Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

Telefon szám 35. EZELŐTT KISVÁRD AI LAPOK. Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. "u° é Előfizetési árak: Főszerkesztő: Hirdetések Egész évre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanítók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Ebner jenő. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes magyarországi hirdetés irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér. MM!. A szerelet ünnepénél öregebb a szeretetnek az - a parancsolata, mely a bethlehemi kriptában el­hangzott zsolozsmák ihletés éneké­ből, sejtelmesen üdvözölt bennün­ket. Kiválogatott nemzetek mindig tudták, hogy az emberekbe beojtott családi szeretet, a forró óhajtás: övéiket megvédeni és sorsukat ja­vítani, még nem elegendő az egye­seket erkölcsileg magasra, a közt nagyra emelni; pesszimisták még megtagadták dicséretökel a szeretet tanitásától is, azzal érvelvén, hogy annak jótékony visszahatása léven a saját észre, tulajdonképpen nem is nemes cselekedet. Ha tehát a családi szeretet a legkorábbi törté­neti idők óta, sőt valószínűleg még régebben is, magától értetődő do­log, ha az apa, még az ősfoglal­kozások idején, v dászati zsákmá­nyát hazahozta feleségének és gyer­mekeinek, ha az első anya fajdal­makban született gyermekét, előző példa nélkül, alighanem épp oly édes mosollyal szorította kebléhez, mint akármelyik később született leánya : úgy ebben csak a nagyobb szeretet csirája rejlik, mely magja az idők ölében szunnyadó minde­neket átölelő emberszeretetnek. S igy az idő feltartózhatatlan lépésekben, évezredeken ál bizo nyos pontig folytathatta müvét és dicsekedhetnék sikereivel, ha a va­lódi nagyság általában dicsekedő természetű volna. A családból kis község került ki és sok ilyen köz­ségekből lett az állam, az átlagem­berek többsége azonbm csakhamar elhagyhatta a kivá%ak álláspontját, akik a szeretet forrasztó erejével akarták együtt-tarlani a világot. Még csak a szükségszerűség törvé­nye se bizony ült annyira szilárd­nak, hogy a részeket egymással összekösse, őket együvé vezesse, ha azok egyszer elváltak egymástól. A jóságos atyai kéz azonban, mely a világ mindenségét vezeti, az év­századok folyamán, ha mindjárt hosszabb időközökben is, a maga­sabb erkölcsi parancsolat hirdetőit küldte a földre, vagy oly sorsot juttatott az embereknek, mely any- nyira meggyőző, annyira érzékeny volt, hogy meg kellett látniok, mi­képp az egyesek nem küzdhetnek ellene, a higgadt ész nem győze­delmeskedhet ik felette és csak a szeretet hatalmával lehet ellene fel­lépni ; a szeretettel, mely gyakran sokká szundikál a szívben, mintha nem is volna életrevaló, s hirtelen nyájas derültséggel bukkan elő, mint tavasszal az elrejtett virá- gocska a hó alól. Szűkebb körökben uralkodik a szeretet, az ég e gyermeke, a FeiszaMcsi Hírlap eredeti tárcája­Ádám és az asszony. Irta : Kvarc. 7 Az összeköttetést hamarosan meg­kapta a kabinetirodával. Sőt oly szeren­cséje volt, hogy maga az Ur volt a tele­fonnál. — Halló, ki beszél ? — Itt Ádám. — No mi baj, fiam? — Uram, Teremtőm nagy az én ba­jom. De úgy kell nekem, miért nem vol­tam én megelégedve a Te tökéletes alko­tásoddal, miért zúgolódtam Ellened és miért panaszkodtam, holott akkor vol­tam én a legboldogabb. Szabad voltam mint a madár, független, friss, erős, egészséges. Most pedig rabszolga vagyok, beteg vagyok, az életemet is meguntam, amióta az asszonyt mellém adtad. Örö­kös nyafogáüával, veszekedésével pokollá teszi az életemet. Jgy én tovább nem él­hetek. Vagy vedd el tőlem az asszonyt, vagy pusztíts el engem, de ez igy tovább nem maradhat. — Jól van, fiam, legyen akaratod szerint. Mire hazaérsz, nem lesz már asszonyod. Ádám kitörő őrömmel fogadta azt a nagy kegyet. Úgy érezte, hogy egy nagy kő esett le szivéről és hosszú idő óta most megint boldognak hitte magát. Asszony nélkül. Hazament és ime üres volt a fészek. Körülnézett. Vájjon lehetséges az, hogy ő most egyedül van ? Valóban különös érzés. Éhes volt. A tűzhelyen ott állott egy csupor hideg tej. Fölemelte a csup­rot és leült vele az asztal mellé. Szür- csölni kezdte a tejet. Tudja Isten, vala­hogy olyan keserű most ez a tej ! Mér-, gesen lecsapta a csuprot az asztalra. Va­lami különös, ridegség ütött itt tanyát és Ádámnak o|y szorongó érzése támadt, Szabolcsvármeaye és ? vidék legolcsőb legmegbízha­tóbb arany, ezüst, ékszer és óraraktára, ===== hogy maga sem tudta miért, de félni kezdett. Sehol se találta helyét A pipa sem Ízlett neki úgy, mint máskor. Aztán lefeküdt. Aludni próbált, de csak idege­sen hánykódott anélkül, hogy aludni tu­dott volna. És ez igy ment nap-nap után. És Ádám megint egész nap az erdőkben bolyongott, búsulva, tépelődve. Egyszen aztár mi történt ? Semmi egyéb, mint hogy Ádám megint az Űr előtt állott. — Uram, Teremtőm, könyörülj a te boldogtalan teremtéseden. Óh, mit tet­tem, mit tettem ! Vedd el az életemet, de én igy tovább élni nem tudok. Mióta elvetted az asszonyt, azóta sivár, kietlen az én életem. Istenem, ha meggondolom, mily szép volt, mily bájos, mily kedves, milyen lágy volt a haja. mily észbontó a szeme, milyen tüzes a csókja, mily csicsergő a hangja, hogy tudott főzni, takarítani, mosni, gazdálkodni . Milyen Sándor Rezső őrás és ékszerész NYÍREGYHÁZA (Városház u. 3.) í I

Next

/
Thumbnails
Contents