Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-02-26 / 5. szám
I"V". é'vfol3ra-irL_ 5_ szám. 1800. febnaéii* Í36. FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP TÁRSADALMI. KÖZGAZDASAQ1 ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség: Felsőbányán. MEGJELEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések Felsőbányái a a szerkesztőhöz küldendők. Kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán. Előfizetési ára : Egész évre 2 írt. — Fél évre I írt. — Egyes számok lo krért kaphatók. Hirdetések olcsó árak mellett közöltéinek. Nyilttér soronkint io kr. A tejszövetkezetről. Magyar László éleire való eszméje kiváló figyelmet érdemel, a melynek sikere minket nagybányaiakat, is érdekel. Hogy mi tekintetben, azt nem vitatom és nem magyarázom. Felsőbánya boldogulásának kulcsa ime kezében van, meglássuk, hogy tudja-e a kulcsot forgatni, vagy pedig közönynyel elveti és a közügy érdekét személyes tekinteteknek veti alá; az ily város felett ha csakugyan igy lesz, a lélekharangot meghúzták; ily városért önzetlenül működni hiába valóság. Nem ! az nem lehet, hogy egy város értelmisége a nép boldogságát közönynyel nézze és ne emelkedjék feladatának magaslatára, az nem lehet, hogy Magyar Lászlót nemes működésében egymagára hagyja ! Hiszen a nép boldogságával a hol keveset törődtek, az Alföldön, Olaszországban, most újabban Romániában az elégedetlenség tüze gyújtja lángra a szegény nép szivét, a mely ellen a karhatalom kevés biztosságot nyújt. Úgy hiszem e sorokból is megértették, ha tovább nem folytatom is, mit akartam mondani. De térjünk a tejszövetkezetre. A tejszövetkezet nem csak hasznossági, hanem egészségtani szempontból is fontos, mert hiszen ekkor a tehenek állategészségügyi szempontból jobban megvizsgáltatnak és a tüdövészes állatok tulajdonosai a tejszövetkezetből kizáratnak, mert ezt a közegészség érdeke kívánja. Hiszen hány ember kapott már forralatlan tej élvezete által tüdövészt ? Az igaz, hogy elhanyagolt tüdőhurutból, melyet két, egy perczes 14 fokos fürdővel lehetett volna 6 óra alatt gyógyítani, sok emb ve kapja a tüdővészt. Mit tapasztalunk mégis az orvosi világban ? Azt, hogy a baj ezen két legősibb forrására igen keveset gondolnak. Hanem óriási szanatóriumok létesítésén törik fejüket, melyek ragályozást szüntetnek ugyan, de a forrást be nem tömik. — Nekünk az üdülő városban a forrás betömésére is kell gondolnunk. Ezt tehetjük tejszövetkezetek beállításával. A tejszövetkezet létesítésének egyik módjával már e lapok hasábja megismertette az igen tisztelt közönséget, tehát ismétlésekbe nem bocsátkozom. Hanem szólok a másik módról, a mely szerint az ország kiváló tejszövetkezetét lehetne létesíteni Felsőbányán. A tejszövetkezet gerinezét 200-300 tehénből egy telepen egységes vezetés mellett létesített tejgazdaság képezze, a hol a vidékünkön legjobban tejelő állatok minta-kezelésben részesülnének, a hol 5-10 cseléddel a tehenészetet lehetne vezetni Az államtól átadott területen 500 drb. marhát lehetne intensiv gazdálkodás mellett tartani, mert hiszen 1 hold föld 2 tehénnek való takarmányt szolgáltat. — Túrán Szentiványi birtokán láttam egy minta-tehenészetet, 180 drb tehénnel, évenkint 30.000 frtot vett be.. E helységben egy évig laktam, tehát volt alkalmam közvetlenül meggyőződni a tej nagy hasznáról. — A tejszövetkezeti telepen állítanának egy jégvermes sercsarnokot, a hol üde kristály tiszta vízzel az edények a legtisztábban kezeltetnének, itt lenne a tej feldolgozás is és átvevés magánosoktól. Innét kapnának a magánosok jó tejelő állatot. A falvakból mint Svájczban, erre rendelt szekér hozná be tiszta edényekben a tejet jegyzék vagy rovás mellett a tejszövetkezeti csarnokba. így a munkások nem