Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-01-24 / 4. szám
2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1913. január 24. Az egyes járások polgári népességi adatai (Katonaság nélkül.) 1869 évben 1880 évben 1890 évben 1900 évben 1910 évben Avasi járás 19263 17741 19431 21824 24344 Csengeri járás 22303 20750 23775 27815 28873 Erdődi járás 25417 23095 26519 29376 31676 Fehérgyarmati járás 26441 25403 27867 30987 31611 Mátészalkai járás 33932 31503 35840 41280 45162 Nagybányai járás 24759 24143 25789 29006 30569 Nagykárolyi járás 32278 30631 35119 40098 43692 Nagysomkuti járás 24966 23726 25909 28104 30011 Szatmárnémeti járás 29518 27936 30653 33770 34067 Szinérváraljai járás 24506 22247 24001 26990 28122 Felsőbánya rtv. 5311 5053 4816 4580 4418 Nagybánya rtv. 9082 8632 9838 11169 12855 Nagykároly rtv. 12754 12523 13475 15179 15924 összesen: 290530 273384 303032 340178 361319 A most közölt adatokból néhány örvendetes és kevésbbé örvendetes adatot kell kiemelnünk. A vármegye összlakossága az utolsó tiz évben 21151 lélekkel szaporodott; a magyarság száma azonban 25356 lélekkel. Ezzel szemben az oláhok mindössze 918 lélekkel szaporodtak, mig a néme'.ek száma 5136-al fogyott nyilvánvalóan a magyarság javára. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a népesség átlagos szaporodása 6*4% volt, ezzel szemben az oláhok szaporodása alig 1%, megérthető, hogy utóbbiak megyei arányszáma l*8°/o-al rosszabodott, mig a magyarságé 3'5°/o-al emelkedett. Örvendetesen emelkedett a magyarul tudók száma is 26871 lélekkel, mely a nem magyar anyanyelvűekre 2515 esett. Örvendetes az Írni olvasni tudásnak majdnem 10%-os e- melkedése, mely az iskolák működését kedvező színben tünteti fel. E téren azonban még igen sok a teendő, mert a 6 éven felüli lakosságnak 45 százaléka, tehát majdnem felerésze nem bir a legelemibb ismeretekkel. Fokozottabb tevékenység mellett a szégenletes arány lassankint leszállítható, evégből a felnőtt analfabéták oktatása intenzivebben fejlesztendő volna. A népszámlálás adatainak legsötétebb foltja a távollevők aránytalanul nagy száma, mely tiz év alatt éppen megtízszereződött. Ha tekintetbe vesszük, hogy túlnyomó részt a legerőteljesebb férfiak vannak tartósan távol, mit bizonyít a 20—30 év közötti lakók arányszámának 0 6 százalékkal csökkenése, fájdalommal kell ismét megállapítanunk a már sokszor felpanaszolt tényt, hogy a munkásnép kivándorlása már komoly nemzeti veszedelmet jelent. A férfiak nagymérvű kivándorlása okozza azt is, hogy mig 1906-ik évben 1000 férfira csak 1020 nő, 1910-ik évben már 1034 nő esett. Ami a felekezeti megoszlást illeti, legkissebb a szaporodás a reformátusoknál és az izraelitáknál, legerősebb a görög kathólikus és a római kathólikusoknál. ’ Mindent egybevetve a legutolsó népszámlálás már megyénk kétségtelen előrehaladását a számok meggyőző világításával bizonyítja, Meg kell jegyeznünk, hogy a közölt adatokban Szatmárnémeti város adatai nem foglaltatnak. A fehérgyarmati járás részletes statisztikáját lapunk egy későbbi számában fogjuk olvasóinknak bemutatni. 