Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

1910. november 20.

FELSŐSZABOLCSI HIRLAP

3

a sok evéstől vagy ivástól túlterhelt túlterhelt emésztési csatornát, tisztítja a vért, az anyagcserét, hathatósan előmozdítja s ity módon súlyos bajtól megóvja az^embert. A párisi orvvsi akadémia a valódi „Ferencz József“-vizet nagyon jónak találta. Kapható ásványvíz-kereskedésekben gyógyszertárakban és drogériákban.

HÍREK.

— Kinevezés. Dr. Kubassy Béla tb. főszolgabíró távozása folytán a kisvárdai járás főszolgabírói hivatálánál megüresedett első osztályú szolgabirói állásra Szunyoghy Ferenc vm. IV. aljegyző lett helyettesítve, mely alkalomból tb. főszolgabíróvá lett kinevezve, aki már egy Ízben a jelzett hivatalnál működött is és igy személye nem ismeretlen közönségünk előtt: bizonnyal a régi rokonszenv fogadja az amúgy is megnyerő modorú tisztviselőt.

— Megyebizottsági tagok választásának eredménye a következő: kisvárdai kerület: Kastaly Ferenc, Dömötör György Dr. Lukács Vilmos. Füredi Ármin; — íényeslitkei kerület: Révész Menyhért, Kovács Béni, Tenkely József; — nyir- madai kerület: Eperjessy Béla, Vay István, Újlaky Gyula, Komáromi Miklós; dombrádi kerület: Veress Sándor, Somogyi József; gyulaházai kerület: Oko- licsányi Menyhért, Dr. Herzog Ármin, Rimaszombalhy Géza; nyírtass—pálro- hai kerület: Mozga András, Valu József;! mándoki kerület: Müller Hugó, ifj. Gö-: römbev Péter, Rácz Béla; lövőpetri kerület László Gyula, Nagy Tamás, Tompos Endre; gyürei kerület: Budai István, Tóth József; tornyospálczai kerület: Reizman Jenő, Guthy József; eszenyi kerület: Makkay Miklós, dr. Mikecz Miklós, dr. Szikszay Béla.

— Helyettesítés. Szunyogh Ferencz vm. IV. aljegyzőnek a kisvárdai főszolgabírói hivatalhoz történt ideiglenes helyettesítése következtében megüresedett aljegyzői állásra Dr. Mikecz László tb. szolgabiró lett helyettesítve. A körünkből távozó szolgabirót, akit mint talentumos, köztisztelet és becsülésben álló tisztviselőt ismert közönségünk, sajnálkozással látjuk pályáján más helyre szólittatni ; mindazonáltal rokonszenv és szerencse kivánataink özöne édesítse válásának perceit, amidőn munkálkodása elismeréséül előmenetelére ambíciójának megfelelő teret nyert.

— A feísőszabolcsi tiszai ármentesitő

és belvíz levezető társulathoz a földtni- lásügyi minister gróf Vay Tibor vármegyénk főispánját miniszteri biztosul kinevezte.

— Jegyzőválasztás. A gyulaházai község jegyzői állásra Mikecz Mihály egyhangúlag választatott meg.

A Szabolcsvármegyei Bessenyi Kör

a mai nap este 8 órakor Nyíregyházán a Korona szálló dísztermében estét rendez.

— Jegyzői jubileum. Révész Menyhért a tényeslifkei körjegyzőségnek köz szeretetben álló jegyzője mai napon ünnepli működésének negyed százados jubileumát.

— Halálozás. Szikszay József a nyírbátori Takarékpénztár vezérigazgatója 57 éves korában elhunyt.

— Miskolc város rendőrfőkapitányává Rimanóczy József kolozsvári kerületi kapitány lett kinevezve.

— A ragadós száj és körömfájás állati betegség a hélen az eddig még meg nem fertőzött kisvárdai járás Nyirmada és Pusztadobos községekben fellépett. A hatóság a helyszínére azonnal kiszállott és a legszigorúbb intézkedéseket rendelte el, hogy a betegség tovaterjedése meg- akadályoztassék.

— Birtokvétel. A nyirmadai Takarékpénztár a baltavári hercegi birtokot 1.775,000 koronáért megvásárolta, azonban Hauser Lipól bécsi lókereskedő az árverés ellen utóajánlatot adott be.

— „Kisvárdai müveit társalgás.“ Ilyen címmel múlt héten megjelent kroki szerzőjének utólagosan tudomására 1 jutott, hogy az abban előforduló nevek közt olyan is szerepel, aki tényleg létezik, és hogy a kisvárdai leányok megnehezteltek annak tartalmáért A szerző ezennel kijelenti, hogy a beszélgetés soha meg nem történt, hanem az mint minden kroki csak mulatság céljéból megirt groteszk túlzás, tehát az senkire sértő nem lehet. Azt pedig, hogy tényleg létező nevet említett, szerző kimondhatla- nul sajnálja, és egyedüli mentsége az, hogy előzetes kérdezősködésére azt a választ kapta, hogy a használt kifejezésék nem egyebek, mint szójátékok, melyek nem létező személyekre vonatkoznak. Attól tehát, aki azt rá nézve sértőnek találja, ezennel bocsánatot kér és sajnálkozását fejezi ki a történtek fölött.

