Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

2 FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 1910. október 16. hogy az összességben rejlő szellemi és anyagi erők olyannyira szétda- rabolódnak, hogy az egyes apró töredékek nem képesek semmit sem produkálni, s nemcsak, hogy nem tudnak valami újat alkotni, valami olyat létrehozni, ami a többi csoportot is magával bírná ragadni, sőt messze kívül eső körökre is kihatással lenne, — hanem még annyi erejük sincs, hogy az embe­riség állal már létrehozott és elfo­gadott kulturértékeket átvenni ké­pesek volnának. Tagadhatatlan, hogy Kisvárda társadalmi élete magában hordja a városi élét csiráit. Az átalakulás, laluból-városba, most megy végbe és mint minden átalakulás, ez is sok zavarral jár. Most abban a stá­diumban vagyunk, hogy a városi élet legtöbb hátrányát már érezzük, de az előnyeit még nem élvezhet­jük. Kétségtelen, hogy később ez utóbbiak is mutatkozni fognak. De most ezen hirtelen változtatni nem lehet. Most csak arra szorítkozha­tunk, hogy adott helyzetünkben, a meglevő anyagi és erkölcsi erőink­kel mily uton-módon tudnánk oda­hatni, hogy azoknak élete, kiket állásuk, hivatásuk, foglalkozásuk és egyéb érdekük, szóval sorsuk állandóan ideköt, legalább annyira- mennyire elviselhető legyen. Hogy nemcsak primitiv természeti szük­ségleteik találjanak kielégülést, — bár e tekintetben is elég hiányos­ság mutatkozik, — hanem a lelki­tatatlan huszárszivet könnyelműségekre ragadhatták volna ... A soha nem élvezett csókoknak ke­serű ize egész buskomorrá tette a bárót. Álmatlan éjszakái voltak és kimerült nappalai. A Márti állhatatossága pedig egyre jobban törte ellentálló erejét. Oda­dobni mindent, vagyont, rangot, kard­bojtot és elmenni a züllésbe ezzel a le­ánnyal ! Ilyenek voltak az ábrándjai és kék karikák látszottak a szemei alatt. .. A családi tanács összeült, amelyen az özvegy báróné elnökölete alatt elha­tározták, hogy mindenáron ki kell ra­gadni a liatal embert annak a hölgynek a hálójából. Jelen volt a tábornok nagy­bácsi is, akinek a legjobb ötlete támadt. A katonának engedelmeskedni kell, en- néllogva Imre bárót mint katonát fogják eltávolítani a veszedelem helyéröl. Gon­doskodás fog történni, hogy a főhadnagy urat a legtávolibb horvát helyőrségbe helyezzék át... (Folyt, köv.) szellemi élet elsőrendű követelmé­nyei is többé-kevésbé teljesíthetők legyenek. Ezt pedig könnyen elér­hetjük, ha megvan mindnyájunk­ban a jóakarat. Jövő cikkünkben rá fogunk mu­latni azon útra, melyen haladva a mostani visszás állapotokat alapo­san megváltoztathatnék. Dr. S. P. Egy igazságos ítélet. A magyar eskiidtbiróság kevés olyan ítéletet hozott az utóbbi időben, amely oly zavartalan összhangot és teljes érzelmi egységet létesített volna biróság és köz­vélemény között, mint amilyen támadt a Haverda féle biinpörben hozott esküdt­széki ítélet nyomában. Annál örvendete- sebb és megnyugtatóbb ez. mert az es­küdtszék intézménye, a polgári szabadság- jogoknak ez a legnagyszerűbb biztosítéka, fényesen rehabilitálva lett, azon elfogult támadások után, amelyekkel tekintélyét, súlyát, megbízhatóságát és hasznavehető- ségét megtépázni törekedtek. Emlékezzünk csak vissza arra az or­szágos felháborodásra, amely a szegedi esküdtek felmentő verdiktje nyomában támadt. A bűnnek ott, az Ítélet meghoza­tala után végbement apotheozisa undort váltott ki minden jóérzésü és erkölcsileg nem beteg ember leikéből és ha a tömeg hangulata elfogulatlan iiéletnek rendszerint nem is akceptálható, az a fogadtatás, a melyben a Budapestre visszaérkező „drá­mai hősöknek“ részük volt, csendes he­lyesléssel találkozott azoknál, akiknek még van ép és egészséges erkölcsi ér­zékék, hogy bűn és erény, vétek és kö- nyelmüség között különbséget tenni tud­janak. Legfőbb bíróságunknak, a királyi kú­riának a szegedi verdiktetet megsemmi­sítő ítélete és a budapesti