Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-02-26 / 5. szám
f kívánkozik az emberről, éppen az ellentétnél fogva aktuálissá vált Koncz Zsigmondnak egy igen érdekes értekezése »A nagy hidegekről,« mely a Természet Tudományi Közlöny folyó évi januáriusi számában jelent meg. Ezen tanulmányból megtudjuk azokat az okokat, melyek a nagy hideget előidézik. így fő tényező a földünk kisugárzás okozta nagy meleg vesztesége, mely felhőtlen, tiszta s párában szegény levegőben rendkívül fokozódik s ezáltal nagy lehűlés jő létre. Egy további ok a levegő átvitel, mert ha egy bizonyos helyen a levegő lehűlt, s az légáramlás folytán más helyre vitetik, ott szintén hideget fog előidézni. Ezek szerint tehát a zord tél vagy a kisugárzás, vagy a levegő átvitel, vagy végül mindkét ok következménye lehet. — Woeikoff Sándor orosz tudós tanulmány tárgyává tette, hogy a hóréteg mily befolyással van a nagy hidegek keletkezésére, s kimutatta, hogy a hólepel, mint rósz hővezető a talajt, s növényzetet a megfagyástól védi, másrészt nagy hősugárzásával a levegő hőmérsékletét leszállítja. — Az 1877. deczember havában Közép-Oroszor- szágban fellépett nagyon zord telet, hatalmas hóesés előzte meg, mig másutt a hó hiánya miatt, máskülönben egyforma viszonyok közt; a levegő lehűlése normális volt. — Hasonló megfigyeléseket tettek hazánkban is, s kimutatták, hogy a dermesztő nagy hidegek akkor álltak be, midőn megelőzőleg az országban nagy havazások voltak, s a légnyomás tartósan magas volt. Földgömbünkön a nagy hideg és nagy meleg nem a sarkoknál, illetőleg az egyenlítőnél lép fel, mint azt sokan gondoljuk, hanem azoktól eltérő helyeken. — Kelet-Szibériában, a Jana folyó mellett fekvő Verchojánszk me- teorologai állomás e tekintetben igen nevezetes helv; ott észlelték eddig a legalacsonyabb hőfokot — 69'8° C-t. — A havi közép hideg január hóban — 51'2 fok, s a hőmérő mindegyik téli hónapban — 60° alá szokott sülyedni. — Kelet-Szibériának egy másik helye Jakutszk (62° 1’ é. sz.) hol az absolut minimum — 62° volt. Hogy az északi sarkon milyen hidegek vannak, arra nézve tájékozást nyújt a Nansen expeditio »Fram« hajójának meteorologiai naplója. — A Sverdrup kapitány által eszközölt feljegyzések szerint 1896. januárius 15-én — 52° volt a hideg. — Nausen 1893. márczius 12-én — 51‘6°-ot említ, s maga is nagyon csodálkozott, hogy milyen jól elbírja az ember a hideget. — E tekintetben különben nevezetesek a jakutok, mely nép Baranod és Gorjelav orosz földrajzi kézi-könyve szerint különösen tartós egészségével tűnik ki, s kora gyermekségével úgy hozzászokik a hideghez, hogv 40 fokos hidegben kint tölti az éjszakát a havan, s tehenei, háziállatjai 50 fokos hidegben nyitott fészerben állnak. — A léghajón végzett meteFelsöbányaiHírlap orologiai megfigyelések közül legnevezetesebb Bersounak, a porosz meteorologiai intézet asz- szistensének a »Phoenix« nevű léghajón 1894. i évi deczember 4-én 9150 mtr magasságban tett j észlelete, hol is a hőmérő — 47"9 fokot mutatott Utas nélkül való úgynevezett regisztráló léggömbök még sokkal magasabbra emelkedtek, igy az »Aeropnite« nevű léggömb 1895. október 20-án 15,500 mtr magasra szállt fel, s ott a legalacsonyabb hőmérsék — 70’° fok volt. A mi a magas hegy-csucscsokat illeti, nagy meglepetéssel azt tapasztalták, hogy ott nincs olyan fogvaczogtató hideg, mint közönségesen hiszik. — Több évi megfigyelés azt mutatja, hogy a legnagyobb hideg okozta hőfok, más kisebb magasságban fekvő helyeken is gyakrabban fordul elő. Hazánkban Árva-Váralján Weszelovszky Károly orvos csaknem félszázadra kiterjedő időre tett észleleteket, s azt tapasztalta, hogy Árva-Váralján 1849 óta, a legalacsonyabb hőmérséklet — 36'7° C. 1888. január hó 2-án reggel volt. — 1855. deczember 20-án — 34'4° C-t észlelt. Nagy-Szebenben Reiszenberger Lajos és utóda Gottschling Adolf tanár tett szintén félszázadra terjedő megfigyeléseket, s Nagy- Szebenben is a legnagyobb hideg — 35T° C. 1888. évi januárius hó 2-án volt. — Hosszú évek megfigyeléséből az tűnik ki, hogy Erdélyben s az