Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-11-27 / 48. szám
XXIIÍ. évfolyam. Telefon szám 35. EZELŐTT KISVÁRD AI LAPO Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként Telefon szám 35. Előfizetési árak: Egész évre 8., iél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanítók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: Ebner jenő. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint ac összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér. Kisvárda, 1910 november 27. Jegyzetek. A betegsegélyző pénztár, — bár a kötelékébe való tartozás minden munkaadónak és igy munkásnak legális kötelessége, mégis lényegileg autonom intézmény, mert a működési szabályokat, a tagok illetményeit, a betegek járandóságait s az orvosi beavatkozás módozatait a kerületi pénztárak közgyűlései állapítják meg, melyeken úgy a munkások, mint a munkaadók kiküldöttei vehetnek részt. Megjegyzendő, hogy a kiküldöttek napidija és költsége is meg van törvényszerűen állapítva, tehát a gyűléseken való részvétel még anyagi áldozatába se kerül a kiküldöttnek. És mégis mit látunk ? Közönbösséget, részvétlenséget az egész vonalon. A kiküldötteknek eszük-álmában sincs, hogy a közgyűléseken részt vegyenek. Hogyne, hiszen maga az iparteslület érdemes elnöke se jár el a közgyűlésekre, pedig ő is egyik kiküldöttnek lett megválasztva. Ellenben panaszkodni, keseregni, azt már megszoktuk az iparosoktól. Időnként hangos a város a betegsegélyző elleni panaszoktól, de hogy az iparosok tegyenek valamit a bajok megelőzésére, arról szó sincs. Pedig módjukban állana, éppen a kiküldötti intézmény alapján, megjelenni a közgyűléseken és ott bátran, férfiasán felszólalni minden egyes esetben, valahányszor a kebelbeli iparosság érdekeinek megóvásáról van szó. Okulhatnának már az iparosok, hogy a kesergés mit sem ér, ellenben igenis cselekedni kell ott és- akkor, ahol és a mikor a meglévő bajok orvoslásának és újabb sérelmek megelőzésének helye és ideje van. ¥ Nemrégiben nyílt meg Kisvárdán egy utca: a Somogyi utca. Van már a mentében néhány uj ház, s készül már egy kifogástalan kövezetü járda is. Ez igy természetesen rendjén van. Az a néhány adófizető polgár, aki ott lakik, méltán megkövetelheti, hogy a házához ép bőrrel eljuthasson. Most a hasonlat kedvéért elvezetjük az olvasót egy másik utcába. (Bár az elöljáróságot vezethetnénk oda !) Itt már egészen más világ jár. Ezt úgy hívják, hogy : Vasút utca. Nyilván azért vasút utca, mert a vasúthoz vezet, s mert a vasút felé visz, nyilván a legnagyobb forgalmú is. Mindezekből pedig logikusan azt következtetné a jámbor idegen, hogy ez az ut van a leggondosabban kikövezve és ennek van a legkifogástaianabb járdája. Hej, haj 1 — ezt mondják a vasút utca lakói, dehogy van ez igy. Ha még volna egyáltalán járJMoszaMcsi Hírlap eredeti tárcája. Ádám és az asszony. (Fantasztikus humoreszk.) Irta : Kvarc. 3 (Utánnyomás tilos.) A vakerecpt. Ez alatt pedig fönt az Égben nagy tanácskozások folytak, a fölött, hogy miből lehelne az asszonyt megteremteni. Valahány udvari és belső titkos tanácsos volt az Égben, mind együtt volt és törték a fejüket, hátha valami okos dolgot kitudnának találni. Márakkor nyilvánvalóvá lett azonban, hogy a kinevezett tanácsosok mindenre valók, csak arra nem. hogy tanácsot kérjenek tőlük. Az igaz, hogy nem könnyű dologban kérték ki véleményüket. Mert minden anyagot, ami csak valamire is alkalmas volt, a legutolsó atomig felhasznált a Teremtő, s igy az asszony megteremtéséhez nem állott egyelőre más anyag rendelkezésére, mint az Ádám által felajánlott nyolcadik oldalborda. így hát rendkjvül nehéz és fogós volt a kérdés, s nem csoda, hogy az udvari orvosok által benyújtott recepteket sorba vissza kellett utasítani. Mindegyik valami hiányosságban szenvedett, s egyik sem felelt meg teljesen a célnak. Lucifer is részt vett a tanácskozásokon, s kárörvendö gúnyos mosoly ült ki ajkaira, a hogy látta a hiábavaló próbálkozásokat. Volt neki is egy terve. Egy zseniális, pokoli terve, mely még akkor született meg agyában, amikor Ádámnak az ismeretes tanácsot adta. Amint aztán megelégelte a tanácsosok kínos vergődését, megcsinált ő is egy hamisítatlan, pompás vakreceptet, (ez volt a budapesti vakreceptek ősapja) s névtelenül benyújtotta az Úrhoz. A vakrecept a következőket tartalmazta : Rp. „Veendő minden teremtett állatból, növényből és ásványból egy-egy sajátos tulajdonság, nevezetesen : a galamb szelídsége, a kutya hűsége, a róka ravaszsága, a macska hizelkedése, a mókus fürgesége, a farkas telhetetlensége, az őz félénksége, a zerge ügyessége, a majom bohósága, az oroszlán büszke magatartása, a tigris vadsága, a teve kitartása ; a tyuk anyáskodása, a liba tapasztalatlansága, a fecske fészekrakó művészete, a pacsirta dala, a varjú krákogása, a fülemüle éneke, a kakuk jóstehetsége, a bagoly éj szeretete, a sas bátorsága, a keselyű ragadozása, a szajkó nyelve, a gólya — jó szokása ; a gyik nyulánk- sága, a vipera mérge, a krokodilus könnye, a cserebogár halhatatlansága, a lepke virágról-virágra szállása, a méh dolgossága, a hangya takarékossága, a páva hiúsága, a pók hálója, a szivacs rugalmassága stb. stb. Veendő továbbá a rózsa szerelme, a rozmarin jósága, a kamélia szépsége, ibolya szerénysége, nefelejts hűsége, leander méltósága, örökzöld reménye, harangvirág bánatata, viola gazdagsága, gyöngyvirág ékessége, kökényvirág fájdalma, liliom ártatlansága, szegfű változatosság, a rezeda kellemessége, pipacs lármás-haragossága, ne- nyuljhozzám csintalansága, almavirág
