Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
1910. október 30. FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 5 vember közepén kiássuk a földből s egész nagyságban, tehát gyökerestől 6—15 órán keresztül állandóan 30 C. fok meleg vízben tartjuk. Az ilyen növény a fürdő után földbe ültetve s meleg helyre hozva, újév körül teljes virágában fog állani. íme ez a három főbb kertészeti módszer, melynek alkalmazásával a téli virágpompa csodáját létre lehet hozni. Közönség köréből.*) (Vettük a következő levelet.) Tűzoltóink sérelme. A f. é. szeptember 24-én Nyíregyházán tartott megyei tüzoltóverseny lefolyásáról annak idején sokféle véleményt lehelen hallani — de leginkább el volt terjedve, hogy Nyírbátor vitte el az első dijat. Valljuk meg őszintén, a tűzoltás mesterségével a közönség ép úgy van, mint hajdú a harangöntéssel. Ő csak látja, hogy szaladnak, másznak, szerelnek, egyik-másik még a nyulat is megszégyenítené a futásban, ugrásban, szóval alig nyúltak a fecskendőhöz, egy-kettő és már is le van szerelve; erre jön aztán a nagy taps és a közönség eldönti, hogy ez, vagy amaz volt a leggyorsabb, ez érdemli meg az első dijat. Csakhogy nem egészen igy van a képzett tűzoltó előtt. A tűzoltónak ép úgy, mint a katonának, meg van a maga teendője, melyet minden esetben és főképpen versenygyakorlat alkalmával a legpontosabban kell hogy betartsa. Egyik szerelő a másik teendőibe ép úgy nem avatkozhatik, mint pl. a huszár a gyalogos dolgába, vagy hogy nézne ki az a baka, ki odaugorna az ágyúhoz és segítene a tüzérnek, hogy gyorsabban tüzelhessen ? Minden intézmény kell, hogy bizonyos szabály, rend, fegyelem szerint működjék. Ilyen intézmény a tűzoltóság is, melynek sziutén megvan a maga alap és gyakorlati szabályzata, még pedig az 1886. évben Gróf Széchenyi Viktor elnöksége alatt (ki még ma is elnökünk) az országos tüzoltószövetség által kiadott gyakorlati szabályzat, mely nemcsak Magyar- országon, hanem a külföldön is elismert legjobb gyakorlati szabály és a melynek betartása a magyar tüzoltótestületekre nézve kötelező. Fent jelzett versenyen azonban sajnosán, olyanokat tapasztaltunk, mintha e szabályzat a nyíregyházi önk. tüzoltó- testületre nem vonatkoznék, vagy legalább is a nyíregyházai testületnek tudtunkon kívül uj szabállyal kedveskedett volna az orsz. szövetség, mert a nyíregyházai testület gyakorlati szabályzat készítésére nem hivatott. Sajnosán tapasztaltuk, hogy a versenyző csapatok, — tisztelet a kivételnek, — melyek a nyíregyházai testületnek huzamosabb időn keresztül tanítványai voltak, az orsz. szabályzattól eltérően szereltek, a mennyiben a gyorsszerelésnél egyik szerelő szám elvégezte a másik szám teendőit, a mit az orsz. szabályzat egyenesen tilt és mi által a gyors kivitelt tekintve, előnyben voltak. Ezen szabályellenes szerelés következtében a Jury bizottságnál azonnal tett óvásunkra a nyíregyházai testület vezetőségétől azon meglepő választ kaptuk, hogy „uj szabály szerint történik a szerelés.“ Érré vonatkozólag az a határozott megjegyzésünk, hogy uj szabály ez idő szerint nincs, a gyorsszerelés a szabályzat értelmében az iskolaszerelésnek csak gyorsabb kivitele és az egyik szám a másik teendőinek elvégzése kivételesen, —- gyorsaság szempontjából — csak a támadásnál engedhető meg; már pedig a versenyprogrammban támadásról egyáltalán szó sem volt. Hogy pedig ezen állításunkat, mely szerint az 1896. évben kiadott egységes gyakorlati szabályzaton kívül ez idő szerint más, újabb, nem létezik, — bebizonyítsuk, — legyen szabad az országos tüzoltószövetség titkárjától, Breuer Szilárd országos hirü fakultástól ez ügyben felterjesztett kérésünkre a következő értesítést leközölnünk, mely bárki által a testület laktanya helyiségében bármikor megtekinthető és a mely szóról-szóra igy hangzik: „2230/919. Budapest. 