kozatába léptette elő. Özv. Szűcs Sándorné szül. Borsos Erzsébet. Egy szép cselekedetei által tiszteletet nyert ke­gyes nő halt meg Nagybányán május 28-án özv. Szöcs Sándorné szül, Borsos Erzsébet asszony személyében, öt kisérte nyughelyére máj. 30-án szeretett városában a tisztelők, a nagyrabecsülők impozáns serege. A csendesen, szerényen élt, nagy szorgalommal munkálkodott, örömét, egye­düli boldogságát a közjó munkálásában, anyagi felsegélésében talált áldott emlékezetű nőnek koporsójánál sietett leróni az őszinte kegyelet adóját Nagybányának közönsége egyaránt. Szép számmal volt képviselve ott a társadalom müveit osztálya is felekezetre tekintet nélkül. Tettekben nyivánult egyháziasság, szorgalom és egyszerűség voltak a boldogult nőnek szép jellemvonásai Szor­galmával gyűjtött magának tisztességes vagyont, egyszerűségével a megszerzettet megtakarította, s egyháziassága buzdította, hogy Isten által adott javaiból munkálja Isten dicsőségét. Házas élete gyümölcsteán maradt, gyermekekkel nem áldotta meg az Ég. Gondozásba vette azért az öt szülő s tápláló egyházakat. Felsőbányán született, ezért hagyott az itteni református egyháznak 1000 frtot. Férjhezmenetelétöl számítva 54 évig Nagybányán élt haláláig. Ez egyháznak férje óhajtására is mintegy 7 éve, egy 4000 írtba kerülő gyönyörű szavú nagyharangot öntetett, ennek felszerelési költségére 500 frtot hagyományozott. A nagy­bányai ág. hitvallású egyház czéljaira 100 frtot rendelt adni. Ezen egyházak aranykönyveiben meg lesz, meg van örökítve a kegyes, buzgó pár neve. Oda Írjuk Borsos Erzsébet és korábban meg­boldogult kedves emlékű férje Szőcs Sándor nevét ama halhatatlanok közé, kiknek mi utódok any- nyit köszönhetünk, kik lehetővé tették egyháza­ink fennálihatását, kikre mindig hálás kegyelettel emlékezünk. Az egyházak segélyezése mellett kiterjedt figyelme más testületekre, sőt rokonain kívül más egyesekre is, kikhez az őszinte tiszte­let, ragaszkodás fűzte. A nagybányai tüzoltó-egye- sületnek 500 frtot hagyott. Aztán a szegényeket segélyező nöegyesületről is gondoskodott. Ked­ves lelkésze Gergely Károlynak 200 frtot jutta­tott. Volt nagybányai kántor-tanitó Liszkay öz­vegyének 100 frtot. Hűséges cselédjéről bőkezűen megemlékezett, 600 frt készpénzt s sok bútort neki hagyományozott. Nem volt alkalmam min­denről tudomást szerezni, tehát csak ezeket közöl­hetem. Azt gondolom ezek is eléggé világot vet­nek özv. Szőcs Sándorné asszony gondolkozására, nemes szive, jó lelkére. Kiterjedt figyelme min­den jó irányba. Közeli rokonait is részesítette tettekben nyilvánított atyafiui szeretetében, jósá­gában. Ezek is áldják jóságos lelkét, tisztelik áldott emlékét. Jobban, áldásosabban nem intéz­kedhetett volna földi vagyonának megosztásával. Temetése a református egyházakban igen ritka, mondhatni szokatlan — hogy mondjam — cze- remóniával ment végbe; 4 lelkész fungált részint koporsója, részint sirgödrénél. Ami már legalább a két bányai református egyházban gyakorlatból meglehetősen kiment, templomban tartatott meg a gyászszertartás je­lentékenyebb része. A nagytemplom tornáczában, a torony alatt lett felállítva a koporsó, mig Ger­gely Károly tartalmas, magvas egyházi beszédét és Révész János szép emlékbeszédét elmondta. Mindkét beszéd hü jellemzése volt a szépen meg­futott életpályának. Elismerésre méltóan hozzájá­rult a megható gyászszertartáshoz az énekkar szereplése is. A templomi beszédek végezte után megszólaltak a harangok s mentünk a temetőbe. Itt először Vas József nagybányai segéd elkész mondta el megható siri beszédét, majd Nagy La­jos felsőbányái lelkész imája után lebocsátottuk a portestet, hogy legyen porrá, ami porból lett: Nyugszik a portest csendesen, mig ama szép ta­vasz reggelén az Istenhez tért lélek egyesül a megdicsőült testtel. A boldogultra igazán ráillik gyászjelentésének ama találó bibliai felirata: »A mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának» Péld. XXXI. 30. S mint ilyen érezi a koporsója felett tartott megindító egyházi beszéd vezérigéit: »Boldogok a halottak, kik az Urban halnak meg. . . . Mert megnyugosznak az ö fá­radságaiktól és az ö jó cselekedeteiknek jutalma követi őket.