Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-05-17 / 20. szám
Fehérgyarmat, III. évfolyam. 20. szám 1914. május 17. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Félévre ................4 kor. R6 YÄRHÄT Társadalmi hetilap. Negyedévre.... 2 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. A szerkesztésért felelős: rnAiyAs adolf. ti* iVt Szerkesztőség és kiadóhivatal: »KOSSUTHc-NYOMDA, FEHÉRQYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. A kisgazdákról. Sajnos, de való, hogy általában a kisgazda az emelkedő közterhek és igényei tokozása által nem is uey gazdálkodik, mint apáitól látta. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül silány igavonókkal a földet jól megmunkálni nem lehet; a gondosan meg nem tisztított vetőmag gazt terem; csekély számú marha állomány után a földekből kivont táperő nem pótolható. Nem vádként hozzuk fel ezeked a kisgasdák ellen, csupán rá mutatunk ezen jelenségekre s hozzátesz- szük, miszerint természetesnek találjuk, hogy a kisbirtokon való gazdálkodás belterjesebb irányban nemi fejlődött. Természetesnek találjuk, mert a kisgazda nem igen olvas szaklapokat, szakkönyveket, melyekkel a gazdálkodás, fejlődéséről tudomást szerezhetne, nem látogat kiállításokat, nem hallgat felolvasásokat, melyekből ismereteit gyarapithatná, Uera tagja egyesületeknek, melyek a kisgaüda gazdálkodásának fejlesztésével foglalkoznak végül nincs olyan szervezet, mely a kisgazda irányításával foglalkozik s a tőkének a gazdaságban való jövedelmező befektetésére megtanítaná. A földmivelósi kormányzatok már sokat tettek a múltban a kisgazda érdekében. Földmives iskolát, baromfi-tenyésztési képző isolákat állítottak fel, minta paraszt gazdaságokat szerveztek és az állattenyésztési, tejgazdasági, szőlőszeti felügyelőségek, mind olyan intézmények, melyeknek hivatása, rendeltetése a kisgazda gazdálkodásának fejlesztése. De a földmives iskolából kikerülők nagyrésze a nagyobb gazdaságokba igyekszik szolgálatot keresni és ismereteit nem hasznosítja a saját gazdaságában a köz javára. Gondoskodni kellene tehát olyan szervezetről, mely a helyi érdekből kifolyólag kizárólag a helyi gazdasági ügyekkel foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdekcsoportba tömörítse és a gazdálkodás fejlesztésére épen a tömörülésben rejlő anyagi, értelmi, erkölcsi erővel közreműködjék. A falusi gazdakör vezetői a faluból kerülnek ki s igy hiányozni fog a szellemi képesség a vezetésre és a gyakorlati irányításra. Ezt kaphatnék erre feleletül. Ez nem áll. Szervezzünk csak falusi gazdaköröket. Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat falusi gazdakörbe csoportosítani, fejtsük ki előttük a tömörö- désben rejlő erőt és győzzük meg őket, hogy anyagi boldogulásukat egymás kölcsnös támogatásával sikeresebben mozdíthatják elő. A mezei munka szünetelése alatt tartson fenn a gazdakör alkalmas helyiségeket, járattason földmíveseknek való szaklapokat arra, hogy a gazdák az olvasottak felett eszméiket kicserélhessék. Igyekezzék a gazdákat heti foglalkozásra buzdítani, keresse és jelölje meg irányát és fejlessze azt Ahol az iparnak csirái megvannak, ha még oly jelentéktelennek is látszik azon házi ipar, igyekezzék azt a gazdakör fejleszteni és a háziipar termékeinekkeressen helyben vagy vidéken elhelyezést. Foglalkozzék a vezetőség a lakosság gazdálkodási rendszerével, annak hátrányaival ; jelölje meg a szomszédos községek gazdálkodásait, annak általános eredményeit, a jót igyekezzék a helyi viszonyokhoz képest meghonosilani, a roszra mint intő példára rámutatni; foglalkozzék a népnek az anyagi boldogulást gátló szokásaival, mutasson rá álalános- ságban annak következményeire és igyekezzék a bajokat egyesült erővel orvosolni. Szerezzen be baromfiakat, mozdítsa elő a baromfi tenyésztést ; fejlessze a marha tenyésztést és igyekezzék a mai vegyes marhaállományt nemesebb fajokkal felcserélni és buzdítsa a gazdákat takarmány termelésre és a föld termőképességének fokozására. Támogassa a gazdákat jó vetőmag és gazdasági eszközök beszerzésében, ismertesse meg őket az okszerű gazdálkodáshoz szükséges, kisgaz^ dáknak vaió gépekkel és egyéb eszközökkel, kisérje figyelemmel a gazdálkodás terénelőforduló újításokat, azok eredményét, egyes gazdasági termények vetésével e célra közösen bérelt kisebb területen tegyen kísérletet. A kisgazdák ügyét felkarolni kell, még pedig komoly szándékkal és mielőbb. Ha lesz oly intézmény, oly szervezet, a mely vezeti majd a kisgazdákat a helyes utón, jobban fognak ragaszkodni földjükhöz, mert az a kis föld okszerű gozdálkodás mellett megélhetésüket, kenyerüket fogja jelenteni, de nem a nyomorúság kenyerét, hanem a tisztességes becsületes munka után méltán meg érdemelt nyugodt, boldog megélhe tést. A vasárnapi munkasziinet uj törvénye. A kereskeldelemügyi miniszter az ipari munka vasárnapi munkaszünetének uj szabályozására vonatkozó régen várt előadói tervezetet részletes megokolásá- val együtt most küldötte szét véleménynyilvánítás végett az érdekeltek széle* köreinek. A törvényjavaslat a vasárnapokon és Szent István napján kívül csak a karácsony első napját nyilvánítja munkaszüneti napnak, mely törvényes rendelkezés nélkül is általánosan megtartott szünnap. A munkaszünetnek legkésőbb a munkaszüneti napon reggel 6 órakoi kell kezdődnie és legalább a munkaszüneti napot követő nap reggeli 6 órájáig -kell tartania. Az élettel együttjáró szükségletre való tekintettel, nevezetesen a közélelmezés érdekében állami, hadügyi, közforgalmi, közbiztonsági és közegészség- ügyi érdekből, továbbá általánosan elismert üzemtechnikai okokból megenged a törvényjavaslat, hogy bizonyos munkák azokon a napokon is végezhetők legyenek, amelyek egyébként általános pihenőül szolgálnak. Egy részüket maga állapítja meg, a technika fejlődésével változó terjedelmű másik részük megállapítását a rendeleti útra hagyja. Nem esnek e rendelkezés alá a fogadó-, vendéglő-, kávéház-, és kávémérőiparok, a rendes járatidőhöz kötött személyszállítás. Azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító
