Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-03-14 / 11. szám
2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1913. március 14. Szatmárvármegye közigazgatási bizottságának ülése. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta rendes havi gyűlését Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt. Az alispáni jelentés szerint a tavasz- szal bekövetkezhető árviz elleni védekezés intézkedései befejeztettek. A vizérdekeltség javasolta, hogy a szatmárcsekei csendőrőrs már február 15-től kezdve 4 csendőrrel meg legyen erősitve, mert egy nagyobb árviz esetén a Tisza balparti töltésének tiszabecsi szakasza veszélyeztetve lehet. A megerősítés azonban, mivel egyes helyeken nagyobb összpontosítás történt, ez idő szerint nem teljesíthető. Február folyamán útlevelet kért 368 egyén, útlevelet nyert 815 egyén, visszavándorolt 15 egyén. Péchy Lálszó mátészalkai főszolgabíró ellen Szunyogh Mihály feljelentésére elrendelt fegyelmi vizsgálatban a vármegye által hozott felmentő határozatot a belügyminiszter jóváhagyta s Szunyogh Mihályt az eljárási költségek megtérítésére Ítélte. Bodnár György királyi tanfelügyelő jelentése szerint ezen hóban 18 község 30 iskolája 56 tanítójának munkája vizsgáltatott meg. Tanfelügyelő mindenütt becsületes munkálkodást, kifogástalan eredményt talált. Államsegélyt kapott 19 gazdasági ismétlő iskola. A szanisz- lói görög katholikus elemi iskola államsegélye nemzeti szempontból megtagadtatott. A közigazgatási biEz meg is fog történni, az Ön akarata szerint. Majd Gergelyihez fordult: — őrnagy ur, intézkedjék, hogy ez az ember elkészüljön a halálra. Az egész zászlóalj néma volt, mint a sir. Csak a homlokokra ült ki az izgalom verejtéke. Görgei ellépet előttük és szállására ment. Csakhamar odavágtat Gorgelyi őrnagy s ielenti, hogy az egész zászlóalj fellázadt a szigorú intézkedés ellen. Ajánlja, hogy fegyverezzék le a zászlóaljat. •—Két század gránátost állítson elibük; ezek vegyék körül azt a hat lövészt is, akik az ítéletet végrehajtják. Majd ismét lóra pattant s az arcvonalban felállitotott zászlóalj elé vágtatott. Ellenség előtt álltak és minden honvéd fegyvere töltve volt. A zajongás rögtön megszűnt, amint a zászlóalj Görgeit megpillantotta. Lépésben lovagolt előttük, keményen a szemükbe nézett és harsány hangon kiáltotta: — Hát katonák vagytok ti? Urfiak és vénasszonyok vagytok. Parancsolni szerettek, de engedelmeskedni nem. Éltetni a hazát tudjátok, de meghalni érte nem. Szégyéljétek magatokat! Fóljobbl Indulj! És a zászlóalj szépen megfordult és szó nélkül végignézte bajtársa kivégzését. Kegyetlen ítélet volt, de hatott; nem adott többé ökot a 10-ik zászlóalj a botbüntetésre. zottság ehatározza, hogy azokra a görög szertartásu katholikus papokra nézve, akik az uj püspöki adminisztrátor iránti engedelmességet megtagadják, a kongrua minél e- lőbbi megvonása iránt javaslat tétessék. Tichy Gyula gazdasági felügyelő jelentése szerint február lolyamán az időjárás állandóan hideg és száraz volt, minek következtében a földek a tavaszi vetési munkálatokra teljesen elkészültek, oly annyira, hogy pár meleg márciusi nap beálltával a vetési munkálatok az egész vármegyében megkezdhetők. Kiosztatott 80 vaggon, 8000 métermázsa tavaszi vetőmag. Február hó folyamán a vármegye területén 9 állatbiztosító és állattenyésztő szövetkezet alakult és pedig: Kaplony, Mezőterem, Ombód, Gebe, Kálmánd, Csegöld, Mezőpetri, Nagymajtény, Gilvács községekben. A szözetkezetek nyugodt működéséhez szükséges államsegélyek