Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-05-17 / 20. szám
2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT eszközöket tartanak készen vagy szolgálataikat ajánlják. A gyógyszertárak. Nem terjed ki a munkaszünet az üzemhez tartozó helyiségek és berendezések javításával és tisztántartásával járó munkára, amennyiben azokat az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének veszélyeztetése vagy az üzem lényeges zavarása nélkül hétköznapokon végezni nem lehet, az ipartelepeken teljesített közbiztonsági, tüzérségi és közegészségi szolgálatra, évenkint egy munkaszüneti napon az évi leltár s a mérleg elkészítésével járó munkára, az iparüző által személyesen, mások munkaerejének igénybevétele nélkül s a nyilvánosság kizárásával végzett munkára. Azokban az esetekben, amikor rendkívüli körülmények folytán esetről-eset- re válik szükségessé valamely munkának elvégzése ennek megengedését, szemben az érvényben lévő rendelkezéssel, amelynek értelmében ilyen esetekben a kereskedelemügyi miniszternek kell intézkednie, az elsőfokú hatóságokra bizza. Bármily körülmények következtében végezzen azonban valamely alkalmazott munkaszüneti napon munkát, mihelyt ez a munka három óránál hosszabb időt vesz igénybe, ezért megfelelő pótpihenőt biztosit részére a törvényjavaslat. Ez a pótpihenő minden második vasárnapon nyújtandó 24 órai szünetből áll. Ha az üzem természete ennek nyújtását nem engedné, kéthelenkint valamely köznapon kell egyfolytában 24 ó- rai szünetet adni vagy e helyett két köznapon az illető alkalmazott rendes munkaidejében 6—6 órát pihenőidőül engedni. A székesfőváros, Újpest, Rákospalota, Eizsébetfalva, Kispest és Pestszentlő- rinc kivételével a magyar koror^ országainak egyébb területén nemcsak az élelmiszerek árusítását, hanem minden más kereskedelmi árusítást is megenged és pedig az élelmiszerek árusítását reggel öt órától, más kereskedelmi árusítást reggel hat órától délelőtt tiz óráig. Dohány, dohánygyártmányok és a dohányzáshoz szükséges cikkek, továbbá postai értékjegyek és okmánybélyeg kizárólagos dohányárudéból munkaszüneti napokon reggel hat órától déli tizenkét, óráig fürdő-, üdülő-, és kivándorló helyeken este hét óráig, a vasúti pályaudvarokon és a hajóállomásokon este tiz óráig árusíthatók. Nem kizárólagos és korlátolt jogú dohányárusok dohányt, dohánygyártmányokat és a dohányozáshoz szükséges cikkeket, továbbá postai értékjegyeket és okmánybélyegeket munkaszüneti napokon csak a főüzletük nyivántartására megállapított idő alatt árusíthatnak. E rendelkezések kiegészítéseképpen móaot nyújt azonban a törvényjavaslat arra is, hogy az említett árusítási idő ott, ahol ezt a helyi körülmények lehetővé teszik, az érdekelt kereskedők kétharmadának kivánatára az egész községben, esetleg annak egy részében, vala menniy, vagy csak bizonyos üzletágban az egész éven át vagy az évnek csak bizonyos munkaszüneti napokon, későbbi üzletnyitás vagy korábbi üzletzárás által megrövidíthető, sőt a teljes munkaszünet is érvényre emelhető legyen. A kereskedelem munka szünetén beiül a további részletkérdések egész sora szintén megoldást nyer az előadói tervezetben. Igya karácsony ünnepét megelőző vasárnapon az árusítást az ország egész területén egyébkénti üzletnyitást idöponttból esti 0 óráig engedi meg. Külön szabályozza a törvényjavaslat az egyes alkalmakból mindszent, halottak napja, búcsú és bérmálás, országos vásár kifolyóan részint csak bizonyos cikkek árusítása, részint minden ipari és kereskedelmi árusítás tekintetében a kivételeket. Az égetett szeszes ital árusítását mun kaszüneti napokon a reggel hatórától délelőtt tiz óráig terjedő időre korlátozza a tervezet. A törvényjavaslat az üzleti forgalom igényei mellett az alkalmazottak érdekére is tekintettel van s előírja, hogy az ipari és kereskedelmi árusítás körében munkaszüneti napon négy óránál hosz- szabb időn át foglalkoztatott alkalmazottnak