Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

Telefon szán, 35. EZELŐTT KISVÁRBA! LAPOK. Telefon szám 35. Társadalmi és Ijfözga'd ígi hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Előfizetési árak: Főszerkesztő: Hirdetések Egész évre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanitók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. jjprwiTirtiiiyfi^T^“^ mi m»wh if nwMBnmnnrnnwwmm Ebner jenő. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér. Szintláz. Hacsak valami megint közbe nem jön, néhány nap múlva meg­nyílik előttünk a Mtizsák hajléka, a nyilvános szellemi szórakoztatá­sok k egyetlen hajzája : a színház. Ne ócsároljuk, kicsinyeljük a vidéki színészetet. Tagadhatatlan, hogy a korral haladó modern em­bernek a színházra múlhatatlanul szüksége van, s akkor érezzük csak igazán szükségességét, amikor hosz- szabb ideig nélkülözni vagyunk kénytelenek. Ma mindenkinek járnia kellene színházba ; a legfelső tízezernek ép­pen úgy, mint a legalsó százezer­nek. Azelőtt a színház ritka fény­űzés volt, ma már életszükséglet. A megélhetés óriási, terhes gondjai közül a színház szórakoztató, lát­ványos, kápráztató mutatványai elé menni egyetlen védekezés az elfá. suláslól. Mi, vidékiek sokkal fásul- labbak vagyunk, éppen azért, mint a fővárosiak, bár azoknak sokkal több alkalmuk van az élvezetek poharát üritgetni, még sem égnek el olyan hamar, mint amilyen gyor­san blazirtakká leszünk mi. Mert micsoda szórakozásunk van itt ne­künk ? Úgyszólván semmi. Ritka ember, aki Kisvárdán a kártyán és iváson kívül még valami más szó­rakozást is tud találni. Az ityen embert valami rendkívüli embernek tartják és ujjal mutatnak rá : ime, egy különc. S az ilyen városban mérhetet­len hatása van egy színtársulat működésének, még akkor is. ha az a társulat nem olyan elsőrangú is. Utóvégre nem kívánhatjuk, hogy fővárosi erők jöjjenek a mi nagy­vendéglőnkbe játszani és ha a tár­sulat jó műsorral lép elénk, jóaka­rattal kell őket meghallgatni és tá­mogatni kell őket, a melynek az a haszna is megvan, hogy a hálás művészek nagyobb ambícióval is játszanak. A közönség támogatásá­nak és a színészek buzgalmának egymást ki kell egészíteniük ; csak így lehet részünk igazi élvezetes színházi estékben. Csak igy fog a színház vonzani minden szép iránt érzékkel biró emhert. így lesz a színház egyik tényezője az egyen­lőségnek és lesz találkozóhelye min­denféle rangú és műveltségű em­bereknek. De azért nem lehet állítani, hogy minden embernek egyformán érzéke van a szép iránt; — a kö­zönség jó része nem ilyen. Vannak, akik az első felvonás végére jönnek, de mindennap ; és el nem tudják képzelni, hogy ho­gyan lehet végignézni az előadást, ők bizony a legérdekfeszitőbb jele­net elől elmennek vacsorázni. Ezek felÉzaMcsi Hírlap eredeti tárcája. Hajnali álom. Irta: Lengyel Sándor. Még sötét volt. Fönt az idomtalanul terpeszkedő háztőmkeleg felett,sürü fény­telen pára húzódott, mintha űzné az a sok csillogó, szertefolyó villamláng, mely­nek hullámzó fénye, mint a körbe-körbe játszó gyerekek fonala, egyesült szaka­datlanul. Távolról az örökké morgó gyár­telep kolosszális gépjei zakatolták, s néha hatalmasat puffant, mintha haragudná­nak kavégtelen munkáért. Majd itt-ott nyikorgóit egy kapu és fekete pontok, sötét alakok indultak, összefolyva a messzebb­menőkkel, majd ismét szétszakadva és igy tovább-tovább zajtalanul. . . . + Zsidók voltak, hajnali könyörgésre mentek. Én is fölkeltem és hosszú köpe­nyemet összefogva magamon indultam UNGÁR LiPÓT női és férfi-divat fehérnemű és szőnyeg áruháza NYÍREGYHÁZÁN. ép az ellenkező irányba. Nem mentem a templomba, hisz oda az emberek nem magukért, hanem a másik miatt és nem imádkozni, hanem mutatni járnak, hogy lásd én is itt vagyok, én is vallásos va­gyok, nem csak te. (Pedig milyen jó volna még egy kicsit aludni.) S amiül surrantam ‘ egyedül fütyö- részve, fogyott mellettem a házsor, mint a széthulló láncszem. S amikor már hal­lottam a közeli kis liget sőtétlő fáit sut­togni, szemembe tűnt ngy fehér iveit ablaku ház, melyből megtört fény su­gárzott ki. Ez Efraim a titokzatos len­gyel zsidó háza. Önkéntelenül is bepillantottam. Há­romágú vasláncon íügött egy nagy pet­róleumlámpa, mely ide-oda himbálódzó játszó árnyakat csalt a falakra. A kerek asztal élőtt Efraim ült és előtte egy ha­talmas könyv állott szétnyitva, melybe látszólag mélyen elmerült. Sajátságos fej volt. Rostos ősz haja alatt magas, fényes koponj^a világlott. A homloka mely mint a párkányzat, ki- dndorodott. visszarettenthetetlen bátor­ságot és észt árult el. Szemei nagyok, színtelenek voltak. Hosszú fehér szakála egész a mellét verte. Amint ott ült, mint valami rettenetes biró, sajátságos bor­zongással húztam még összébb a köpe­nyegemet. Ilyennek képzeltem én az igazság istenét. És nem tudtam tovább menni, csak néztem őt. Senki sem ismerte, pedig ott járt köztük emelt tővel. És mindenki gyű­lölte, pedig nem vétett senkinek. Féltek tőle, mert volt benne valami fenséges félelmes titok. Mély érzelmű, ^vallásos embernek hitték, s csodáltam, hogy e szent hajnalon itthon találom. S kíván­csiságomat még jobban ingerlé az, hogy uéha egy-két könycsepp gördült végig arcán. Egy szikla szivü vén zsidó aki sir! Ez lebilincselt. És olvasott könyvében . . . Fönn a a csillagok mintha borongó őszi dalt Őszi kostüm és pongyola kelmék, Szőnyegek, linoleum, Ruha és blous selymek, Valódi perzsa szőnyegek, Valódi angol férfiszövetek, Menyasszonyi kelengyék. Függönyök, ágyteritő készletek, F9íltÍ All i hMIl MM §01 BMIí Telefon­szám 63. gnsEggnenBMMM

Next

/
Thumbnails
Contents