— Tessék tudni. Jómódú paraszt, főkortes állítt be a képviselőhöz, sok ügyes-bajos dolgai elmondása után behívja csinos feleségét, modorosán bemutatja, majd kéri a képviselőt, ho^y gyógyítsa meg, mert beteg. A képviselő hüledezik, majd szabadkozik. Mire a paraszt igy szól : „Mán csak tessék tudni a dógát, mert a másik képviselő móris doktor vót és ellátta a feleségem baját, sokat vöt beteg és mindig meggyógyította— Azt már nem. A nyáron történt hogy Barna Simon bátyánk valamivel többéit talált magába szedni a jóból, mint a mennyi elég lelt volna, sőt úgy látszik sokkal többet, mert oly mély

| álomba merüli hogy hozzátartozói ha ! lottónk vélték. Ravatalra teritték tehát,

I rneggyujtoltak körületle egy csomó viasz I gyertyát s aztán torhoz ültek, melyen

már-már nagyon vig kezdett lenni az örökösök hangulata, amikor egyszer csak elsáppad az egész társaság és sikoltozva menekül, ki merre lát. —A rémületet Simon bátyánk okozta, ki felül s azán kilép koporsójából és se szó se beszéd, odatelepszik az elhagyott asztalhoz, felkap egy arany vig nettás palackot és . . . alaposau meghúzza. Ezt látva a társaság egy beunszorult tagja, ne- kibátorokodik, visszaül a helyére és fe- locsodván az ijedemből, de még mindig nagy zavarban, azt kérdik az öreg úrtól: hát bátyámuram nem hótt meg?“ Mire Simon bátyánk nyugodtan válaszol: „Ameddig csak aboromat ittátok, megmaradtam hótnak de már az Es erházy cognacomat uem hagyom a2 ebadta, inkább feltámadok.“

Válasz S. P. urnák.

Amint elolvastam véleményét a kutyákról, magamhoz hivattam nagyanyó „Boni“-ját, hogy hallgassa meg a verdiktet.

Én egy karosszékben ültem, kezemben a „Felsőszabolcsi Hírlap“ 46. száma volt, „Boni“ szemben velem foglalt helyet a pamlagon, jobbik első lábacskáját kézszoritásra felém nyujtá és illedelmesen kezet nyalt. Fejecskéjét magasra emelve okos szemeiből annyi jóindulat, hűség és ragaszkodás áradt felém, hogy nem is tudtam haragudni, mikor embertársaim ellen ilyetén fakadt ki:

„Fogadd be a tótot, kiver a házadból ! (a kisvárdai müveit társalgást kopi- rozva). Hát nem mi vagyunk a földnek régibb urai ? ! Az Urnák talán eszébe sem jutott volna embert teremteni, ha véletlenül — éppen amikor már pihenőre akart térni — egy csapat gorilla nem vetődik útjába.

Mégsem lesz jó — gondolta az Ur magában — ilyen nyelvezet mellett nem fejlődhet az irodalom! Hamarjában ösz- szedte tehát a teremtésből fönnmaradt ringy-rongy anyagot és megteremtette belőle az embert, kinek aztán annyi gonoszság kóválygott a fejében, hogy ezeknek kiviteléhez segítő társat kért az Úrtól. A jó Isten azonban maga is megijedt az ember észjárásán s hogy ennek vágyait fékezze, kivette jobbik oldalbordáját s megteremtette belőle az asssonyt; ezért jobbak az asszonyok. Majd megvédenék ők bennünket az országházban ! t. i. amikor szavazati joguk lesz.

Ami pedig a megmarást illeti, arról beszélni se jó. Több ember marja-faija egymást normális állapotban, mint mi, védtelen kis kutyák, akiket a legártatlanabb kihágásért agyondurrantanak az emberek. Az sem való, hugy a külföld bennünket nem méltányol! A kulturális országokban gondosan tenyésztik a kutyákat és megóvják a fajt.

Tetszik tudni, az én édesanyám nagy úri családnál nőtt fel és engem is ott táplált. Mikor aztán csintalan voltam, oktatásomul mesélni kezdett nekem. Minden országbeli kutyatársaimról tudott valami szépet és tanulságosat mondani. Igen! Jóska kis gazdámnak is van egy mesés.

WEISZ és BERKOVITS

— SZESZGYÁR BERENDEZÉSEID

in

Kisvárdán (Csillag-utca saját ház)

Interurbán telefon 34. m

Ajánlja az uj szeszkontingenst nyert uradalmaknak szabadalmaott s aranyéremmel kitüntetett uj és jó karban lévő használt teljes szeszgyár berendezéseit. — Mindennemű rézműves munkát és javítást jól, olcsón és gyorsan végez. — Fürdőberendezési vállalat.