munkaadója minden második vasárnapon teljes szünetet, ha 1 pedig ez nem lehetséges, minden második héten köznapon egy teljes délelőttöt, vagy egy teljes délutánt köteles pihenőül engedni. Az irodai munkának munkaszüneti napon szünetelni kell. Ki\étel e szabály alól egyfelől a nyílt árusitási üzletekben s az ezekhez tartozó irodai helyiségekben végzett, az árulással összefüggő irodai munka, mely az árusítási üzlet nyitvatartásának ideje alatt végezhető ; másfelől az olyan irodai munka, mely közszempontokból munkaszüneti napon is megengedett ipari munka végzéséhez mulhatlanul szükséges. Ez a munka 2 órán át délelőtt kilenctől tizenegy óráig végezhető, azzal a megszorítással, hogy minden munkaadó az irodai alkalmazottnak minden második vasárnapon teljes szünetet köteles adni. Az alkalmazott az e törvényből folyó jogairól le nem mondhat. Oly megállapodás, mely e törvény szabályain az alkalmazott terhére változtat, hatálytalan. Kihágást követ el és száz komáig, visszaesés esetében, ha a büntetés óta még 2 év nem telt el,.kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, aki a munkaszüneti napokon az e törvény alapján kianott rendelet, vagy esetről-e setre tett hatósági intézkedés szerint meg nem engedett munkát, vagy megengedett munkát, de nem a törvényben, rendeletben vagy esetről-esetre telt hatósági intézkedésben meghatározott időben és módon vagy az előirt bejelentés nélkül végez, aki az árusításra berendezett üzleti helyiséget a munkaszünet tartama alatt zárva nem tartja, az a munkaadó aki munkaszüneti napon végezhető munka föltételeit tartalmazó rendelkezéseket ki nem függeszti, illetőleg a munkarendbe, ésetleg annak függeléke gyaránt fenem veszi ; az az italmérő aki megáll lapított időn túl üzletét nyitva tartja- vagy üzletébe szeszes italokat mér ki, vagy árusít, visszaesés esetében a pénzbüntetésen kívül az italmérési engedély elvonásával is büntetendő. Kihágást követ el, és 200 koronáig, visszaesés esetében ha a büntetés kiállása óta két óv még nem telt el 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az a munkaadó, aki a munkaszüneti napon meg nem engedett munkát, vagy megengedett munkát meg nem engedett időben vagy módon, akalmazott igénybevételével végez, vagy végeztet, aki munkaszüneti napon foglalkoztatott alkalmazottjától a törvényben, illetőleg rendeletben megbatározott mun- kaszünetpótlást megtagadja, vajgy nem a törvénynek megfelelően adja meg. Ha a munkaadó a megjelölt büntetendő cselekedet valamelyikét tíznél több alkalmazottal szemben követi el, cselekménye minden alkalmazott tekintetében külön-kölön kihágás. Áz egy munkaszüneti napon elkövetett ily kihágásokra kiszabandó pénzbüntetések összege a- zonban 2000 koropát meg nem ha^ ladhat. A törvény kihirdetésének napjától számított 6 hó elteltével lép é- letbe. 1914. május 17. Heti krónika, Fehérgyarmat egy hétig sem lehei el szenzáció nélkül, a mi egyébiránt a város fejlődésére mutat. Volt egy nagystílű betörőnk, de azt senki sem tudta. Mesterségét Szatmáron és más városokban gyakorolta. Úgy látszik ö is tudta, hogy „senki sem próféta g maga hazájában.* * * * Juhász egy percig sem tagadta, hogy ö a betörő, sőt hivalkodott vele. Két hatalmas oszlop tartotta a cégtáblát, amelyre öles betűkkel volt kifestve: juhász János B. Ez a B. petii jelentette az ö foglalkozását ■: B-etörő.. * * * Az irni-olvasni tudást az uj választó-törvény értelmében mindazoknak, kik az elemi iskola Vl-ik osztályáról bizonyítványt felmutatni nem tudnak egy külön bizottág előtt kell bebizonyítani. A helybeli bizottság egyik tagja a múltkor örült, hogy csak a fentieknek kell az írni tudást bebizonyítani, mert az általános telülbirálatnál kétsége volna, hogy tudnak-e azok Írni, akik írni tudnak, nem-e úgy írnak mint az egyszeri hírlapíró, aki nyomdába küldött cikkének hátára megjegyzésképen odaírta, hogy „erről kefelenyomatot kérek* A nyomdába, bármint is betűzték nem — tud
