Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-03-14 / 11. szám

Felhívás. Hazafias kötelességnek tartjuk, hogy Fehérgyarmat és vidékének közönsége március 15-ét méltóan megünnepelje. E cél­ból a nagy napon déli 1 órakor a Fehér- gyarmat és Vidéke kaszinó nagytermében ünnepi ebédet rendezünk, melynek keretében március 15-ének jelentőségét ünnepi beszédek fogják méltatni. Felkérjük Fehérgyarmat és vidéke hazafias közönségét, hogy az ebéden minél nagyobb számban részt venni és ezáltal az ünnepély fényét emelni szíveskedjék. Egy teríték ára 3 korona. A részvétel már­cius 15-én reggel 9 óráig a kaszinó vendég­lősénél bejelentendő. A rendezőség. Nagy idők tanúi. Március tizenötödike al­kalmából nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy községünkben a szabadságharcz katonái közül mindössze négyen vannak életben s pe­dig Kormány Károly, Kalydi János, Bolyáki Bálint és Korponai Károly. A választói névjegyzékek összeállítása évenként április hóban történik s a bizottsá­gokat most állítják össze. A fehérgyarmati képviselő választó kerületben négy bizottság működik. Ezeknek tagjai lettek: I. szakasz. Elnök: Vaszkó Gyula, rendes ta­gok Bakó István, Bornemisza István, póttagok: Bakó Jakab, Kormány Károly. II. szakasz. Elnök: Christoph Frigyes, ren­des tagok: Tyukody Ferencz, Szikszó Bálint, póttagok: Makay Péter, Bornemisza András. III. szakasz.- Elnök: Dr. Bornemisza Béla, rendes tagok: Baka Béla, Bonis Károly, pót­tagok: Vásárhelyi Dezső, Nagy Gábor. IV. szakasz. Elnök: Rácz Elemér, rendes tagok: Irsik Lajos, Bornemisza Endre, pótta­gok: Kiss Mayer, Kollonay László. Legközelebbi országos vásárok Március 17-én Fehérgyarmaton és Mátészalkán, 18-án és 19-én Szatmárnémetiben, 19-én Nyirmadán, 20-án Tasnádon. Belmissió A fehérgyarmati ref. egyház ál­tal folyó hó 9-én tartott befejező felolvasó délután a szokott élénk érdeklődés mellett a kővetkezőképen folyt le: Közének s imádkozás után Miski Piroska a „Hazáért“ cimü verset szavalta érzéssel. Utána Kocsis Kálmán s. lelkész olvasott fel Lorántffy Zsuzsánnáról, melyet közben Tompa,, Lorántffy Zsuzsánna emlékezete“ czimü verse elszavalá- sával Kálnoki Emi fűszerezett. Kalydi Róza ,,A tavaszi rózsa“ czimü verse elszavalásáva 1 érdemelt ki elismerést. Mig Nemes Károly az amúgy is ügyesen választott szomorú dalok éneklésében csengő tenorjával gyönyörködtetett s harmónium kíséretével ritka zenei képesség­ről tett bizonyságot. Igazi műélvezetet nyúj­tott! Váry Irma aktuális volt, mikor az öltöz­ködés túlkapásairól olvasott egyet-mást — persze a női nemet értve — s igyekezett azo­kat okadatolni, ha nem is épen menteni. Ke­reste az okot a nőkben, mint a kik őstermé­szetüknél fogva hiúságra könnyen hajlók s részben meg is találta! Kereste a férfiakban, mint a kiknek az — tetszik. Részben itt is meg­találta! De az igazi okot mégis a jó Ízlés több kevesebb hiányában látta jónak konstatálni. Fájdalom itt is igaza van! Az utolsó szám a Szarka Erzsiké szavalata volt, méltó befejezése a déutánoknak. „Melyiket“? czimü verset sza­valta precíz kidolgozással, meglepő ügyesség­gel alakítva a gyermekeit szerető s azok kö­zül választani nem tudó anya lelki vívódását. A „Szózat“ eléneklése után Fábián Károly lelkész mondott köszönetét a közönségnek a folyton tanúsított