esküdtbiróság- nak delegálása volt az első állomás, amely­ből az erkölcsi igazság diadalutjára meg­indult. Züllésnek indult existenciák tipikus korképe bontakozott ki a Heverda féle bűnügyben. Vagyonos családból szárma­zik egy leány, anyagi gondoktól mentem nő fel, taníttatják, neveltetik. A leány szép. Szülei — amint ez sajnos gyakori eset, máshoz erőltetik, mint akit szive vonzal­mánál fogva férjéül választott. Kikapcsol­juk ennek etikai boncolását, annál is in­kább, mert a nő züllése és a társadalmi lejtőn való gurulása lefelé egy későbbi időpontban következik be. Férje és gyer­meke van. Anya. Családi kötelességek hárulnak reá és ezek tudata helyett benne rossz hajlamai, a könyelmü és a költe­kező életmódhoz való fogékonysága éb­red fel. Férjétől elválik. Eddig az ideig anyjával nem kerül súlyosabb konfliktusba. Attól kezdve életmódja, viselkedése pa­zarló költekezése érthetőleg, felébreszti a j más gondolatkörében élő, dolgozó és ta­karékoskodó, sőt nagy vagyona dacára fukarkodó anyának ellenszenvét, rossza- ! lását, elitélését, majd megvetését. Embe­rileg megmagyarázható, hogy anyja iránt nem valami nagyon rajong, ő azt szívte­lennek, kegyetlennek, emberietlennek tartja és gondolja. De mindez nem teszi ment­hetővé, nem teszi megbocsáthatóvá a bűnt, hogy anyjának láb alól való eltételére gondol és határozza el magát. Szándéká­nak vitelére eszközre van szüksége. Egy nő kezében pedig minden tőrnél és fegy­vernél biztosabb és használhatóbb eszköz egy olyan férfi, akit bájaival megbabo­názva, egy fényes és gondtalan jövővel hitegetve úgy visz, és. odavisz, ahová céljai megkívánják. A szerencsétlen esz­köz adva van Jánossyban ; és ha ő nincs, lett volna egy csomó más Jánossy, akit ugyanaz a lelki sivárság, beteges nagyravágyás és gyengeség predesztinál j erre a szerepre. És hogy a trifolium meg­legyen, kell egy ravasz és számitó Vojt- hának is lenni, aki osztozik az imádott nő csábjaiban, segítő társa a terv kífő- zésében és kivitelében egyaránt. A magasabb erkölcsi törvény, az isteni törvények megtorló igazsága ment teljesedésbe — mindenkinek a megnyug­vására, — amikor az esküdtek igazmon­dása folytán jóidőre megszabadult a tár­sadalom azoktól, akik súlyosat és nagyot vétettek isteni és emberi törvények ellen egyaránt. Bukásuk kérlelhetetlen végzet- szerűsége felett bőségesen lesz idejük el­mélkedni. Képek a turfról. A minap, hogy Budapesten voltam és barátaim tartóztattak, ezt mondottam nekik: — Nem maradhatok, fiuk, mert va­sárnap lóverseny lesz Kisvárdán, — s azon okvetlenül jelen akarok lenni. A fiuk ajkát finom mosoly rángatta meg. láttam rajtuk, hogy azt gondolták magukban : „Lóverseny lesz Mucsán.“ Nos, szerettem volna, ha ezek az emberek ift lettek volna és látták volna a mi lóversenyünket. Bizony-bizony akár mint szemet-lelket gyönyörködtető lát­ványosság, akár mint sport esemény be­csületére vált volna akármelyik városnak. A felvonulás. Már déli egy órakor megindult a ko­csi és népáradat a Csillag-utcán végig a Hármas-ut felé. Urasági fogatok büszkén előzgettek a bérkocsikat, a járdákon pe­dig a polgárság özönlött a lóversenytér felé. Én a Bernát kocsiján hajtattam ki­felé és azon megtiszteltetésben részesül­tem, hogy maga Bernát, a nagy, a kövér, a kolosszális Bernát ült a bakon. Az iga­zat megvallva, nem nagyon örültem a szerencsének, mert Bernát háta (melynek hossza 2 meter és 40 cm, szélessége pe­dig lm. és 80 cm.) egészen eltakarta előttem a látóhatárt. Pedig lett volna mit nézni. Kétoldalt, az ablakokból gyönyörű Schmidthauer-féle ssználata valódi áldás, gyomorbajosok ak és székszorulásban szenvedőknek keserüviz. Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbe hozza. _______________________________Kis üveg 40 f. Nagy üveg 60 ft Kap ható Kisvárda és vidékén minden gyógyszertár és jobb füszerüzletben.___________

Next

/
Thumbnails
Contents