Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-01-15 / 3. szám
1925 JAN. 1 6. ff FELSO-SZA ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ T. Kir. ügyészség Debreczen Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cncn Telefonszám 55 cracn VB. évfolyam Kisvár da :: Csütörtök, 1925 január 15 3. szám. ItBES Sok szó esik mostanság Csonkamagyarország- ban a kis királyról, aki 12 esztendős s korának mindentigérő bájos ártatlansá- gával és sorsának királyian romantikus szomorúságával sokkal több loya- j litást és odaadóbb szeretetet vált ki hü alattvalóinak szivében, mint sok öreg \ király. Pedig a kicsi királynak trónja sincs. Sokan azt mondják: nincs is magyar király, IV. Károly volt az u- tolsó, őt a magyarok Károlyi Mihály alatt szépen letették és ... . azután se vállalták vissza ; elfogták és kiszolgáltatták az ellenségeinek, mert Szob- nál a cseh oroszián már kitátotta a száját Magyarország felé és mindig hasznosabb egy embernek meghalni a népért (ha király is) mint elveszni az egész országnak (ha csonka is.) Mégis sokan vannak, akiknek más a felfogásuk erről a dologról. Ezek azt hiszik, hogy a magyar alkotmány életfoiytonossága annyira egyetlen hordozója ma minden magyar vágynak, és a feltámadás reményének, hogy nem volna szabad magunknak lerombolni, azt, amit még ellenségeink sem tudtak: a magyar szent korona és a magyar birodalom egységének azt a misztikus reveláczióját, amely ezer esztendőn át volt vallott hit és . érzett valóság: hogy a magyar szent korona viselője nem csak hirdeti koronázásakor a világ négy tája felé su- hantó kardjával, de valóságosan magában meg is testesíti Szent István koronájának csorbítatlan jussát Szent István birodalmához. Ezekjszerint a pragmatica sanctió- ban foglalt együttes birtoklásnak ügye nem változtat az elsőszülöttségen alapuló magyar trónöröklés tényén és a kis Ottó koronázatlanul is királya volna az egész Magyarországnak, bár szegénykének csak annyi emléke van belőle, hogy egy riadt éjszakán sápadt arcú emberek száguldó autón vitték ki belőle. Én is szeretem a kis Ottó királyt, mert titkolt reményeimet és leláncolt magyar álmaimat hozzáfűzhetem az ő mindentigérő fiatal életéhez és mert ő az egyetlen magyar, aki nemcsak nem mondott le az elszakított magyar területekről, de ha megkoronázzák meg is esküszik rá, hogy visszaszerzi azokat Kisvárda, jan. 13 Spectator Nyíregyháza örömmé! látná Kisvárdának rendezett tanácsú várossá fejlődését. — Dr. Bencs Kálmán polgármester nyilatkozata. — Múlt számunkban megjelent első és második cikkünk viszhangra talált Nyíregyházán. A „Nyirvidék“ vasárnapi számában a következőket írja az első cikkünkre vonatkozólag ; Az egész vármegyébtn nincs senki, aki komolyan venné azt, hogy Nyíregyháza féltékeny volna a szépen fejlődő Kisvárda vagy akár Nyírbátorral szemben. Mint Nyíregyházát érintő érdekességet megmutattuk a Felső Szabolcs vezércikkét Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármesternek, aki a következőket mondotta; Nyíregyháza féltékenységéről Nyíregyházán senkise tud- Keletmagyarországnak ez a rohamosan fejlődő városa odajutott, hogy féltékenységre semmi oka nem lehet. Ellenkezőleg. Nyíregyháza város a legmelegebb szinpátiával, a legmesszebbmenő támogatás készségével nézi Szabolcsvárme- gye virágzó nagyközségeinek civiíizáiódá- sát, várossá fejlődését. Nyíregyháza városa csak nyerhet azzal, ha a vármegyének több és több naggyá fejlődő községe van. A nemes verseny, amely az uj városok között minden téren megindul különösen fokozza az elöhaladás akaratát, és mind két fél javára van, Örömmel fogadná a vármegye székvárosa azt is, ha akár Kisvárda, akár Nyírbátor vagy más virágzó nagyközség rendezettanácsu várossá fejlődnie, ez hasznára volna nemcsak az illető városoknak, de a vármegyének, a vármegye központját tevő Nyíregyházának és hasznára lenne az egész országnak. Annál kevésbé lehet szava Nyíregyházának Kisvarda, vagy esetleg más község rendezett tanácsú várossá fejlődése ellen, mert hiszen Nyíregyháza a törvényhatósági joggal való felruházást kérte s amikor ezért küzd, melegen együttérez, testvéri érzéssel karöltve halad Szabolcsmegye községeivel, amelyek ugyancsak egy magasabbrendü szervezetté fejlesztésüket kérik. Ha Nyíregyháza a maga aspirációját jogosnak érzi. mint ahogyan valóban meg van győződve ennek a törekvésnek jogosságáról, akkor természetes, hogy a legnagyobb mértékben méltányosnak látja és vallja Kisvárdának és a többi virágzó községnek, mint pl. Nyírbátornak rendezett tanácsú várossá való fejlesztését. Ezeket mondotta Niregyháza polgár- mestere és szavait a testvérközségek iránt vaió lelkes szeretet, virágzásuknak, naggyá fejlődésüknek őszinte kívánása hatotta át. Politikai notabilitások Kisvárdán. Dr. Káílay Miklós főispán, Mikecz István alispán leutaznak a Gazdabálra. — Lehet, hogy a földmivelésügyi miniszter is lejön. Előzetes program : A kisvárdai járás gazdaközönsége a főispán, alispán, dr- Kauzsay Tibor, Sza- lánczy Bertalan, Mózer Ernő, Erdőhegyi Lajos és Nodroviczky László védnöksége alatt január hó 24-ikén a kisvárdai nagyvendéglő összes termeiben nagyszabású táncestélyt rendez, melyen a járás 18 községének gazdaközönsége fog megjelenni. Érdeklődéssel néz Kisvárda közönsége ezen nap elé, amelyik úgy látszik, túl fogja ha- lani a szokásos bál kereteit. A bál és a vele kapcsolatos ceremóniák nagyjából a következő sorrendben fognak lefolyni. Az este hat órakor érkező vendégeket az elöljáróság és a rendezőség fogadja a báli teremben. Az üdvözlések és a válasz elhangzása után kezdetét veszi a tánc. Nyolc órakor társas vacsora lesz, melyen dr. Kállay Miklós főispán, — aki Kisvárdán mint főispán első ízben jelenik meg a község közönsége előtt, — hosszabb politikai beszédet mond, valószínűleg több érdekes beszéd fog még elhangzani a jelenlévő nemzetgyűlési képviselők és a többi társadalmi kiválóságok ajkairól, akik jelenlétüket kilátásba hetyezték. Ez a program természetesen megváltozik ha a miniszter is leutazik Kisvárdára. Részletes programmot a jövő szám közöl.