meleg érdeklődésért, sajná­latát fejezvén ki a fölött, hogy az idő előre 3-ik oldal. haladottsága, s az ünnepek közeledése miatt most már meg kellett szakítani ezeket a dél­utánokat. De reményét fejezte ki a fölött, hogy amint nem volt hiábavaló mostani fárado­zása, úgy ismételt megújítás esetén sem fog csökkeni az érdeklődés a nemes munka iránt. Március tizenötödike Fehérgyarmaton. Az utóbbi években március tizenötödikét a helybeli református templomban tartatni szokott isteni tiszteleten kívül csak az iskolák ünne­pelték meg. Most az iskolák zárva vannak s az ünneplés még szükebb térre szorult volna. Társadalmunk vezető egyéniségei azonban nem hagyhatták ezt annyiban s elhatározták, hogy a nagy nap emlékére a kaszinó helyiségeiben diszbankettet tart, melynek keretében a nagy nap emlékét többen fogják méltatni. A kikül­dött értesítést lapunk megjelenésekor bizonyá­ra mindenki megkapta, s remélhetőleg nemcsak helyből, de vidékről is számosán részt fognak venni az ünnepségen, ami a mai áldatlan viszonyok között szerfelett kívánatos. A református templomban az ünnepi isten­tiszteletet délelőtt 10 órakor kezdik, a bankett déli 1 órakor lesz. Furt kutak létesítése. Egyik előző szá­munkban közöltük a belügyminiszter rendele­tét, mely a községeknek megfelelő segélyt helyez kilátásba, ha még a f. évben a kút­fúrást elhatározzák. Úgy értesülünk hogy Kis­szekeres, Nagyszekeres, Zsarolyán, Borzova, Csaholcz, Nábrád, Panyola és Keérsemjén községek ily kutak fúrását már elhatározták s a segély kiutalása iránt folyamodtak. Fertőtlenitő gépet hozatott az [elmúlt évben a községi elöljáróság, mellyel a fertőzött helyiség baktériumai teljesen kipusztithatók. Az egysze­rű s könnyen kezelhető készülékkel a fertőtle­nítés már megkezdődött. Kanyaró járvány. A községünkben dúló kanyarójárvány úgy látszik megszűnt. E hó elseje óta újabb megbetegedés nem fordult elő. Kamatmentes kölcsön Panyola község­nek. A magyar királyi pénzügyminisztérium Panyola község s az árvíz sújtotta lakosok felsegélyezésére 72000 korona kamatmentes kölcsönt folyósított. A kölcsön tiz év alatt egyenlő évi 7200 koronás részletekben lesz visszafizetendő. Az első részlet ez év október 1-én esedékes. Gacsáiyi Lajos végrendeletét a napokban hirdette ki a fehérgyarmati járásbíróság. A nagyszámú rokonainak hagyott összegeken fe­lül az elhunyt a következő jótékonyczélu ha­gyományokat tette. A szatmári református fő- gymnáziumnak 200 koronát, a fehérgyarmati ref. egyháznak 250 koronát, a katholikus és izraelita egyházaknak 200—200 koronát, a közkórháznak 150 koronát. A fehérgyarmati ref. iskolának 500 koronát oly rendeltetéssel, hogy annak kamatait évente egy jó viselkedé­sű fiú és leánynövendék élvezze. Az u. n. Ve- kerdi tag felét szintén a helybeli ref. egyháznak hagyta oly rendeltetéssel, hogy annak hozadé- kából első sorban az ő s felesége sírboltja lesz rendben tartandó. Lakóházának felét eladatni rendeli s az ab­ból befolyó mintegy 10000 koronát a szatmá­ri református főgymnáziumnak hagyományozta. Ez összegből „Gacsáiyi Lajos-alap“ címen alapítvány létesítendő, melynek kamatait min­denkor egy fehérgyarmati, ennek hiányában szatmármegyei illetőségű, jó erkölcsű s előme- netelü tanuló élvezze ösztöndíjul. A végrendeleti összes intézkedések csak neje