Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-11-09 / 44. szám

Fehérgyarmat, II. évfolyam. 44. szám. v 1913. november 9. W Társadalmi hetilap Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. Technikusok a közigazgatásban. A közigazgatás reformjával kap­csolatban mozgalom indult meg a gazdasági érdekképviseletek körében annak megállapítására s érvényesí­tésére, hogy modern közigazgatás a kereskedelem, ipar és vállalkozás szempontjából milyen elvek szerint rendeztessék be. A kérdéshez külön a vállalkozás szempontjából nagyon bajos hozzászólni, mert hiszen lehe­tetlenség azt kívánni egy ország közigazgatásától, hogy az egy-egy kereseti ágnak szempontjai szerint alakuljon. Az ilyen irányelvek sze­rint megreformálandó közigazgatás bizonyára ép oly helytelen és igaz­ságtalan lenne mint amilyen ma, amikor egész közigazgatásunk tu­lajdonképen osztály-közigazgatás. Mégis, nagyon helyes, hogy egyes érdekképviseletek, jelesül az Orszá­gos Magyar Kereskedelmi Egyesülés ezt a kérdést fölvetette s ámbár nincsen sok remény arra, hogy a közigazgatás reformjában épen a ke­reskedelem, ipar és vállalkozás szem­pontjait fogják érvényesíteni, mégis jó lesz összegyűjteni azokat a kí­vánságokat, amelyek e tekintetben a nevezett gazdasági ágak érdekeltjei közt már régóta élnek. A mi általánosságban a modern közigazgatást jellemzi, az az hogy a pártpolitikának sohasem lehet eszkö­ze s hogy nem szolgálhat soha sem arra, hogy a folytonos bizalmi nyi­latkozatok vagy bizalmatlansági nyi­latkozatok előkészítésével foglalkoz­zék. aminthogy természetesen az sem lehet föladata, hogy a választókö­zönséget a parlamenti választásokra hatalmi eszközökkel preparálja. Más­szóval, a közigazgatás reformjának elsősorban oda kell irányulnia, hogy a pártpolitika számára ne lehessen instrumentum gyanánt fölhasználni. A közigazgatás politikája egyedül a kultúrpolitika lehet. Mint ahogy a városi poliíka terén szemünk előtt megy végbe az a változás, hogy többé nem pártpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, hanem a modern tech­nika kívánalmainak megfelelő beren­dezések létesitásóvel, ugyanennek az irányzatnak kell meghódítania a vár­megyei közigazgatást is. 8 ha aztán a közigazgatás ezekkel a kérdésekkel fog foglalkozni elsősorban, akkor ebből önként következnek azok a reformok, amelyekre szükség van, ha csakugyan modern közigazgatást akarunk teremteni. Bátran merjük mondani, hogy közigazgatásunk legnagyobb hibája abban van, hogy élén mindenütt jogi képzettségű emberek állanak s hogy a technikai szakértelemmel bírók csupán kiegészítő részét alkotják a közigazgatást végző tisztviselők gár­dájának. A modern közigazgatás földatai épen az ellenkezőjét kivánák ennek, mert e föladatok javarészt technikai föladatok s ennélfogva tech­nikai képzettségű emberek tudják legjobban megoldani őket. Emellett a jó közigazgatás lényegileg nem is más mintagyakorlati élet igényeinek gyors és helyes felismerése és a be­álló akadályokon való gyors segít­ség nyújtása. Ma azonban mást ér­tenek közigazgatás alatt és valahogy úgy fogják föl, hogy közigazgatni annyit jelent, mint a gyakorlati élet munkásai elé minél több szabály akadályát állítani. Aki ismeri azokat a nehézségeket, amelyek egy egy te­lepengedély, építési engedély kapcsán előállanak csak azért, mert a köz- igazgatás embereinek sokkal na­gyobb érzékük van a törvényes sza­bály írott betűje iránt, semmint az élei gyakorlati követelményei iránt, az be fogja látni, hogy mennyire igazuk van azoknak, akik a mai közigazgatásban a munkája után élő ember legnagyobb ellenségét látják. Nem mondjuk, hogy a közigazgatási tisztviselőkben rosszindulat vagy el­lenséges érzés volna, de igenis ál­lítjuk, hogy a megértés minimuma sincs meg bennük s a gazdasági érzék teljesen hiányzik belőlük Jo­gászok ők, akik csak szabályokat ismerőnk, mitsem törődve azzal, hogy modern technikásokkal gyorsabban talál ki uj berendezéseket, mint a milyen t unpóban a jogászok sza­bályokat tudnak csinálni. Németországban és Angliában mi­lyen rohamosan hódit az a fölfogás, hogy a városi és községi igazgatás élén a mérnökök állják meg legjob­ban helyüket. Tudjuk, hogy techni­kai iskoláikban már gondoskodtak arról is, hogy a műszaki ember el­sajátíthassa azokat a szükséges jogi tudományokat is, amelyekre a köz- igazgatásban szüksége van. Ezt a szempontot fogta föl a magyar tech­nikai nevelés is és sietett technikusa­inknak jogi és gazdasági ismeretek megszerezhetésére módot és alkal­mat nyújtani. De egyelőre minden érvényesítési alkalomtól el vannak még zárva technikusaink, mert azon a vasfalon, melyet a jogászat épített magának nagyon nehéz keresztül­törni. Egy kártyapartie. Ezen. a helyen ugyan nem szoktunk és egyáltalában nem szoktak ilyen pri­vát jellegű dolgokat tárgyalni, amilyen egy kártyapartie, de mi úgy látjuk, hogy ez a sokszor ismétlődő téma, amely hirt ad arról, hogy az ország egyik vagy má­sik társadalmi klubjában, körében, vagy • <#> 5ep;Ä és a legtartósabb drótszálas lásipa. <* Itasü iffóta&ilal 7S*/e iraramsgtakaritak- Kapiiaté villanyszerelési üzletekben, vilianytelepeken és a * ttjffif'iA SIEMENS® MEftT«liífoEK*tél, BäiipMt, VL, Taféi-fcírat 35,ijár-irte» 13.

Next

/
Thumbnails
Contents