1ADÓ 3 szoba és konyhából álló lakás. Értekezhetni Mermelstein Ig- nácnál Fehérgyarmaton. Ugyanott egy szoba-konyha is kiadó. A „FEHÉRGYARMAT“ TÁRCÁJA. Vadásszá avatásom története. Irta: BÁRSONY ERNŐ. Ha méltóztatnak még emlékezni, múltkori leírásomban, mikor a jánki körvadászat eseményeiről adtam számot, említés történt mindnyájunk közös ismerőséről, messzi vidék nyírtjainak rettegett réméről Teli Lászlóról, aki ilyenkor télviz idején egy rendkívül nemes passziójáról lett ismeretes. Tudniillik téli napokon egyszerre csak gandol egyet, felkel az asztaltól (ha véletlenül ebédel), vagy felkel az ágyból (ha véletlent! alszik), kisétál a vidékre, felpofoz néhány nyulat és re bene gesta, mint aki jól végezte dolgát tovább folytatja napi teendőit. Hát kérem hiszen ebben nincs semmi, minden embernek van valami passziója, ki egy görbeorru zsidót, ki egy ártatlan nyulat üt pofon, ha azzal az egészségének tartozik s or- vosi'rendeletre kell neki a mindennapi pofon kúrát betartania, hanemhát én az egészben a Teli Laczi édes apját sajnálom: monnyit kellet vesződnie régebben a Lacival, mennyit kellett kergetni az asztal körül, amig a nyulak po- fonütésére rászoktatta I Direkt fajnyulakat darabonként ^ koronáért száilit gyönyörű dombornyomatu névjegyet — vésettel együtt a „Kossuth“ nyomda Fehérgyarmaton. Ha a véset meg van, úgy a névjegy csak 3*50 korona. hozattak számára Angliából s úgy ebéd után, néha már korán reggel is eleresztett egy nyulat s aztán ucczu fiam Laci, üsd pofon! Nehezen ment, sokáig tanulta, — de megtanulta. Dictum-factum ami derék Teli Lacink aminapi kis tréfáért nobilisán megfizetett! Vasárnap hajnalba ugyanis úgy 5 óra tájban csilingelő szán áll meg ablakom előtt s amint felnyitom szemeimet, látom, hogy a múltkori vadásztársaság tagjai közül néhányan Teli Laci vezetése alatt eljöttek, hogy engem is kivisznek a vadászatra. Ásitozva tiltakozom e megtiszteltetés ellen, begy igy meg úgy nincsen puskám, nincsen csizmám, de meg elég is volt egyszer a jóból, nem basznál semmi beszéd, két erős kar kiragad az ágyból, ráőnt egy korsó hideg vizet a fejemre, nagy hirtelen felöltöztetnek, vártamra akasztanak egy puskát, derekamra szorítanak egy tölténytartót s egyszerre csak azon veszem magamat észre, hogy robog velem a vonat a „tett“ helyére, Velem együtt utazik a fülkében 10—15 szír indián ldnézésü, vad, harczias tekintetű puskás ember. A vonat elindulása után az álom is kipárolog a szemeimből és sétára indulok a vonatban megnézni vadásztársaimat. Ott látom egyik sarokban a Teli Laci vadászati kiegészítő részét, Vádoló Jószefet, akiről köztudomású, hogy bankkönyvelőnek kitűnő vadász, — vadásznak ellenben nagyszerű könyvelő s aki körülbelül K-é-t s-z-o-b-a ■ és konyhából álló S3 ..... la kás a fehérgyarmati piac-téren levő 19 —— B főtözsdében kiadó. ___£3 Gr oszman Herman. oly viszonyban van Teli Lacival, mint Sancho Pansa a vitéz dón Auijote de la Manche-al,— hü csatlósa és bámulója Lacinak, a legképtelenebb vadászkalandok mesteri előadójának, kölcsönösen támogatják és bizonyítják egymás vadászhistóriáit s jaj annak, aki kételkedésének csak egy ártatlan mozdulattal is kifejezést mer adni. Mint hallom, Vadölő csak 20 esztendeje vadászik, nem lehet tehát tőle rossz néven venni, ha eddig még nem tett szert gyakorlatra, de ha sokáig folytatja a vadászatot ily nemes hévvel és lelkesedéssel, ha az állandó „pech“ nem üldözi oly következetesen, mondom, ha buzgó kitartással és a mostanihoz hasonló energiával trainirozza e szép sportot, nem sok idő múlva — megjósolom — majdnem oly jó eredményeket fog felmutatni, mint Harucz Pista, a hires czéllövő, a kinek e környéken a legjobb puskája van, s a ki a jánki dikcióval tette halhatatlanná nevét, mikor szép fenséges többesben kezdte el beszédét, hogy: — Mi szol- gabirák .... Tehát robog a vonat, hangos a vadásztársaság, Christoph uram újabb vadászkaland elbeszélésébe fog s az én mélyrelátó szemeim látják miként fordul meg sírjában báró Münchhausen, a nagy anzágoló e vadászkalandok hallatára, mikor pedig Vaszkó Gyula veszi át a szót, elképzelem, hogy a sebes forgás foly-