halála után lösznek foganatosíthatók. öngyilkossági kísérlet. Ifjú Gacsó László, a Fehérgyarmati Népbank Részvénytársaság volt szolgája nem bírta tovább a szép tavaszt _________fehérgyarmat ________ él vezni, csütörtökön délután 1 órakor bezárta magát édes anyja szobájába és felkötötte ma­gát a plafonra. Édesanyja mit sem sejtve be akart menni, de az ajtó be volt reteszelve, gyanúsnak tűnt a dolog és betekintett az abla­kon, hát látja, hogy a fia felakasztotta magát. Nagy zajt csapott, mire a közelben levő mun­kások segítségével felfeszitették az ajtót és épen kellő időben vágták le a kötelet. Egy kevés szeszelés után a fiú magához tért, de arról szólni sem akar, hogy miért akart az élettől megválni. Járványos betegségek járásunkban. Mint értesülünk, Panyolán roncsoló toroklob, Füles- den vörhenyjárvány lépett fel. Elsikasztott folyó. Bizony az is meg­történt, hogy nemcsak a kasszák, (ha t. i. ha jó csomag pénz van együtt), hanem a mi csendes folyású, de olykor nagyon is rokonczátlan Túr folyó vizünket is elsikasztották. De vajon, hogy sikasztot- ták el? Merre vezették el, föld alatt, vagy duzzasztó gátakon?! Mindegy, elég az hozzá, hogy nincs. Szatmárvármegye hivatalos földrajzi könyvében — Íródott: Farkasasszó 1910. junius 1-én Lengyel Béla k. tanító által — a Túr folyó nincs meg, hanem magyarán el van sikkasztva. Bizony, ha így volna, nem bánnánk, mert nem kellene a 10 és 20 milliókról gondoskodnunk, melyek a Túr szabá­lyozásához okvetlen szükségesek, nem kellene ismét és ismét 2—3 napokat gyűléseznünk Szatmárt csak azért, hogy soha ne szabályozzunk. Hát kedves Szer­kesztő úr, már t. i. tankönyv fő-fő szer­kesztő úr! Önhöz mégis van pár sza­vunk. Az írjon tankönyvet, a ki ahoz ért, mert ha a Túr és Kraszna folyókat és az avasi járást oly könnyen el tudja sikkasztani, akkor ma-holnap Szatmárme- gyénk déli és keleti részét is képes lesz Dákó-Romániához csatolni. A tanfelü­gyelő úr jobban ügyeljen az ilyen köny­vekre s ne engedje áttekintés nélkül approbáltatni, mert tudni kell minden jó magyarnak még a török világból, mit mondott a turvidéki ember a töröknek: „7 űr, árad a Túr ere, Tarts a jártabb útra be.a (díxí.) Gróf Vay Ádám halála. Férfikora delén vetett véget gróf Vay Ádám életének Buda­pesten egy revolvergolyó. Lappangó hírek szerint öngyilkos lett, ő maga azonban halálos ágyán azt mondotta, hogy véletlen szerencsét­lenség áldozata. Mindenképen sajnálatos a független érzésű, hajlithatatlan főur váratlan halála. Az elhunyt, ki mindössze 45 évet élt, Szabolcs megyében vitt vezérszerepet. Megyénkben s járásunkban csak ezelőtt másfél évvel kez­dett szerepelni, amikor megvette Luby Géza nagyari és Kende Elemér nagyari s csekei, összesen 3003 holdat tevő birtokait. Nagy am­bícióval fogott a birtok berendezéséhez s a gazdálkodáshoz, de az elmúlt viszontagságos év kellemetlenségei oly érzékenyen érintették, hogy az itteni gazdálkodásról teljesen lemon­dott, múlt október eleje óta pedig birtokán meg sem fordult. Helyette fivére, gróf Vay Gá­bor s tisztje vezették a gazdálkodást. Halálát neje szül. Zichy Marietta grófnő s három fia siratja. Hált tetemeit Budapestről Vajára szál­lították s ott temették el tegnapelőtt az ősi családi sírboltban. ________________1913. március T 4

Next

/
Thumbnails
Contents