« Jelentések könyve XIV. 13. A ki­adott gyászjelentés a jelzett jeligén kívül ez: »Rokoni szivünk mély fájdalmával és kegye- letes érzésével tud ltjuk, hogy áldott lelkű jó rokonunk, szeretett nénénk özv. Szöcs Sándorné szül. Borsos Erzsébet életének 73-ik évében, f. hó május 28-ikán este 7^2 órakor hosszas beteg­ség után, jó tetteinek boldogító öntudatával csen­desen elhunyt. Vallása, egyháza, rokonai s jó akarói iránt való szeretetének maradandó emlékét hagyta hátra. Hálás kegyelet kiséri sírjába. Te­metési végtisztességtétele folyó hó 30-án, kedden d. u. 4 órakor lesz. Nyugodjék földi része csen­desen! Lelke találja fel méltó jutalmát Istennél! Emlékezete legyen áldott. Nagybányán, 1899. május 29-ikén. Mády Lajos ev. ref. lelkész nejé­vel s gyermekeivel. Mády Vilma férjével Hámory Mártonnnal. Mády Gizella férjével Idirschler Re­zsővel s gyermekeivel. Mády Géza nejével s gyer­mekével. Varga Lajos. Hajdú Sándor nejével s gyermekeivel, mint legközelebbi rokonai.« NagyL. Keresztyén vagy keresztény-é ? Nem tarto­zik e lap keretébe ugyan, egyik vagy másik ki­fejezés jogosultsága felett vitatkozni, s nem is akarok tehát arról itt szólani, melyik e kettő közül a helyesebb. Tudja mindenki, hogy az előbbit Írja s használja a református, a másikat a római katholikus vallásu. Tudjuk, hogy egyik a Krisztus latin nyelvű elnevezéséről keresztyénnek, a másik pedig a Megváltó kínszenvedésének tár­gyáról a keresztről nevezi magát kereszténynek. É két kifejezés — ha különben nem tudjuk is —- elárulja valakinek legalább némileg vallását is. Ép­pen azért figyelmeztetnem kell a szedőt, hogy erre mindig ügyeljen a szedéskor, mert ennek figyel­men kívül hagyása már eddig is félreértésre adott alkalmat e lap némely t. olvasóinál. Meghívás. A szatmárnémetii ev. ref. főgim­náziumban a folyó 1898—99-ik évi nyilvános vizsgálatok és iskolai ünnepélyek következő sor­rendben és helyen fognak megtartatni: Junius 7-én d. u. 2 órától vizsgálat a gyorsírásból a IV. osztály termében. 10-én d. u. 4 órától vizsgálat a tornából a gimn. udvarán. 11-én a délelőtti is­tenitisztelet bevégzése után önképzőköri záróün­nepély, kapcsolatosan az ének és a zenevizsgálat­tal a rajzteremben. 13-án d. u. 4 órától az iz­raelita tanulók vizsgálata a vallástanból a IV. o. termében. 18-án d. e. 9 órakor évzáró istentisz­telet a szatmári ev. ref. templomban. 19-én d. e. 7 órától az I. oszt. nyilvános vizsgálata, d u, 4 órától a II. oszt. nyilvános vizsgálata. 20-án d. e. 7 órakor a III. osztályban, d. u. 4 órakor a IV. osztályban. 21-én d. e. 7 órakor az V. osz­tályban, d. u. 4 órakor a VI. osztályban. 22-én d. e. 7 órakor a VII. osztály nyilvános vizsgá­lata. Az egyes osztályok nyilvános vizsgálatai a rajzteremben tartatnak. Mindezen vizsgálatokra és iskolai ünnepélyekre a t. szülőket, a nevelés- és tanügy barátait, az intézetünk ügyei iránt ér­deklődő t. közönséget szives tisztelettel hívja meg Szatmár, 1899. május 20. az igazgatóság. »Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei« e czim alatt jelent meg dr. Szabó Mihály alsó- fehérvármegyei kir. tanfelügyelő által készítve egy 394 lapra terjedő, éles megfigyeléssel, nagy szorgalommal s szakértelemmel irt értékes mii. A jeles munka az érvényben levő törvények, a sza­bályrendeletek, utasítások, elvi jelentőségű hatá­rozatok és döntvények alapján lett összeállítva. Harmadik bővített és teljesen átdolgozott kiadás. Kapható szerzőnél Nagyenyeden. Ara 2 forint 60 kr. Az eféle munkák szerzői már csak azért is megérdemelnék, hogy müveik figyelemben, kellő pártolásban részesüljenek, hogy a sok gondot, nagy utánjárást, megfeszített munkát legalább ne kelljen még anyagi veszteségeikkel is tetézni. De hát mig a rémregények kívánt, busás jöve­delmet hoznak a fantasztikus írónak, addig az ilyen fajta munkák semmi anyagi támogatásban nem részesülnek a legtöbbször. Ez oka aztán an­nak, hogy oly sok értékes mü hever egyik s má­sik okos ember asztalfiókjában véka alá rejtve. Megérdemelne