Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
4 FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 1910. október 30. kisorolni, amely utalványokkaljaszerencsés előfizető igen előkelő cégeknél azt vásárolhat amit akar. Az illető cégek ugyanis a „Világ“ utalványait pénz helyett elfogadják, mert ők viszont a „Világ“- nál beválthatják azt. Ez nem sorsjáték, mert a „Világ“ tulajdonképpen tetszése szerint oszthatná ki az ajándékot, de ehelyett a sorsra hízza a nyerők megállapítását. Azok a cégek, amelyeknél vásárolni lehet a „Világ“ minden számában fel,vannak sorolva. — Cukor mint sziverősitő. A „Csemege és fűszer újság“ eme közhasznú lapból vettük át a következő érdekes cikket: Adamkiewicz brüszeli tanár hosz- szu kísérletezés után arra a tapasztalatra jutott, hogy a legjobb sziverősitő a — cukor. Ezért a táplálkozás higiénájának nemzetközi kongresszusán azt az indít-! ványt tette, hogy az összes államok par- lameljei utasisák a kormányokat a cukor- vám megszüntetésér, hogy a zsegényehb emberek is kellő mértékben élhessenek ezzel a nélkülözhetlen, de ma még nagyon drága tápszerrel. A legutóbb tartott teljes ülés az indítványt egyhangúlag elfogadta. CSARNOK. A készfizetések felvétele. Két ur a „Kör“-ben. (Ha Pesten állandóan ül két ur a kávéházban, akiknek szellemeskedéseit nekünk muszáj olvasni, miért nem ülhethe Kisvárdán a „Kör“-j ben is két olyan ur ?! Hadd szenvedjen | a „Felsőszabolcsi Hírlap“ olvasóközön-; sége is.) Az egyik: Elolvasta már a mai lapokat ? A másik: A legnagyobb részét már igen. Az egyik: Nos, mit szól a legújabb fordulathoz a készfizetések felvételének ügyében ? A másik: Ez mégis hallatlan, amit ebben az ügyben müveinek velünk. . . . Az egyik : Pedig szentesített törvény biztosítja ehhez való jogunkat. . . . A másik: Úgy bánnak velünk, mint egy gyarmattal .... Az egyik : Persze, azért megy olyan nehezen, mert odaát is tudják, hogy mily fontossággal birna közgazdasági életünkre a készfizetések felvételének megkezdése. A másik: Csak már legalább kezdenék meg a felvételt. . . . Az egyik: Mit kezdenének meg ? A másik : A felvételt. A készfizetések felvételét. Az egyik : Mondja csak, mit ért maga tulajdonképen a „készfizetések felvétele* alatt ? A másik : Hát tudja . . . izé . . . hogy is moudjam csak ... ja igen, a készfizetések felvétele .... én azt hiszem, hogy a bank régen letette a készfizetéseket, most meg felveszi. Nincs igazam ? Aki valamit fel akar venni, annak előbb le is kell tenni valamit. Ez a logika. Az egyik: Lássa, barátom, magának fogalma sincs a dologról. A készfizetések felvétele azt jelenti, hogy a bank eddig nem fogadott el készpénzt az adósaitól, hanem csak írásokat, szóval papírokat, melyeket örökösen prolongáltak. Ezután azonban csak készpénzzel lehet fizetni. Szóval „fuss, vagy fizess!“ A másik: És maga tart engem olyan baromnak, hogy elhigyjem ezt a hülyeséget ? Az egyik: Tartom. . . . A másik: (Arcul üti az „egyiket“) Hopp, megvan ! Lássa, ez az igazi készfizetés. Most maga felvette a készfizetést a gorombaságáért. Az egyik : (szikrázó szemmel) Most már kezdem érteni a dolgot. De ezért a tettéért felelni fog 1 A másik : Felelek. Az egyik: Most már én is követelem magától a készfizetést. Adja meg a 20 koronámat, mert különben. . . . A másik: Mondja, muszáj nekünk okvetlenül politizálni ? Az egyik: Hát muszáj ? A másik : Nem állana be egy lórum partiéba ? Az egyik: Hát nem állok ? De egy feltétel alatt: ha ne.n játszik hozómra és megkezdi a készfizetések fölvételét. A másik : Javíthatatlan ember. Örökösen politizál. Miért legyek én különb, mint az osztrák-magyar bank ? az egyik: Mond valamit. Gyerünk. (A lorum és a készfizetések felvétele megkezdődik.) — kvarc. — Közgazdaság. Téli virágok. Irta: Liseron. Mintegy tiz évvel ezelőtt a virágos boltok kirakataiban télviz idejében még nem lehetett oly sokféle és pompásan virító dísznövényt látni, mint manapság. Ha ma megállunk egy liyen kirakat