kiutalása iránt a földmivelésügyi minisztériumban lépések tétettek. darabonként J koronáért szállít gyönyörű dombornyomatu névjegyet — vésettel együtt a „Kossuth“ nyomda Fehérgyarmaton. Ha a véset meg van, úgy a névjegy csak 3*50 koro ia. m. A meghódított vármegye. Mikor Görgei Léva felé tartott, Hontmegye császári biztosai elillantak. Április 12-én aztán két deli huszár vágtatott be Ipolyságra, leszedették a fekete-sárga zászlókat ős mindenhová nemzetiszin zászlót tűzettek. Majd berobogtak a megyeházára s nagy kardcsörtetés és sarkantyupengés közt beállítottak Bolgár Gábor alispánhoz. — Bizonyítványt kérünk, tekintetes uram, — mondták a huszárok. — Bizonyítványt? Miről? — álmélkodott az alispán. — Miről ? Hát arról, hogy elfoglaltuk a vármegyét. — Az alispán jóizüen mosolygott a huszár- furfangon s annak rendje-módja szerint kiállította nekik a nagypöcsótes bizonyítványt, hogy a mai napon elfoglalták a vármegyét. A huszárok zsebbe gyűrték az Írást s oly büszkén vágtattak tovább a meghódított vármegyében, mintha legalább is egy Osztrák brigádot vertek volna széjjel. No de igazuk is volt, mért attól fogva magyar kormánybiztos, Boronkay Lajos parancsolt a vármegyében. Farkas Ernőd. 6 I RE K. HAZAFIAS FRÁZISOK özönével fognak elhangzani március 15-én szerte az országban. Nem helytelenitem a frázisokat; a hazafias felbuzdulásnak valamely formában meg kell nyilatkoznia. Sajnálatos csak az, hogy kizárólag frázisokban jelentkezik Lassan buzdul a magyar. Ha végiglapozunk a történelenben, látjuk, hogy egy-egy felbuzdulást é- vekig tartó tespedés váltja fel. De nemcsak a régmúlt idők, hanem a néhány év, sőt néhány nap alötti események is azt mutatják, hogy több a felbuzdulás, mint a kitartás, több a frázis, mint az energia. Gyakran tapasztaltam, hogy a magyar ember igazsága érzetében nem védekezik, hallgat. Egész lehetetlen alapon perlik s egyszerűen nem tartja szükségesnek, hogy a bíróság előtt megjelenjen, mert az igazság őrének tudnia kell, hogy neki van igaza. S csodálkozik, ha rövidesen elverik rajta a port. Kész a panasszal, hogy vele jogtalanság történt. Nagyjában úgy vagyunk mi az ország dolgaival. Hazafias frázisokban panaszkodunk egymásnak. Beszélünk, jogainkat emlegetjük, fentartjuk, tiltakozunk, de érvényesülésükért nem dolgozunk. Pedig a mai korban csak a munka és a munka által elérhető fokozatos gazdagodás az, mely egyeseket és nemzeteket a magasba visz. Nem hivatkozom külföldi példákra, csak hazánk egyes vidékeire s itt is első sorban Kecskemétre. A lankadatlan szorgalom, a körültekintés, a fáradságot nem ismerő intenzív munkálkodás alig két évtized elatt csodát müveit a sivár homokban. A nemzet vezetői közül azokat becsülöm legtöbbre, kik a munkásságban járnak elől a jó példával, kik a népnek javát a munkával óhajtják előmozdítani. Farkas László szamos- ujlaki tanító, kinek működését híreink hozzák, egyike azon keveseknek, kik járásunkban igazán törődnek a nép, a szegény nép boldogulásával, a munka, melyet ö végez, igaz nemzeti munka s e nekünk szent napon jól esik meghajtanom zászlómat a nemzetnek ez igaz napszámosa előtt. Lemondás és megbízás. Kacsó Lajos fehérgyarmati ügyvéd a fehérgyarmati járásbíróság mellett viselt ügyészségi megbízotti állásról lumondott s ezen állásra Dr. Bornemissza Béla fehérgyarmati ügyvédet nevezte ki az gazságügyminiszter. Nyugdíjazás. Dr. Kovács Ferencz püspökladányi járásbiró, ki az itteni járásbíróságnál több éven át aljegyző volt, nyugdíjba ment.— Debrecenben ügyvédi működést fog folytatni.