Északi-Kárpátokban a hideg — 20 C-ig csaknem évenkint előfordul. Az Alföldön, Dunántúl, s Horvátországban — 20° már nagy ritkaság számba megy, mig Fiúméban — 1Ö° C-ig sem sülyed le a hőmérő. Ezek azok a határok, melyek megadják a hőmérséklet absolut változékonyságának mértékét, mely a klimatológiában, mint jellemző éghajlati tényező szerepel. Ezek az adatok tájékoztathatnak bennünket a nagy hidegek felől, s mindenesetre megbízhatóbbak, mint azoknak a bizonyos legöregebb embereknek az emlékezetei, kikkel szeretünk mindig előhozakodni, valahányszor az időjárás ellen általános a panasz. — Ezek a bizonyos »legöregebb emberek« rendszerint gyenge emlékező tehetségüek szoktak lenni, s tudvalevőleg legtöbbször semmire, s igy a nagy hidegekre sem emlékeznek vissza. Se. Különfélék. Mint tudjuk, Banffy Dezső miniszterelnök lemondását O Felsége elfogadta. Immár béke s jólét lesz szép Magyarországunkban. A boldogulás útjában mi se áll. Bércsak úgy lenne! ! Majd megválik. . , . . Iskolai vizsgák. Nagyt. Gergely Károly egyházmegyei tanügyi bizottsági elnök folyó hó 15-én megvizsgálta városunkban az ev. ref. fiú és leány gyermekeket a félév folyamán tanított tantárgyakból. Mindkét iskolában a növendékek elö- haladása felett megelégedését nyilvánította a vizsgákat vezető tanügyi biz. elnök ur. Folyó hó 13-án és 14-én pedig Nagybányán a gymnasiumi, polgári iskolai, községi iskolai református tanuló- j kar a vallásból és a ref. vegyes iskolában járó- \ kát az összes tantárgyakból Nagy Lajos felsőbányái lelkész vizsgálta meg, mindezen iskolákban kitűnő elöhaladás észlelhető. A nöegyleti bál Nagybányán folyó hó 14-én nagyon fényesen sikerült. Az elegánsul öltözött jelmezes hölgyek kedvesen gyönyörködtették bo- hócz ruhába bujt tánczosaikkal a mulatságban megjelenteket. A négyest körülbelül 40 pár tán- czolta. Erzsébet királyné emlékére ültetett fák. A földmivesügyi miniszter 71544—1898. szám alatti rendeletével Erzsébet királyné emlékére emlékfák ültetését rendelte el. Nehéz igazán élni, de jó. E sokszor igazolt közmondáson gondolkoznak most amaz arany tolvajláson ért nagybányaiak, kik a napokban éppen akkor kerültek a csendőrök kezébe, mikor a bánya sötétjéből a szabad természet ölébe akartak jutni. Ügy mondják, hogy itt egy évek óta rendszeresen működött tolvajbanda van. A bandában olyanok is szerepelnek, kikről a jó hi- szemü még gondolni sem merné, mennyire szurkolhatnak most a leleplezhetés miatt. Sírásó. Boros István felsőbányái református egyház tag azon kérelemmel s ajánlattal járult az egyház tanácshoz, hogy ő kész az előfordulandó halálesetek alkalmával sírokat ásni szerény díjazás mellett. Kéri azért ajánlatát a hitrokonokkal tudatni. Egyháztanács az ajánlatot elfogadja, nevezettet az illetők figyelmébe ajánlja, anélkül azonban, hogy a híveket más sírásót hivatási szabadságukban korlátozni akarná. Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi miniszter Szél György avasujvárosi és Sátor Dávid szinérváraljai ref. lelkészek részére elismerését s köszönetét nyilvánította, azért, hogy a munkásnépet szükséges oktatással hasznos irányba terelték. Örvendünk a magas figyelemben részesülésnek. Felhívás, mindazon ev. ref. vagy helybeli szülőket, kiknek 12 évet meghaladott, vagy e korhoz nagyon közeljáró s még úri szent vacsorában nem részesült gyermekeik vannak, ez utón is felhivom, hogy azokat e hó 27. és 28-ik napjain a lelkészi hivatalnál beíratni szíveskedjenek. Nagy Lajos ev. ref. lelkész. Városi közgyűlés volt e hó 22-én délelőtt 11 órakor. A tárgyai közül megemlítjük az éjjeliöri intézmény megszüntetését s helyettük kimondta a közgyűlés Prohászka Antal rendőrkapitány javaslatára 3 rendőr félfogadását. Ezután a 27-1897. számú szabályrendelet — mit jövő számunkban fogunk közölni — fogadtatott el a közgyűlés által. A legényegyletben a téli társas összejövetelek folyó hó 13-án bátyus vacsorával befejeztettek. A tárasasvacsorán az egyházi, városi és nyomnak, az ismerősök pedig mindannyian azzal fogadtak, hogy milyen szép, nagy leány lett belőlem a rövid