előtt, annak üvegtáblái mögül az ibolyák, gyöngyvirágok, azaleák, rhododendronok, orchideák, cyklamenek, tulipánok, jácintok, rózsák, liliomok, pipacsok és egyéb virágok egész tömege mosolyog ránk, s közöttük gyönyörően virágzó mandula- és orgonafaágak integetnek felénk, sőt itt-ott egy cserépben aranysárgán vagy kéken érő szőlőfürtöt is látunk. A laikus okvetlenül elcsodálkozik ezen a tüneményen s főleg az tűnik fel neki, hogy a legkülönbözőbb és egymástól távol eső időben virágzó növények itt ugyanabban az időben, tél közepén virágoznak, mert hisz a tavasszal virító ibolya mellett ott látja a nyáron nyíló tüzliliomot és az ősszel nyíló fen- ciánát vagyis tárnicsot. A kertészeti tudomány valóban csodát müveit. Mindezt a virító pompát pedig olykép hozta létre, hogy botanika tapasztalatai nyomán félrevezete a növényben is bizonyos mértékben megtalálható életösztönt. A növény életfuncti- óinak kifejtése közben a talaj-, az éghajlati es fényviszonyok parancsoló szavának engedelmeskedik. Ha már most a kertész — akár tél közepén — olyan viszonyokat tud teremteni, melyek a növény vegetátiőját előmozdítják, ez tekintet nélkül az évszakra, virágozni fog, ahogy viszont téli álomba merül nyár közepén is, ha a kertész — képletesen mondva — el tudja vele hitetni, hogy tél van. Ezen a megtévesztésen alapul az a háromféle módszer is, melynek alkalmazásával a kertész tetszés szerinti időben virágzásra tudja bírni, helyesebben kényszeríteni a legkőlönbözőbb virágokat s melyekről a laikus közönségnek uem igen van tudomása, noha feltehető, hogy érdeklik. Az első ilynemű módszer, egyúttal a legrégibb és legismertebb, az úgynevezett fogyasztás, ami különben nem egészen helyes kifejezés. Fz abban áll, hogy a hagymás és gumós növények hagymáit és gumóit egy évnél hosszabb időn keresztül úgynevezett hidegházban vagy akár jégveremben is állandóan 3—-4 fok (C) hidegben tartjuk. A virágok ilykép azt hiszik, hogy tél van s nem hajt ki. Ha már most egy ilyen „fagyasztott“ gumót, hagymás, vagy ahár gyökértőt is cserépbe ültetünk s melegházban vagy fütött szobában tartunk, rögtön hajtani kezd, s 3—4 hét múlva virágzik, bárminő évszakban is. A második, alig kétéves módszer a Johannsen-féle. F.zt olyan gályákkal szemben alkalmazzuk, melyet bizonyos, előre meghatározott időben virágzásra akarunk bírni s nem más, mint a növény megré- szegitése. Abban áll, hogy a levágott mandula vagy orgonafagallyat egy hónappal a kívánt idő előtt étherrel telitett levegőben tartunk 24 órán át. Ez olykép történik, hogy mintegz egy literes üvegbura alá tesszük, mely alá ugyancsak kicsiny csésze vízben 0.6 köbcentiméter éthert helyezzünk. Ha a megrészegített galyvt azután földbe szúrjuk, vagy csak vizbe állítjuk, rögtön kihajt s 4—5 hét múlva gyönyörűen virágzik. A legújabb, Oroszországból hozzánk származott módszer a melegfürdő. Ez abban áll, hogy az illető növényt pl. noA gyakorlat emberei gyakorlati Kísérletek alapján bizonyítják, hogy a kőbányai szárított hizósertéstrágyával „ minden gazdasági növénynél fényes eredményeket értek el. Minden gazda kérje saját érdekében ezen szakvéleményeket < BUDáPEST-KÖBÁNYál TRÁGYASZÁRÍTÓGYÁR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a ' Bosányi, Schietrumpf ós T^rsa cäg Budapest, IX., Öltő-út 21. szára. MT S*lvei figyelmébe: Minden hirdetéshez uj szaKvélemény van mellékelve I "frae Az Önök által szállított sertéstrágyával melyet répaföldjeimen használtam, rendkívül meg voltam elégedve, sémivel hatása szembetűnő volt. A sertéstrágyával trágyázott földjeimen a répaiermés nemcsak a trágyázást költségeket fedezte, hanem még ezenfelül is haszon nal járt. Mutter Adolf nagybirtokos, Kossuth. O sertéstrttgya értékére vonatkozólag értesítjük, hogy a gyakorlati kísérletezés eredményével egyesületünk, úgy annak tagjai teljes megelégedését fejezi Ki, 'a mit készséggel adunk szives tudomásukra. Esztergom-vidéki gazdasági egyesület Büttner Róbert e. elnök, Esztergom.