vesztegetnének munka-időt, a mi a mezei munkálkodó népre fontos. A városi néptől is igy szekérrel gyűjtenék össze a tejet. A tejsző vetkezet, a lakókat a tejszövetkezeti kartel ellen is biztosítaná alapszabályában, hogy egyesek oknélküli ag- gadalma eloszlattassék. Az alapszabály tervezetbe ennélfogva be kell venni czélul, hogy a szövetkezetnek nem csak az a czélja, hogy a tejet legelőnyösebben értékesítse, hanem az is, hogy Felsőbánya városának mérsékelt áru, egészséges és hamisítatlan tiszta tejet szolgáltasson. A tagjai lehetnek korlátolt számban év 50 kr tagdíjjal, a helybeli fogyasztók, kiket a választmány bevételre érdemesnek tart, de az ilyen . tag semminemű osztalékra nem tarthat igényt. A részvénytakarékok és egyesek részére a szövetkezet tehén-részvényeket állíthat ki 150-200 írttal és az évi haszonról és kiadásról pontosan elszámol, igy meglenne a mód adva, hogy az intelligen- tia és a tőkepénzesek részt vehetnének az egészséges vállalatban. Azt azonban ki kell kötni, hogy a szövetkezet első sorban Felsőbányáért és másodsorban a vidékért alakulL Szabó József. A nagy hidegekről. — 1899. január 20. — Minden köznapiassága daczára, az időjárás mégis őrök tárgya a társalgásnak, főleg akkor, ha szélsőségekbe csap át. Ilyen a helyzet napjainkban is, midőn a szokatlanul enyhe tél, a jégsport' barátainak nagy szomorúságára, nem akar szigorúbbá válni. — Most, hogy tél derekán vagyunk, s oly meleg napok járnak, hogy a téli kabát leTARCZA. i Apró versek. Irta: VULKÁN. I. Dal és bor. Ha a világ méhe Mézét összehordja, Édesebb annál a Bordalnak accordja. II. Szerelem. Éget a tüzes nap Sugarait szórva Égetőbb, tüzesebb Barnababám csókja. III. Barátság*. A gyémánt mily ritka. Mily becses egy jószág, De ritkább, becsesebb Az igaz barátság. III. Anyai szív, Nincsen a világnak Olyan drága gyöngye. Mint az édes anya Értünk omló könye. V. Barna menyecskéhez. Be van zárva szivem, Lantom azért pihen. Add ide a kulcsot: Tüzes forró csókod. VI. M . . . . . hoz. Lázban szived Édes hívem Tégy rá jeget Tedd rá szivem. A mama. Ne haragudj édes Mimikám, hogy csak most, harmadik leveledre válaszolok. Igaz ugyan, hogy midőn az intézetet elhagytuk és elváltunk megígértük egymásnak, hogy barátságunk fentar- tására állandóan levelezni fogunk. Jól tudom, hogy btinös vagyok, de bocsás meg, magam sem tehetek róla. Helyesen jegyezted meg legutolsó leveledben, hogy mindig téged szerettelek legjobban és a kit szerettünk, azt második énünknek kell tekintenünk és azelőtt nem szabad tit - kolódznunk. Igazad van, csakhogy édes Mimikém a mióta a szünnapokat élvezem, van valaki, akit még náladnál is jobban szeretek, ne téveszd össze, az nem barátnői szeretet, hanem annak szerelem a neve. Ne ítélj el Mimi, talán nem jól cselekszem, de már úgyis késő lenne a megbánás, mert aki már egyszer szeretett, aki tudja mi a földön a legnagyobb boldogság, aki szeret és viszontszerettetik, oh, az már nem képes arról lemondani. Hidd el nekem, hogy úgy van. Mi eddig unalmas, egyhangú dolgokkal foglalkoztunk, csak ha a leczkénket jól tudtuk és a bizonyítványainkban jó osztályzatot kaptunk: az volt legnagyobb örömünk, boldogságunk; az évek azonban múlnak, uj vágyak keletkeznek ismeretlen fogalmak után, az agy pihen és a szív kezd működni és a szívben van öröm, bú és bánat elrejtve. Most kezdünk élni igazán. De majd elmondok mindent. Figyelj reám. Hiszen emlékszel még, miszerint közösen elhatároztuk, hogy a szünidőben majd folytatni fogjuk tanulmányainkat, a hogy szeretett főnök- nőnk előírta. Meg is ígértük mindannyian, de azt hiszem kevesen tartják meg Ígéretüket, első sorban vagyok pedig azok között én. Jó szüleim, — midőn haza tértem — igen \ megörültek példás elömenetemnek és bizonyitvá-