idő alatt. Úgy történt a dolog, hogy a helybeli fiatalság nyári mulatságot rendezett. Erre az alkalomra szép világos nyári ruhát kaptam és mamával elmentünk. Mondhatom nekem, hogy én voltam az est csillaga. A fiatal emberek majdnem valamennyien körém csoportosultak és mindannyian hízelgő bókokat sugdostak fülembe. Eleinte nem jól éreztem magam, hisz tudod, hogy én a hizelgőket nem szeretem, az intézetben is azért volt oly sok ellenségem. Hanem később bemutattak egy fiatal embernek, nem volt szép, talán a legcsunyább valamennyi között, de a legműveltebb. Komoly érdekes arcz, elmés beszédű és megnyerő külsejű. Bérezi Jenőnek hívják és segédtanár a gymnasiumban. Az egész estét vele töltettem, mama legnagyobb meglepetésére és megengedtem neki, hogy irhát majd levelet poste-restante czimen. Oh Mimi hidd el nekem, hogy azokat a leveleket olvasni gyönyör, fenkölt gondolkozás és határtalan udvariasság nyilatkozik meg valamennyiben. Kezdetben elvont dolgokról irtunk egymásnak, később azután szerelemről is. Azt a levelet, amelyben első szerelmét bevallotta, örökre el fogom tenni. Azután kért, hogy találkozzunk — titokban. Ne haragudj reám Mimi, de nem voltam képes e kívánságát megtagadni és magam is vágyódtam utánna. A találkozásnál fülig elpirultam, ő is nagyon izgatott volt, pár perczig nem is szóltunk egymáshoz. Midőn fölpillantottam, láttam, hogy kiváncsi szemei mily éles tekintetekkel figyelnek és egész valóját mily boldogság és megnyugvás tölti el. Szemeimet a földre szegezvejbeszélgettünk. Szűk mellékutczákon vonultunk végig nehogy valaki meglásson bennünket. Ujöól bevallotta szerelmét, hangja rezgett a nagy izgatottságtól és kért könyörgótt, hogy én is szeressem őt. Szerettem volna e perezben nyakába borulni, szerettem volna sírni a gyönyörtől és csak nehezen sikerült magamba fojtani. Midőn hazatértem mamának feltűnt hosszas távolmaradásom és a nagy izgatottság, mely rajtam erőt vett ? kérdezte is az okát, de én iparkodtam kifogásokkal menteni magamat, nem mondhatnám, hogy a legjobban sikerült, mert mama azután kettőzött szigorral Őrzött és egy tapodtat sem engedett sehova egyedül. Mit szenvedtem ez idő alatt, minő szenvedély és vágyakozás gyűlt szivemben Jenőt látni azt képtelen vagyok neked e helyen tolmácsolni. Nagyon sokáig nem találkoztunk, úgy történt azonban, hogy a mama egy nagynéném házi uulatságára fog elmenni és én előre értesítettem őt, hogy a jelölt időben fölkereshet otthon. Mama szépen föl is öltötte az uj selyem ruháját és Jenő el is jött a kitűzött időre. Bevezettem az én szobámba és miután borult volt az időjárás, jóleső félhomály vett bennünket körül, a mi némileg láthatatlanná tette pirulástól égő arezomat. Egymás mellett ültünk a pamlagon és kezdetben elvont dolgokról beszélgettünk, később azonban mindinkább közelebb éreztem magam mellett amint remegő hangon boldogságról, szerelemről snttogott. Majd egy pillanatban két erős kar ölelt át és egy égő ajak érintette ajkamat. De ugyanezen pillanatban,óh csodák csodája, kitárult a szomszédszoba ajtaja és belépett azon a mama. Képzelheted helyzetemet. A következő perezben azonban Jenő feláll, ünepélycsen meghajtotta magát és szól : »Nagyságos asszonyom, ezennel megkérem a kedves lánya kezét.« A mama eleinte egy kissé ellenkezett, tudod a forma kedvéért, de azután mosolyogva beleegyezett. így történt a dolog és igy történt, hogy most a legboldogabb menyasszony vagyok a föld kerekségén. Látod Mimikám, a régi asszonyok nem jártak felső iskolába, nem tanultak vegyelemzést physikát és az ó kor történetét és mégis tudnak, mint mi. Na de végezni akarok, mert a családi óránk mindjárt egyet fog kongatni, vége lesz az előadásnak és Jenő jön ebédre. Most nálunk étkezik, hogy annál könnyebben ki tudja fizetni az adósságait. Oh, mert van a gazembernek elég. Ezután gyakrabban fölkereslek soraimmal, mert egy asszonynak nagyobb szüksége lesz jó barátnőkre, mint egy lánynak. A levelemből tanulhatsz egyet-mást és a jövőben hasznát vehetnéd. Csókollak és ölellek : Giza. A másolat hiteléül: Diogenes. \