1910. X/9. F. hó 7-én kelt soraikra vonatkozólag van szerencsénk értesíteni, hogy újabb gyakorlószabályzat nincs. Stricte véve tehát a gyorsszerelésnél is minden szerelőszám csak a saját teendőit végezheti. A támadásnál ellenben fődolog lévén a gyorsaság és nem a szabályzat praecis betartása: megengedhető, hogy egyik szám a másik dolgába is belenyúljon. Tisztelettel Breuer Szilárd titkár. P H. Ezen, az egységes gyakorlati szabályzat 246. pontjá értelmében feltétlen helytelen és hibás szerelés tulajdonképen nem a versenyzőknek, hanem a nyíregyházai testületnek rovandó fel, a mennyiben ez oktatta és készítette elő a versenyre. A nyíregyházai testület ezen cselekedete már annál is inkább elitélendő, miután köztudomású, hogy a milánói világversenyen az első dijat megnyerte és ezen eljárása, illetve ferde tanítása azért nem tudatlanságnak, sem rossz akaratnak, hanem inkább részrehajlásnak minősíthető, ami pedig ily testületekkel szemben különösen verseny alkalmával elitélendő. Hasonlítható volt ezen verseny azon gyermekek játékához, melyek vezetőle a kitűzött jutalmat annak adja, ki leghamarább tartja fel az úját, — azonban közben megsúgja barátjának, hogy te meg ugorj egyet a vezényszóra, — bár a többi erről nem tudott semmit, mégis övé lesz a jutalom. A nyíregyházai testület ezen igazán magához nem méltó eljárásáért ez alkalommal sajnálatunkat fejezzük ki, remélve, hogy elkövetett hibáját belátva, a jövőben ily meggondolatlan lépésre nem ragadtatja magát, főképpen azért, mert a tűzoltók hivatásuknál fogva is legelső sorban hivatva vannak arra, hogy a barátságot magok közt fenntartsák és fejlesz- szék. K. . . Ügyében valamelyik ügyvédhez forduljon tanácsért. Kisvárdai. Felelős szerkesztőnk több napon át a fővárosban tartózkodott, mai napon érkezik haza a választ személyesen fogja megadni. Pályázati hirdetmény. A kisvárdai Casinó-egylet pályázatot hirdet az egyleti vendéglős és kiszolgálói (állásra, melylyel az egyletet megillető italmérési jog gjakorlása ez úgy a kö- í zönséges — mint a különlegességi szivar ™ és czigarelta eladási jogosultság gyakorlása és természetbeni lakás is jár. A ki az állást elnyeri, 2000 korona biztosítékot tartozik letenni. Részletesebb felvilágosilást az elnökség ad. A pályázatok — annak megjelölése mellett, hogy a pályázók évenként mily összeget hajlandók fizetni az egyletnek legkésőbb 1910. évi deczember 1-ig az Elnökséghez nyújtandók be. Kisvárda, 1910. október 23-án. Halasi Károly Kastaly Ferencz jegyző. alelnök. Mielőtt divatcikkekben szükségletét fedezné, tessék egy kis meggyőződést szerezni és elfáradni Singer Zsigmond utóda divatüzletébe Kisvárdán, ahol meglepő választékra talál: férfi kalapokban a valódi hires Halban és Damaszk cs. és kir. udvari szállítóktól igen sokféle kivitelben, u. m. iplszar, vili intés Leien és leli tiplin. = [félti ftg lesén és min nyúlszőr lipol. Szőrme áruk, valódi bőrből készült boák, karmantyúk és sportsapkákban nagy választék. a a Kisvárda, 1910. okt. 28. Szerkesztői üzenetek. — Kéziratot nem adunk vissza. — Téli alsó ruhák, kezfyük, haris nyákból stb. nagy raktár. C. C. Névtelenül beküldött cikkeknek lapunkba helyet nem adunk. *) AJak- és tartalomért, a beküldő felelős.
