Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)

1917-02-18 / 8. szám

Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdasági hetilap. — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Telefon szám 35 Előfizetési dijak : egész évre 8, félévre 4 korona. Fostatakarékpénztári csekkszámlánk száma 37262. gőzfürdő! i A világháború harmadik éve okozta ember és anyaghiány lehetet­lenné teszi a nagyobb építkezéseket és az ezzel járó intézmények létesí­tését. Ha ezek dacára foglalkozunk egy Kisvárdán építendő nagyobbsza- básu gőzfürdő létesítése eszméjével, tesszük ezt azért, mert az időt alkal­masnak tartjuk az eszme megkedvel- tetésére, felkarolására és ha kivitele elhatároztatnék, az előmunkálatok megtételére, melyek hosszabb időt igényelnek. Kétséget nem szenved és bővebb indokolásra nem szorul, hogy Kis­várdán egy nagyobbszabásu gőzfür­dőre szükség van, mert a Tiszától való távoli fekvés miatt nyáron a közönség a szabadban nem fürödhet és a romokban heverő fürdő hiányát ma már nagyon is érzi. De a hábo­rú elmúltával a fürdőre még nagyobb szüksége lesz, mint ma van, mert visszatérő férfi lakossága, növekedve a környék férfi lakosságának nagy részével, előre láthatólag oly hely­zetben lesz, hogy meleg és iszap für­dőkre fog szorulni rheumás, csuzos és egyéb bántalmai gyógyítása céljá­ból, De nemcsak a Kisvárdán levő főgymnasium, polgári leányiskola, a megyei kórház és a háború után itt elhelyezendő katonaságnak eminens érdeke fűződik ahhoz, hogy Kisvár­dán egy nagyobbszabásu gőzfürdő létesüljön, hanem magának Kisvár- dán a k mint kulturális és kereskedelmi központnak nemcsak idegen forgalma emelése céljából, hanem lakossága életszükségleteinek kielégítése vé­gett is. Ma az egész megyében csupán egy gőzfürdő van télen nyáron nyitva és ez is Nyíregyházán van. Világos, hogy ez egyedül a megye összes la­kossága igényeit kielégíteni nem tudja, de költséges is az oda való utazga­tás és fürdőkura tartás, annak, ki arra rá van utalva és ezek száma a háború befejeztével előre láthatólag tetemesen szaporodni fog. Főszeilcesztő : Or. GYÖRGY EERENCZ. Felelős szerkesztő: CSÁSZY LÁSZLÓ. Nem szorul tehát bizonyításra, hogy Kisvárdán egy gőzfürdő mely hidegvíz gyógyintézettel és szőiőku- rával összekapcsolható lehetne élet­képes vállalatnak mutatkozik. Kér­déses csak az lehetne, hogy mily alakban létesüljön, községi üzem, vagy magánvállalat formájában. A háború után a község mint erkölcsi testület kiadásai nagy mér­tékben megfognak növekedni és a köz­ségi pótadó elérte már a maximális határt, melynél nagyobbra emelni már nem igen tanácsos. Ha tehát a község létesítené a fürdőt, — mint tette ezt a közeiben levő sokkal ki­sebb Szerencs község — és azt sa­ját kezelésben vagy bérletben kezelné, ezzel oly jövedelmi forrást nyithatna; melyei nem terhelné meg jobban az amúgy is nagy közterhet viselő la­kosságot. De a magán vállalkozás, a ma­gántőke, mely ma amúgy is nehezen talál működő teret és gazdaságos el­helyezést, bátran belefoghatna egy részvénytársasági vagy szövetkezeti alapon léiesüíő gőzfürdő építésébe, miután annak prosperálása itt feltét­lenül biztosítottnak tekinthető. Eszménk bármily alakban kerülne kivitelre, csak üdvös lehetne Kisvár- dára és vidékére, ezért bizalommal tekintünk a jövőbe, abban a remény­ben, hogy a romokban heverő fürdő­telepen uj elet fog fakadni és vissza­fognak térni azok a szép idők mikor volt helyünk nyári mulatságaink meg­tartására, mert az uj fürdőnek keresve sem lehetne jobb helyet találni, mint a régi fürdőtelepen. Épüljön tehát a fürdő minél előbb és áldást hozó vize sok betegnek adja vissza egész­ségét. Jegyzetek. Akik nem tanulnak. Akik nem tanulnak, azok a mi ked­ves közönségünk és a mi nagyon tisztelt elöljáróságunk. A mi közönségünk nem akar attól az elvétől eltérni, hogy ha fő- j fogyasztási cikk érkezik, ne ostromolja Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában és az összes magyarország hirdető Irodákban. A nyilttér dija soronkint 40 fillér. nyomban az elöljáróságot jegyéért, az­után a két nagykereskedést áruért, akár van arra nyomban szüksége, akár nincs. Ma tisztjegyért folyik az ostrom, holnap cukorért, azután petróleumért stb Ezért tolong órákon keresztül, nap-nap után az elöljáróság épülete előtt, lehetetlenné teszi mások számára a hivatalba jutást, lökdösteti magát, állja a hideget és ha megkapta az illető jegyet ugyanoly ostrom alá veszi a két nagykereskedést és lehe­tetlenné teszi mások részére az oda való bejutást. De a tolongás az üzletekben meg van akkor is, ha nem jegyre kapható áru érkezik. Így ló mm. köleskása és ami jellemzőbb 15 mm. aszalt szilva fogyott el Kisvárdán 3 nap alatt, bár kilója 3 koronába került és vették olyanok, kik azelőtt soha sem vásároltak aszalt szilvát. A mi közönségünk nem akarja belátni, hogy főfogyasztási cikkek mindig kapha­tók, és hogyhakiíogyttak is pái nap múlva újból kaphatók. Azonnal és nagy mér­tékben kíván mindenki vásárolni, mert csak magát nézi és zúgolódik ha annyit nem vehet mint amennyit akar. Viszont a mi mélyen tiszfeit elöljáró­ságunk sem akar reformokat behozni. Eltűri nap-nap után az ostromokat és füle búbját sem mozgatja meg ezek lát­tára. Pedig a segítés módja — mint ezt már oem egyizben szóvá tettük, — igen egyszerű. Vagy talán ezért nem tetszik ez a mi mélyen tisztelt elöljáróságunk­nak ? Városunk kerületekbe és utcákra van beosztva Tessék a jegyek kiadását utcák szerint kiosztani, mint teszik ezt a hadi- segély kiosztással. Nyomban megszűnne a nagy tolongás és mindenki testi épsége veszélyeztetése nélkül hozzá juthatna jegyeihez és az üzletekben árujához és sok szegény asszony nem ácsorogna na­pokon keresztül az utcákon, míg otthon szegény beteg gyermeke didereg és nél­külöz. Másik kifogásunk a jegyek kiállítási módja eilen van. Kiki annyi hozzátarto­zót mond be, amennyit akar és mert a fejenkénti adatok kicsinyek, többet mond be a valónál, hogy ne szűkölködjön. Ellenőrzésnek, visszaélés megtorlásnak nyoma sincs, holott az elöljáróságnak több mód áll rendelkezésre, hogy a való iétszámról meggyőződjön és a vissza­élőket megbüntesse. Mert azáltal hogy egyesek a kapott nagyobb mennyiségről szőlő jegy birtokában többet vásárolnak mint amennyire jogosultak, számosakat gyakran elütnek attól, hogy ők is áruhoz juthassanak mert elvásárolták előlük a korábban jövők.

Next

/
Thumbnails
Contents