Alsófehárvármegye kitűnő tanfel­ügyelője dr. Szabó Mihály is a tanügy érdekében is annyi figyelmet a tanügy iránt érzékkel bírók­tól, a tanító testület anyagilag tehetségesebb tag­jaitól, de főleg különösen az iskolafenntartóktól, hogy e müvet mindannyian megszerezzék. Sok szükséges tudnivaló van benne, a tanító jogairól s kötelességeiről. Városi közgyűlés volt május hó 24-én. E gyűlésről e lap más helyén van bővebb tudósítás. Uj lakások s javítások vannak folyamat­ban. Gyorsan halad a kincstári bányafőmérnöki lakás. Épül Farkas Jenő magánlakása is. A vá­rosi vendéglő is kezdi levetni csodaszerü kinézé­sét. A részvénytakarékpénztári épületen is egé­szen uj ablakok készülnek a mostani rósz, szellős ablakok helyett. —• Ezek mind a haladás mellett szólanak. Tagadhatlan, hogy Felsőbánya jobban szépülhetne, ha több vállalkozó szellem volna az emberekben. De az is igaz, hogy az a sok szé­pülő városban divatossá lett nagyzási mánia, itt nem ragadta el még a lakosokat, amiért az­tán itt sokkal kevesebb a czifra nyomorúság is. Bizony nem is sokat ér, ha azt kell mondani s érezni: »Fenn az ernyő, nincsen kas.« Vizsga a ref. elemi iskolákban. A nyári vizsga e hó 24.. és 25. napjain lesz a ref. elemi népiskolákban 24-én szombaton d. u. az I. és II. fiúosztályok az összes tantárgyakból s a többi fiosztályokkal együtt a vallástanból fognak meg­vizsgáltatni. Másnap 25-én vasárnap d. e. 10 órakor a III.—IV. fiúosztály, d. u. istenitisztelet végeztével a leányosztályok vizsgája lesz. Női munkák kiállítása lesz 25-én a tan­folyam helyiségeiben. Nagyon sajnáljuk, hogy e kiállítás a reform, v. gyermekek vizsgájával egy- idöben össze esik. Vannak szülök, kik több időt szeretnének tölteni, a szép elohaladásban gyö­nyörködni a női iparkiállitáson is, azonban szülei, sőt hivatalos teendőik a gyermekek vizsgájához kötik. De sem a gyermekek vizsgáját későbbre halasztani, sem a női ipar érdemes vezetőjét egy heti igazán fáradságos munkával megterhelni erre kényszeríteni nem lehet. Kegyes hagyomány. B. e. Szöcs Sándorné N.-Bányán kelt végrendeletében a többi, — szép lelkületéről tanúskodó — hagyományai közt a felsőbányái ev. ref. egyház czéljaira is ezer frt kegyes hagyományt tett. Találja meg jutalmát annál az Urnái, ki a jókedvű adakozót szereti s az ilyen áldozatokon gyönyörködik! Szép és lélekemelő ünnepély folyt le május 11-én, áldozó csütörtökön, a helybeli rom. kath. templomban. E napon ugyanis 37 leány- és 34 fiu-novendék járult a sz. áldozáshoz. Mise közben, az evángélium után, Pemp Antal esperes-plebános tartott alkalomszerű ünnepélyes beszédet, úgy a szülőkhöz, mint a gyermekekhez, a szent cselek­mény jelentőségéről és magasztosságáról. Majd a sz. beszéd végével a keresztkuthoz mentek a kicsinyek tanítóik és tanítónőik vezetése alatt, hol aztán megújították a keresztelési fogadalmat. A szentélybe visszatérvén a szent áldozásban részesültek. Mise után az esperes-plébános ur gazdag reggelivel vendégelte és kisebb ajándékok­kal ajándékozta meg a kisdedeket. — E szép napról, az első áldozás napjáról mondá a nagy Napoleon is, hogy ez volt életénk legboldogabb napja. A helybeli rom. kaih. egyháztanács és iskolaszék múlt hó 28-án gyűlést tartott, mely­nek főtárgyát az iskolai évzáró vizsgálatok meg­állapítása képezte. Lapunk főmunkatársa, Vagányi Kálmán fötanitó május 28-án csendes családi körben ünnepelte Felsőbányára jövetelének, illetőleg itteni tanítóskodásának 25 éves jubileumát. A helybeli rom. kath elemi fiú- és leány­iskolában s az óvodában az 1898./9. tanévet záró vizsgálatok a következő sorrendben fognak meg­tartatni : junius 16-án az óvodában, 17-én az V.—VI., 19-én a III—IV., 20-án a II., 22-én a I. fiúosztályban. Junius ‘23-án az V.—VI., 24-én az III.—-IV., 26-án a II., 27-én az I. és 29-én ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet, az érdemsoro­zatok és jutalmak kiosztása, — At. szülők és tanügybarátok a vizsgálatokra szívesen látott vendégekül meghivatnak. — Felsőbányán, 1899. május 31-én. Az isk. Igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents